ESZTERGOM XXVIII. évfolyam 1923

1923-12-30 / 102. szám

ESZTERGOM 192S. december 30. De nálunk se megy most már simán. A Kath. Legény egyesületnek rengeteget kell küzdenie a kor félszegségeivel, megmételyezett felfogásaival, a szociáldemokrácia lelket mérgező tanaival, amely már tanonckorban inficiálja a fiatal lelkeket s az iparosság és társadalom ellenségévé avatja a tudatlan, tanulatlan és tapasztalán kiskorúakat. A liberális és felforgató elvek természetesen jobban hatnak, mint a tisztességnek sokszor lemondással, sokszor megalázassál, sokszor félreértéssekkel összekötött ideális eszméi. Küzdenünk kell a társadalom meg nem értésével. Érthetetlen, hogy a társadalom — s a kath. társadalom teljes összességében — mennyi nemtörődömséggel, mennyi megalázó ajkbiggyesztéssel és elzárkózó szAkkeblűséggel veszi tudomásul á Kath. Legényegyesület titáni küzdelmeit. Pedig érdekében állana, hogy a kisiparosságot minél szorossabban magához ölelje, hogy a szocialisták antiszociális irányzatainak ellenében független és elszánt falanxét toborozzon. Az Esztergomi Kath. Legényegyesület büszke hatvanéves múltjára, mert csak jót tett. De a jót kevesen értékelik eléggé. Akik figyelemmel kisérik a korok mozgalmait, azok nagyon jól tudják, hogy milyen kihatású lehetne a Kath. Legónyegyesület működése, ha nem kellene a lét és a nemlét kérdéseivel küzködnie, ha a társadalom megértő pártfogását birná. Az egyesület mindig hivatásának magaslatán állott. A kommunban elfoglalt álláspontja iskolapéldája a tisztességnek. A vörös ár megfoszthatta ingó vagyonától, széthordhatta bútorait, megsemmisíthette értékes felszerelését, de az egyesületet sem vörössé tenni, sem tagjait a maga zoraiba beolvasztani nem tudta. Az egyesület magatartása mocsoktalan volt s annál diesőbb életrekelése ! Most koldus szegényen áll a társadalomban, Sokszor kétséges aggodalom száll meg minket, mert jövőnk aggaszt, mert jóbarátaiak, Maecenásaink, megértőink kevesen vannak, mert elhatározó akcióra szeréiy erőinkkel képtelenek vagyunk. Eggyel azonban tisztában vagyunk, a vezetőség és a tagok egyaráut, hogy ha magunkra is maradunk, ha mindenki elhagy is minket, akkor is meg kell küzdenünk minden nehézséggel. A vezetőség tudja, hogy a társadalomnak szüksége van józan, derék iparosságra ; a tagok, az ifjúság meg érzi, hogy csak így tud a tisztességes emberek soraiba lépni! A Kath. Legény egyesületet bármi áldozatok árán is fenn kell tartanunk ! A Kath. Legényegylet 60 esztendeje. A Kath. Legényegylet 60 esztendejének történetét Merényi Gyula, az egyesület agilis titkára irta meg a mai jubileum alkalmából egykorú feljegyzések, jegyzőkönyvek és élőszóbeli hagyomá-| nyok alapján. Az ő műve nyomán rövidg áttekintést adunk mi is a hatvan éves egyesület múltjáról. Az a mag, amelyet az apostoli lelkületű Kolping elvetelt, csakhamar jó talajra lelt hazánkban is, ahol eleinte csak hírlapi cikkek foglalkoztak a legény-1 egyesületek eszméjével. 1856-ban ala-1 kuit meg az első Katb. Legényegyesület Pesten s az 8kkor móg vándorolgató iparos legények révén kezdett terjedni a gendolat a vidéken is, jóllehet az akkori politikai irány nem kedvezett a társadalmi iránya szervezkedéseknek. Esztergomban 1863-ban Zajicsek János kópezdai igazgató és Meszlényi Gyula érseki levéltárnok bazgólkodására indult meg a mozgalom s Gyümölcsoltó Boldogasszony napjára már be is költözhetett a 120 tagból álló egyesület saját helyiségébe, amely a Takarékpénztár akkori épületében vo't. Az ünnepi ódát ez alkalomra Csepreghy Ferene, az egyesület első dékánja irta és ugyancsak ő szavalta is el. Májasra már zászlóval is bir az egyesület. 1178-ban az egyesület működélét ismeretlen okokból felfüggesztette annak •vezetősége. Helyébe egy felekezeti jelleg nélküli egylet alakult, Iparos Ifjak Önképző és Betegsegélyző Egylete eimmel, amelyet azonban 1884-ben Kováes Albert, Fekete Géza és Gyarmati József buzgólkodása jobb irányba terelt, úgy hogy néhai Dóczy Ferenc indítványára az egyesület már a „Kath." jelzőt is felvette. Az egyesület a mult század 80-as éveiben Dóezy elnöklete alatt igen szépen fejlődött. Képezte szellemileg az iparos ifjakat és fejlesztette a betegsegéiyző intézményét. A betegsegélyezést azonban időközben törvény szabályezta s így az egyesület uV/tán az önművelődés terére lépett. Közbevetőleg említjük meg, hegy lH8Í-ben az akkor még különálló Vízivároson is alakult egy Esztergomi Kath. Legényegyesület." . ' 1893-ban mindkét egyesület kimondotta feleszlását és Dr. Csernoeh J.inos apátkarionok, jelenlegi biboros-hercegprimás elnöklete mellett alakult meg a mostani „Esztergomi Kath. Legényegyesület," amelynek fővédnökségét néhai Vaszary Kolos bíboros-herceg primás vállalta. Az ekkor megindult nsmes és küzdjlmes munkáról Óámihenclája mai lapszámunk ólén ad tájékoztatást kedveshangú visszaemlékezésében. Nagy haladást jelentett az egyesület életében a Széchenyi-téri egyesüleii ház megvétele és a célnafc megfelelő berendezése. Ür. Andor György egyházi és Wauitsek Rezső világi elnökök vezetése az egyesület aranykorát jelentette. Dr. Andor György prelátusi Haliczky Z. Béla, majd Mátéffy Viktor körették az egyházi elnSkségban, mig Wanitsek Rezső elhalálozása után Magyary László lett az egyesület világi .elnöke. Az ő raükidásük idejére esik az egylet további emelkedése, az egyleti ház renoválása, a tanonc internátus létesítése. A háború igen sok kárt tett az egyesületi életben. Az épületet katonai célekra vették igénybe, a tagek bevonultak g az egylet lassankint elhagyottá lett. Móg több kárt okozott a forradalom. Ekkor a jobb jövő reményében eladta bázát az egyesület, mert rozzant állapota sok költséget okozott a véletlenül az akkori viszonyokhoz képest nem remélt összegért sikerült értékesíteni. De reményében mégis csalatkozott. A vörös forradalom Mátéffy el nököt börtönbe juttatta, Magyary elnök elhalálozott s a rógi buzgó tagok nagy része hadifogságban sínylődött. Mikor azután elvonult a rombolás démona, Iy20. január Ls.-án az egyesület újból felvette működését Mátéffy | Vikter és Dr. Porubszky Géza egyházi, és Jakobek Jenő világi elnöklete alatt. Az egyházi másodelnök tisztét jelenleg; Teszely Géza tölti be s az egyesület, I amely a háborús viharok után meat örömmel ünnepli születése 60-ik évfor dulóját, mai buzgó vezetőségével élén bizton néz a további küzdelmes jövő elé. Olvasóinkhoz l A magas elUßMiäsi költségek elkerülhetetlenné tetiék, ujabb, mérsékelt áremelésünket, Ennélfogva a két helyi lap előfizetési ára külüít-külön 1024 évi január 1-től kezű ve a további értesítésig egy hónapra 2000 K fesz, míg a li.ét köznapi szám árát su'nno»fcénti vásárlásnál 2:10 K-ban, a vásárimpi számét :]()<) K-ban volta nk kénglelenek megállap lton i. Kérjük kedves előfizetőink további jóindulatát, és megértő támogatását. Ha \ ufias üdvö i tettel; ; Esxtergoní ktadóhivafala % Esztergom és Tiétek** kiadóhivatala, Politikai nxeiule: A Keresztény Nemzeti tazdatági Párt zászlóbentása Nemcsak politikai körök, de az egész ország közvéleménye nagy érdeklődéesel várja a „Keresztény Nemzeti Gazdasági Párt" január. 13-iki zászlóbontó nagygyűlését. Az uj pírt agyanis Máté ffg Viktornak, az esztergomi kerület nemzetgyűlési képviselőjének beszámolóját használja föl arra, hogy részletesen, kifejtse politikai progranimját. A nagygyűlésen Vass Jőrsef népjóléti miÄz „Egztajom" tárcája. Csepreghy Ferenc Irta: Dr. Sántha József. Tan egy közmondás : senkise próféta a saját hazájában. Noha a mindennapi élet azt bizonyítja, hogy ez a közmondás valéban igazat mond, nekem mégis az a nézetem, hogy az értékeket elsősorban azoknak kell megbecsülniük, kik közvetlen közelükben szemlélték s önmaga ellen rét az a társadalom, mely nem méltányolja azt a kiválóságot, aki a saját kebeléből sarjadzott ki. Esztergom szab. kir. városa abban a szerencsés helyzetben van, hogy több oly írói egyéniséggel van tágabb, vagy szorosabb kapcsolatban, kiket az irodalomtörténet a legjebbak közé emelt; viszont az is igaz, hogy e nagyjai kultuszának ápolása körül nem igen tette meg mindazt, mit önnön maga értéke léséül kívánatos lett volna megtennie. Az az emlékünnep, melyet az Esztergomi Katholikus Legény egyesül et most ül, alkalmat ad nekünk arra, hogy pár szóban megemlékezzünk arról, kit városunkhoz életének oly kedves epizódja s írói munkásságának első megnyilvánulásai fűztek : megemlékezzünk Csepreghy Ferencről, ki az esztergomi asztalessegódből fáradhatlan autodidakszis árán indult el merész ívelésű írói pályájára. Rövidke munkánk korántse szándékozik csupa új adatot, vagy megállapítást nyújtani, hisz ez már terjedelménél fogva se lehet eólja ; mi megelégszünk avval, hogy a Kath. Legényegye sülét emlékünnepével kapcsolatban többé kevésbbé ráirányíthatjuk a figyelmet városunk egy volt fiára, arra az emberre, ki ha asztalos legényként kezdte is pályáját, nem hozott szégyent nevelővárosára. Csepreghy Ferenc 1842. augusztus II.-én született a Hont-megyei Szálka községben a nemes Gyerössy Csepreghy családból. Atyja kiskereskedő volt ugyanott, de bár mellékesen gazdálkodással is foglalkozott, nem volt ely anyagi helyzetben, hogy fiának alaposabb iskolai kiképzést biztosítson. Pedig a kis Ferenc az elemi iskolában az első helyet vívta ki magának, tíz óves korában pedig megírta els$ versét, mely azonban — mint különben pl. Petőfi állítólagos első verse sem — bizony nem ment irodalmi eseményszámba; a németet szidja benne minden költőiség nélkül ós döcögő verseléssel. Más írók művének tanulmányozásával már kora ifjú korában szivesen foglalkozott s hogy életpályájául az asztalosságot választotta, az a magyaráaata, hogy fellelkesítette ©t Jókai „Egy magyar nábob"jának kedves mesterember alakja, Boliai Sándor, aki ugyancsak asztalos mesterséget folytatott. Tizennégy óves korában kerül Esztergomba inasnak Szeifert József műhelyébe, majd felszabadulása után Pestre megy, hol tevékeny részt vesz az ottani legényegyesület életében, 1862.-bon pedig a legónyegyesület elnökének névünnepére megírja első színdarabját Az elnök nevenapja cimmel. Sok említésre méltót nem mondhatunk e kis munkáról, de annak ékes bizonysága, hogy a falusi származású kis asztaloslegóny mily gyorsan beleéli magát a rutinos, önmagát mindig feltaláló beszédmódba; a gyakorlatlan társalgók minden bizenynyal sok eltanulni valót találhatnának benne. Amikor 1863-ban visszatér Esztergomba, az akkor alakuló Legónyegyesüle szervezőinek figyelme az egyesületi életben már jártas mesterlegény felé fordul: ő lesz a Legónyegyesület első dékánja. Az alakuló ülésen mondott, ünnepi beszéde és verse oly hatást váltott ki, hogy még a pesti lapok is dicsérettel emlékeznek meg róla. Ugyancsak sikert aratott az. 1865.-ben előadott s a Legónyegyesület alakulásának 60 óves fordulója alkalmából most újból színre hozott második színdarabja, a „Magyar fiúk Bécsben," melyben közvetlen ismerőseit, rokonait és önmagát szerepelteti. Természetesen idegen nevek alatt. A darab ötletességét, mely egyébként különösebb értékkel nem bir, a felújított előadásból lesz alkalma Esztergom közönségének élveznie. Ezután elkerül városunkból, hol első színpadi sikerét élvezte s többé állandó tartózkodásra nem is tér vissza. Érdekes, hogy éppen a helyi vonatkozásokkal telt, most említett darabja volt az, amely véglegesen az írói pályára terelte: a „Magyar fiúkat" benyújtja a Nemzeti színházhoz, hol elő is adják, bár a darab a közönség magasabb igényeinél fogva rövidesen meg is bukik: de megismerkedik Rákosi Jenővel, kinek révén a Népszínház titkárává lesz, úgy hogy végkép búesút mond eredeti foglalkozásának és megkezdi maradandó írói tevékenységét, mely azóta is annyiszor okozott örömet és élvezetet a színházak közönségének, neki pedig rövid életében is annyi sikert és elismerést szerzett. Következő darabja, a „Vizözön", bibliai tárgyú vígjáték, mely a szerkezet, a nyelv és színszerüsóg tekintetében müvét alkotásai legjobbjai közé állítja s mely a Népszínházban 1875-től 1881-ig (a további időről statisztika nem volt rendelkezésünkre) 26 előadást ért meg. Ugyancsak bibliai tárgyú a „Saul király" cimő műve, mely a esak elsé kidolgozásban maradt „Akhbár szultán" cimő darabjával együtt fényes bizenysága annak, hogy Csepreghynek erős tehetsége volt a komoly tragédia iránt is; a „Szép Meluzina", „Pernzes", a „Nes'roy" után szabadon átdolgozott „Lump'ícius" pedig a vígjáték terén vívtak ki számára előkelő helyet. Sokkalta nagyobb sikereket ért el az úgy nevezett látványos darabjiival, A poétika ugyan ezt a műfajt nem ismeri és valéban együtt van bennük minden: a tragikus elem, a vígjátékba illő helyzetek, a pajkosság és a komolyság egyaránt ; a legnevezetesebb vonásuk azonban, hogy érdekességekkel óhajtanak Itatni, úyy hogy legtalálóbban talán színpadi regénynek lehetne mondani. Csép-