ESZTERGOM XXXI. évfolyam 1926

1926-04-14 / 28. szám

XXXI- évfolyam, 28. szám. Ára 15® €1 k«»rona Szerda, 1926 április 14 irillllMllllMIIIIIMIIIilllIlM^ Megjelenik hetenkint kétszer: szerdán és vasánap. Előfizetési ára egy hónapra 15.000 K. Névtelen közleményt nem veszünk figyelembe. Keresztény politikai és társadalmi lap Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerkesztő:Gábriel István. Kéziratok ós előfizetések Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők. Hirdetések felvétetnek a „HUNNIA" könyvnyomdában, •ttn A vízvezeték építésének jelenlegi állása Közérdekből a következők közzétételére kérték fel lapunkat: Most, hogy a vizvezoték épitósének munkálatai nagyobb arányokban megindultak, mindenki a vízvezetékről beszól, mindenki kritizálja és kóptelenebnél képtelenebb szakszerűtlenséget ós tájékozatlanságot kiabáló, igen sokszor rosszindulatú és elfogult híresztelések keringenek közszájon, melyek a kedélyeket alaptalanul izgatják, s az ügyét ahelyett, hogy előre vinnék, hátráltatják, mert az építésvezetőségnek nehézségeket támasztanak vele. Pedig minden gondolkozni tudó ember beláthatja, hogy egy müvet 20.000 ember más-más véleménye szerint kivinni lehetetlenség, s vannak dolgok, amihez egyesek nem értenek és azért hozzáértők, szakértők véleményét kell magtikévá tenni. A városszerte elterjedt, távolról ellenőrzők informálásából eredhető aggályoskodó, megállapítást és szaktudást nélkülöző hirek ellensúlyozására szándékozunk a közönséget a vízvezeték építésének jelenlegi állásáról tájékoztatni azon és téves nézetekre vonatkozólag, melyek közvetlen tudomásunkra jutottak, kapcsolatosan felvilágosítást adni. Miért létesül a vizmütelep Szentkirályon ? Magára a megépítendő vízmű tervének részletes ismertetésére ez alkalommal nem térünk ki, csak megjegyezni kívánjuk, bár ez köztudomású is, hogy a vízmű egyik legfontosabb része, a kutak ós a vizmütelep a szentkirályi földeken, a Primássziget felső csúcsával szemben épül. Az egyik kút, az u. n. próbakút már évekkel ezelőtt készült a vizgyűjtő-telep legmegfelelőbb pontján és a helyszínére kirándulóknak már is nyújtja üdítő hideg vizét. A kut társait Kalamaznik és Társa cég, a kútfúrások terén az ország egyik legjobb specialistája végzi és egy új kút és egy kómfúrás már el is készült. Hogy a vizmütelep miért épen itt és miért nem másutt, miért nem közelebb, miért nem a szigeten, miért nem a vasgyári hőforrások felhasználásával épült, a vízvezeték terveinek 20 óves múltja alatt többszörösen felvetett, szakértők által átgondolt, a megfelelő minisztériumok speciális közegei által ellenőrzött és végzett kutatások és megfontolások alapján kristályosodott ki. Aki a városi vízvezeték több kilogrammos aktacsomagját lapozgatja, mindenről inkább meggyőződhetik, csak arról nem, hogy a közgyűlés nem teljesen megérett s minden izében átgondolt tervet fogadott el kivitelre. Hogy nyáron hideg vizre van szükség, mely egészséges volta mellett üdit is, könnyű belátni. Vájjon tökéletes-e azon vízvezeték, amelyben nyáron akármeddig hagyjuk is nyitva a csapot, mindig csak langyos, minden üdítő hatást nélkülöző víz folyik ? Már pedig a primaciai vízvezetéket tápláló viz is langyos, eltekintve azon másik érvtől, amely ellene szól, hogy t. i. a város belterületén fekszik s igy az esetleges fertőzésektől mesterséges módon, vódterüietek biztosításával megóvni lehetetlen. (A régiek elbeszéléséből úgy tudjuk, hogy az 1886. óvi kolerajárvány idején a fentemiitett vízvezeték ivásra való felhasználását ellenezték is az orvosok.) Ugyanezen biztonsági szempont vezette a belügyminisztérium műszaki ügyosztályát akkor, amidőn a primásszigetre tervezett vizmü helyét kifogásolta és a vizkutatások folytatására utasította a várost. Ezen szempontok figyelembe vétele mellett a vízkutatási a városnak a Duna felső folyásánál lévő szélénél lehetett csak kezdeni, mely már a jövőben sem fog beépülni. Ugyanis a geológusok véleménye szerint a város területén a talajvizek a hegyek felöl a Duna felé áramlanak' (ezt az áramlási irányt észlelték a próbakú

f- ásásánál is) s igy a város területén leszivárgó szennyvizek fertőzése esak a város belterületén kivül kerülhető el. A vízkutatás tényleg már fez Angyalhidon innen kezdődött, hol még mindig megtalálhatók a régi fúvócsövek ós folytatódott a Dunaparton felfelé, mintegy másfél kilométer hosszban. Az ok, amiért a mostani helyén épül a vizmű ós nem közelebb, az volt, hogy ott találták a legkedvezőbb talajrétegeződést, kutak részére ós a legjobb vizet. Ahol nincs más viz, fel szokták használni a thermál-források vizét is mesterséges hűtés mellett vízvezeték céljaira. Ezen hűtőberendezések költségei azonban jóval nagyobbak, mint azon néhány száz méter csővezetéké, amely Szentkirályról a városig vezet. A vízvezetéki csövek kérdése. Ezek után áttérünk a vízvezeték másik legfontosabb alkatrészére, a csövekre ós kapcsolatban a csőfektetósre. A városi vízvezeték öntöttvas csőveit a Magyar Állami Gépgyár készíti, melynek Magyarországon a legjobban berendezett csőöntődóje van. A gyár teljes mértékben megfelel a bizalomnak, amennyiben a húsvétig átvett 18 waggon cső mind várakozáson felüli és az Öntéstechnika remekei. Az eddig átvett csővek mind súlyosabbak voltak az A Rigó gőzös összeütközött a nagyhid előtt egy német motorossal Vasárnap kora reggel hajószerenesétség törtónt az esztergomi Dunán ós csak a kapitány lólekjelenlótének ós a következmények szerencsésebb kimenetelének köszönhető, hogy a hajók alapos megsérülésén kivül egyéb baj nem törtónt s a karambol az utasokra nézve nem végződött tragikusan. A MFTR „Rigó" novű személyszállító gőzöse ugyanis vasárnap reggel 4 óra 10 perckor indulása után alig néhány perccel a Mária Valéria hid fölött összeütközött a „Bolinder" nevű délnémet motoros teherhajóval. Az összeütközés következtében a „Rigó" jobboldali III, osztályú felépítménye nagymértékben összezúzódott, a „Bolinder"nek orra baloldali részén támadt rés. A „Rigó" vezetője az összeütközés után nem vesztette el lélekjelenlétét, hanem gyorsan még saját gépével visszajött az állomásra, ahol az utasok kiszállottak. Természetesen igy vasárnap a reggeli budapesti járat az egész vonalon elmaradt. A „Rigó", amelynek jobboldali III. osztályú felépítményét valósággal leborotválta a „Bolinder", még aznap délután 3 órára azért Budapestre ért, — egyenesen az újpesti hajógyárba! Az összeütközés körülményeiről és okairól illetékes helyen érdeklődtünk ós ott a következő információt kaptuk: Az összeütközés után a MFTR irodájában jegyzőkönyveket vettek fel ós ezekből a jegyzőkönyvekből fogják pontosan megállapítani az összeütközés pontos történetét ós azt, hogy a szerencsétlenségért ki felelős ós mely részről tört ónt mulasztás. Tény az, hogy a MFTR „Rigó

M-ja teljes körültekintéssel indult el. A hajó kormányosa ós al kormányosa kötelességszerűen alaposan körülnézett a Dunán, amelyen még csak derengett a hajnali világosság és a Dunán semmi gyanúsat észre nem vett. Ebből következik, hogy a „Bolinder" nem volt kellőképen kivilágítva. Ezzel szemben a „Rigó" teljes mértékben ki volt világítva. Okozója lehet a szerencsétlenségnek az is, hogy az egymással szembe jövő hajókat a hidláb egymástól sokáig eltakarta és a „Rigó" csak körülbelül 100 méternyire vette észre, hogy egy fekete tömeg úszik feléje, egyenesen neki. Bizonytalan, hogy a sötét „Bolinderen" mi törtónt ezalatt. A „Rigó" kapitánya rögtön visszát parancsolt, de a távolság már oly rövid volt, hogy a teljes gőzzel haladó hajó a gép megállításával sem tudta a veszedelmet elkerülni. A „Rigó" személyszállító völgymenetben haladt előírásos útján a harmadik hidláb alatt. Érthetetlen az is, hogy miért kellett a fölfelé haladó „Bolinder"nek a „Rigó" menetirányába belevágni. Mindezekből ós egyéb körülményekből a hajózási felügyelőség fogja az igazságot megállapítani. Szabálytalanság történt, annyi bizonyos. A sebesült „Rigó" helyett most a „József főherceg" gőzőst állította be a MFTR. Az összeütközés alkalmával Tibenszky József 20 óves dévényi születésű hajós jobbkarján horzsolást szenvedett. A Kolos-kórházban részesítették őt elsősegélyben. Másnak baja nem törtónt. előirt normál súlynál, ami tartósságuk javára esik. A vízvezetéki csöveket álló helyzetben, hogy köröskörül egyenletes anyag jöjjön létre, a legjobb anyagból, a legnagyobb gonddal és pontos méretek szerint kell önteni s azért versenyképes csövek Öntése különleges modern berendezést kivan. A csövek fontosságát tekintve a gyárból való átvételük is a legnagyobb gonddal történik. A csövek Budapesten, a gyárban külön-külön nyers állapotban, kátrányozás előtt meg lesznek vizsgálva, minden egyes darab le lesz mérve, alakjuk, anyaguk, méreteik, épségük felülvizsgálva és 2.0 atmoszféra nyomásra kipróbálva. Ezen próbák után lesznek csak a csövek bekátrányozva ós waggonba rakva. Ezen ellenőrzéseket budapesti tartózkodása idején az építésvezető Varga József mérnök személyesen végzi, távollétében pedig megbízottja, aki szintén gyakorlott szakember. Ugyancsak még a gyárban nyerik felülvizsgálatukat a szerelvények j tűzcsapok, kőzkutak stb. A csövek nagysága Hogy miért használunk öntöttvascsöveket, miért kátrányozottakat, miért nem az olcsóbb kovácsvas, u. n. Moanesmann-csöveket, miért nem ónozottat, miért nem kisebbet, miért nem nagyobbat ? — a felelet igen egyszerű. A föld belsejében a kémiai hatásoknak és rozsdásodásoknak eddigi tapasztalatok és kísérletek alapján az Öntöttvas áll ellen legjobban. Kátrányozással a csövet előzetes rozsdásodástól védi. A rozsdásodás ugyanis olyan kémiai folyamat, mely ha megindult, ha különben el is van zárva a levegőtől ós a viztől, tovább folytatódik ós a vas egész anyagát megemészti. Tehát a rozsdásodás idő előtti megindulásának kell lehetőleg elejét venni ós azért kátrányozzák be a csöveket még a gyárban. A csővek belső kátrányozása vezetett vizre csak rövid ideig hat, mert a cső mellső falán hamarosan le fog rakódni egy vékony vizkőróteg, mely ha különben kellemetlen jelenség is, a vizet megvédi a csőtől eredő szennyeződéstől. Ami a csövek méreteit illeti, a legnagyobb méret 275 m/m belső átmérő, a legkisebb 80 m/m belső átmérőjű. Ha valaki látott is nagyobbmóretű vízvezetéki csövet, teljesen bizalommal lehet a mérnöki számitások iránt, melyek még a háború előtt végeztettek, amikor is még a nagyobbméretű csövek nagyobb árai nem befolyásolták a tervezést jly irányban, hogy a csövek ára egyéb szempontokat háttérbe szorítson. A helyszínére szállított csöveket a kellő mélységre — hogy fagy ellen védve legyenek — lefektetik s a karmantyúkat félig kenderrel, félig forró ólommal öntik ki s ezt tömőszerszámmal beverik. Ezután következik a csővonalszakasz felülvizsgálata. Ezen művelet megtartására vonatkozó miniszteri előírásokat alább azért közöljük, mert a legtöbb aggályoskodás a csőtömések körül terjedt el a városban : „A cső vonalszakasz elkészülte után a csőfektető vállalkozó a nyomási próbát előkészíti ós erről az építésvezetőt értesíti, aki a csővonalszakaszt felülvizsgálja ós a nyomási Pelczmann László férfiszabó Esztergom, Széchenyi-tér 16 Telefon 135. A Biboros Hereegprimás udv. szállítója. Qvpohanvi Á r 11 h 3 7 Esztergom, Széchenyi OlUUIIttliyi MIUlldl Női és férfi gyapjú* -tér 16:-: Telefon 135 iszövet, fehórneműek, vászon, karton, delén, kanavász, zefír, flanel, barchet, törülközők, zsebkendők stb. Keztyűk, harisnyák, nyakkendők, kész gyermekruhák. Papirosztály. írószerek.