ESZTERGOM XXX. évfolyam 1925
1925-12-25 / 97. szám
XX- évfolyam, 97. szám. Ára 9000 korona péntek, 1925 december 25 ESZTERGOM Megjelenik hetenkint kétszer: szerdán ós vasárnap. Előfizetési ára egy hónapra 15.000 K. Névtelen közleményt nem veszünk figyelembe. Keresztény politikai és társadalmi lap Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerkesztő: Gábriel István. Kéziratok ós előfizetések Kossuth Lajosutca 30. szám alá küldendők. Hirdetések felvétetnek a „HUNNIA" könyvnyomdában. Üdvözletek a harmincéves „Esztergoménak Harminc év magában véve nem nagy idő, különösen akkor, amikor már elmúlt, de egy vidéki lapnak életében mégis eseményszámba menő jelenség. Magam is ott állván annak idején az „Esztergom" bölcsőjénél, most az évforduló alkalmából örömmel sietek üdvözölni a lapot, amely az első számától kezdve mindig az elvek alapján állott s ezekért rettenthetlen, kitartó bátorsággal küzdött. Az „Esztergom" a harminc év előtti egyházpolitikai harcok szülötte. Az isteni s örök igazságok védelme volt megindításának célja. Ezek az igazságok nem találtak kellő védelemre az akkori helyi sajtóban, amely inkább az opportunizmus kényelmes és hasznot hozó vizein úszott, de elvi magaslatra nem volt képes fölemelkedni. Fiatal lelkes gárda fejében, a primási széken elődömnek lelkes és bőkezű támogatása mellett fogamzott meg a gondolat: Esztergom közönségének kezébe oly lapot adni, amely méltóképen képviselje a prímások ezer éves székhelyén, a keresztény katholikus és ami velejár, a magyar hazafias gondolatot, függetlenül a folyton változó napi politikától. Ehhez a programmhoz az „Esztergom^ mindig hü maradt és soha sem ejtett foltot annak az ősrégi városnak becsületén, amelynek nevét viseli. Ennek köszönheti, hogy nemcsak helyben, hanem országszerte megbecsülik. Tekintélyt nemcsak az kölcsönöz neki, hogy az ország prímásának székhelyén jelenik meg, hanem mindenekelőtt az a következetes elvhüség, amelytől soha sem tért el. A főegyházmegye nagy részének erőszakos elszakítása lehetetlenné teszi neki, hogy most annak legnagyobb részében a központnak visszhangja lehessen, de létjogosultsága azért nem szűnt meg. Elvhű, következetes lapokra mindig szükség lesz. Most is annál inkább szükség van rá, minél jobban látjuk szaporodni olyanoknak számát, akik mint a kaméleon a színeit, úgy változtatják, osereberélik meggyőződésüket. A dicsőségesen megfutott harminc év legyen biztositéka további fejlődésének. A nehéz anyagi viszonyo kat eddig sikerült leküzdenie s reméljük, hogy hithű közönsége ezentúl is kitart zászlaja mellett, amelyet harminc éven keresztül oly dicsőségesen lobogtatott. Mint egykori munkatársa és szállásadója is, hisz pléhános koromban hosszú ideig a várplébánián szerkesztettük, szívből üdvözlöm s kívánom a zsoltárossal, hogy „örömmel fussa meg pályáját, mint a hős." (18, 6.) CSERNOCH JÁNOS bibornok, hercegprímás. * % % - 30 óv előtt! Igazán nehéz, úttörő munka volt belehinteDÍ a közönyös szivekbe, lelkekbe azokat az eszméket, melyeknek ime ma hatalmas újjászületését látjuk. Ennek a tudata a mai jubileum koronája ! Szívből kivan további sikert ós kitartást : sztnkvici PALKOVICS LÁSZLÓ alispán. • • • Hogy mit jelent a sajtó s annak szabadsága, úgy hiszem, magyarázatra nem szorul. Népek, nemzetek nagyságát, kultúrák fönséget, mélységét, igazságát, mindent, ami körülöttünk lüktető élet és erő, eszményi szépség; a halhatatlan léleknek teljes kifejtését. Amilyen alkotó, lüktető erő a sajtó, amilyen mértekben építi ki a nemzeti nagyságot, épp olyan arányban a pusztulás, rombolás eszköze, nemzetek bukásának oka. A sajtót csak addig illeti szabadság, csak akkor közkincs, alkotmányjogi követelmény, ha eszmékért, igazságokért küzd, ha az emberben szunnyadó isteni szikrának kifejezője. A multat, a tradíciókat, a szépet, nemest s eszményeket gúnyoló hazafiatlan és destruktiv sajtó a bűnnek, a szennynek, az emberi indulatoknak felszabaditója. Nem szabadságot, hanem rabságot, nem anyagi ós lelki gazdagságot, hanem mérhetetlen nyomort, éhséget, pusztító járványt, meghasonlott, kétségbeesett embert, elbukott, megalázott nemzeteket jelent. Ezek a gondolatok ragadnak magukkal, amikor az „Esztergom" ünnepében ós ünneplésében részt veszek. Az elnyomatásnak, a megpróbáltatásnak napjaiban lelkem megtelik hittel, bizakodva nézek a jövőbe, mert érzem ós tudom, hogy nemzetem igaza, a magyar dicsőség a magyar sajtó útján diadalmaskodni fog. 1848 fenségében született sajtószabadság lesz az a fegyver, mely a magyar nemzet igazságáért folytatott titáni küzdelemben kötelessógtudással, áldozatkészséggel, erővel, szeretettel s igazsággal fogja a magyar lelkeket megtölteni, hogy megszülessen a területi integritás, a nagy, dicső Magyarország. „Esztergom" három évtizeden volt hazájának, városának keresztény hittel, nemzeti érzéssel harcos katonája az eszmék, az igazságok utján s adja Isten, hogy legközelebbi ünnepélyén újból a szabadj a boldog, erejében teljes Magyarországot köszönthesse! Dr. ANTÓNY BÉLA polgármester. * * * A kath. egyház ós haza nagy ügyeinek védelmében nehéz időkben eltöltött harminc óves mult legyen záloga az eljövendő munkának és egyben bizonyság, hogy örök elvekórt — vallásért, hazáért, — változatlan hűséggel dolgozni, törhetlenül sikra szállni amilyen nehéz, ép olyan tiszteletreméltó. A keresztény nemzeti politikának legyen szentelve minden sorod, minden betűd, hogy ez ne jelszó, hanem valóság legyen egyszer 1 Égesd bele az emberek lelkébe azokat az igazságokat, azokat az erkölcsöket, amelyek a magán és közéletben érvényesülve egyedül lehetnek hordozói az emberi boldogságnak ! Szeresd Esztergom városát — Írásod annak jövendő nagyságát munkálja ! Nagy hatalmaddal sohse élj vissza! — betűd éltessen ós ne öljön ! Akkor akik eddig is szerettünk, to' vábbra is kitartunk mailetted s meggyarapodik majd olvasóid tábora ! MÁTÉFFY VIKTOR prépost-plébános, nemzetgyűlési képviselő. Az „Esztergom" jubileuma nekünk, akik ott állunk munkaasztalánál, nem a multbanézés napja. Mi volt e lapnak szerepa a mi szűkebb pátriánk életében a közügyek önzetlen szolgálata és a keresztény világnézet propagálása terén, annak megállapítására mások illetékesek. Mi a jelenből a jövőbe nézünk ós azon dolgozunk, hogy e szerény lapocskából kifejlesszük, megteremtsük ennek a városnak erős, független, meg nem alkuvó, törhetetlen nemzeti érzéstől ós keresztény gondolkodástól vezérelt, az ősi tradíciókon épült modern Esztergom célkitűzésével az igazságért és okos fejlődésért bátran harcba szálló, magas nivójú napisajtóját. Azt akarjuk, hogy az „Esztergom" mindennap minden esztergomi polgár asztalán legyen, nélkülözhetetlenül, mint a mindennapi kenyér. Azt akarjuk, hogy e lap egy ősi kultúrájára, fejlődósszomjára, ólniakarására, áldozatkészségére és alkotó munkásságára büszke magyar polgárságnak legyen a fóruma. Azt akarjuk és azon dolgozunk, hogy Esztergom ós az „Esztergom" egyet jelentsen: lélekben, szeretetben, gondolatban és alkotó munkásságban. Aki ugyanezt akarja, tegyen félre minden kicsinyességet ós egyéni érzékenységet és álljon a sorainkba! Ha sokan leszünk, ha mindnyájan ott leszünk, akkor nemcsak az „Esztergoménak lesz még egynéhány jubileuma, hanem Esztergomnak is lesz még egyszer ünnepe a világon ! OBERMÜLLER FERENC főreáliskolai igazgató, a szerkesztőbizottság elnök*. Az „Esztergom" harminc év előtti zásziébontása Irta: HOMOR IMRE 1895. október 1-én, viharos parlamenti harcok után életbeléptek az egyházpolitikai törvények és ezzel a szabadkőműves liberalizmus, melynek magyarországi uralmára mai megcsonkított, koldusszegény helyzetünkben sokan úgy tekintenek vissza, mint a magyar királyság legutolsó aranykorszakára, döntő győzelmet vivott ki a kilencszázesztendős magyar katholicizmus felett. Az a liberális kormány, melynek a mai keresztény-éra idején minden egyes alakját glóriával szeretik ékesíteni a tehetetlen visszaálmodók, Szent István keresztény államából huszonötévi oéltudatos munkával felekezetnélküli államot csinált s több alkotásával a katholikus vallás gyökereit igyekezett intézményesen aláásni. A magyar katholioizmus, amely az egyre erősebben tomboló szabadelvűség ellen titáni harcot folytatott, a küzdelemben vitézül elbukott. Megadta magát a győzőnek, mert „a katholioizmus nem polgárháború árán, hanem alkotmányos és törvényes fegyverekkel szokta jogait kivívni." Ámde azon szentistváni gondolatot, hogy a vallás és az állam szoros szövetségben, egymást támogatva, kiegészítve működjenek a nemzet boldogitására, nem adta fel, hanem hatalmas erővel és céltudatossággal, kezébfcn az alkotmányos, és törvényes eszközökkel lépett sorompóba az egyházpolitikai törvények Okvetlen nézze meg * ^ f ?» ,m,l *? l H 1 ! 1 t ÍI s ^. Brmé í B !IL l J lck ; il *=" • K » r *® S0, y Ä a p- í 1 "* 1 ! 1 * 1 ° látványosságát. Előadja a Kath. Legényegylet mufcedvelo gardája karácsony másodnapján (26). Kezdete pontosan d. u. 5 órakor. Belépődíj: 15, 10 és 5 ezer korona.
