ESZTERGOM XXXII. évfolyam 1927

1927-10-02 / 77. szám

XXXII- évfolyam, 77. szám. Ara AO fillér Vasárnap, 1927. október z . Megjelenik hetenkint kétszer: szerdán és vatirnap. Előfizetésiára egy hónapra 1 P. 20 fill. Ne> telén közleményt nem részünk figyelembe. Keresztény politikai és társadalmi lap Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerkesztő:Gábriel István. Kéziratok és előfizetések Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők. Hirdetések fel­vétetnek a .HUNNIA" könyvnyomdában. Szüretelő Esztergom Esztergom, 1Ő27. okt. 2. Öreg hordókat gurítottak elő, többnyire kedveszegett és szőlője­vesztett gazdától kölcsönkerteket, — pár ökrös szekér döcög a nagyvá­rosi határ felé vagy a Sötétkapu táján, — itt is, ott is össze­szednek egy-két lajt mustot, de nem tudom, fő-e gulyás a fazekakban és van-e örvendező gazda és mulató vendógnép, mert nagyon csendesek a hegyek! A szomorkás októberi nap leheli végejgyengült melegét a szőlő­fürtökre; szüretelnek az esztergomiak. Szüretelnek, de nem úgy, mint régen. — Valamikor az esztergomi kádárok nem győzték a munkát. Uj hordó kellett ide is, oda is. Tele volt a város kifelé tartó lajtos sze­kerekkel, és hangos volt a Mélyút meg a Szamárhegy a szüretelők vig munkájától. Nem győzték a putto­ny ozást, olvasták a lajtokat, miköz ben katlanokban főzték a birkapör­költet és készítették a kóstolót. Vége-hossza nem volt a mulatozás­nak, jókedvnek és dalnak ! Azóta persze sok minden szomo­rúra változott, és a legtöbb szüre­telő gazda egy-egy fájó sóhajjal el is intézi a mai állapotot: Hej, nem úgy van már, mint volt régen !. . . De sok keményebb kötésű, előre­látó gazda is akad, aki nem akar balenyugodni a mai helyzetbe, keresi a szomorú esztergomi szüretek okait és a város gazdaközönségének jayát akarókkal együtt módokat és esz­közöket keres az esztergomi szőlők szebb jövőjének megteremtésére. Mert igaz, hogy a háború és a nyomába szakadt nyomorúság miatt a gazda képtelen volt a szőlőmive­léshez szükséges szereket megvásá­rolni és igy a peronoszpóra és fillo­xéra folytán a szőlő még rohamo­sabb aranyban pusztult, mint már a háború előtt, de tény az is, hogy sok helyen a szakértelem hiánya is hozzájárult a terméseredmény lecsök­kenéséhez, illetőleg az állások tönkre­menéséhez. Az esztergomi gazdák az utóbbi időben még azért is elkedvet­lenedtek, mert csekély termésüket sem tudták kellően értékesíteni. Az okos gazda tehát a szomorú szüretkor a sok mulasztás pótlására gondol és azt kérdezi, hogy hol ké­sik már a gazdasági szakiskola vagy vincellériskola felállítása, ahol a szakszerű szőlőmunkát meg lehetne tanulni ? Hol késik a pinceszövet­kezet vagy a hegyközség megalakí­tása, ahol a szőlősgazdák tömörül­hetnének a művelési eszközök olcsóbb beszerzésére, érdekeik védelmére és a szőlőtermés értékesítésének meg­szervezésére ? Hiszen az eszme már régen felvetődött, a gazdákon a sor, hogy cselekedjenek ! Készüljünk a XIX. országos katholikus nagygyűlésre! Az Országos Katholikus Szövetség országszerte szétküldött plakátjairól részletes tájékoztatót nyerhetünk az október hó 15., 16., 17., ós 18-án lefolyó XIX. országos katholikus nagy­gyűlésről, amely méreteiben és fel­emelő tartalmában méltó lesz a ma­gyar katholicizmus tradíciójához és jelentőségéhez. A sorrendből a következőket emel­jük ki: Október 15-ón, szombaton d. u. 4 és fél órakor ünnepélyes Veni Sancte lesz az Egyetemi templomban. — Október 16-án, vasárnap, reggel 9 órakor ün­nepélyes főpapi szentmise, amikor a szentbeszédet Lepold Antal prelátus­kanonok mondja. Délelőtt 11 órakor I. nyilvános (megnyitó) gyűlés a szé­kesfővárosi Vigadó termében. Elnöki megnyitót mond Zichy János gróf v. b. t. t, az Országos Katholikus Szövetség elnöke. Beszédet mondanak: Cesare Orsenigo c. érsek, pápai nun­cius, Zichy Gyula gróf v. b. t. t., kalocsa-bácsi érsek, Haller István v. miniszter, országgyűlési képviselő, Glattfelder Gyula csanádi püspök. — Délután 3 órakor szentséges körmenet. — Október 17-én, hétfőn délután 4 órakor II. nyilvános gyűlés a Székes­fővárosi Vigadóban. Beszédet monda­nak : Marczell Mihály a pesti Szent Imre Collegium igazgatója, Czettler Jenő egyetemi tanár, Huszár Károly, az országgyűlés alelnöke, Mikes János gróf szombathelyi püspök, Bangha Béla jézustársasági atya. Este 8 ós fél órakor díszhangverseny a székesfővá­rosi Vigadóban. — Október 18-án, kedden délelőtt 11 órakor országos gyászünnepsóg Csernoch János bibor­nok, Magyarország hercegprímása és Prohászka Ottokár székesfehérvári püspök emlékére a székesfővárosi Vi­gadóban. Emlékbeszédet mondanak: Klebelsberg Kunó gróf vallás- ós köz­oktatásügyi m. kir. miniäzter és Schütz Antal egyetemi tanár. Délután 4 órakor III. nyilvános (záró) gyűlés a székesfővárosi Vigadóban. Beszédet mondanak: Brey er István prelátus kanonok, h. államtitkár. Schandl Ká­roly államtitkár, Ernszt Sándor pre­látus kanonok, Apponyi Albert gróf v. b. t. t. országgy. kőpv., Szmre­csányi Lajos v. b. t. t. egri érsek. Tudnivalók: Az Országos Katholi­kus Nagygyűlésen való részvételre az Országos Katholikus Szövetség által kiboesájtott tagsági jegy jogosít, mely­nek ára 2 pengő. Utazási kedvezmények: Az Orsz. Kath. Nagygyűlés vidéki tagjai részére okt. 12-től okt. 20-ig a M. kir. Állam­vasutak Igazgatósága, ii Duna-Száva­Adria- Vasút (Dólivasut), Győr* Sopron-Ebenfurti Vasút, a M. kir. Folyam- és Tengerhajózási Rt. vala­mint Dunagőzhajózási Társaság félárú menetdíj kedvezményt engedélyezett. A fólárú menetjegy megváltására je­gesitó igazolványt darabonkint 1 pen­gőért az Országos Katholikus Szö­vetség adja. Konstantinápolytól Athénig (A. 14­es Holló cserkészcsapat kirándulása,) II. Végre az egykori Bizánc híres „ Aranykapu "-jához érünk. A falak itt kiszélesednek. Ez a városfalak leg­nyugatibb része, innen kezdve befelé, a szárazföld felé húzódnak északi, majd keleti irányban. Az Aranykapu mögött nagyobbfajta, omladozó erős­ség: Jedikuló, a magyar történelem­ből szomorú emlékű Héttorony áll. Mindig jobban ós jobban halványo­dik ez a szép kép, végre az utolsó kupola és minaret is eltűnik a messze szürkeségben. Itt mindkét oldalon egyhangú partok között visz utunk. A tenger is mindjobban kiszélesedik úgy, hogy már csak egy barnás sávot látunk jobb felé: az európai partot. Lassankint elérkezik az ebédidő. Közben a hulladékokkal a sirályok ügyességét tesszük próbára. Ezek nagyszámmal követik a hajót, s ha valamit kidobunk, villámgyorsasággal rája csapnak. Közben el is helyezkedünk. Egyik a fedélzet padlóján készített helyet magának, másik meg a középen fel­halmozott szénán dől le ebéd utáni pihenőre. Amott az „effendi"-k kerge­tik a pagátot, itt olvas, vagy térké­pet tanulmányoz a másik. Néha-néha egy vitorlás vagy gőzös halad el mellettünk. Ilyenkor felfigyel az egész társaság : mi a neve ? milyen nemzetiségű ? Más látnivaló nem igen akad. Úgy 3 óra tájban délután egy városka tűnik fel a messzeségben: Rodostó... Csak estefelé élénkül meg a vidék, amikor a Dardanellákhoz érünk. A tenger itt összeszűkül. Mindkét par­ton termékenynek látszó szép dombos vidék. Itt-ott apró falvak. Sajnos, már besötétedik, mikor az ókori tör­ténelemből nevezetes helyekhez (Aigos­potamos, Abyolos stb.) érünk. Igy hát csak a világítótornyok fényjeleibea s a csillagos égben gyönyörködhetünk. Esti imára gyülekezünk. Az embe­ren valami elfogódottság vesz erőt. Imádság, nyilt, hangos imádság a tengeren, ahol, ki tudja, hány nemzet fia áll bámulva körülöttünk. Magyar imádság: magyar „Hiszekegy* a messze idegenben, a nagy háború egyik, sok vérrel áztatott harcterének közelében. Tárogatós lefúvás. Lassanként min­denki elkészíti magának fekvőhelyét; Kellemes, langyos éjszaka van, taka­róra nem igen van szükség. A pok­róccal inkább fekvőhelyünket tesszük kényelmesebbé. Reggel már korán mozgolódás van a hajón: közeledünk Mytilenéhez, Lesbos-sziget fővárosához. A „Bonlac" itt kiköt, ezért a nagy készülődés. Mi is felkelünk és sietünk a kúthoz mosakodni. Mosakodás közben egyszerre mat­rózok jönnek vastag gumitömlőkkel és seprőkkel felszerelve. A tömlőkből szinte Özönvizet zúdítanak a fedél­zetre és igy súrolják azt le. Bizony igyekeznünk is kell, hogy valami ma­gasabb helyre mentsük hátizsákjain­kat az áradat elől. B óra tájban horgonyt vetünk My­tilene előtt. Vagy másfél órát állunk itt. Néhány utas száll ki is, meg be is ós árut rakodnak. Ezalatt gyümölcs, meg agyagedényárusok veszik körül csónakjaikkal a hajót és kínálgatják portékáikat. Mytilene csinos kis város, többnyire modern épületekkel. Fenn, a hegytetőn várrom. Lesbos sziget hegyes, sziklás partja mellett haladunk tovább, mígnem rö­videsen beérünk a smyrnai Öbölbe. Magas, többnyire kopár hegyek mind­két parton. Jó 3 órai út után 11 óra tájban Smyrnában vagyunk. Egész se­reg csónak veszi körül a hajót. Eve­zőseik nagy lármával és verekedéssel kínálják magukat és licitálják túl egymást, hogy az utasokat maguknak megnyerjék. Sok alkudozás után (egy harmadára leengedte az árát) mi is megegyezünk s két csónakon partra szállunk. Smyrna nagy kiterjedésű város. Magas hegyek alján karéjformában terül el a tengerparton. Alig 3 órá­nyi időt tölthetünk a városban, siet­nünk kell tehát. A széles tengerpar­ton lóvonatú vasút közlekedik. Ennek mentén megyünk egy darabig, majd sisebb csoportokra oszolva a mellék­utcákba térünk be. Utunk romhalma­zok között visz el. Több a rombadőlt, mint az ép ház. A török-görög háború pusztításainak szomorú emléke ez. De itt-ott már építkeznek. Ezek má­egészen modern épületek lesznek. A tengerparton ugyan az épségben mar radt régi házak is egészen európai A KORONA MOZGÓBAN legközelebb előadásra kerülő nagy attrakciók: HOTEL IMPERIAL Pola Negrivel NORMA (Kaméliás hölgy) Soma Talmadge-val A DAMA Gloria Swausonnal A REVÜKIRÁLYNÓ Coolem Mooreral

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom