ESZTERGOM XXXIII. évfolyam 1928
1928-08-05 / 60. szám
XXXIII* évfolyam, 60. szám. Ar» 58© fillér Vasárnap, 1928. augusztus 5. ESZTERGOM •mim, • immi ii mmmtmmBismmaatM Megjelenik hetenkint kétszer: szerdán és vasárnap. Előfizetési ára egy hónapra 1 P 20 f. Névtelen közleményt nem veszünk figyelembe Keresztény politikai és társadalmi lap Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerkesztő : Gábriel István Kéziratok és előfizetések Kossuth Lajosutca 30. szám alá küldendők. Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. Esztergom Budapestje és Budapest Esztergoma Esztergomul928. aug. 5. A budapesti Szent István-hetek rendezésének idején eszünkbe jut a mi szép városunk, Esztergom, mint áldozat. Valamikor Esztergom az ország fővárosa volt, innen országolt az első magyar király Szent István, itt futott össze az ország élete és kultú rája. Aki ismeri Esztergomnak a régi Magyarországhoz mért prakti^ kus központi fekvését % minden tekintetben gyönyörű e.^elyezettségét, az nem is csodálkozik ezen. Később azonban megváltozott a világ, az ország gazdasági és kulturális gócpontja lejjebb csúszott a DunáD. Buda és Pest helyén frisséletű tündérváros nőtt, az ország fővárosa a hatalmasan fejlődő Budapest lett és a régi szép Esztergom bevonva a történelem nemes patinájával emlékeinek élt tovább, — fejlődésében megakadt, elfeledett város lett belőle. A jó Esztergom teljesen feláldozta magát ennek a helyzetnek, amelyből számára semmi dicsőség, semmi erkölcsi és anyagi haszon nem származott. Hűséges Esztergoma lett Budapestnek. Imádottjául, büszkeségéül, nagyvárosául, művelőjéül, Ízlése és divatja irányitójául fogadta Budapestet. Ha sok pénze volt az esztergomi embernek és valami nagyon szépet akart vásárolni, Budapestjére ment. Tanulni, színházba Budapestre jár az esztergomi ember és az összes budapesti lapok megjelenésüktől számítva alig egy-két órán belül elárasztják Esztergomot. Ennek köszönhető, hogy sem a gazdasági, sem a kultúrélet különféle ágazata, sem a sajtó élete nem fejlődhetett és virágozhatott városunkban úgy, amint Esztergomhoz illene. Természetesen Esztergom lekésett a budapesti arányú igényekről és más szemszögből kell tekintenünk a viszonyt, ha Budapest Esztergomát és ha Esztergom Budapestjét nézzük. Mégis az önfeláldozó Esztergom azt kérné Budapesttől, hogy kapcsolja be érdekkörébe önMitUnül is, úgy, hogy a főváros haladása mellett a mi szép Esztergomunk is boldoguljon. Kirándulásainak tervezésébe és nyaraló élete szervezetébe állítsa ^be Esztergomot is, a kedves, egészséges fürdővárost és a budapesti Szent István hétnek is ne jelentéktelen, hanem elsőrangú része legyen Szent litván szülőhelyének, Esztergomnak meglátogatása. Az Esztergomi Tűzoltótestület 60 éves működése V. 1886-ban új polgármester foglalta el állását és egyúttal a tűzoltótestület elnöki székét. Pap János h. polgármester utódjául Simor János hercegprímás különös kívánságára, városunk kitűnő fiát, Helcx Antal dr. főügyészt választották. A tűzoltótestület «lnöki székét meleghangú üdvözléssel foglalta el és biztosította a testület tagjait, hogy minden törekvésével az egyesület sorsát előbbre fogja vinni ós a látható fejlődés útjára, vezetni. Új reményekkel, új tervekkel nézett a tűzoltótestület vezetősége Dóczy Ferenc főparancsnokkal a jövőbe. Első nevezetesebb ténykedésük a tűzoltók kitüntetése volt. Budapesten szolgálati érmeket verettek, hogy azokat az 5, 10 és 15 évi szolgálatot jól betöltött tűzoltók között érdemeik elismeréséül kiosszák. Helcz Antal dr. polgármester az 1888. december havában tartott közgyűlésen ünnepélyes keretek kőzött húsz tűzoltót tüntetett ki szolgálati érmekkel. Tizenöt évi szolgálat után Dóczy Ferenc, Beszédes Imre ós Laiszky János kapott kitüntetést. A többi működő tag öt ós tiz szolgálati év után kapott érmet. Az 1889. évi tisztújító közgyűlésen újból a régieket választották meg. Ezen a közgyűlésen Dóczy Ferenc főparancsnok azt az indítványt tette, bogy a testület részére Esztergom város tűzbiztonsága érdekében építtessék egy tűzoltólaktanya. A közgyűlés lelkesedéssel fogadta az indítványt ós maga Helcz Antal polgármester hosszasabban is foglalkozott a kérdéssel. Kifejtette a tűzoltótestület önzetlen törekvését ós a fejlődés felé állandó emelkedését, szervezetének erősségét, mely már egyedül is alap arra, hogy a tűzoltótestület méltó épületben kapjon helyet. A közgyűlés ismételten kifejezte hajlandóságát a terv támogatása iránt és megbízta Dóczy Ferenc főparancsnokot egy alkalmas telek kiszemelésére és az építkezés terveinek elkészítésére. 1891-ben Vexér János lemondott alelnöki tisztségéről. Helyét Marosi József városi képviselő foglalta el. Niedermann József h. főjegyző, egyesületi titkár tisztségét Éothnagel Ferenc városi aljegyző vállalta. Az egyesület az új tagokkal megerősödve tovább folytatta működését és különösen a fejlődésre helyezte a súlyt. Ebben az időben 650 forint költséggel a Saskertben — a mai járásbiróság helyén — egy mászóházat ópitetettek. (Ilyen mászóházat nagyon nélkülöz ma a tűzoltóság.) Egy öntözőkocsit is vettek, a város főbb utcáinak öntözésére. A vidéki egyesületekkel állandó összeköttetést tartottak fenn. Egy-egy küldöttség rósztvett a fiumei, a székesfehérvári ós a soproni országos tüzoltógyülésen ós kiállításon. A szerzett tapasztalatokat itthon értesítették ós ezek alapján Beszédes Imre alparancsnok a tűzoltók kiképzését fejlesztette. Ennek köszönhető, hogy az előfordult tűzesetek alkalmával a tűzoltóság eredményesen dolgozott. Ebben az időben a következő tüzesetek fordultak elö. 1882-ben Párkányban a Wallfisch-féle keményítőgyár és Szenttamáson Vezér Pál emeletes háza égett le. Ugyanabban az évben Párkányban öt ház hamvadt el. 1883 ban a kenyérmezői szeszgyár esett a tűz áldozatául. 1884-ben a Buda-utcán a Mayer- és a Polacsekféle ház égett le. Párkányban az Urgevárosban hat ház pusztult el. 1886 ig minden évben fordult elő kisebb-nagyobb tüzeset. 1866. november 6-án a bazilika sekrestyéjében támadt tűz. Az állványok és a szekrények gyúltak meg ós riasztó hirek keletkeztek a városban. A templom belsejét éppen ebben az évben renoválták több százezer forintnyi költséggel és félő volt, hogy nagyobb kár származhat. Szerencsére a tűzet hamarosan elnyomták. Nagy tűz volt 1890-ben is. Párkányban három ház borult lángba és a tűz átterjedt a szomszédos Oszlik-féle fatelepre is. Az esztergomi tűzoltók kitűnő beavatkozásának és kiváló felszerelésének volt köszönhető, hogy a három ház tűzét lokalizálták ós a fatelepet megmentették. 1892 ben, amikor képviselőválasztás volt, Tölgyesy Ferenc háza égett le. A képviselőjelöltek éppen programmbeszédet tartottak a ,,Háromszereesenben" ós nagy riadadalom támadt közöttük. Hosszú a tűzesetek listája, de még hosszabb lenne elsorolni a tűzoltók munkáját, amit esetről-esetre végeztek. 1889-ben állították össze az első rendes leltárt. A felszerelésről a leltár értékösszegéből alkothatunk fogalmat. A végÖsszeg 11,300 forintot tett ki, bár a beszerzési ár ennél sokkal nagyobb volt. Vége köv. W. O. A tatatóvárosi kerületi bajnoki úszóversenyen négy bajnokságot nyertek úszóink. Mult vasárnap, julias 29-óa Tatatóvároson Dunántúl legjobb úszói találkoztak, hogy a „kerületi bajnok" büszke cimórt küzdjenek. Az esztergomi uszógárda ismét dicsóretremóltóan szerepelt az úszóversenyen, bár a tatatóvárosi úszóverseny hagyományos felhő szakadása, az abnormis hideg viz (16° C) meghendicepelte mindannyiukat. ( Dr. Darvas Géza ügyv. elnök ós Brenner Antal polgármesterhelyettes, uszéíszakosztályi elnök ügybuzgalma folytán az ürestarisznyás szakosztály újra gond nélkül utazhattott a nagy versenyre. Ezúton is a leghálásabb köszönetet tolmácsoljuk az úszószakosztály nevében Mátéffy Viktor prépost-plébános, kormányfőtanácsos, orszgy. képviselő urnák, aki mint az Esztergomvidóki Hitelbank és 8 Közüzemi rt. igazgatója 100 pengős nagylelkű adományával lehetővé tette, hogy úszóink a kerületi bajnokságokon az esztergomi jó hírnevet umót megvédték. Nemes Ilus kétszeres kerületi bajnoki győzelme az idei kongresszusi nagy szereplésére belépőjegyül szolgál. „A honvédelmi miniszter ur vándordijat" az idén is megvédi s igy végleg elnyeri az értékes trófeát. A 100 m.-es mellúszás ós a 100 m-es hátúszás bajnoksága csak biztató lehet rá, hogy továbbra is jó idők elérését ambicionálja s büszkék lehessünk rá sokáig. Fischof György a 100 m.-es hátúszó bajnokságot hozta el rossz pályán is jó eredménnyel. Tippelósünk jó! bevált. Szorgalmával még jobb időt is elérhet. A 3X100 méteres vegyesstafóta bajnokságot, Wassel G. Fischof Gy., Vásárhelyi I. összeállítású csapatunk nyerte 15 méterrel Tatabánya, Tatatóváros, Sopron úszói előtt. A bajnoki kisérő számokban a 100 m es ifjúsági gyorsúszásban Kemény lett első jó időre. Az 50 m.-es ifj. mellúszásban Wassel G. 3-ik lett. A 3X50 m.-es hölgyvegyessttfótát Paczolay Kató, Nemes Illus, Waszel Manci csapat nyerte meg. Meg kell említenünk Sárossy szereplését is a 100 m.-es gyorsuszóbajnoki számban. A nagy mezőnyt végigvezetve az utolsó méteren nagy előnyét nemcsak elvesztette, de ki is kapott a tatabányai Székelytől. A dunai strandolás, mint a versenyzők legnagyobb ellensége újra megboszulta magát. Augusztus 5-ón Tatabányára indul a kis csapat, hogy még jobban megismerje a verseny során a kongresszusi ellenfeleket. Az aug. 14. 15-iki országos kongresszuson az eddigi eredmények alapján kecsegtető reményekkel indulhatnak. A védett vándordijat végleg elhozhatják, ha a hátralevő időt komoly készüléssel töltik. Harminc tűzoltótestület érkezik Esztergomba. Az augusztus 18, 19, 20-án tartandó országos tűzoltóünnepségekre eddig harminc tűzoltótestület jelentette be részvételét. Az érkező tes« tületeket kétszáz tüzoltótiszt fogja vezetni. A legénység ós a tűzoltótisztek száma a jelentkezések szerint ezer körül van. Több testület zenekarát is el fogja hozni. Az esztergomi tűzoltótestület vezetősége azzal a kéréssel fordul Esztergom lakosságához, hogy a tűzoltótisztek részére az ünnepségek tartamára szíveskedjék a lehetőség szerint díjmentesen szobát átengedni. A címeket kérjük László István városi tanácsoshoz juttatni. Vermeshez ^JtS^^^Tmt^ 1 ^ olcsó árban árusít!
