ESZTERGOM XXXII. évfolyam 1927

1927-06-12 / 44. szám

2 ESZTERGOM 1927. juniufl 12. mutatták azt, hogy : a népek életé­ben, azoknak virágzására, a nemzeti szellem ápolására, a nemzetek közötti testvériesség és béke megalkotására egyetlen lehetséges organizáció csak a kath Legényegyletek szervezete. Meg­mutatták, hogy nem avult, hanem élő, dolgozó, hitből és nemzeti érzés­bői táplálkozó, és azt erősítő hatal­mas, örökké iotal, viruló szervezet. A magyar egyletek, a csonkaország megmaradt 57 egylete ennek a viruló szervezetnek hatalmas, virágzó ága, amelyre büszkeséggel tekinthet a ma­gyar haza, s amelyre a magyar ha­zának ujjáépitósóben fenséges hiva­tás vár. A magyar egyleteket Schiffer Fe­renc, az országos legényegyleti szö­vetség elnöke és Pintér József, pápai tb. káplán, főtitkár képviselte. Az esztergomi egyletet Veszély Géza másodelnök, Jakobek Jenő világi el­nök, Szedmer József háznagy, Pézsa Mihály dókán, Tóth László városi tisztviselő és Toldy József vállalkozó, pártoló tagok képviselték. A különvonatok, különhajók ezré­vel ontották a résztvevőket. Legha­j talmasabb számban a németek voltak képviselve. Tizezret jóval felülmulta a résztvevők száma. Észak- ós Dél­amerika, Japán s a legmesszebb vidé­kek legényegyletei mind-mind fel­vonultak ; 1700 egyleti zászló alatt gyülekezett a hatalmas sereg. Sem a hatalmas Zsófia-termek, sem a nagy Stepnans-dóm nem tudták még a zászlókat sem befogadni, Itt találkoz­tunk a megszállt területek magyar egyleteivel, öröm és mélységes fájda­lom ajkunkra csalta a „Nem, nem, soha!" jelszavát, s a Heldenplatz, a Burg falai visszhangoztak a trianoni zsarnokság elleni tiltakozást és ve­lünk együtt kiáltották a német test­vérek a „Nem, nem sohá-t." A magyar gyűlés a Zsófia-termek kék-termében folyt le méltósággal és komoly, férfias ünnepiességgel. A kongresszus magyar csoportjának elnöke Schiffer Ferenc prelátus, őr­kanonok volt. A család, demokrácia ós a népek békéje volt a kijelölt téma, amelyről szónokaink, dr. Révai Tibor prelátus-kanonok, dr. Szebik Pál, egri kanonok beszéltek. Festői képet mutatott a Zsófia-ter­mek hatalmas, kétemeletes díszterme. A homlokzatfalat (kétemeletes) hatal­mas festői szimbolikus kép diszitette: a dolgozó, hithű és hazáját szerető, családjáért élő iparosvilágnak, a „Kolping- családnak" nemzeteketb >kes séges szivvel összefogó képe. Itt zaj­lott le a megnyitó gyűlés. Ugyanitt volt a hangverseny is, amelyen a budapesti központi egylet énekkara aratott fényes diadalt. Az ünnepi felvonulás, amely pün­kösd hétfőn 3 órától fél hót óráig tartott ós amelynek a bécsi közönség százezrei álltak sorfalat, oly díszei volt, hogy a bécsi idősebb rendőr­tisztviselők e sorok irója előtt elis­merték, hogy ilyet még a régi csá­szárváros se-'.látott. A bécsi kommu­nisták meg is akarták zavarni, de amikor látták a felvonuló tömeg t, elment a kedvük minden tüntetéstől és néma szemlélői lettek az impozáns felvonulásnak. Minket magyarokat ezen is nagy kitüntető szeretet ért, az „éljenek", a heil, és hoch ungarn ! kiáltások zúgtak végig a tömegen, s a 22 znnekarnak a hangjait, amelyek Németországból s a vjdékről jöttek fel, egyszerűen elmosta a lelkesedés tomboló kitörése. Mi, magyarok, a gyűlés után hatal mas körmenetben Mária Zellbe is el­zarándokoltunk, hogy lerójiuk hálán­kat ezen a sok vonatkozásban magyar kegy helyen. St. Pöltenben is a szere­tet várt minket. Itt tudtuk meg, hogy nagy ennek a városnak a hálája i irántunk, mert ennek is a szabadsá­got és a fejlődés lehetőségót nagy j királyunk, Hollós Mátyás adta meg, : mikor várossá fejlesztette, E napok felejthetetlenek lesznek nekünk. Lélekben felüdülve, hitünk­ben megerősödve, szociális nézeteink­ben megtisztulva tértünk vissza ha zánkba, hogy az iparosifjúság nevelé­sével, az iparosság nemzetfenntartó, szociális értékének nagyobbbitásával csonka magyar hazánknak mindig többet és többet használhassunk. V. Ünnepi tükörképek. Az elviselhetetlen hőség után be­köszöntött kellemesre lehűlt napokkal a szép pünkösd ünnepe. Ha megfi­gyeltük az ünnepi forgalmat, az ide­genjárást, a nyilvános helyiségek lá­togatottságát, önkéntelenül arra §ron­doltnnk, hogy nini, az átkos Trianon ellenére van élet itt a határvégen, van lendület és hangulat és hogy hála a Mindenhatónak, nein pusztult ki az emberből teljesen az életkedv. Tévedett tehát Seipel osztrák kancel­lár, amikor egyik magyar politikus­nak azt mondotta, „Die Ungarn haben das Lachen vergessen" (A magyarok elfelejtettek nevetni) mert visszatérő­ben van az élni akarás és mosoly. Ugy látjuk, mintha az a nehéz vas­bilincs, amely kezünket, lábunkat és lelkünket láncolta, meglazult voina és hogy a legjobb uton vagyunk a régi kedély visszaszerzésére. Valami­kor, nem is oly régen, azt mondották hazánkra a külföldiek, hogy ax egy tejjel és mézzel folyó Kánaán. Talán visszatér ez az idő. Hisz oly sze­rények vagyunk igényeinkben, oly kevéssel beérjük ! De amikor a kevés sincá meg! Eszünkbe jut a cigány halálosan beteg gyermeke, kinek azt mondotta az apja: Fiam kivánj bár mit, a csillagokat is leveszem neked az égről. Es mikor a fiú egy darab kenyeret kért, kétségbeesetten ,azt felelte apja, hogy ez az egye+len, amit nem tud szerezni. Bő rebben a a mai állapotot jelképezni felesleges. * * Vizvezeték, strandfürdő, új épít­kezések, iskolaépületek, parkírozás, locsoló autó, hatalmas emlékizobor, szálloda-restaurálás mind-mi ad oly gyönyörű dolgok, amelyekre büszkén hivatkozhatik minden esztergomi polgár. Most a három napos tropikus hőségben különösen a vizvezeték ál­lotta ki fényesen a „tűzpróbát". Olyan vizünk van, hogy ilyennel ke­vés város dicsekedhetik. Abszolút hideg, elsőrendű üditő ital. Egyik budapesti vendégünk azt mondotta, hogy magárt az ivóvízért érdemes Esztergomba jönni. Hát még ha készen lesz strandfürdő ? És a Fürdő­szálloda ? Esztergom fölött kezdenek jobb csillagok járni és joggal mond hatjuk Petőfivel : Szép reményiek hajnalcsillagánál, a jövendő tündér­kert gyanánt áll. Hát még ha megnyílik a nagy hid a teljes for­galomnak ? Akkor talán megmt lesz vér az elernyedt erekben, akkor ta­lán megiüt emberek leszünk és nexu aell m»jd KétségbeeSötten várni, vaj jon a másnap is meghozz \-e a betevő falatot ? * * A mult hetekben a mi régi jó Ke­reskedelmi Társulatunkat is kikezdte a mindent feldúló elégedetlenség. Vélemények pró és kontra, új alaku­lás iránti törekvés, hangok a kipró­bált, régi vezetőség ellen, egyesek részéről céltudatos e!kedvetlenité3, majd okos szolidaritás a lemondott elnökkel, mind-mind olyan jelenségek, amelyek meggondolásra késztetnek. Régi igazság az, hogy könnyebb rom­bolni, mint alkotni. Szót emelni agy vesztésre hivatott, közülünk kima­gasló kereskedő ellem, ki időt, ludast, szeretetet és hozzáértést visz tiszt­ségébe, hogy azután jöjjön a Nirvána, az összeomlás, a vég, ez annyira lo­gikátlan, de legfőképen hálátlan cse­lekvés, hogy csak rosszalás lehet az ilyen törekvésnek a válasza. A nagy politikában azért van „szervezett" ellenzék, hogy az, ha kell ós ha lehat, átvegye a vezetést, de miért kell ellenzék a konzervativ Kereskedelmi társulatban ? Vissza kell hozni a kö­zépkorból amindeottudó álomfejtőket, azok talán megfelelnek erre a kér­désre is. Mi, bárhogy is törjük a fe­jünket, nem találjuk meg a választ. L—ei. m HÍREK 11 Szabadságon. Palkovics László alis­pán 9 ón megkezdette szabadságát, távolléte alatt Karcsay Miklós fő­jegyző helyettes'ti. Kinevezés. A m. kir. belügyminisz­ter Znak Ftrenc vármegyei számtisz­tet vármegyei számellen őrré nevezte ki. iskolai látogatás. Vigh Albirt nyug. kereskedelmi államtitkár a kereske­delmi minisztérium részéről Mátéffy Viktor prépost-plébános, országgyű­lési képviselő kiséretében f. hó 10-én pénteken meglátogatta az esztergomi községi iparostanonciskolát ós az in­tézet belső életéről, tanulmányi elő­haladásáról meleg elismeréssel nyilat­kozott. Rendkívüli közgyűlés, Az Esztergom­szentgyörgymezői Kath. Olvasókör f. hó 12-én d. u. 5 órakor rendkivüli közgyűlést tart. Tárgysorozat: 1. El­nök lemondása. 2. Arcképleleplezés. 3. Elnökválasztás. Kézimunka- és rajzkiáliitás a zárdában Az érseki tanitónőképző-intózet f. hó 12-től 16-ig bezárólag kézimunka és rajzkiállitást rendez az intézetben. A kiállitás vasárnap és Űrnapján eg s sz nap megtekinthető, a közbeeső köznapokon pedia: csak délután tekint­hető meg. Belépődij nincs, Harmincéves találkozó. Az eszter­gomi szentbenedokrendi rk. gimnázium­ban az 1897. évben érettségizettek f. hó 12 én 30 óveh találkozót tartanak. A találkozó résztvevői a következők : Milakovszky László esztergomi tanító­képző-intézeti tanár, dr. Steiner Gyula budapesti ügyvéd, Németh Ede vas­úti felügyelő Budapest, dr. Borda Já­nos pénzügyiga: gatóhelyettes, a buda­pestvidéki pénzüf yigazgatóságnál, Csernák Róbert bencéstanár Sopron, Berkó Antal főtörzsorvos Budapest, Szabó János járásbiró Esztergom, Fekete Gréza fővárosi felügyelő, Handl Mihály községi főjegyző Soroksár, Polczer István anyakönyvvezető Esz tergom, Bellovics Gyula primási fő számvevő Esztergom, Mattyasovszky Béla dr. primási ügyész, Esztergom, Kőmives László dr. ügyvéd Eszter­gom, Mattyasovszky Kasszián bencés igazgató Esztergom, Majerszky Ist­ván főerdömérnök Budapest, Luuvi János plébános Bácsa, Takács György plébános Dunakiliti, Holma István. Némethy Ernő, Ortvai Rezső, Zá­borszky Géza áldozópapok Budapest." Felkérjük az Iparosleányok Mária­Kongregációjának tagjait, hogy ma vasáruap reggel 8 órakor gyülekezze­nek tel HS számban a Bot'yán Jáno«­utcii elemi leányiskolában a közös szentáldozáshoz. Elnökség. A Bencés Diákok Szövetségének Esz­tergomi Osztálya 1927. évi június, hó 12 ik napján, vasárnap, a főgimnázium zenetermében déli 12 órakor rendes közgyűlést tart. Félórával előtte vá­lasztmányi gyűlés. Munkásjutalmazás. Dr. SzommerErnő, a gyön iparkamara főtitkára f. hó 12-én, vasárnap délelőtt 10 órakor az ipartestület tanácstermében fogja át­adni Pach István gyárimunkásnak, ki Oltósy Fereac esztergomi botkészitő gyárában 45 éve áll munkában, az állami elismerő oklevelet ós pénz­jutalmat. Ugyanakkor kapják meg elismerő okleveleiket Szűcs Sámuelja lábatlani cementgyár gópésze és Wid­der József kovácssegéd, ki a dorogi bányatelepen van alkalmazva. Érdek­lődők szívesen láttatnak. Az Oltáregyesület közli kedves tag­jaival, hogy a közös szentségimádó ájtatosságok a vízivárosi zárdatemp­lom belső festési munkálatai miatt egy időre szünetelnek. Már a mostani vasárnapi ájtatosság is elmarad. Az igazgatóság ezúton kéri a buzgó ta­gokat, hogy a szentségimádó havi órákat addig is magányosan szíves­kedjenek elvégezni, hogy a szövetségi Jézus dicsőitó.sét meg ne rövidítsük. Hétfőn délután négy órakor a munka­teremben választmányi ülés lesz. Érettségi vizsgálatok. Hétfőn, 13-án reggel Gaal Mózes tanker, kir. fői­gazgató elnök megkezdi a gimnázium­ban a szóbeli érettségi vizsgálatokat. Kedden, 14-ón reggel a reáliskolában kezdődik a ezóbeli érettségi vizsgálat. Elnöke : Reis Ferenc c. főigazgató, a ceglédi áll. reálgimnázium igazgatója. Gaal Mózes főigazgató már egy hót óta itt tartózkodik városunkban. Elnököl a gimnázium magánvizsgála­tain is. A reáliskolai magánvizsgálatok szóbeli része csak pénteken reggel 8 órakor kezdődik. Elnöke: Reis Fe­renc c. főigazgató. Mire a következő szombat este ránk köszönt, a két középiskola szárnyára ereszti leg­magasabb osztályú tanulóit. Mezőkövesdi diákok Esztergomban. Kedden délután kedves látogatói vol­tak városunknak. Mezőkövesdről mint­egy ötvenkilenc diák érkezett, hogy Esztergom nevezetességeit tanulmá­nyozza. Jóleső látvány volt a diákok magyaros öltözete, fekete, zsinóros runa és bibor bársony kucsma. Töb­ben csizmában jártak és egyik-másik kezében fokost láttunk. A mező­kövesdi gimnázium felső két osztályú növendékei voltak. Megtekintették a Várat ós mindazokat a nevezetessége­ket, amelyek városunkba csalogatják az idegeneket. Itt emiitjük meg, hogy ugyanezen a napon a magyaróvári kegyesrendi diákok is tanulmányo­zásra érkeztek és egynapos itt-tartóz­kodás urán továbbutaztak. A mező­kövesdi diákok viseletére vonatkozó­lag dicsérőleg szólunk. Szép öltöze­tük példaként állhatna és üdvös lenne, ha ruhájukat nem is, de legalább sapkájuk mintáját vennék át intéze­teink és a tányérsapkák helyett a szép magyaros sapkákat tennék köte­lezővé. Egy kétéves gyermek halálos szeren­csétlensége. Szülői gondatlanságból ©redő halálosvógű szerencsétlenség történt Esztergomban. Schneider Gyula kétéves fiúcskát őrizet nélkül hagyták szfilői a lakásban. A kisfiú játszadozása közben egy dobozt vett le a polcról, melyben lúgkövet tarto­gattak és valószínűleg édességnek nézte a fehér követ, egy darabot a szájába vett. Mire szülői hazaérkez­tek, már aléltan találtak gyermekü­ket. Azonnal a Kolos-kórházba szál­lították, de már nem lehetett rajta segíteni és szerdán reggelre meghalt. Motorkerékpár és kocsi összeütkö­zése. A táti országúton Jakus János eszt rgomi lakos szembeta álkozott "gy budap<53ti motorkerékpárral, de o y későn vetje észre, hogy nem tér­hetett ki előLs. A motor nekirohant a rúdnak, azt összetörte és a vezető az országútra esett. Szeren cséré az össze­ütközés nem volt erős és igy súlyo­sabb baleset nem történt, csak a motorkerékpár vezetője szenvedett kisebb zúzódásokat. Az összeütközés­nél eltörött a kormány és leszakadt a sárhányó. Az eddigi vizsgálat sze­rint az összeütközésnek az volt az oka, hogy a kocsi az országút jobboldalán ment. Figyelmeztetjük tehát a föld ni velő népet, hogy alkal­mazkodjanak a közlekedés rendtartá­sához, nehogy gondatlanságuk miatt balesetnek legyenek kitéve, különben

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom