ESZTERGOM XXX. évfolyam 1925

1925-08-23 / 65. szám

részt ennek ifjaink kényelmessége és nemtörődömsége, melyet fényesen bizo­nyít az előirt foglalkozások gyér láto­gatottsága. Legnagyobb oka pedig az, hogy egyesületünk úgyszólván minden fillér nélkül alakult meg s mint minden nemes intézmény nálunk, úgy ez is az anyagi eszközök miatt volna a hajótö­rés szomorú sorsára kárhoztatva. Az átkos trianoni béke által váro­sunk van a legérzékenyebben sújtva s bennünk kell, hogy égjen legjobban a bosszú tüze ádáz szomszédaink tőnk­retótelére. A Levente Egyesület elnöksége el­határozta, hogy gyüjtőivek kibocsátásá­val próbál anyagi helyzetén segíteni olyképen, hogy ifjaink ismerősei köré­ben alapító tagokat fog szerezni, akik megtakarított filléreikből ilyképen ál­doznak majd a haza oltárára. Ezúton kéri fel az egyesület elnök­sége Esztergom város hazafias közön­ségét, hogy egyesületünkbe minél, szá­mosabban lépjenek be alapító ós pártoló tagul s igy reméljük, hogy anyagilag megerősödvén, a legszükségesebb sport­eszközöket beszerezhetjük, ifjaink na­gyobb ambicióval látogatják majd a foglalkozásokat s mig egyrészt felve­hetjük a versenyt a szomszédos Levente Egyesületekkel, másrészt pedig erős, megedzett levente csapatunk nagyobb biztosítékot nyújt arra, hogy alkalom­adtán a nagy leszámolást sikerrel vé­gezhessük. Legyen minden alapitótag fillére egy olajcsepp a bosszú lángján, melynek fénye Pozsonytól—Brassóig figyelmez­tesse rabló szomszédainkat arra, hogy vaa még bennünk élni akarás és remény, mely ha nem is egész, de fél győzelem. Az alapító tagsági dij évi 20 arany­korona, a pártoló tagsági dij óvi 1 arany­korona, mely összeg vagy az egyesüleii jegyzőnél (Górecz Géza, Városház 4. sz. szoba), vagy pedig a gyüjtőivek körö­zésével megbízott levente ifjaknál kész­pénzben lefizetendő. Remélve, hogy kórelmünk Esztergom­város hazafias közönségénél megértésre talál, ismételten kérjük a közönség szi ves anyagi támogatását. Esztergomban, 1925. augusztus 21.-én. Hazafias üdvözlettel : Az Esztergomi Iparos és Kereskedő Ifjak Levente Egyesületének Elnöksége. HÍREK Tünt délibábok. Árnyas a liget, zengő a rét, Vigy e magányból tündéri kép! Árnyad ne sértsen csergő avart, Úgy tárd felém a remegő kart!... Hajnal erdőben, láttam tavaszt, S lelked pálcája forrást fakaszt Oh! Álmosítson tiszta vize Jöjj újra hozzám éj leplibe! Súgd meg a titkot, selymes a szád; Gyújtsd a szívem, srzép álomvilág. ... Őszről regél már ajkad szava ? Pedig te vagy e bús szív tavasza! Sírjunk a boldogság alkonyatán S tündéri kertünk csend-kapuján Nézzünk még vissza ! ... Eg már a Nyár : Tünt délibábok, — tünt csodavár ... Fodor Ödön. A hercegprímás hazaérkezett. Dr. Csernoch János biboros-hercegprimás a fővárosból, ahol résztvett a nemzetközi missziós kongresszus megnyitásán, ve­zette a Szent István-napi körmenetet és a Jó Pásztor intézetben megnyitotta a Eudes Szent János-triduumot, pénteken délután Dr. Lepold Antal prelátus­kanonok kíséretében hazaérkezett Esz­tergomba. 15 éves találkozó. Az 1910-ben a Szt. Benedek-rendi gimnáziumban érett­ségit tett növendékek 15.-én este jöttek össze, azóta először, Esztergomban talál­kozójukra. Dacára a nehéz időknek és az ország megcsonkításának, nagyon szép számmal jöttek össze a vén diákok, milyen termés tárható Eisztergoiii­Hoinaroiu megyében ? 800-1500 li-ás kötések történnek az újliorokra A Felsődunántúli Mezőgazdasági Ka­mara hivatalos közlönyének helyzetjelen­tése szerint az alábbiakban tájékoztál juk közönségünket Esztergommegye termés­gazdasági viszonyairól : A tartós eső­zések a keresztekben levő gabonák be­hordását, valamint a cséplósi munk'la­tokat nagy mérvben hátráltatták, a föl­deken kintrekedt gabona szalmáját erő­sen megbarnították, a keresztekben lévő gabonákban 10 százalókig terjedő csirá­zási veszteséget idéztek elő. A több­szöri szárogatás folytán erősebb kiper­gési veszteség is érte a gazdát. Amilyen káros volt a sok eső a szalmás gabo' nákra, oly beláthatatlan előnnyel járt főleg a kései kapásokra. A bő esőzés a kapásokra, úgymint tengeri, burgonya, takarmány- ós cukor­répákra kiváló hatással birt. Esztergom-, Komárommegyében: tengeri kat. holdankint 15—20 q várható burgonya „ „ 40—70 q „ tak. répa „ „ 130—150 q „ cukorrépa,, „ 100—150 q „ A kalászosoknál hellyel-közzel a terméseredmények a mult havi becslés­hez képest kellemes csalódást hoztak, sok helyütt azonban a sok eső tetemes csirázási és minőségi kárt okozott. Esztergom-Komárommegyében a szőlő és gyümölcsben jó termésre van kilátás, hol a jég és vihar abban kárt nem tett. Áz árak oly alacsonyak, hogy a rezsi­költségek sem igen térülnek meg. Uj termésű borokra 800—1500 K-ás köté­sek történnek. A közönség és a telekkönyvi hivatal A bíróságok és a felek érintkezésének új ideje és módja. Az igazságügyminiszter a bírósági ügyvitel egyes szabályait módosította. Az államháztartás egyensúlyának hely­reállítására ugyanis a bíróságok kezelő­személyzete jeieatókenyen megfogyatko­zott, azonkívül a bíróságok ügyforgalma az utóbbi időben megnövekedett, a keze­lőszemélyzet tehát egyéb tennivalóinak teljes feunakadása nélkül nem állhat a felek rendelkezésére annak az időnek egész tartama alatt, amelyet a rendes viszonyoknak megfelelően erre a célra megállapítottak. A miniszter ideiglene­sen — amig a viszonyok szükségessé teszik — a felekkel való személyes érintkezést kivánó keze'ői tennivalók ellátásának idejét és módját újra megálla­pította. Az erre vonatkozó 31600/1925. I. M. sz. rendelet, f. évi auguszius elsején lépett életbe. A rendelet alapján a helybeli bíróság elnöke a telekkönyvi ügyekre vonatkozólag az értesités adást a következőkben állapította meg: 1. A telekkönyvek tartalmáról Írás­ban (tudakozódó lapon) értesítést adni nem szaaad. 2. A telekkönyvi iktató az iktató­könyv ós mutatókönyv adatairól köz­napon délelőtt 9 órától—11 óráig ad értesítést. A telekkönyvi iroda és a telekkönyv­tár felek részére köznapon délelőtt 10 órától—11 óráig áll nyitva. A telek­könyvtárban ezen idő eltelte után még egy óra hosszáig, tehát déli 12 óráig a telekkönyvek megtekintésének tudako­zódólap alapján van helye. Egy tuda­kozódólap alapján csak egy telekkönyvi betétet (telekjegyzőkönyvet) illetőleg egy térképszelvényt, részletlajstromot, vagy betűsoros névjegyzéket lehet megtekin­teni. A fentebb jelzett idő leteltekor a félnek már kiadott telekkönyvi betéte^, vagy más irományt tudakozódólap be­mutatása nélkül is nála kell hagyni a megtekintés befejezéséig. Hetivásár napján (szombaton) is az értesités ideje délelőtt 10 órától—11 óráig, tudako­zódólap alapján pedig 11 órától—12 óráig terjed. A járásbíróság vezetője egészen ki­vételes esetekben, ha a fél különös mél­tánylást érdemlő érdeke sürgősen ki­vánja, az értesitósadásra ós az iratok megtekintésére a megszabott hivatalos idő eltelte után is engedélyt adhat. A járásbirósági ügyvitel tekintetében a beadványok elfogadási ideje köznapo­kon délelőtt 9—12 óra, vasár- ós ünnep­napokon 9—10 óra. Felvilágosítások csakis hétköznapokon délelőtt 9—11 óráig adhatók. Bűnügyben a jogosultak az iratokat köznapokon délelőtt 9 órától déli 1 óráig, vasárnap ós ünnepnapokon délelőtt 9 órától—11 óráig bármikor megtekint­hetik ós ügyeikről értesítést nyerhetnek. Telefon útján értesítést adni nem lehet. Tudakozódólap a főlajstrom kezelőjé­nél darabonkint 5000 K-órt kapható. hogy kora ifjúságuk színhelyét, volt! tanáraikat felkeressék és hogy meglás­sák, ki mi lett azóta. Megjelent vo't ta­náruk, Sarossy Etel is, ki a cseh meg­szállás alatt levő Komáromból direkt a találkozóra utazott Esztergomba. Ott voltak : Bayer Ágost, akad. festőművész, dr. Berónyi Róbert rendőrfogalmazó, Brutsy Pál takarékpénztári tisztviselő, Csenke Alajos máv. ellenőr, Jedlicska István hitelbanki titkár Esztergomból, Kappenstein János közs. jegyző Paty, Mihalek László honv. °zázados Győr, dr. Polony Béla orvos Komárom (meg­szállt), Rothnagel Sándor fő városi jsegéd­lelkész, dr. Schleifer József várm. árv. ülnök Esztergom, Semmelweisz Nándor adóügyi jegyző Tárkány, Szentiványi pjlemér magántisztviselő, Székely Károly mérnök, Takács Gyula kir. gazd. felügyelő Budapest, Vezér Gju'a plébá­nos Tát, dr. Vécsei Kálmán várm. árv. ülnök, dr. Zoltán József ügyvéd Buda­pest ós dr. Zsolt Ernő városi fogalmazó Esztergom. Másnap délelőtt a Ferenc­rendiek templomában misét hallgattak, melyet Sárossy Etel mondott ós volt diákjai ministráltak neki. Utána tisz­telgő látogatást tettek a bencés szék­házban. A küldöttség nevében dr. Berónyi Róbert fejezte ki a régi bencés diákok szeretetét ós ragaszkodását az intézet, annak igazgatója és tanári kara iránt. Dr. Mattyasóvszky Kasszián igazgató az egész tanári kar ólén meleg szivé­lyessóggel fogadta az egybegyűlteket ós arra buzdította őket, hogy ezután se tántorodjanak el soha áz esztergomi bencés főgimnázium szellemétől. Majd pedig villásreggelire látta őket vendégül. A kelleme? együttlét után azon remény­ben búcsúztak el egymástól a részt­vevők, hogy a legközelebbi — 20 éves­találkozóra már teljes számban, a csa­ládtagokkal együtt, kedvezőbb körülmé­nyek között jöhetnek össze és talán addigra már virradni fog. Uj vonatközlekedés az esztergomi vo­nalon. Illetékes helyről értesítenek ben­nünket, hogy az Esztergomból 4 óra 02 perckor induló ós Budapestre 6 óra 40 perckor érkező, valamint a Buda­pestről 17 órakor induló ós Esztergomba 19 óra 20 perckor érkező személyvo­natok augusztus hó 20.-ától kezdve ünnepnapokon is közlekednek. A közönség köréből. A Ripária­tájékán lakók lapunk útján azon kérés­sel fordulnak az illetékes hatósághoz, hogy a Ripária és az újtemető táján gyakorlatozó katonák részére valami primitiv illemhelyet létesítsen, mert az arrajárók és a környéken lakók érdeke, de meg a temető látogatottsága ós kegyelete ezt nyomatékosan követeli. Esztergom—Komárommegye állatte­nyésztése számokban. Érdekes statisz­tikát közöl a Felsődunám 1 úli mezőgazda­sági kamara hivatalos közlöuye „Felső­dunántúl állattenyésztése számokban" cim alatt. A. felsorolt vármegyék között Esztergom—Komárom vármegye 33,589 szarvasmarhával, 13,432 lóval, 48,109 sertéssel ós 31,789 juhhal szerepel. Alább a következő, bennünket érdeklő szomorú következtetést olvashatjuk: Esztergom—Komárom vármegye szarvas­marha és sertéstenyésztés terén az utolsó, ló- és juhtenyésztés terén a har­madik helyen áll, tehát állattenyésztése az összes felsődunántúli vármegyék kö­zül legalacsonyabb fokon van. Méhészek figyelmébe. Felkérjük a t. méhésztársakat, hogy folyó hó 23.-án (vasárnap) délelőtt 10 órakor a városi főjegyzői hivatalban (emelet 2. szoba) megjelenni szíveskedjenek, hogy ott a „Falu Szövetség" által szeptember hó­ban rendezendő kiállításon való részvé­tel módozatait megbeszélhessük. A ren­dezőség. A győri gazdakamara értesítőjében olvassuk, hogy a mezőgazdasági érdek­képviseletekről szóló 1920. óvi XVIII. t.-c. teljes szövege ós ennek végrehaj­tási utasítási rendeletei külön füzetben jelentek meg ós 8000 koronáért kapha­tók. A kiadvány közli a mezőgazda­sági bizottságok működési tervezetét, az összes elnökök névjegyzékét, a győri kerületi gazdakamara 24 osztá­lyáról szóló részletes tájékoztatót, a mezőgazdasági bizottsági tagok válasz­tására jogosultak összeírásáról, a köz­ségi-, járási-, városi- ós vármegyei me­zőgazdasági bizottságok megválasztásá­ról szóló végrehajtási rendeleteket, ame­lyek most azért aktuálisak, mert a 3 ev leteltével most lesz a bizottságok tisztikarának restaurálása. A „Tájékoz­tató" füzet a gazdasági kamarák tör­vényét is leközli. Kirabolták a dömösi szövetkezetet. Dömösön f. hó 14.-re virradó éjjel is­meretlen tettesek álku'ccsal felnyitották a fogyasztási szövetkezet boltját és ott 1.153,000 korona készpénzt és nagy­mennyiségű árút, különösen dohányne­műt elvittek. Az összes kárt közel 3 milüó K-ra becsülik. A tolvajok az üzletbe való behatolás után előbb likőrt, majd 2 liter bort fogyasztottak s azután zsákmányukkal az éj csendjében észre­vétlenül elosontak. A csendőrség meg­indította a nyomozást. Harcias határtolvaj asszony. Özv. Mikus Sándorné sz. Basternák Ilona muzslai születésű, nyergesujfalui lakos gyárimunkásnőt Somogyi Ferenc azőlő­csősz a határban szilvaszedés közben igazolásra szólította fel. Az asszony ezen annyira feldühödött, hogy a nála levő fokossal a csőszt fején ós kezén súlyo­san megsértette, sőt még ingót is össze­tépte. A harcias határtolvaj asszonyt feljelentették a kir. járásbíróságnak. Népmozgalmi statisztika. Esztergom­ban 1925. aug. 13.-tól—21-ig bejelen­tett születések: Mészáros Róza rk. uszálymatróz leánya. Zatykó Etelka rk. kőmivessegód leánya. Sárai Gizella rk. bányamunkás leánya. Reisel Lujza rk. füszerkereskedő leánya (Nyitrazsámbok­rét) Csatka István rk. földmives fia. Rrigán Imre rk. vasúti irodaaltiszt fia. Csente Gyula rk. fö'dmives fia. Gábriel István rk. városi tanitó fia Eugelbrecht László rk. bognársegéd fia. Házasság­kötés : Dr. Nagy Vilmos ág. ev. ügyvéd (Komárom) ós Gál Etel ref. Halálozá­sok: Sindler Rozália rk. 16 hónapos. Langer Józstf rk. gazdasági cseléd 23

Next

/
Oldalképek
Tartalom