ESZTERGOM XXXIII. évfolyam 1928
1928-08-05 / 60. szám
Esztergomi levelek A romantika pusztulásáról. Kedves barátom, szomorú újságokról kell beszámolnom mai levelemben. Városunk itt, Budapest tövében azoknak a fővárosi embereknek kedves kiránduló ós üdülőhelye volt eddig, akiket pénztárcájuk lapossága, vagy munkájuk szorossága csak ünnepnapra, rövid időre, eresztett vidékre. Az a fővárosi ember, aki otthon a kő és aszfaitrengetegben elvétve látott csak holmi zöldet, felüdülve gyönyör: ködött városunk buja vegetációjában. Járkált az utcákon és látta, hogy Vas Gereben bájos leírásai vidéki városok füves, papsajtos, lapos utcáiról nem csak a mese világában, hanem "afvalóságban is megvannak. Végignézett a Kisduna partján, ahol a lósóska, vadrepce, bogáncs viruló bozótja közt, ittott el5kandikáló köveken, élő drágakövekként sütkéreztek a zöld gyikok ós incselkedtek velük a lepkék. . Mindennek az idilli, regényes szépségnek belélegzett. A Duqapartot megkopasztották ; sivár kőpartok fogadják reggelesként derék sporthorgászainkat, akik a forró napon mormogják a még forróbb kövekről legforróbb imájukat... mindennapi halacskánkat add meg nekünk ma . . . Köztisztasági rendelkezések kötelezik a polgárokat, hogy portájuk elől kiirtsák a füvet, gyomot. Mire hazahoz sorsod, nem ismersz rá többé a mi régi, drága, maszatos kis városunkra, olyan erősen megindult itt a romantikapusztitás munkája. Va|ami azonban még mindig megmaradt. Csak kettőnk titka legyen, hogy a szépítő egylet vagy valamelyik másik u. n. illetékes tényező meg ne sejdítse, mert még azt is tönkreteszi. . Romantikus szépségeket, a néplélek ezerázinű csodavilágát csillogtatja^ meg műveltségben fáradt szemünk előtt a népies irodalomnak az utcákon, a kirakatokban, cégtáblákon, sótahelyeken látható sok-sok terméke. Ha még ezeket is kijavítják, igazán nem marad semmi, ami a fővárosi kirándulónak némi üdülést nyújt városunkban. ... Gsak neked írom meg, hogy a szigeten, a Lőrinc hid mellett két figyelmeztető tábla van. Olvasd és gyönyörködj ; az egyik: A Padokat a hejükrő'l elvi nem szabad a másik: Figyelmesxtetés A Közönség védelmében ajánljuk a sétaterek és a tisztaságra ügyeljü nk. kerékpározás és padokat a hejükrő'l ' elhurczolni Szigorúan Tilos Csak kettőt közlök veled, pedig sok, igen sok van. Képzeld el, milyen veszjfcesóg érne bennünket, ha a cim, cég stb. táblafestők megkérdeznék a hozzáértő embereket, hogy hogyan is kell valamit helyesen irniok! Oda volna a cég stb. táblák, Figyelmesztetések és egyéb ilyennemű dolgok népies zamat*. Abban a reményben, hogy ez az annyjra rettegett esemény majd csak néhány emberöltő múlva következik be, ölel barátod , Rio. - Felhívás.'Felhívatnak a földmivelőifjak és 1 leányok, hogy aug. hó 5-én vagyis ma vasárnap délután, a Nagyboldogasszonynapi diszf elvonulásban valórészvételük megbeszélése végett, lehetőleg teljes számban jöjjenek össze. És pedig a kir. városi ifjak és leányok délután 4 órakor a katholikus olvasókörben; a szentgyörgymezőiek pedig, délután 6 órakor a róm, kath. iskola udvarán. A rendezőség. Az Iparoslányok Máriakongregációjának, havi közös szentáldozása a nagy boldogässzonyi körmenet miatt 5-én, vasárnap lesz megtartva. Képek a régi Esztergomról Közli: KEMÉNY MIKLÓS levéltárnok A Packh tragédia*) IH. Amikor Ribit a katonai hatóság letartóztatta, vagy azért, hogy ügyét halasztgassa, v»gy hogy enyhébben ítélkezzenek róla, azt vallotta, hogy agyilkosságot az asszony (Paekhné) tudtával, sőt felbérlósére követte el. Ismerte ugyanis a házasok egymáshoz való hideg viszonyát és ebben reménykedett. A törvényszék a gyilkosság napján a cselédséget letartóztatta, az özvegyet pedig, egyelőre lakásán, szintén őrizetbe helyezte s még a temetésre is csak őrkisérettel engedte el. Mikor pedig hivatalosan tudomást szerzett Ribi vallomásáról, okt. 13-án az asszonyt is, mint H. rendű vádlottat letartóztatta, és a megyeházi börtönbe zárta. A vagyont a várossal, illetve a füssi nemesi szókkel együttesen zár alá vetette, gondnokul Kamocsay László főadószedőt rendelvén ki, a gyermekeket pedig a várban lakó nagybátyjuk, Packh Ferenc gondjaira bízta. A szerencsétlen asszonynak egyelőre senki támasza nem akadt; ki is vállalta volna egy fórjgyilkossággal vádolt asszony védelmét? A börtönből sikerült egy izben kiszöknie, hogy gyermekeit láthassa, ám szomorúan tapasztalta, hogy sógora befolyására azok, kik pedig anyjukhoz mindig ragaszkodtak, most idegenkednek tőle. 1840. júliusában, mikor még semmi döntés sem volt ügyében, mostohája a nádorhoz, majd a királyhoz fordult panasszal és indignálódott a törvényszék lassúságán. A törvényszók azért, mert alaptalan váddal illette, a Trip. IL rész, 72. cikkely alapján nyelvváltsági büntetés cimén 40 ft bírság és 10 ft eljárási költség megfizetésére kötelezte A törvényszék ugyanis tőle telhetően mindent megtett: addig, mig Ribit ideszáilitották, hogy az asszony helyzetén javítsanak, a jobb sorsúak cellájába helyezték. Az ügyész az asszony akarata ellenére is elhozatta ágyneműjét s megengedte neki, hogy bárhonnan ós tetszése szerint étkezhet, az őrt pedig a legnagyobb fi-yelmessógre utasította. A késedelem valódi oka az volt, hogy a sok tanú kihallgatása, a vádlottal való szembesítése sokáig tartott, és hogy Ribit a katonaság, bár szabadságolva volt már, csak 1840. májusában bocsátotta a polgári hatóságjrendelkezésóre. JÜS bár az asszonyra vonatkozó vallomását visszavonta, ezt még nem vehette készpénznek a törvényszék, mert a tanúvallomások során olyan dolgok is elhangzottak, melyek gondolkodóba ejtették a bírákat. Csak mikor a kihallgatások során arról győződtek meg, hogy az ellene emelt vádak tendenciózusak, bocsájtották őt, szabadlábra. Az aszszony megtudta, hogy sógornője, ki luteránus volt, amely körülmény már magábanyóve is aggasztotta a gyermekek miatt, a kicsinyeket Pozsonyon át Bécsbe vitte Packh Lipóthoz, ezt bejelentette a törvényszéknek, amely 8 napi határidőt adott P. Ferencnek a gyermekek hazahozatalára. Az özvegy eközben 10 hónapi raboskodás után, megtörve ós megőszülve a bánattól és szégyentől, a mostohánál tartózkodott krajcár nélkül és gyermekeitől megfosztva. Mint egy kérelmében irja: „.. . de igaz az, hogy vagyonombul semmit se kapok s csak kedves mostohámmal meleget sem eszünk." Majd gyermekei után epekedik : „. . . én mégis kínoztatom a kinok legrettenetesebbjóvel, kedves *) A városi és vármegyei levéltári adatok nyomán. gyermekeimet, (kik közül egyet a halál már elragadott anélkül, hogy meredező, hidegülni kezdő gyengéd ajkait anyai meleg könnyeim és csókjaim varázsolhatták s ápolhatták volna az életre) csak álmomban érzem naponkint anyai vérző keblemen. Felébredve eljajdulok, mert azok idegen nemzetnél, idegen kezek közt napról-napra felejtik ártatlan annyokat... Hát egy anyának fájdalmai, egy anya tömlöcfinomitotta epedelme a kinok nem legnagyobbika!?" stb. Pedig a törvényszék jóindulata már az asszony szabadon bocsájtásakor megnyilatkozott. Mert a fölmentő Ítéletet csak 1841-ben hozta meg, de már 1840-ben intézkedett a zárfeloldás iránt, mely azonban éppen az Ítélet hiányában késett Végre 1842. augusztus 9-ón a helytartótanács közli a jó eredményt j a gyermekek is itthon voltak már, ám anyjuk nem hiába aggódott érettük. A sok adósság, melyet férje hagyott, hozzávéve a sajátját, meg a zárlat alatti károsodást, nagy teher volt az özvegynek. A városi összeíró küldöttség 14.021 ft-ban állapította meg a hitelezők elfogadható követeléseit, kénytelen volt tehát eladni a hosszúsori házat ós megválni kedves bútor- és emléktárgyaitól, hogy a hitelezőket csak valamennyire is elhallgattassa. Nem csoda, ha gyermekei nevelése ily anyagi helyzetben súlyos teherként szakadt a nyakába. A megyéhez fordult, hogy Zsuzsanna leányát a Pethő-alapitványi helyre a győri apácáknál elhelyezze, „mig annak szivébe a bosszút lehelő rokon által csepegtetett fogalmai helyes irányt nyerendenek." A vármegye méltányolta a kóróst ós mások mellőzésével teljesítette is, sőt Bozzay alispán útján a kislányt az apácafőnöknő figyelmébe ajánlotta. Igy próbálták jóvátenni a derék táblabírák azt, hogy bár törvényadta joguknál és kötelességüknél fogva, de akaratlanul is egy család boldogulását megzavarták. A család további, történetét kutatva pár éven keresztül szerepel még neve könyveinkben, kit hitelezői zaklatnak, majd egyszerre nyoma vész. Testvére Krotky József, későbben esztergomi kanonok ós vári plébános Packh János halotti bejegyzésénél rövid vonásokban az özvegy sorsát is odajegyezte : „a legnagyobb szegénységben Érsekújvárra ment s ott élte le gyászos özvegységét, a káptalan által nyújtott alamizsnából tengetve életét." Packh Jánost 42 éves korában érte a halál. Holttestét a belvárosi sírkertben szentelte be Miskolczy Márton apátkanonok, majd a bazilika kriptájában helyezték örök nyugalomra. Azóta mindannyian porladoznak, de szellemük egymással kiengesztelődve bizonyára örömmel állapítja meg, hogy talán nem is az ő családi életük volt a legboldogtalanabb. A legszebb férfikorában elhalt építész arcképe a bazilika sekrestyéjében látható. (Vége.) HÍREK A hercegprímás hazaérkezése. Dr. Serédi Jusztinián biboros-hercegprimás ezévi nyaralását befejezte s Csórról, ahol legutóbb mint gróf Somssich József volt vatikáni nagykövet vendége tartózkodott, pénteken délután autóján visszaérkezett székvárosába, A Nagyboldogasszonynapi diszfelvonulás tárgyában a város polgármestere az egyházi rendekhez, hivatalok hoz, testületekhez, tanintézetekhez társadalmi és vai!áso3 egyesületekhez felhívásokat intézett, amelyekben azokat a felvonulásban való részvételre kérte fel és a gyülekezés módozatáról is tájékoztatta. A vallásos ós hazafias érzés ez ünnepi manifesztációi át az idegenek sokasága nézi végig. Kívánatos tehát, hogy abban a lakosság impozáns számban vegyen részt. Halálozás. Meszes Ferenc ny. farnadi főjegyző f. hó 2-án, életének 62-ik óvóben elhunyt. Temetése f. hó 3-án d. u. fél 6 órakor lesz a belvárosi temető kápolnájából. Neje, özv. Meszes Ferencné szül. Nozdroviczky Prückler Anna ós kiterjedt rokonság gyászolja. Kirándulás Márianosztrára. Az Esztergomi Kath. Legényegylet a belvárosi kongregációkkal karöltve Mátéffy Viktor prépost-plébános, országgyűlési képviselő, egyesületi elnök vezetésével f. évi augusztus hó 12-én (a jövő vasárnap) kirándulást rendez a gyönyörű fekvésű országos hirti fegyintézettel rendelkező Márianosztrára, mely kirándulásra ezúton hivja meg a legényegylet barátait, pártoló- és rendes tagjait. Indulás 12-ón reggel a 4 órakor induló MFTR hajóval Szobig, innen autóbusz is fog állni rendelkezésre a 6 km-es marian osztrai utat gyalog megtenni nem birok részére. Márianosztrán szentmise hallgatás és az orsz. hirü női fegyház megtekintése. Jelentkezni lehet vasárnap, aug. 6 án d. e. 9—11 óra között a Legényegylet helyiségében. Elnökség. Ügyvédi hir. Dr. Bencze Győző ügyvéd Esztergomban, Kossuth Lajos-u. 49. szám alatt (Kerschbaummayer gyógyszertár mellett negyedik ház) ügyvédi irodáját megnyitotta. Rendezik a primási múzeumot és a bazilika kincstárát. Lepold Antal dr. prelátus-kanonok, egyházmegyei fötanfeltigyelő vezetésével megkezdték a primási múzeum és a bazilika kincstárának rendezését. Evégből Esztergomba érkezett Csányi Károly, a budapesti iparművészeti múzeum tudós igazgatója. A rendezéssel elkészítik mind a kincstár, mind a múzeum új katalógusát. Városunkba érkezik Gerevich Tibor egy. tanár is, aki a primási képtárát fogja rendezni és a katalógust elkészíteni. Nagy lopást fedezett fel az esztergomi rendőrség. Bizalmas űton árról értesítették a rendőrkapitányságot, hogy egy helybeli szállítási vállalkozó raktárában nagyobb meny nyisógü fűszerárú van felhalmozva, A rendőrség azonnal nyomozást indított, mely rövid idő alatt sikeres eredménnyel végződött. Az esztergomi rendőrség detektivosztályának tudomása volt egy fűszerlopásról, amelyet ez év májusában követtek el a budapesti Bella Vale és Lusztíg Rt V. ker. Arany János utcai raktárából. A lopással a cég raktárnokát gyanúsították, akit állásából el is bocsájtottak. A raktárnok Esztergomba küldötte a lopott fűszerárút és a szállítási vállalat tulajdonosának azt irta, hogy itt üzletet kivan nyitni. A vállalkozót arról is értesítette, hogy még nagyobb mennyiségű fűszerárut fog küldeni és kérte a küldemény elraktározását. A szállítási vállalkozó semmit sem tudott a fűszerárú eredetéről és jóhiszeműen járt el. Az árú rendes fuvarlevéllel érkezett és ez a körülmény is kizárta gyanakodását. A raktáron Uvő fűszeráru értéke 4000 P. A rendőrség azonnal jelentést tett a budapesti államrendörfőkapitányságnak, ahonnan detektiveket küldtek ki a tettes raktárnok letartóztatására. Táncvizsga. Kreutz Gyula főv. tánctanár a diákcsoport növendékeivel 1928. augusztus 11-ón (szombaton) a Kaszinó termében kotihonnal egybekötött táncvizsgát tart. Kezdete este 8 órakor. Őszi szükségletét mindenki helybeli iparosnál és kereskedőnél szerezze be, augusztusban pedig a helyi piacon szerezzük be szükségletünket!