ESZTERGOM XXX. évfolyam 1925

1925-08-23 / 65. szám

ESZT RGOM Megjelenik hetenkint kétszer: szerdán és vasárnap. Előfizetésiára egy hónapra 15.000 K. Névtelen közleményt nem veszünk figyelembe. Keresztény politikai és társadalmi lap Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerkesztő: Gábriel István. Kéziratok ós előfizetések Kossuth Lajosutca 30. szám alá küldendők. Hirdetések felvétetnek a „HUNNIA" könyvnyomdában, Szent István emléke Irta: BÁRSONY ISTVÁN Budapest, 1925. augusztus 20. Magyarország mai nemzeti ünnepét legszentebb hagyományaihoz ragaszkodással ünnepli hazánk minden hű fia. Európai történelmünk azóta vált egyszersmind a magyar kultúra történelmévé is, amióta első István királyunk a kereszténység erkölcsi áldásait biztosította a nemzete számára s ennek a krisztusi .vallásnak apostolává emelkedve, abban szentté magasztosult. Első apostoi szent királyunk a kereszt jelvényével és isteni jelentőségével tört utat számunkra a civilizáció eszményisóge felé, amivel megalapozta nemzetünk maradandóságát a keresztéuy kultúra határai között. Enélküi nem bírtunk volna életrevaló gyökeret ereszteni ösjogou visszaszerzett hazánk területén, amelynek a Kárpátoktól az Adriáig terj dő határai között évszázadokon át voltunk a civilizáció legszívósabb védői, hiven betöltve tisztünket egyrészt rendíthetetlen magyarságunk, másrészt a kereszténységből eredő megtisztulásunk érdekében, A magyar nemzet viharos ezer esztendeje csak edzettebbé tette a magyarságot minden nemzeti küzdelmére. De hogy erkölcsében egyszersmind biztositékát érezhesse minden időkre szóló fennmaradásának: ahhoz a kereszt megváltó erejének a segítségére vo t szüksége, s hogy ez a mindenekfölölt való erő a magyar nemzet elválaszthatatlan tulajdonává vált, az annak a nagy királyunknak örök érdeme, akinek az emlékezetét ma mély kegyelettel újítjuk meg szivünkben. Szent István nemcsak királyi hatalmához méltó előrelátásával bizonyult nemzetünk legnagyobb bölcsének, hanem a lelkiekben, a tiszta erkölcsökben tanúsított keresztény példaadás eszményiségében is. 0 hozta nekünk Krisztust, a Megváltót, akinek istensége előtt leborul az apostolt követő keresztény magyarság ; s az apostol nagyszerű ország-! szervező talentuma előtt hódolattal kell fejet hajtania a civilizáció és a kultúra minden igaz hívének, aki magyarnak vallja magát. Ez teszi magától értendővé, hogy ? hű magyaiok közt ne lehessen a legkisebb ellentét sem, amikor ez a nemzet Szent Istvánt, az első és legnagyobb magyar királyt, a legkivételesebbeknek járó osztatlan kegyelettel ünnepli, felújítva emlékét s vigasztalást merítve minden balsorsunkban abból a tudatból, hogy nagy nemzeti tragédiánk után is, amikor már annyiszor sodródtunk a megsemmisülés örvénye felé, újra meg újra talpra bírtunk állani; folytattuk nemzeti eletünket, amelynek legmegbízhatóbb alapját Szent István vetette meg a magyarság keresztény civilizációjában. Az ezerkileicszázhuszonötödik esztendőben, a magyar nemzet trianoni kálváriájától meggyötörten, Szent István királyunk iránt érzett hálánk és kegyeletünk fokozásával térünk vissza a haborúelőtti idők nagyünnepi színvonalához. Minél tovább tart nemzeti szenvedésünk, annál nagyobb szükségét érezzük hitünk remónyfakasztó biztatásának, amikor Krisztust követjük a tűrésben, s le nem térünk Szent István civilizációjának az útjáról. Ezen a kijelölt úton rendületlenül haladva előre, sohasem feledhetjük lemondást nem ismerő nemzeti céljainkat. Magyarország hű magyarsága most is a régi meghatottsággal követi a Szent Jobbot a harangzúgásos körmenetben s a legendás nagy király erkölcsi ujjmutatása felé fordítja tekintetét. A szentistvánnapi harangzugás mindnyájunknak a szivébe csendül s felébreszti magyar öntudatunkat, amely nélkül nem nyílnék többet számunkra jobb jövendő. Első nagy királyunk apostoli alakja feltámad a mai napon az ő emlékét ünneplő magyarság lelkében. Ott érezzük minden jó magyar testvérünket az ő eszményi lénye és hagyományai mögött. Az 0 példáját kövessük, hogy az Ü örök életét élhesse nemzetünk is. „Minden pápa Szilveszter a magyarnak!

6

' A Szent Jobb szerepe a magyar nemzet sorsában — P. Böle Kornél szentistvánnapi beszéde P. Böle Kornél budapesti domonkosrendi szerzetes, a jeles egyházi szónok, Szent István napján a bazilikában ün? nepi szentbeszédet mondott, amelyet a gyönyörű templom hajójában összegyűlt hivők megilletődött lélekkel hallgattak végig. P. Böle Szent István iránytszabó Jobbjának a magyar történelemben betöltött szerepéről beszélt és eme Szent Jobb útmutatásának követésére szólította fel a mai kor magyarjait is. A kereszt ós a munka segítségével kovácsolta kulturnemzettó a pogány magyart szent István, és később, a magyar történelem nehéz idejében a pusztulásból ós romlásból a szent Jobb mindenkor a keresztre és a munkára mutatva, meg tudta menteni a magyart történelmi hivatása, a jövő számára. A szent Jobb irányítását kell követnünk ma is, a keresztet és a munkát ! A mai kor Magyarországának lelke és a szelleme beteg. A modern társadalmi irányzatok nem képesek boldogítani az embert. A legdivatosabb irányzatok, amelyek ellentéteseknek látszanak, az egyik a liberalizmus, a másik a szociáldemokrácia, pedig egyforma becsületes ördög mindakettő. Egyedül a szent Jobb ujjmutatása, a keresztény hit és a munka követése gyógyíthat meg bennünket. Hittel kell élnünk, hit nélkül az eke ós a kard mit sem ér. Nagy elragadtatással szólott P. Böle szent Péter utódainak a magyar nemzethez való viszonyáról. A pápa küldött koronát és kettős keresztet a magyarnak és volt idő, amikor a szorongattatások napjaiban egyedül a pápa támogatta a magyar nemzetet nehéz történelmi szerepében. „Minden pápa Szilveszter a magyarnak !" — mondotta. Mai nehéz helyzetünkben is egyedüli igaz partfogónk a papa, aki tudja, hogy micsoda harcot kell megvívnunk a Balkán balkánizmusával szemben igazunkért ós Európa keresztény kultúrája érdekében. A magyarnak van hite ós ez meg fogja szabadítani mai nehéz sorsából. Ezt a hitet Rómában megbámulták, amikor egy nemes testőrkapitány igy kiáltott fel a magyar zarándokok buzgóságát látva : „Quanto fide!" Micsoda hit! P. Böle mély hatást keltett beszéde a legszebb és legértékesebb emléke marad az esztergomi Szent István-ünnepnek. Hol épül a villamosvasút ? A szigeten, vagy a városon menjen-e keresztül ? Amióta lapunk elsőül hozta a budapest—visegrád—esz ergomi villamosvasút építésének hirót s nyomában nemsokára mek is jelentek városunkban a tervező mérnökök, akiknek munkája serényen halad előre, a közönség élénk érdeklődéssel kiséri a nem mindennapi s városunk fejlődésére nézve kétségkívül döntő fontosságú esemény előkészítő fázisait. Tele találgatásokkal, uj tervekkel, aggodalmakkal, sokszor jogosnak látszó bosszúsággal kisóri a közönség egy része az útvonalat kijelölő mérnökök munkáját. A tervezett villamosvasútnak városunknál elhaladó útvonala két alternativa szerint oldható meg. Egyik a szigeten keresztül, amely esetben hatalmas töltésen menne át a vonal s-e töltés egyben a város árvízvédelmét szolgálni is hivatott lenne. A másik a szenttamási téglagyárnál, mindenütt a hegy alatt. Előbbi esetben a töltésen kivül új hidak építésére is szükség lenne, a másik esetben p-dig alagutat kellene fúrni, hogy a nagy nivókülönbség, amely Szentgyörgyraező határa ós a belvárosi határ közt fennáll, kiegyenlittessók. A harmadik megoldás volna, hogy a vonal a város utcáin keresztül vezettessék. Ez amily tetszetős és kétségkívül hasznos is lenne elméletileg, gyakorlatilag ezidőszerint meg nem valósitható utcáink szűk és zeg-zugos volta miatt, amelynek megszüntetése egyrészt rengeteg költséggel járó kisajátítást vonna maga után, másrészt sok kilométer útvonal hosszabbodást eredményezne s a végeredményben rendes helyi villamos gyanánt mégsem volna használható, mivel a tervezett villamos 100 km. óráukinti sebességűre terveztetik. Bizonyos, hogy a tervezők minden lehetőséget számításba vettek és az ügy mai stádiumában még a takarékosság elvét sem tartják szigorúan szem előtt, a technikai lehetőségek azonban mégis oly határvonalakat állítanak a terv kivitele elé, amelyek áthágása az egésznek összeomlását is könnyen eredményezheti. Seregesen jelentkeznek a kiállítók az esztergomi kiállításra A primási gépgyár feltűnést keltő munkákkal fog szerepelni A Faluszövetségnek a Stefániaszövetséggel és a helyi rendezőséggel karöltve rendezett kiállítására, amely szeptember 20.-án kezdődik Esztergomban, most mar észrevehetően folynak az előkészületek. A kiállítók sereges jelentkezéséből arra lehet következtetni, hogy a kiállításnak szép sikere lesz és hogy Esztergom város és megye kultúráját, népének életét, gondolkozását ós munkáját oly előnyösen fogja tükröztetni, hogy okulásul, tanulságul szolgálhat a múltra és buzdításul, irányításul a jövőre. Esztergom város és az egyesitett vármegyék községei annyira komolyan veszik feladatukat, amelyet a kiállítás sikerének érdeke reájuk ró, hogy minden arravaló ember bizalommal dolgozhat a kiállítás ügyében. Napról-napra többen leszn k a jelentkezők, akik szebbnél-szebb tervekkel állanak elő a kiállitá? titkári hivatalában (városháza) és Dr. Lakner, a kiállítás ügyvezető elnöke előtt a kiállításon való részvételüket illetően. Ezzel kapcsolatban a kiállítás rendezősége kéri a kiállítani szándékozókat, hogy minél előbb jelentsék be, hogy mennyi és milyen helyre volna szükségük munkájuk vagy egyéb tárgyaik bemutatására. A primási gépgyár kijelentette, hogy legkedvesebb, legkomolyabb ambíciója és óhaja, miszerint a kiállításon kiváló ós meglepő munkákkal szerepeljen. Az esztergomi gazdák is ott lesznek ós különösen a szőlészet ós gyümölcsészet köréből várhatunk tanulságos, szép csoportokat. A vidék is megmozdult és az érdeklődós most már országos nivóra hágott. Aki teheti, vegyen tehát részt a kiállításban, aki pedig ezt nem teheti, támogassa teljes erejével és jóindulatával ! Városának, megyéjének, falujának dicsőségében osztozik és a kultúrának, a közjónak tesz becses szolgálatot vele ! A Faluszövetség egy titkára a jövő hét folyamán Esztergomba jön, hogy a kiállítás helyi rendezőségének most már állandóan segítségére legyen ós az érdeklődőknek rendelkezésére álljon. Kérelem Esztergom város közönségéhez! Az Esztergomi Iparos és Kereskedő ifjak Levente Egyesülete folyó óvi március hóban alakult meg, de sajnos, megalakulása óta nagyobb eredményt felmutatni nem tud oly mértékben, mint a csonkaország többi vármegyéjének Levente Egyesülete. Magyarázata ennek igen könnyű és megérthető, ha az egyesületi élet kulisszatitkai mögé tekintünk. Oka egy-