ESZTERGOM XXXII. évfolyam 1927
1927-06-12 / 44. szám
XXXIL évfolyam, «. szám. Ára SO fillér Vasárnap, 1927. Jüniüs íz. ESZTERGOM Megjelenik hetenkint kétszer: szerdán és rti áruap. Előfizetési ára egy hónapra 1 P. 20 fill. Nó> telén közleményt nem részünk figyelembe. Keresztény politikai és társadalmi lap Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerkesztő: Gábriel István. Kéziratok és előfizetések Kossuth Lajos* Qtca 30. szám alá küldendők. Hirdetések felvétetnek a „HUNNIA" köoyvnyomdáoan. Tiszta bort! Butergom, 1927. június 2. Az intézőbizottság komoly mérlegelés után a párt plénuma elé viszi a javaslatot, ahol elfogadják vagy elvetik, de mindenesetre alaposan megtárgyalják, hogy a nézetek tisztuljanak, a titkolt vélemények nyilatkozzanak, az érdekek a színen ütközzenek és a magasabb szempontok és a köz érdekének szentsége mögött összeegyezzenek, végül hogy a határozat elfogadható, tiszta bor legyen. Javasol tehát és nem diktál a vezetőség, nem annyira vitát zár, mint inkább vitát nyit, az őszinte szót provokálja, az érvek zsilipjeit nemcsak pro, hanem kontra is megnyit beláttat, ítéltet és szavaztat, hiszen a keresztény városi pártnak eszméi, elvei, közérdekű nézetei és szándékai vannak, könnyű tehát akár dologi, akár személyi kérdésben a párt álláspontját nyílt sisakkal bárkivel és bármivel szemben is leszögezni. A pártgyűlés felszólalóit sokszor nem a legideálisabb szempont vezeti és a különböző érdekek képviselői sokszor a közjóért való törhetetlen küzdés lenyűgöző álarcában jelennek meg, — de a pártvezetőség szava a párt kiforrott szándéka és határozata biztos nyíltsággal és Őszinteséggel jelenik meg a fórumon, mert a tagok, akiket a pártfegyelem a határozat megvalósításáért való harcra kötelez, jó és üdvös harcot akarnak harcolni. A keresztény városi párt tagjának nem szabad azt éreznie, hogy a pártíegyelem folytán szabad akaratában korlátozva van, hanem a párthatározat mindenkor annyira megvitatott, érvek és ellenérvek tüzében megtisztult, becsületes szándéktól átitatott és a párt ideáljainak megfelelő fenkölt szellemű legyen, hogy végeredményben ki-ki szívesen vallja saját akaratának és határozatának is. Viszont soha nehezebb és küzdelmesebb viszonyokat, mint amilyenek az esztergomi pártélet kifejlesztése körül fáradozó férfiakra nehezednek ! Amikor olyan felszólaló is akad, aki azt kérdezi a pártgyűlésen, hogy minek bivták őket oda a városi tisztujitásról tárgyalni, hiszen ez a képviselőtestület dolga, másszóval : mi közünk nekünk a közügyekhez, akkor osaknem lehetetlenség, hogy a párthatározat jóizű, mindenkire kellemesen ható, tiszta bor legyen: ezt a pártvezetőség mondja és joggal mondja ! Részleges tisztújító közgyűlés a városnál Szokatlanul élénk élet uralkodott szerdán délelőtt a fellobogózott városháza előtt. A nagyszámban érkező yárosi képviselők ünnepélyes ht ngulatban gyülekeztek. D. e. 10 órára már megtelt a nagyterem, amelynek szűk karzatát is elleptt az érdeklődök sokasága. A vármegye tisztikara is nagy számban volt képviselve a jelen voltak sorában. Röviddel 10 óra után a képviselők élénk éljenzése között a polgármester és a városi tanács kíséretében bevonult Falkovics László alispán és mélyen átérzett, lelkes beszéddel nyitotta meg a város részleges tisztújító közgyűlését. Az alispán a vármegye és a város viszonyáról Valahányszor e város ősi székházába lépek — mondotta az alispán — mindannyiszor egész valómat elfogja az a kedves tudat, hogy itt is itthon vagyok. Itt vagyok azon tisztes polgárok között, akik engem gyermekkorom óta ismernek, akik között felnőttem s akik előtt egész előéletem nyitott könyv. Azok a tradíciók vesznek körül, amelyek a megyeházán. Tudom, hogy nem jövök idegenek közé s a képviselőtestület minden egyes tagja is tudja, hogy bennem a szeretetből és kegyeletből fakadt jóakarat a legnagyobb mértékben megvan városom iránt. Ezekután fájó csodálkozással hallottam a szájrakelő híresztelést a vármegye erőszakoskodásáról a várossal szemben. Tízévi alispáni működésem legélénkebb dokumentuma az ellenkezőjének. Nem keresem most ezekben az ünnepélyes per cekben a forrásokat, amelyekből a meglevő jó viszony felböritására irányuló törekvések fakadnak, de kijelenthetem, hogy ily híresztelésekkel szemben minden erővel és az ősi vármegye egész tekintélyével fogok eljárni. Mint eddig, úgy ezután is mindig szivemből fogom szolgálni a város érdekeit. Béke legyen velünk! Az alispán kijelentéseit a közgyűlés éljenzéssel és tapssal fogadta. Az alispán ezután bejelentette, hogy a jelölő bizottságba a város közgyűlése részéről kiküldött Mátéify Viktor és vitéz Szivós-Waldvogel József mellé a törvényhatóság részéről dr. Frey Vilmos és Vodicska István képviselőtestületi tagokat küldötte ki. A jelölő bizottság a közgyűlés előtt már tanácskozott és megejtette a jelöléseket. Mivel tíz aláírással a titkos szavazást kérték, a jelölések felolvasása után azonnal megejti a szavazást. Elsőnek a főmérnöki állás ügyében kell határoznunk, melyre nézve a jelölő bizottság véleménye az, hogy egyelőre nem keltene betölteni. Mátéffy Viktor prépost-plébános, országgyűlési képviselő felszólalásában nem tartja helyesnek, hogy ez a fontos és felelősségteljes állás már évek óta helyettessel legyen betöltve akkor, amikor a város életbevágóan fontos műszaki létesítményeket valósit meg és újakat kezdeményez. A főmérnöki állás felelős tisztviselőt kivan. Kéri a váró? képviselőtestületét, hogy eltérően a javaslattól, az állást most töltse be véglegesen, kijelentvén azt is, hogy érveit a jelölőbizottságban is előadta s bejelentette ott azt is, hogy e kérdésben fel fog szólalni. Az elnöklő alispán rövid ügyrendi vita után felállással szavaztatta meg a képviselőtestületet, hogy kivánja-e a felszólalás értelmében ez alkalommal ezen állást véglegesen betölteni ? Mivel a képviselőtestület n«gy többsége az állás végleges betöllését kívánta, az alispán elrendelte a névszerinti titkos szavazást, kijelölte a szavazatszedő bizottságot és annak elnökéül dr. Féh e r Gyula prelátuskanonokot kérte fel. A szavazás megejtetvén, a leadott 80 szavazat közül 6o Homor Kálmán eddigi h. főmérnökre esett. A többi szavazatok közül 3 üres, egy pedig érvénytelen volt. Az alispán ezekután Homor Kálmánt a város megválasztott főmérnökének jelentette ki. A tanácsjegyzői állás betöltésére került ezután a sor. Ezen állásra négy pályázót jelölt a kandidáló bizottság, azonban a választási harc dr. Zsolt Ernő és Prokopp G-yula között folyt le izgalmas érdeklődés közepette. A szavazatok összeolvasásánál mindig párhuzamosan egyenlő szavazata volt mindkét jelöltnek, a végén azonban 7 szótöbbséggel dr. Zsolt Ernő lett a város tan ács jegyző je. Zsolt Ernő dr. 4.1, Prokopp dr. 34 szavazatot kapott. Üres 6, érvénytelen 2 szavazat volt. A föszámvevői állásra a leadott 76 szavazat közül 54 szóval Bérezi Endre városi pénztárost, a város régi, érdemes tisztviselőjét emelte a közgyűlés bizalma. A községi bírói állás betöltése szintén izgalmasabbnak ígérkezett, amennyiben a három kandidált közül mindegyiknek tekintélyes pártja volt. A leadott 74 szavazat közül 41 szóval Adorján Gyula nyerte el az állást. Az alispán ezután dr. Fehér Gyulát saját kérelmére felmentette a szavazatszedő bizottság elnöki tisztétől és helyébe vitéz SZÍVÓS- Waldvogel József ny. tábornokot kérte fel. Bérezi Endre megválasztásával megüresedett a városi pénztárnoki állás, amelyre szintén három pályázónak voltak esélyei. A szavazatok összeolvasása után 73 szavazat közül 37-et Török Sándor eddigi pénztári ellenőr kapott, aki igy a város pénztárosa lett. Érdekes, hogy erre az eshetőségre oly kevesen godoltak, hogy a jelölő bizottságnak vissza kellett vonulnia annak megállapítása végett, pályázott-e valaki az esetleg megüresedő pénztári ellenőri állásra is ? Rövid tanácskozás után kitűnt, hogy a nagyszámú pályázó közül egyedül Matlő László számtiszt pályázati kérvénye tartalmazta azon kérelmet, hogy az esetleg megüresedő pénztári ellenőri állásra öt válassza meg a képviselőtestület. Mivel egyébként végzettség és az eddigi működés tekintetében Matló minden követelménynek megfelelt, az alispán Matló Lászlót egyhangúlag megválasztott pénztári ellenőrnek jelentette ki a közgyűlés lelkes éljenzése közben. Mivel más állás ez alkalommal részben a választások esélyei, részben megfelelő képzettségű pályázók hiánya miatt nem kerülhetett betöltésre, következett az újonnan megválasztott tisztviselők eskütétele, melynek végeztével előbb Palkóvics László alispán, majd dr. Antóny Béla polgármester szép szavakban üdvözölték az új tisztviselőket. Az új tisztviselők nevében, mint legidősebb, Bérezi Endre főszámvevő tolmácsolta a megválasztottak háláját, biztosította a város képviselőtestületét a város érdekében végzendő kitartó, önzetlen munkásságukról, köszönetet mondott az alispánnak, a polgármesternek és a képviselőtestületnek a választásért. A közgyűlés az alispán lelkes éltetésével délben ért véget. A II. nemzetközi legénynap Bécsben A magyar legényegyleteket szeretettel üdvözölték. A bécsi legényegylet pünkösd hétfőjén ünnepelte megalapításának 76-ik évfordulóját. Ebből az alkalomból megrendezték a II. nemzetközi legénynapot. Az I. legénynap öt évvel ezelőtt Kölnben folyt le fényes keretek között, de a mostani bécsi legénynap ezeket a kereteket is fényben, nagyságban, a résztvevők sokaságában messze felülmulta. A Kolping-család szeretettel, örömmel, testvériességgel átitatott családi ünnepe volt ez, nem egyszerű nagygyűlés, sokkal több. Bectben a kath. Legényegyletek megSaját készítésű lepedővászon, köpper, törülköző, konyha háll Q7n\/ntt és kenyérruha, abrosz (eladás nagyban és I1CUI ÖLUVUIL kicsinyben) legolcsóbban beszerezhető Pelczmann Lászlónál
