ESZTERGOM XXX. évfolyam 1925

1925-09-27 / 74. szám

cára f. hó 23-án megjelent hirünk min­den sorát fenntartjuk. A kiállítás mű­vészeti részének célja is az volt, arai a többi résznek : propagandát csinálni, a falu népét köxelebb hozni a városhoz, megszerettetni vele a kultúrát, igy a művészetet is. Azt pedig a fenti levelet aláírók sem tagadhatják, hogy ily pro­paganda anyagul — mint a következ­mények megmutatták — az akt igen alkalmatlan. A művészeti propaganda céljaira felhasználni kivánt képeket igen nagy kritikával ós a legnagyobb nyil­vánosságra való tekintettel, számítva a művészetileg disztingválni nem tudó elemekre is, kellett volna megválogatni. Úgy tudjuk, hogy még a kiállítás meg­nyitása előtti szombaton a főgimnázium tanári testülete bejelentette tiltakozását a „Vöröshajú modell" c. kép kifüggesztése ellen, felkérte Hellebrand Béla tanárt, a művészeti osztály vezetőjót, hasson oda, hogy a kép kiállításától a művésze eltekintsen s ugyancsak felkérte közve­títőül Koszkol Jenő festőművészt is, hogy óhajának érvényt szerezzen, azon­ban a fiatal művészek érzékenykedósén az akció meghiúsult. (Mindezt azért mondtuk el, mert az E. ós V. laptár­sunk azt irta, hogy ha kellő időben történik a tiltakozás, az aktok kiállí­tása elmaradt volna.) Ami a levélnek a Képzőművészeti Főiskolára ós a Szép­művészeti Múzeumra vonatkozó részét illeti, csak annyit, hogy azok, akik neveléssel foglalkoznak, elsősorban hiva­tottak Ítélkezni abban, mi való gyerme­keknek ós az iskolázatlan népnek és mi hem. Mint ahogy csecsemőnek még nem aduuk pástétomot és a falu népé­nek nem beszélünk az egyetemi taná­rok nyelvén, a művészetben is vannak fokozatok s azon intézet növendékei, akiknek a Szépművészeti Múzeum akt­jait magyarázzák, bizonyára nem elő­ször láttak festményeket és bizonyára annyi oktatást nyertek már a művé­szetről, hogy az erotikát a művészettől képesek megkülönböztetni. Véleményünk az, hogy a kiállítás és a művészeti propaganda sikere érdekében helyénvalóbb lett volna egy kép kiállításától eltekin­teni, mint egyéni érzékenykedésből. a kiállított képeket magában foglaló ter­meket lezárni s a kiállítás közönségét a kifogástalan képek megtekintésétől is megfosztani. Ezen véleményünk annál is inkább helytálló, mert a szakkörök­ből nyert értesülésünk szerint a kifogá­solt akt az illető művész művészetére semmiképen sem volt jellemző, eltávo litása tehát nem ejtett volna csorbát művészetén. Séta a kiállításon Az esztergomi kiállítás elmúlt, mint egy szép álom. Kincseit széjjelhordták újra, szépségei eltűntek, de emléke a lelkünkben marad igen-igen sokáig. A szép, kedves álomra jólesik vissza­gondolnunk, mi is kíséreljük meg kép­zeletben végigjárni újra a kiállítás ter­meit ós lelki szemeinkkel nézzük meg mógegyszer a sok szép dolgot, ami figyelmünket lekötötte. Megkezdjük sétánkat a főgimnázium épületében, ahol a kiállítás kulturális értékei domi­náltak. Ahogy belépünk, a bejárattal szemben egy kőszéntárna fogad „Jó szerencsét" felírással. Szénnel megra­kott csille ós bányafákkal kirakott szűk, fekete üreg mutatja be, milyen a bá­nyász élete a föld alatt. A folyosó hosszán ezzel szemben jóleső ellentét a kertészek tarka kiállítása. Legelőbb a jobboldalon Könözsi Vince tokodi konyhakertészete ragadta meg figyelmünket. Hatalmas konyhakerti termékei közül kiválnak a hatalmas paprikafajták, amelyek egy része Könözsinek saját nemesítése s amely a környékbeli piacokat máris meghódította. Mellette hosszú soron Mráz József esztergomi mükertész csodaszép virágai, különösen a tenyésztésében levő 300 Dáhliafajta 60 legjobbját mutatta be, melyek szépségükkel külön-külön ós összesen is gyönyörködtettek. Említésre érdemes, hogy Mráz kertészetének ezen nagyarányú speciális tenyészete egyedül­álló, számtalan kitüntetésben részesült, többek közt az amsterdami világkiállí­táson egyik legelső dijat kapta. A rengeteg Dáhüa mellett, melyek szinvástozatai szinte kápráztatók, a saját­kezűieg, utolérhetlon csínnal és ízléssel diszitett virágkosarak, zöld és virággal kötött hatalmas koszorúk, pompás kis művészkoszorúk, nagyon elegáns Bieder­mayer-stilű menyasszonyi csokor, csere­pek, ízlésesen diszitett Crysanthemum­bokor és az általános tetszést keltett, matyóhimzést utánzó, virággal töltött kosár bizonyítják a több évtizedre ter­jedő munkásság során kialakult virág­kötési stílusa szépségét. Elismerés illeti még sajátkészítésű virágkosaraiért, vala­mint sajátkezűleg festett 8 koszorúszalag felirataiért is. Mráz József egyike leg­iegintelligensebb iparosainknak, aki vá­rosunk nevének mindenütt elismerést és megbecsülést szerez. Tovább a tábori fiúnevelő-otthon ker­tészednek pompázó virágai mellett kell megállanunk. Óriási pálmája egymaga ritka látványosság. Kedves része volt a csoportnak Janosch Gyula „kertó-z­ház"-a, mely ügyesen egészítette ki a kiállított szebbnél-szebb kertészeti remeket. A fo'yosón még Albrecht Ferenc fényképész kitűnő képei előtt állunk meg egy pillanatra, azután belépünk a kiállítás művészeti termébe Három terem szolgálta a képző­művészet ügyét. Az elsőben r Koszkol Jenő, Hidegh Béla, Bayer Ágost és Einczinger Ferenc festményei és rajzai, Hellebrand Béla ötvösművei és Ganzer Ferenc kenyérmezei főmolnár, fafaragó faragott bútorai voltak láthatók. Minden kiállított darab párját ritkító műremek volt, amely mellett hosszú ideig áhítatos lélekkel állottak a művészi szép élvezői. A Ganzer-fóle faragott bútorok még a művész-szakértőket is elragadták finom kivitelükkel. Berényi Zoltánnó ipar­művészeti ritkaságszámba menő fali­szőnyege,, párnái és Matus Gy.-nó kézi­munkája tették még a termet változa­tossá. A második teremben Burián Baby, Einczinger Ferenc, ifj. Vitái István, Fuchs Hajnalka, Nagy Ferenc, Pirchala Imre festményei és rajzai, Szép Béla rákoshegyi iparművész aranyérem­mel kitüntetett szobrai kötötték le a figyelmet. Á harmadik teremben Klomann Nán­dor és Szilasi József festményei, Hollósy Sándor tóvárosi építészmérnök ésÖlveczky Mihály műépítész képei és tervei, Szilasi kedves, magyarstilű gyermekszobája és Maul István nyergesújfalusi eternitgyári iparművész festett palatányórai előtt áll sokáig a szemlélő. Ez alkalommal elsőizben láttunk tekintélyes kollekciót Klomann festmé­nyeiből, amelyek minden szemlélőt meg­lepnek pompás kidolgozottságukkal, gondos kivitelükkel ós abszolút szép­ségükkel. uldalakat tölthetnónk meg, ha a kiállítás ezen részének móltatásába bele­mélyednénk. De siessünk most a főgim­názium földszintjének baloldali részébe, ahol szintén várnak 'i szebbnél-szebb látnivalók. Itt Holop Mihály mükertész (Eszter­gom, Csarnok-u.) remek csokrai sorakoz­tak, a kic-i keresztelői csokortól kezdve a vizsgái, ajándék, eljegyzési, esküvői csokrokon át egész a sirkoszorúig. A rendkívül ízléses kivitelű csokrok mel­lett a műkertószet egyéb ágait is fel­vonultatta a kiállító gyönyörű példá­nyokban. Holop fiatal kora dacára szakmájában sokat tapasztalt iparos, aki hosszú orosz fogsága idején is olyan körülmények között volt, hogy, hires műkertószek mellett remekül kezelt parkokban gyakorolhatta iparát. Meg­érdemli városa jóakaratú támogatását. Mellette a már emiitett Könözsi Mihály virágkertészeti produktumai keltettek e részen őszinte csodálatot. A 4. sz. szobában a Magyar Általá­nos Kőszénbánya Rt. tokodi és tatai bányászatának kiállítását látjuk. Bányá­szati gépek, mentőállomási felszerelések, egy teljesen felszerelt mentő, szónminták mellett szép fényképek és gondosan ki­állított, áttekinthető grafikoaok, a tokod­altárói „Vida-Jeuő-akna" modellje, a tatabányai szénbányászat ügyes átnézeti terve keltenek megérdemelt figyelmet. A földszint 5. sz. szobájában a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. dorogi bányászatának kiállítási tárgyaiban gyönyörködhetünk. Itt láthatjuk többek közt a hires Schmidt-fóle rotációs réselőgép (müvájár) modelljét. A mű­vájár megtekintésére tudvalevőlegannak­idején a Kormányzó úr Őfőméltósága is Dorogra utazott. Az ügyes szerkezetű gép 30 ember munkáját végzi s alkal­mazása a külföldön is mindinkább tért hódií. Több szép modell, kép, tájékoz­tató' grafikonok egészítik ki a tanulsá­gos tárlatot. Ugyanebben a teremben látjuk a ki­állítás legpoótikusabb részét, a halá­szati részt, amely Szlabey Imre csendőr­alezredes ós Borz Kálmán esztergomi halászmester ügyszeretetét, szakértelmét és lelkesedését dicséri. Egy nádas ölén levő kedves kis halászkunyhó köré csoportosítva látjuk a legraffinaltabb halászati eszközöket, halfajtákat, vízi szárnyasokat (Cziglényi Elemér prepa­rátumai), a nemrég alakult „Esztergomi Sport-halász Egyesület" gazdag horgász­szerszám gyűjteményét, előtte pedig ifj. Nemesszeghy István magakószitette vitorlás vászoncsónakját. A kiállítás ezen része osztatlan tet­szést aratott. Felmenve a főgimnázium emeletére, a jobboldali 6. sz. teremben a főgim­názium, cserkészet és turisztika kiállításával találkozunk. A főgimná­zium régi emlékeket, értesítőket, öukép­zőköri emlékkönyveket állított ki érde­kes csoportosításban. A cserkészek köz­ismerten gazdag gyűjteményeiket, ame­lyeket ezidén olaszországi útjukról felvett fényképekkel is érdekesebbekké tettek, sorakoztatták fel. Nem maradt el a hagyományos sátor sem. A hely­beli turista egyesü'et Ízléses elrendezés­ben turista eszközöket, felszereléseket uti kalauzokat és az elrabolt magyar­országi tájak képeit állította ki. Igen kedves volt Kecskeméthy János két modellje a vaskapui menedékházról. A 7. teremben a főgimnázium termé­szetrajzi gyűjteményét és Vörös Lajos pedellus kanáritenyészetót tekintették meg az érdeklődők. A 8. terem a vadászat ós erdészet meglepő gazdaságú kiállítását foglalta magában. Már a folyosón feltűnést kel­tettek egyes erdészeti ritkaságok (ösz­szenövós, ölelkezés, bükkfa golyvásodás stb.) A háttérben az Esztergomi Érsek­ség erdészetének tardcsi bányájából nyert vörös márványkandalló művészien csiszolt diszei villannak meg a terembe belépő látogató előtt. A teremben a Hercegprimási mész­telepek, terméskőbányák ügyesen elké­szített kis kőbánya-modellje, a böször­móuyi erdészet tervrajía ós ezerféle erdészeti tárgy, szerszám, kitömött er­dei állatok, köztük egy 218 kg.-os vaddisznó feje, hasznos ós karos erdei midarak kalitkákban, a tutaj ós fa­csúsztató modellje, gyönyörű fegyver­gyűjtemény (a kovás puskától a legmo­dernebb vadászfegyverig) stb. láthatók. Herczegh G. Lajos esztergomi sport- és divatcikk-árú kereskedése kitűnő va­dászruhákat a legváltozatosabb fajták­ban mutatott itt be, mig Király Mór ékszerész szép ezüst vadászkópeket ós vadászati ékszereket állított ki jóleső változatosságul. Az esztergomi erdőgaz­dasági szakiskola fanemeket, az erdő célját, hasznát bemutató táblázatokat és sok modellt sorakoztatott fel és a cso­port meglepően ügyes elrendezésében is oroszlánrésze van. A kiállítás alkalmat adott az erdészeti ós vadőri iskolának, mint városunk egyik elsőrangú, kitűnő szakértelemmel vezetett kultúrintézmé­nyének bemutatkozására. A nagyszámú kitömött állat Cziglényi Elemér ügyességé­nek, szakavaíottságának tanújele. Egy gyönyörű kitömött túzok mindenki fi­gyelmét megragadta. Alig győzünk meg­válni az itteni sok látnivalótól, de hiv az emelet baloldala, ahol a történelem, régészet ós a sajtószakcsoportok érté­kes gyűjteményei láthatók. A 9—11. sz. terem a nyomdatechni­kának van szentelve. Ahogy belépünk, legelső pillanatra is megragad Buzárovits Gusztáv könyvkötészetének páratlanul szép dis'.albumokból ós dísz­kötésű könyvekből áiló gazdag tárlata, amelynek mestere, Sághy József könyv­kötő hasonló munkákért már a párisi világkiállításon ^is nagy kitüntetésben részesült. A csoport szinte lenyűgözi az intelligens látogatók figyelmét. Itt lát­hatni Csernoch János ós Vaszary Kolos hercegprímások aranymiséjére felajánlott diszalbumokat, amelyek városunk ipar­művészetót ós a Buzárovits-cóg szak­avatottságát dicsérik. E részben látható a cég mult óvi legnagyobb munkája is, Dedek Orescens Lajos: „Monumenta Ecclesie Strigoniensis" III. kötete a két első (a Knauz-féle) meilett. Buzárovits ezenkívül is igen sok művet, különösen tudományos tárgyú munkákat mutatott be, amelyek mind nyomdájának gazdag technikai felkészültségét és kifejlett íz­lését dokumentálják. A cég egy mű­ködő sajtógópet is kiállított, amely kí­vánatra névjegyek nyomásával mutatta be a nyomdász munkáját. A Hunnia-könyvnyomdavállalat csak két esztendeje áll a jelenlegi ve­zetés alatt, de a kiállítás tanúbizony­sága szerint máris nagy figyelmet ér­demlő nyomdatechnikai munkákat mu­tathat fel, amelyek a szakemberek elis­merését is kivívták. A névjegyektől kezdve az „Esztergomi Kalendárium" három színnyomású borítékáig egész sorozatát látjuk itt a legkülönbözőbb nyomtatványoknak, amelyek a nyomda vezetőjének szakértelmét dicsérik. Laiszky János könyvnyomdája különösen az Ízléses meghívók gazdag kollekciójával lepte meg a sokszorosító­ipar barátait. Alig van vidéki nyomda, amely oly gazdag felszereléssel rendel­keznék e nemben. Újabb könyvei is mind elárulják, hogy családi hagyo­mányként őrzi a cég a modern és íz­léses technikai kivitel erényét, amely minden kiállított tárgyat jellemez s a város nyomdaiparának jó hírnevét öreg­biti. E teremben gyönyörködhettünk azon történelmi emlékekben is, amelyeket a régi nyomdatechnika állított elő. Külö­nösen a szabadságharc ereklyéiből és a

Next

/
Oldalképek
Tartalom