ESZTERGOM XXX. évfolyam 1925

1925-12-25 / 97. szám

XX- évfolyam, 97. szám. Ára 9000 korona péntek, 1925 december 25 ESZTERGOM Megjelenik hetenkint kétszer: szerdán ós vasárnap. Előfizetési ára egy hónapra 15.000 K. Névtelen közleményt nem veszünk figyelembe. Keresztény politikai és társadalmi lap Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerkesztő: Gábriel István. Kéziratok ós előfizetések Kossuth Lajos­utca 30. szám alá küldendők. Hirdetések fel­vétetnek a „HUNNIA" könyvnyomdában. Üdvözletek a harmincéves „Esztergoménak Harminc év magában véve nem nagy idő, különösen akkor, amikor már elmúlt, de egy vidéki lapnak életében mégis eseményszámba menő jelenség. Magam is ott állván annak idején az „Esztergom" bölcsőjénél, most az évforduló alkalmából öröm­mel sietek üdvözölni a lapot, amely az első számától kezdve mindig az elvek alapján állott s ezekért rettent­hetlen, kitartó bátorsággal küzdött. Az „Esztergom" a harminc év előtti egyházpolitikai harcok szülötte. Az isteni s örök igazságok védelme volt megindításának célja. Ezek az igaz­ságok nem találtak kellő védelemre az akkori helyi sajtóban, amely in­kább az opportunizmus kényelmes és hasznot hozó vizein úszott, de elvi magaslatra nem volt képes föl­emelkedni. Fiatal lelkes gárda fejé­ben, a primási széken elődömnek lelkes és bőkezű támogatása mellett fogamzott meg a gondolat: Eszter­gom közönségének kezébe oly lapot adni, amely méltóképen képviselje a prímások ezer éves székhelyén, a keresztény katholikus és ami velejár, a magyar hazafias gondolatot, füg­getlenül a folyton változó napi poli­tikától. Ehhez a programmhoz az „Esztergom^ mindig hü maradt és soha sem ejtett foltot annak az ősrégi városnak becsületén, amelynek nevét viseli. Ennek köszönheti, hogy nemcsak helyben, hanem országszerte megbecsülik. Tekintélyt nemcsak az kölcsönöz neki, hogy az ország prímásának székhelyén jelenik meg, hanem mindenekelőtt az a követke­zetes elvhüség, amelytől soha sem tért el. A főegyházmegye nagy részének erőszakos elszakítása lehe­tetlenné teszi neki, hogy most annak legnagyobb részében a központnak visszhangja lehessen, de létjogosult­sága azért nem szűnt meg. Elvhű, következetes lapokra mindig szük­ség lesz. Most is annál inkább szükség van rá, minél jobban lát­juk szaporodni olyanoknak számát, akik mint a kaméleon a színeit, úgy változtatják, osereberélik meggyőző­désüket. A dicsőségesen megfutott harminc év legyen biztositéka további fejlő­désének. A nehéz anyagi viszonyo kat eddig sikerült leküzdenie s re­méljük, hogy hithű közönsége ezentúl is kitart zászlaja mellett, amelyet harminc éven keresztül oly dicsősé­gesen lobogtatott. Mint egykori munkatársa és szál­lásadója is, hisz pléhános koromban hosszú ideig a várplébánián szer­kesztettük, szívből üdvözlöm s kívá­nom a zsoltárossal, hogy „örömmel fussa meg pályáját, mint a hős." (18, 6.) CSERNOCH JÁNOS bibornok, hercegprímás. * % % - 30 óv előtt! Igazán nehéz, úttörő munka volt belehinteDÍ a közönyös szivekbe, lelkekbe azokat az eszméket, melyeknek ime ma hatalmas újjászüle­tését látjuk. Ennek a tudata a mai jubileum ko­ronája ! Szívből kivan további sikert ós ki­tartást : sztnkvici PALKOVICS LÁSZLÓ alispán. • • • Hogy mit jelent a sajtó s annak sza­badsága, úgy hiszem, magyarázatra nem szorul. Népek, nemzetek nagyságát, kultúrák fönséget, mélységét, igazságát, mindent, ami körülöttünk lüktető élet és erő, eszményi szépség; a halhatatlan léleknek teljes kifejtését. Amilyen alkotó, lüktető erő a sajtó, amilyen mértekben építi ki a nemzeti nagyságot, épp olyan arányban a pusz­tulás, rombolás eszköze, nemzetek buká­sának oka. A sajtót csak addig illeti szabadság, csak akkor közkincs, alkotmányjogi követelmény, ha eszmékért, igazságokért küzd, ha az emberben szunnyadó isteni szikrának kifejezője. A multat, a tradíciókat, a szépet, nemest s eszményeket gúnyoló hazafiat­lan és destruktiv sajtó a bűnnek, a szennynek, az emberi indulatoknak fel­szabaditója. Nem szabadságot, hanem rabságot, nem anyagi ós lelki gazdag­ságot, hanem mérhetetlen nyomort, éhsé­get, pusztító járványt, meghasonlott, kétségbeesett embert, elbukott, megalá­zott nemzeteket jelent. Ezek a gondolatok ragadnak maguk­kal, amikor az „Esztergom" ünnepében ós ünneplésében részt veszek. Az elnyomatásnak, a megpróbáltatás­nak napjaiban lelkem megtelik hittel, bizakodva nézek a jövőbe, mert érzem ós tudom, hogy nemzetem igaza, a ma­gyar dicsőség a magyar sajtó útján diadalmaskodni fog. 1848 fenségében született sajtószabad­ság lesz az a fegyver, mely a magyar nemzet igazságáért folytatott titáni küz­delemben kötelessógtudással, áldozat­készséggel, erővel, szeretettel s igazság­gal fogja a magyar lelkeket megtölteni, hogy megszülessen a területi integritás, a nagy, dicső Magyarország. „Esztergom" három évtizeden volt hazájának, városának keresztény hittel, nemzeti érzéssel harcos katonája az esz­mék, az igazságok utján s adja Isten, hogy legközelebbi ünnepélyén újból a szabadj a boldog, erejében teljes Magyar­országot köszönthesse! Dr. ANTÓNY BÉLA polgármester. * * * A kath. egyház ós haza nagy ügyei­nek védelmében nehéz időkben eltöltött harminc óves mult legyen záloga az eljövendő munkának és egyben bizony­ság, hogy örök elvekórt — vallásért, hazáért, — változatlan hűséggel dolgozni, törhetlenül sikra szállni amilyen nehéz, ép olyan tiszteletreméltó. A keresz­tény nemzeti politikának legyen szen­telve minden sorod, minden betűd, hogy ez ne jelszó, hanem valóság legyen egyszer 1 Égesd bele az emberek lel­kébe azokat az igazságokat, azokat az erkölcsöket, amelyek a magán és köz­életben érvényesülve egyedül lehetnek hordozói az emberi boldogságnak ! Sze­resd Esztergom városát — Írásod annak jövendő nagyságát munkálja ! Nagy ha­talmaddal sohse élj vissza! — betűd éltessen ós ne öljön ! Akkor akik eddig is szerettünk, to' vábbra is kitartunk mailetted s meg­gyarapodik majd olvasóid tábora ! MÁTÉFFY VIKTOR prépost-plébános, nemzetgyűlési képviselő. Az „Esztergom" jubileuma nekünk, akik ott állunk munkaasztalánál, nem a multbanézés napja. Mi volt e lapnak szerepa a mi szűkebb pátriánk életében a közügyek önzetlen szolgálata és a keresztény világnézet propagálása te­rén, annak megállapítására mások ille­tékesek. Mi a jelenből a jövőbe nézünk ós azon dolgozunk, hogy e szerény lapocskából kifejlesszük, megteremtsük ennek a városnak erős, független, meg nem alkuvó, törhetetlen nemzeti érzés­től ós keresztény gondolkodástól vezé­relt, az ősi tradíciókon épült modern Esztergom célkitűzésével az igazságért és okos fejlődésért bátran harcba szálló, magas nivójú napisajtóját. Azt akarjuk, hogy az „Esztergom" mindennap minden esztergomi polgár asztalán legyen, nélkülözhetetlenül, mint a mindennapi kenyér. Azt akar­juk, hogy e lap egy ősi kultúrájára, fejlődósszomjára, ólniakarására, áldozat­készségére és alkotó munkásságára büszke magyar polgárságnak legyen a fóruma. Azt akarjuk és azon dolgozunk, hogy Esztergom ós az „Esztergom" egyet jelentsen: lélekben, szeretetben, gondolatban és alkotó munkásságban. Aki ugyanezt akarja, tegyen félre min­den kicsinyességet ós egyéni érzékeny­séget és álljon a sorainkba! Ha sokan leszünk, ha mindnyájan ott leszünk, akkor nemcsak az „Esztergoménak lesz még egynéhány jubileuma, hanem Esztergomnak is lesz még egyszer ünnepe a világon ! OBERMÜLLER FERENC főreáliskolai igazgató, a szerkesztőbizottság elnök*. Az „Esztergom" harminc év előtti zásziébontása Irta: HOMOR IMRE 1895. október 1-én, viharos par­lamenti harcok után életbeléptek az egyházpolitikai törvények és ezzel a szabadkőműves liberalizmus, melynek magyarországi uralmára mai megcsonkított, koldusszegény helyzetünkben sokan úgy tekin­tenek vissza, mint a magyar királyság legutolsó aranykorszakára, döntő győzelmet vivott ki a kilenc­százesztendős magyar katholicizmus felett. Az a liberális kormány, mely­nek a mai keresztény-éra idején minden egyes alakját glóriával szere­tik ékesíteni a tehetetlen vissza­álmodók, Szent István keresztény államából huszonötévi oéltudatos mun­kával felekezetnélküli államot csinált s több alkotásával a katholikus val­lás gyökereit igyekezett intézménye­sen aláásni. A magyar katholioizmus, amely az egyre erősebben tomboló szabad­elvűség ellen titáni harcot folytatott, a küzdelemben vitézül elbukott. Meg­adta magát a győzőnek, mert „a katholioizmus nem polgárháború árán, hanem alkotmányos és törvé­nyes fegyverekkel szokta jogait ki­vívni." Ámde azon szentistváni gon­dolatot, hogy a vallás és az állam szoros szövetségben, egymást támo­gatva, kiegészítve működjenek a nemzet boldogitására, nem adta fel, hanem hatalmas erővel és céltuda­tossággal, kezébfcn az alkotmányos, és törvényes eszközökkel lépett so­rompóba az egyházpolitikai törvények Okvetlen nézze meg * ^ f ?» ,m,l *? l H 1 ! 1 t ÍI s ^. Brmé í B !IL l J lck ; il *=" • K » r *® S0, y Ä a p- í 1 "* 1 ! 1 * 1 ° látványosságát. Előadja a Kath. Legényegylet mufcedvelo gardája karácsony másodnapján (26). Kezdete pontosan d. u. 5 órakor. Belépődíj: 15, 10 és 5 ezer korona.

Next

/
Oldalképek
Tartalom