ESZTERGOM XXXII. évfolyam 1927

1927-08-20 / 65. szám

Megjelenik hetenkint kétszer: szerdán és vasárnap. Előfizetési ára egy hónapral P. 20 fill. Névtelen közleményt nem veszünk figyelembe. Keresztény politikai és társadalmi lap Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerkesztő: Gábriel István. Kéziratok ós előfizetések Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők. Hirdetések felvétetnek a „HUNNIA* könyvnyomdában Szent István neve Irta: BÁRSONY ISTVÁN. Dicső emlékű Szent István első és apostoli királyunk neve áldassék a mai napon, amelyet Őneki szentelünk. Kilenc évszázad legendás magyar múltjának a kezdetei térnek vissza emlékezetünkbe ezen a nemzeti ünnepünkön. Annak a férfiúnak a glóriájához száll áhítatunk, akit a magyar történelem csúosán a Legnagyobbnak és a Legtökéletesebbnek lát lelki szemünk, s aki a nemzetéért, érettünk, élte le szentté magasztosult életét s égi és földi üdvünk alapjait megépítve, azokat minden időkre megerősítette. A magyar honfoglalást az Ő bölcsesége töltötte meg benső tartalommal, keresztény hittel és példátlanul előrelátó államalapítással. Műve prófétai ihlet alkotása volt, amelynek az emberi történelem legjobb fejlődési fokozataiban is alig találjuk párját. O benne és általa történt meg a kereszténységhez csatlakozásunk, ami nélkül nem bírtuk volna megtartani új hazánkat. Ő vitt bennünket Krisztus elé, akinek leghívebb hívévé erősödött és ebben a magasztos hitben megszentült. Istennek koronás szolgája volt, aki téritett és terjesztette a kereszténységet ; de ugyanakkor állambölcsmivoltának is csudálatos bizonyítékait adta minden cselekedetében, országszervező erejében és tehetségében. A keresztény Magyarországnak Ő volt az édesapja. Hitnek, vallásnak, tiszta keresztény erkölcsnek őre, védője, harcosa, géniusza, felkent fővezére, a nemzet királya, a magyar történelem apostola, aki az utunkat kijelölte, és mutatja ma is; mutatni fogja mindig, amig magyar lesz a földön. Szent Jobbjánnk örök maradandósága : szimbóluma alkotásai maradandóságának is, minden ránk szakadt sorscsapás ellenére. Az Ő hite, Istenbe vetett bizalma, cselekvő géniusza: a mi tizedik évszázadunk megalázottságának legbensőbb reménysége. Ez a reménység O általa, az O példájától erősödve él bennünk mai összetörtségünkben is. Élni akarásunkat ősi jogaink szentesitik és a^ Igazság ereje biztosítja. Mindezt Szent Istvántól örököltük a magyarság számára, aki embernek tiszta erkölcsű bölcs volt; magyarnak első maradt közöttünk minden idők számára; Krisztus hivei közt pedig apostolivá szentült. Nevének s emlékének hódolattal, kegyelettelj vezeklő érzéssel, ám mégis emelt fővel áldoz ma a porbasújtott nemzet, amikor Hozzá kívánkozik, és az Ő erős lelkét áhitva, Istenhez akar emelkedni. Miután minden bűnünkért megbűnhődtünk, megtisztult lélekkel esdünk feloldozást Isten trónja előtt. Akire nemzeti ügyünket, mint legméltóbb szószólónkra rábízzuk odafent, az csak Ő, az első magyar szent király lehet, aki egykoron a keresztény vallás irgalmas Istenéhez vezetett bennünket. A Fényes Egyetlen előtt tárja fel sebeinket, kegyetlen sorsunkat, s a gyötrelmek nyomait lelkűnkön ; hisz' mindezt nem Isten nevében s nem az Ő szolgálatában égették ránk. Hitünk rendithetetlen abban, hogy a mi sötét éjszakánk nem tarthat örökké. Epedjük a hajnalt, az Igazság napját, amely a világosság sugarait hinti szét a látó szemek számára. A mai napon ennek a fokozott hatása alatt még jobban vágyik a nemzet Szent Istvánhoz. Ez a Csonkaország odaviszi neki szivét, béna tagjait, roncs testét és újra hitet tesz előtte a keresztre, amely egyetlen biztatónk. Lássa meg ezt a világ és ébredjen tudatára nemzeti létünknek, amelyről a civilizáció annyiszor vehetett tudomást, amikor arra volt szüksége, hogy mink védjük meg a barbár hordák ellen. A harangok áhítattal konganak országszerte, hirdetve a magyarok nemzeti ünnepét. Szent Istvánt dicsőítve, Istenhez fohászkodnak. Bennünk a feltámadás hitét erősitik. Imádkozzunk ! Cserkészeink világsikere Dániában Hellsingőrben, a dánok ezen történelmi emlékű régi városéban, amely mögött Kronberg várkastélya emelkedik s szellője Hamlet tragikumáról suttog a romantikus lelkeknek, a világ vizicserkószei most tartották meg versenyüket, amelyen Magyarország visicserkészei is résztvettek Mattyasovszky Kasszián dr. gimnáziumi bencés igazgató vezetésével. Az eredmény az általános pontszámban fényes eredménnyel végződött a magyarokra. A kopenhágai dán csapatok után a magyarok mind a három őrse a második helyet nyerte az össze* többi nemzetek előtt, A legtöbb első helyet az esztergomi bencés gimnázium Holló-csapata nyerte. Első lett a tengeri távolság és magasságbecslés!)en, és a nemzetközi tengeri jeladásban is. Hogy ez utóbbi mit jelent, mutatja az, hogy ezért külön gyönyörű ezüst serleget kaptak dijul, rajta Kronberg várkastély művészileg kivésett képével. Ezenkivül az egész magyar csapat megnyerte a cserkészies viselkedés első diját; egy művészileg elkészített Wiking hajó modellt ós a tábortűzi szórakoztatások első diját: egy szép kristályseileget. Hazatérő diadalmas cserkészeink fényes fogadtatása péntekéÍI d. u. 2 órakor folyt le a vasútállomáson. r „Éljenek ai esztergomiak!" - Az esztergomi turista dalárda a szegedi orsz. dalosverseiiyeu ezüst serleget nyert. — Végig a szegedi kilométeres sz^p Boldogasszony-sugárúton, a híres Kárász-utcán és a Széchenyi korzón százezernyi ujjongó tömeg lelkes üdvözlése közben hallatszott szombaton este ez a kiáltás: — Éljenek az esztergomiak ! A virágdiszes emeleti ablakokból virágeső hullott, szép szegedi lányszemekben perzselő láng villant, még a kis mezítlábas szegedi gyerek ajkán is Esztergom neve, az esztergomi turista dalárda dicsérete hangzott . . . Hétezer dalos jött e napon Szeged városába. A művészi dal szeretete hozta őket együvé. Lengő díszes zászlók alatt messze útról jöttek. Messziről, ahol Trianon északra vont határt szent hazánknak testén, eljöttek délre, a Tisza partjára, ahol szintén határt vont a megnemértés és a gyűlölet. Nyugatról, keletről ugyancsak elzarándokoltak. S hétfőn ott, az újszegedi sporttelep sikján a hétezer dalos ajkán földöntúli orgonaszó fönségességével hangzott fel a zsolozsmás ének : — Hiszek Magyarország feltámadásában ! Kishitűek, kételkedők is könynyekre fakadtak. A dal szerelmesei szivükben eddig még soha nem érzett gyönyörűséggel némán, szinte megrendülve álltak. A könnyen lelkesedőkkel meg birni sem lehetett... A magyar dal ünnepe páratlanul szép ünnep volt. Amig ez a dal felcsendül az ajkakon, nem törlik ki nemzetünket az élők sorából! S ott, a hétezer dalos közt egy kicsiny turista egyenruhás csapat példás fegyelmezettségével, szép tudással és mindvégig komoly átérzésével annak, hogy a magyar Rómát reprezentálja, megnyerte a százezres lakójú város népének és az ország minden részéből egybegyűlt dalostestvéreknek osztatlan rokonszenvét. Sohase voltunk annyira büszkék arra, hogy esztergomiak vagyunk, mint ezen a háromnapos diadalünnepen. Emléke nemcsak a mi szivünkben fog élni elmúlhatatlanul, hanem mindazokéban is, akik e napokon Szegeden tartózkodtak. S ha Esztergom nevét valahol megpillantják, nemcsak egy bazilikás tájkép villan fel lelkükben, hanem egy kis zöldruhás csapat képe is, amely hirdetni fogja nekik, hogy Esztergomban élet van, itt dalolnak is, dalaik pedig osak a tisztaszivű, jó embereknek vannak. Szeged tanított meg arra, hogy nagy érték a dal és hogy milliókba kerülő reklámok mellett 30 dalos lelkesedése is elég, hogy egy várost az országos népszerűség aranyába burkoljon. * Mint már jeleztük, dalárdistáink szombaton reggel indultak el városunkból zászlajuk elővitele mellett a szegedi országos dalos versenyre. Valamennyi dalárdista zöld turista egyenruhában volt. Fekete nyakkendő, a dalárda gyopáros lantjelvénye ós a trianoni jelvény egészitette ki a ru^ házatot. Budapesten A mindvégig szorosan összetartó, katonás fellépésű csapatot már a budapesti pályaudvaron is általános érdeklődéssel fogadták. Szines ós mozgalmas volt a pályaudvar képe. Az ország minden részéből egybegyülekező dalosok zászlaik ós jelzőtábláik alatt serényen gyülekeztek. A szegedi zsúfolásig megtelt reggeli személyvonat elindulása után csakhamar betolatták az első 2l nagy személykocsival ellátott különvonatot, amelyhez hasonló a nap folyamán még három indult Budapestről. Végig az Alföld sikján Az első nagyobb állomás Cegléd volt, ahová a vonat berobogott. Az impozáns pályaudvar előtt levő hatalmas tér csakhamar megtelt énekesekkel, akik többnyire sötét ruhában, tányórsapkásan siettek frissítőkért. Köztük a zöld, ügyesenszabott turista egyenruha kellemes változatossággal tűnt ki. Igen sokan gyűltek az esztergomiak kocsija elé, hogy ismerkedjenek és gyönyörködjenek ... Amerre ment a vonat, az állomásokon mindenütt megismerkedtek az esztergomi turista dalárda nevével. Az idő kellemesen enyhe volt, az előző éjszakai eső jótékonyan hűsítette a hosszú út várt forróságát, tikkasztó voltát. Feltűnnek Szeged tornyai Délután 2 óra tájban a kietlen szikes mezők látóhatárán egyszerre feltűn-