ESZTERGOM XXXII. évfolyam 1927

1927-10-02 / 77. szám

formájúak, De beljebb, a város bel­seje felé ismét a már Konstantinápoly­ból ismert kép tarul elénk : keskeny homlokzatú, sokemeletes faházak, szűk utcák. Élelmiszert kell vásárolni a csapat számára, ezért az üzleti negyed felé tartunk. Egy bosnyák, aki a háború alatt magyar ezredben szolgált, sze : gődik hozzánk és vezet bennünket. Itt az egyik üzletnél találkozunk az előbb elmaradtakkal. Az időnk azon­ban fogytán van, sietnünk kell vissza a „Bonlac"-ra. Pedig nem is kellett volna ennyire sietnünk. A rakodást még nem fejez­ték be. Csak fél 5 órakor indulunk tovább. De legalább megszabadultunk attól a "forró szárazföldtől. A tenge­ren mégsem oly tikkasztó a hőség. Végre indulunk. Most már ismerős partok között visz utunk. Már este van, mikor a smyrnai öblöt otthagyva Chios mellett hajózunk el. Az este gyönyörű. Talán még szebb, mint a tegnapi. A tenger sima, nyu­godt. Csend van. Csak egy kis légy­zúgás hallatszik, amint a „Bonlac" szeli a vizet és a hullámok gyöngyözve, habozva kisérik kétoldalt. Az égbolt ragyogóan tiszta. Talán még soha sem , láttam olyan gazdagnak az óg kincses­házát : a Tejút legapróbb csillagjától a sárgás fényben ragyogó Venus-ig milliónyi szebbnél-szebb drágakő. És a tenger hatalmas, sima tükre is mintha apró lobogó mécsesekkel volna tele­szórva. Alig tud betelni az ember a gyönyörűséggel. A második éjjel is szerencsésen el­múlt anélkül, hogy a hajó belsejében kellett volna meghúzódnunk. Reggel 5-kor már Euboeánál járunk. Nemsokára már Sumion mellett hala­dunk el. Az Attika legdélibb foka, ormán Athene templomának romjai­val. Most már a görög szigettenger­ben vagyunk. Mindig ujabb és ujabb szigetek tűnnek fel, Végre 9 óra felé megpillantjuk Pireust, háttérben az Akropolissal. A parton kopár, kietlen hegyek. Szinte el sem akarja hinni az ember, hogy a költők által annyira megéne­kelt földön jár. Amott, az ókorban mézéről hires Himettos hegység pusz­tán, csupaszán. Elszomorodik az em­ber, ha arra gondol, hogy emberkéz, a töröli uralom rablógazdálkodása tette ezt az egykor erdőkkel boritott hegyvidéket ily sivár sziklaténgerró. Mindenütt ez a szomorú kép tárul az ember szeme elé. Csak Pireus kö­zelében látunk egy kis növényzetet a tengerparti nyaralók gondozott kert­jeiben. Eddig már mindnyájan felkészül­tünk, összecsomagoltunk s most a hajó korlátja mellett figyeljük a vidéket Most Phalsron előtt járunk. Az Akro­polis ormán már szabad szemmel is látható a Parthenon. 10 órakor már horgonyt is vet a „Bonlac" a pireus kikötőben. A magyar követség, a görög cser­készek és a görög Vörös-kereszt kül­döttei csónakon élénkbe jönnek és már a hajón üdvözöljük egymást. Jó negyedóra múlva már Pireus utcáin masírozunk a pireus athéni villamos­vasút állomása felé. P. HÍREK Iiis Teréz. Igy hívjuk, mert ő igy óhajtotta és mert nagyon szeretjük. A legbájo­sabb földi angyal, ki korunkban ólt. A legStiébb, legüdébb harmatos rózsa, melyet most haj ott az emberiség fája. Elrejtve nőtt fel egy szentéletű atya térdón és a karmelitazárda napsu­garában. Az otthonban őszbehajló atyja ara­nyos bimbója, rajongva szeretett kis­királynője. Még csak pici csöppség, de szive már öntudatosan Istené. Játszi jókedvében már az a vágya: Ő legyen itt e földön Jézuska lapdája, Elragadó bájos gyermek, amint foly­ton Jézus kedvére szomjazik. Majd 9 éven át Kármel csendjében szövi szűzi tiszta lelke mennyegzős fátyo­lát örök eljegyzésre. Egy szenvedélyt ismert egész életé­ben : Az Isten szeretetében itt e föl­dön 0 legyen az első. Igen ám, de hogy tegye ? Ezt is eltalálta. Kicsi­sége, gyermeksége lett az útja, esz­köze, így gondolkodott: a gyermek hatalma abban van, hogy csak piciség és f oly fon a szülői ölbe kivánja ma­gát. É kinálat legyőzi az atyát, le­hajol, felkapja, magához öleli gyer mekét. Minél kisebb a csöppség és minél kedvesebben kér, annál maga­sabbra emeli az erős atyai kar. Ez az örök gyermekség, ez az Önfeledett egyszerűség, ez a bizalmas, teljes ön­átadás kis Terézünk égbe vivő hires útja. Ezt az utat hagyta számunkra, kik oly nehezen akarunk és tudunk egyszerűek, gyermekek lenni. Egyik lombhullató ősszel angyali lelke elrepült az égb'e, hogy —' mint előre jelezte — rózs<esőt hullasson a 'főldra, erre a mi gyászos korunknak rózsátlan földjére. Amit igért, meg­tartja. Hull a rózsaeső : a sok áldás, csoda, szeretet a bizalommal hozzá­fordulókra. A Szentatya október harmadikára az egész Egyházban ünnepet rendelt el a rózsahullató kicsi nagyszent tiszteletére. Rendkivüli jelenség : még élnek kis szentünk nővérei, játszo­pajtásai, s az egész földkerekségen kis Terézről mondjak a szent misét. Millió szivek örömével egyesülten re­begjük mi is: Karmel virága, szép szűz hajtása, üdvözlégy ! Német István. Vidéki előfizetőinket kérjük, hogy a lapunk mai számához mellékelt csekk­lap felhasználásával hátralékaikat sür­gősen rendezni szíveskedjenek, nehogy) a lap szétküldésében fennakadás tör­ténjék ! Főegyházmegyei hir. Dr. Walter Gyula káptalani helyiiök CKtinger Gyula fővárosi hittanárt szentszóki tanácsossá nevezte ki. Gyászmise az aradi vértanúkért. A város kegyúri templomában október 6-án, a tizenhárom aradi vértanú em­lékünnepén reggel 9 crakor lesz a gyászmise. .Ezen alkalommal a plébá­nia-templom énekkara Aaamer József kegyúri karnagy nagyszab :sú új kom­pozícióját, a „Missa pro defunctis"-t adja elő orgonával és zenekarral. Adomány. Schiffer Ferenc prelátus, őrkanonok, a jótékonyságáról általá­nosan ismert emberbarát, 100 pengős nagylelkű adományt juttatott a Ker. Szeretet Országos Gyermekvédő Mű­vének az árvák felsególyezésére. Bérmálás Dorogon. A főegyház­megyében lefolyt bérmálási .körút utolsó állomása Dorog, ahol ma, f. hó 2.-án osztja ki dr. Kohl Medárd fel­szentelt püspök a bérmálás szentségét iík>gy ünnepélyességgel. A község nagy ünnepére Esztergomból is kirándul­nak ez alkalommal Halálozások. Burány Rózsi&a, Burány Ferenc városi igazgató tanitó kedves menyasszony-leánykája szeptember 30-án életének virágjában, a földi boldogság küszöbén az örökké tartó; boldogság fényébe röppent. A mélyen sújtott szülők gyászában a város kö­zönsége őszinte résvóttel osztozik. A korán elhunyt leányka temetése hét­főn délután 3 órakor lesz a bel­városi temető kápolnájából. — Labuda Ferena dr. tb. szent­széki tanácsos ny. esztergom-főegyház­megjrei áldo;..ópap életének 54 ik évé­ben szeptember 29-ón Egerben el­hunyt. A bajói Jankovics barlang felfede­zése, illetőleg feltárása körül szerzett érdemek jutalmazásaképen Palkovics László alispán, Reviczky Elemér fő­szolgabíró és Baits György bajóti jegyző, a barlangi medve képével el­látott érmet (ezüst plakettet) kaptak. Köztudomású, hogy a barlangot Baits György jegyző fedezte fel és az em­iitett vezetőférfiak közbenjárása és buzgólkodása folytán sikerült a tudo­mányos kutatás színterévé tenni. Az érdemes férfiak kitüntetésére a bar­langkutatók kongresszusának nem­régen tetij bajóti látogatása adott ai&almat. Az októberi rózsafüzér-ájtatosságo­kon, amelyek minden este 6 órakor tartatnak, minden kedden és csütörtö­kön régi Mária-énekeket énekel a belvárosi plébánia templom vegyes­kara. — Az első litánia október 1-én (szombaton) van. Tanulmányi kirándulás. Az érseki rk. tanitó képző-intézet mintegy ötven növendéke Rosta József és Bárdos Béla tanárok vezetésével szeptember 28-án Tokodra rándult ki. Megnézték az üveggyárat és az altáróí szénbá­nyát. Mindkét helyen az igazgatósá­gok a legteljesebb előzékenységgel fogadták a tanulókat és mindent el­követtek, hogy a kirándulásról min­nél több értékes tapasztalattal meg­rakodva térjenek haza. Miután az üveggyártás egész menetét megszem­lélték, a bányakaszinóban elfogyasz­tott jóizü ebéd után Nagy Imre al­tar ói isk. igazgató vezetésével meg­szemlélték a telep szociális és kultu ralis intézményeit. Majd Szína József gépészmérnök mutatta m«g a "bánya gép- és műhely üxemdt, Végül- Vigh Ferenc bányáfőmérVök vezetésével le­szálltak a bányába, ahol a főmérnök és Fiszl Antal bányamester szakszerű magyarázatai és szemlélet alapján megismerkedtek a széntermeléssel. A tanitóképző-intézet igazgatósága ez­úton is hálás köszönetet mond a ne­vezett, továbbá Eggenhoí'er Jenő és Csanády Lásiló igazgató urakrak és a MAK.. vezérigazgatóságának azért a szolgálatkészségért, amellyel segít­ségére siettek abban a törekvésében, hogy a növendékek ismeretei minél értékesebb tapasztalatokkal bővülj enek Egy figyelő olvasónk küldötte be: Népes kis tér a Rákóczirtér. Nem csoda, hiszen itt a piac. Forgalmas is, természetes, mert ezen keresztül star­tolnak az autók, a mötorbiciklik és biciklik. Innen nem messzire emelke dik az új központi iskola hatalmas épülete. E kettő úgy__ ke nil egymás mellé, hogy az iskolába menő és on­nan jövő gyermekektől naponta népes e tér. Igy történhetett meg a mult hó 23 án délelőtt, hogy a haza igyekvő gyermekseregből egy fiúcska a robogó autóbusz elé keveredett. Az asszo nyok sikoltottak, a soffőr erősen fé­kezett és a kis fiú ijedten és elszán­tan az autóbusz elejébe kapaszkodott, majd a megállás után sápadtan bár, de teljes egészében a Héviz-utcába futott, mint aki jól végezte dolgát, mintahogy jól végezte. Nem lenne jő a. gyermekeket más útra terelni ? Nem lehetne az Arany János utca folytatásaként utcát nyitni a Kórház­utcából, hogy igy volna lehetséges a gyermeksereget rövidebb úton, keve­sebb veszély mellett hazainditani az az iskolából. Érdekes gyermekhad vonult be kato­Éás rendben szombaton cl. u. 2 óra­kor a hajóállomásról. Morvay igaz­gató vezetó ével a pártfogó tisztvise­lőkkel egyetemben mintegy 250 tag­gal a budapesti állami fiúnevelő ott­hon növendékei saját fúvós zeneka­rukkal érkeztek. A bazilika, sz. 1st van kápolna, képtár ós kincstár meg­tekintése után a kriptába vonultak, hol imádsággal és virággal hódoltak az elhunyt hercegprímás emlékének. A bazilika főbejáratánál lefényképez­tették magukat, innen víg zeneszó­val vonáltak a Cser;:ock Jáno3-útra, hol családfőjük és karnagyuk Nemes­ül 4 éljenzóssel és gyönyörű játékkal mu­tatták ki szeretetüket és hálájukat £ tanítójuk iránt. 6 órakor a himnusz hangjai mellett száz meg száz kendő* 0 ™ lobogtatásával vettek búcsút Eszter- *^ gonitól. Adományok a leventéknek. Az esz­tergomi leventék gödöllői utazása, mint ezt lep utóbb megírtuk, néhány nemesszívű leventebarát áldozatkész­sége révén vált lehetségessé. A város egyik autóbuszát engedte át, melynek üzemköltségét a vármegye viseli. — Többen pénzbeli adományaikkal segí­tették elő a leventék gödöllői rész­vételét. Nem köböljük az adakozók JPj névsorát, mivel a legteljesebb önzet­lenség késztette a leventebarátokat az adakozásra. Az adományozás összege 121 P. A leventeegyesüíet vezetősége szives köszönetet mond a jótevőknek mind az adományokért, mind pedig a leventeügy pártfogásáért. Temetés. Roth Adolf helybeli ma­gánzó, életének 90-ik, házasságá­nak 61-ik évében hosszú szenvedés után mult hó 28-án elhunyt. Temetése pénteken volt nagy részvét mellett. Az elhunytban Schwarcz Lajos és Vermes Ignác kereskedők apósukat gyászolják. Kifogóit hulla. Folyó hó 25 ón váro­sank alatt ismeretlen női hullát fog­tak ki a Danából. A hulla-6 hete le­hetett a vízben s erősen oszlásnak in­dult. A 150 cm magas, jól fejlett és táplált 25 év körüli nő testén fekete csikós fürdőnadrág, sárga harisnya és fehér ing volt. Ä hullán külerőszak F< nyomait nem találták. Öngyilkossági szándékból megfogta a • ] villamosvezetéket. Szerdán nagy riada­lom volt a Petőfi-utcában. Azt .a hirt | terjesztették, hogy egy villanyszerelő j balesetnek esett áldozatul villany- i szerelés közben. A hir valóságnak is »( bizonyult, de nem baleset történt, ^ . hanem öngyilkossági kísérlet. Egy 19 " éves villanyszerelő szerelmi bánatában * í felmászott a Petőfi-utca folytatásában ^/ húzódó 15 ezer voltos villamos áram vezetékéhez és azt egyik kezével Lg megérintette. A fiatalember nem halti^ meg, de súlyo3 égési sebeket kapott. Sérülése nem életveszélyes. "33 Az irredenta selyemlobogóra utólag N. N. N. és Weisz Mihály 5—5 pangŐtgE küldött, amit köszönettel hozunk nyil­vánosságra. • «=» , Még ma is pusztít a bélpoklosság. 1­Általános a meggyőződés, hogy a bél­poklosság régmúlt időknek a beteg­sége, s hogy nyomtalanul eltűnt a föld színéről. Sajnos, nem igy áll a dolog. Még ma is mintegy három­millió szerencsétlen bélpoklos ól a társadalomból teljesen kiközösítve. Csupán a Fülöp-tZigetek a területén körülbelül 5000 leprás beteg áll ke­zelés alatt. Az utlosó öt óv alatt ezerre emelkedett azokoak a száma, akik sikeres kezelés után gyógyultan hagyhatták cl a bélpoklos telepet. Or­vosi szakkörökben általános a véle­mény, hogy megfelelő anyagi eszkö­zök segítségévei tiz-husz év alatt teljesen ki lehet irtani ezt a borzal­maz betegséget, ü-szakamerikában nemrég bizottság alakult azzal a cél­lal, hogy kótmilló dollárnyi tőkét gyűjtsön a bélpoklosság elleni küz­delem céljaira. • Verekedés a kútnál. Varga József esz­tergomi lakos még augusztus hónap­ban a szőlőjében lévő kúthoz ment, hogy vizet merit.-en. Ugyanakkor szom szédja Ladányi József is a kúthoz tartott és üvegébe vizet akart merí­teni. Varga Jőzsef rátámadt Ladányi Józsefre, hogy nem'vihet vizet, mivel nem járult a kútépités költségeihez. Ladányi erre fejb'vágta üvegével Vargát, aki szintón nem hagyta magát. Verekedés lett a dolog vége. Mind­ketten elég súlyosan megsebesültek. A verekedés után a két szomszéd mintha iái sem történt volna, a kút #j vályújához állt és lemosták magukról tf3 a verekedés véres nyomait, AzutánJ> szó nélkül kiki dolgára indult. — A s szeghy Aurél szülői háza előtt lelkes verekedők ellen az eljárás megindult.

Next

/
Oldalképek
Tartalom