ESZTERGOM XXX. évfolyam 1925
1925-09-27 / 74. szám
cára f. hó 23-án megjelent hirünk minden sorát fenntartjuk. A kiállítás művészeti részének célja is az volt, arai a többi résznek : propagandát csinálni, a falu népét köxelebb hozni a városhoz, megszerettetni vele a kultúrát, igy a művészetet is. Azt pedig a fenti levelet aláírók sem tagadhatják, hogy ily propaganda anyagul — mint a következmények megmutatták — az akt igen alkalmatlan. A művészeti propaganda céljaira felhasználni kivánt képeket igen nagy kritikával ós a legnagyobb nyilvánosságra való tekintettel, számítva a művészetileg disztingválni nem tudó elemekre is, kellett volna megválogatni. Úgy tudjuk, hogy még a kiállítás megnyitása előtti szombaton a főgimnázium tanári testülete bejelentette tiltakozását a „Vöröshajú modell" c. kép kifüggesztése ellen, felkérte Hellebrand Béla tanárt, a művészeti osztály vezetőjót, hasson oda, hogy a kép kiállításától a művésze eltekintsen s ugyancsak felkérte közvetítőül Koszkol Jenő festőművészt is, hogy óhajának érvényt szerezzen, azonban a fiatal művészek érzékenykedósén az akció meghiúsult. (Mindezt azért mondtuk el, mert az E. ós V. laptársunk azt irta, hogy ha kellő időben történik a tiltakozás, az aktok kiállítása elmaradt volna.) Ami a levélnek a Képzőművészeti Főiskolára ós a Szépművészeti Múzeumra vonatkozó részét illeti, csak annyit, hogy azok, akik neveléssel foglalkoznak, elsősorban hivatottak Ítélkezni abban, mi való gyermekeknek ós az iskolázatlan népnek és mi hem. Mint ahogy csecsemőnek még nem aduuk pástétomot és a falu népének nem beszélünk az egyetemi tanárok nyelvén, a művészetben is vannak fokozatok s azon intézet növendékei, akiknek a Szépművészeti Múzeum aktjait magyarázzák, bizonyára nem először láttak festményeket és bizonyára annyi oktatást nyertek már a művészetről, hogy az erotikát a művészettől képesek megkülönböztetni. Véleményünk az, hogy a kiállítás és a művészeti propaganda sikere érdekében helyénvalóbb lett volna egy kép kiállításától eltekinteni, mint egyéni érzékenykedésből. a kiállított képeket magában foglaló termeket lezárni s a kiállítás közönségét a kifogástalan képek megtekintésétől is megfosztani. Ezen véleményünk annál is inkább helytálló, mert a szakkörökből nyert értesülésünk szerint a kifogásolt akt az illető művész művészetére semmiképen sem volt jellemző, eltávo litása tehát nem ejtett volna csorbát művészetén. Séta a kiállításon Az esztergomi kiállítás elmúlt, mint egy szép álom. Kincseit széjjelhordták újra, szépségei eltűntek, de emléke a lelkünkben marad igen-igen sokáig. A szép, kedves álomra jólesik visszagondolnunk, mi is kíséreljük meg képzeletben végigjárni újra a kiállítás termeit ós lelki szemeinkkel nézzük meg mógegyszer a sok szép dolgot, ami figyelmünket lekötötte. Megkezdjük sétánkat a főgimnázium épületében, ahol a kiállítás kulturális értékei domináltak. Ahogy belépünk, a bejárattal szemben egy kőszéntárna fogad „Jó szerencsét" felírással. Szénnel megrakott csille ós bányafákkal kirakott szűk, fekete üreg mutatja be, milyen a bányász élete a föld alatt. A folyosó hosszán ezzel szemben jóleső ellentét a kertészek tarka kiállítása. Legelőbb a jobboldalon Könözsi Vince tokodi konyhakertészete ragadta meg figyelmünket. Hatalmas konyhakerti termékei közül kiválnak a hatalmas paprikafajták, amelyek egy része Könözsinek saját nemesítése s amely a környékbeli piacokat máris meghódította. Mellette hosszú soron Mráz József esztergomi mükertész csodaszép virágai, különösen a tenyésztésében levő 300 Dáhliafajta 60 legjobbját mutatta be, melyek szépségükkel külön-külön ós összesen is gyönyörködtettek. Említésre érdemes, hogy Mráz kertészetének ezen nagyarányú speciális tenyészete egyedülálló, számtalan kitüntetésben részesült, többek közt az amsterdami világkiállításon egyik legelső dijat kapta. A rengeteg Dáhüa mellett, melyek szinvástozatai szinte kápráztatók, a sajátkezűieg, utolérhetlon csínnal és ízléssel diszitett virágkosarak, zöld és virággal kötött hatalmas koszorúk, pompás kis művészkoszorúk, nagyon elegáns Biedermayer-stilű menyasszonyi csokor, cserepek, ízlésesen diszitett Crysanthemumbokor és az általános tetszést keltett, matyóhimzést utánzó, virággal töltött kosár bizonyítják a több évtizedre terjedő munkásság során kialakult virágkötési stílusa szépségét. Elismerés illeti még sajátkészítésű virágkosaraiért, valamint sajátkezűleg festett 8 koszorúszalag felirataiért is. Mráz József egyike legiegintelligensebb iparosainknak, aki városunk nevének mindenütt elismerést és megbecsülést szerez. Tovább a tábori fiúnevelő-otthon kertészednek pompázó virágai mellett kell megállanunk. Óriási pálmája egymaga ritka látványosság. Kedves része volt a csoportnak Janosch Gyula „kertó-zház"-a, mely ügyesen egészítette ki a kiállított szebbnél-szebb kertészeti remeket. A fo'yosón még Albrecht Ferenc fényképész kitűnő képei előtt állunk meg egy pillanatra, azután belépünk a kiállítás művészeti termébe Három terem szolgálta a képzőművészet ügyét. Az elsőben r Koszkol Jenő, Hidegh Béla, Bayer Ágost és Einczinger Ferenc festményei és rajzai, Hellebrand Béla ötvösművei és Ganzer Ferenc kenyérmezei főmolnár, fafaragó faragott bútorai voltak láthatók. Minden kiállított darab párját ritkító műremek volt, amely mellett hosszú ideig áhítatos lélekkel állottak a művészi szép élvezői. A Ganzer-fóle faragott bútorok még a művész-szakértőket is elragadták finom kivitelükkel. Berényi Zoltánnó iparművészeti ritkaságszámba menő faliszőnyege,, párnái és Matus Gy.-nó kézimunkája tették még a termet változatossá. A második teremben Burián Baby, Einczinger Ferenc, ifj. Vitái István, Fuchs Hajnalka, Nagy Ferenc, Pirchala Imre festményei és rajzai, Szép Béla rákoshegyi iparművész aranyéremmel kitüntetett szobrai kötötték le a figyelmet. Á harmadik teremben Klomann Nándor és Szilasi József festményei, Hollósy Sándor tóvárosi építészmérnök ésÖlveczky Mihály műépítész képei és tervei, Szilasi kedves, magyarstilű gyermekszobája és Maul István nyergesújfalusi eternitgyári iparművész festett palatányórai előtt áll sokáig a szemlélő. Ez alkalommal elsőizben láttunk tekintélyes kollekciót Klomann festményeiből, amelyek minden szemlélőt meglepnek pompás kidolgozottságukkal, gondos kivitelükkel ós abszolút szépségükkel. uldalakat tölthetnónk meg, ha a kiállítás ezen részének móltatásába belemélyednénk. De siessünk most a főgimnázium földszintjének baloldali részébe, ahol szintén várnak 'i szebbnél-szebb látnivalók. Itt Holop Mihály mükertész (Esztergom, Csarnok-u.) remek csokrai sorakoztak, a kic-i keresztelői csokortól kezdve a vizsgái, ajándék, eljegyzési, esküvői csokrokon át egész a sirkoszorúig. A rendkívül ízléses kivitelű csokrok mellett a műkertószet egyéb ágait is felvonultatta a kiállító gyönyörű példányokban. Holop fiatal kora dacára szakmájában sokat tapasztalt iparos, aki hosszú orosz fogsága idején is olyan körülmények között volt, hogy, hires műkertószek mellett remekül kezelt parkokban gyakorolhatta iparát. Megérdemli városa jóakaratú támogatását. Mellette a már emiitett Könözsi Mihály virágkertészeti produktumai keltettek e részen őszinte csodálatot. A 4. sz. szobában a Magyar Általános Kőszénbánya Rt. tokodi és tatai bányászatának kiállítását látjuk. Bányászati gépek, mentőállomási felszerelések, egy teljesen felszerelt mentő, szónminták mellett szép fényképek és gondosan kiállított, áttekinthető grafikoaok, a tokodaltárói „Vida-Jeuő-akna" modellje, a tatabányai szénbányászat ügyes átnézeti terve keltenek megérdemelt figyelmet. A földszint 5. sz. szobájában a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. dorogi bányászatának kiállítási tárgyaiban gyönyörködhetünk. Itt láthatjuk többek közt a hires Schmidt-fóle rotációs réselőgép (müvájár) modelljét. A művájár megtekintésére tudvalevőlegannakidején a Kormányzó úr Őfőméltósága is Dorogra utazott. Az ügyes szerkezetű gép 30 ember munkáját végzi s alkalmazása a külföldön is mindinkább tért hódií. Több szép modell, kép, tájékoztató' grafikonok egészítik ki a tanulságos tárlatot. Ugyanebben a teremben látjuk a kiállítás legpoótikusabb részét, a halászati részt, amely Szlabey Imre csendőralezredes ós Borz Kálmán esztergomi halászmester ügyszeretetét, szakértelmét és lelkesedését dicséri. Egy nádas ölén levő kedves kis halászkunyhó köré csoportosítva látjuk a legraffinaltabb halászati eszközöket, halfajtákat, vízi szárnyasokat (Cziglényi Elemér preparátumai), a nemrég alakult „Esztergomi Sport-halász Egyesület" gazdag horgászszerszám gyűjteményét, előtte pedig ifj. Nemesszeghy István magakószitette vitorlás vászoncsónakját. A kiállítás ezen része osztatlan tetszést aratott. Felmenve a főgimnázium emeletére, a jobboldali 6. sz. teremben a főgimnázium, cserkészet és turisztika kiállításával találkozunk. A főgimnázium régi emlékeket, értesítőket, öuképzőköri emlékkönyveket állított ki érdekes csoportosításban. A cserkészek közismerten gazdag gyűjteményeiket, amelyeket ezidén olaszországi útjukról felvett fényképekkel is érdekesebbekké tettek, sorakoztatták fel. Nem maradt el a hagyományos sátor sem. A helybeli turista egyesü'et Ízléses elrendezésben turista eszközöket, felszereléseket uti kalauzokat és az elrabolt magyarországi tájak képeit állította ki. Igen kedves volt Kecskeméthy János két modellje a vaskapui menedékházról. A 7. teremben a főgimnázium természetrajzi gyűjteményét és Vörös Lajos pedellus kanáritenyészetót tekintették meg az érdeklődők. A 8. terem a vadászat ós erdészet meglepő gazdaságú kiállítását foglalta magában. Már a folyosón feltűnést keltettek egyes erdészeti ritkaságok (öszszenövós, ölelkezés, bükkfa golyvásodás stb.) A háttérben az Esztergomi Érsekség erdészetének tardcsi bányájából nyert vörös márványkandalló művészien csiszolt diszei villannak meg a terembe belépő látogató előtt. A teremben a Hercegprimási mésztelepek, terméskőbányák ügyesen elkészített kis kőbánya-modellje, a böszörmóuyi erdészet tervrajía ós ezerféle erdészeti tárgy, szerszám, kitömött erdei állatok, köztük egy 218 kg.-os vaddisznó feje, hasznos ós karos erdei midarak kalitkákban, a tutaj ós facsúsztató modellje, gyönyörű fegyvergyűjtemény (a kovás puskától a legmodernebb vadászfegyverig) stb. láthatók. Herczegh G. Lajos esztergomi sport- és divatcikk-árú kereskedése kitűnő vadászruhákat a legváltozatosabb fajtákban mutatott itt be, mig Király Mór ékszerész szép ezüst vadászkópeket ós vadászati ékszereket állított ki jóleső változatosságul. Az esztergomi erdőgazdasági szakiskola fanemeket, az erdő célját, hasznát bemutató táblázatokat és sok modellt sorakoztatott fel és a csoport meglepően ügyes elrendezésében is oroszlánrésze van. A kiállítás alkalmat adott az erdészeti ós vadőri iskolának, mint városunk egyik elsőrangú, kitűnő szakértelemmel vezetett kultúrintézményének bemutatkozására. A nagyszámú kitömött állat Cziglényi Elemér ügyességének, szakavaíottságának tanújele. Egy gyönyörű kitömött túzok mindenki figyelmét megragadta. Alig győzünk megválni az itteni sok látnivalótól, de hiv az emelet baloldala, ahol a történelem, régészet ós a sajtószakcsoportok értékes gyűjteményei láthatók. A 9—11. sz. terem a nyomdatechnikának van szentelve. Ahogy belépünk, legelső pillanatra is megragad Buzárovits Gusztáv könyvkötészetének páratlanul szép dis'.albumokból ós díszkötésű könyvekből áiló gazdag tárlata, amelynek mestere, Sághy József könyvkötő hasonló munkákért már a párisi világkiállításon ^is nagy kitüntetésben részesült. A csoport szinte lenyűgözi az intelligens látogatók figyelmét. Itt láthatni Csernoch János ós Vaszary Kolos hercegprímások aranymiséjére felajánlott diszalbumokat, amelyek városunk iparművészetót ós a Buzárovits-cóg szakavatottságát dicsérik. E részben látható a cég mult óvi legnagyobb munkája is, Dedek Orescens Lajos: „Monumenta Ecclesie Strigoniensis" III. kötete a két első (a Knauz-féle) meilett. Buzárovits ezenkívül is igen sok művet, különösen tudományos tárgyú munkákat mutatott be, amelyek mind nyomdájának gazdag technikai felkészültségét és kifejlett ízlését dokumentálják. A cég egy működő sajtógópet is kiállított, amely kívánatra névjegyek nyomásával mutatta be a nyomdász munkáját. A Hunnia-könyvnyomdavállalat csak két esztendeje áll a jelenlegi vezetés alatt, de a kiállítás tanúbizonysága szerint máris nagy figyelmet érdemlő nyomdatechnikai munkákat mutathat fel, amelyek a szakemberek elismerését is kivívták. A névjegyektől kezdve az „Esztergomi Kalendárium" három színnyomású borítékáig egész sorozatát látjuk itt a legkülönbözőbb nyomtatványoknak, amelyek a nyomda vezetőjének szakértelmét dicsérik. Laiszky János könyvnyomdája különösen az Ízléses meghívók gazdag kollekciójával lepte meg a sokszorosítóipar barátait. Alig van vidéki nyomda, amely oly gazdag felszereléssel rendelkeznék e nemben. Újabb könyvei is mind elárulják, hogy családi hagyományként őrzi a cég a modern és ízléses technikai kivitel erényét, amely minden kiállított tárgyat jellemez s a város nyomdaiparának jó hírnevét öregbiti. E teremben gyönyörködhettünk azon történelmi emlékekben is, amelyeket a régi nyomdatechnika állított elő. Különösen a szabadságharc ereklyéiből és a