ESZTERGOM XXVIII. évfolyam 1923

1923-12-30 / 102. szám

1923. december 30 ESZTERGOM 3 Liszter, Zichy János gróf. Emmt Sénwor és Wollf Károly mondanak nagyszabású beszédet a beszámoló Mátéffyn kívül. Az esztergomi nagygyűlés utána párt vezetői az ország minden nagyobb városába ellátogatnak, ahol már pártszervezet alakult, vagy van alakulóban s az ország népe előtt fogják ismertetni az új keresztény párt programmjáí. HÍREK. IFJAKHOZ! • ÓDA. £nnepre fel! Te hű gárda ! Legyen « nap ünneped! Melyen hited s honszerelmed A világnak hirdeted : Hadd tudják meg- szenvedésed, Küzdelmeid, tisztességed. Tanuljanak késő korok. Ujak. társak, munkás sorok &agy eszmékhez, nagy hűséget! Kibontották elődeink Tisztes munka zászlaját; Benne láttuk büszkeségünk, Hitünk 8 jövőnk zálogát: Legyen most is tanúsága — Nyíltan amit teszünk rája: •— Kérges kezünk, hívő lelkünk És az ipart, mi kenyerünk. A jó Isten Is megáldja ! Évtizedek munkája volt Mig a kis mag fává lett. Évtizedek ezer baja Koronáján tépdesett, Megtépdeste, megszabdalta. De szellemét el nem adta. Nem hullt porba, veszendőbe. Bizva nézett a jövőbe-: Hogy az Isten el nem hagyja! Élt az eszme a szivekben. Lelkesített lelkeket: Hogy szent hitét bátran vallja S érte adjon életet! Szálljon harcba, küzdelembe, A keresztért nézzen szemlx-. Azt kövesse azt imádja, 8 gúny legyen bár visszhang rája. Ne tágítson mégse serge! S fennlobogott dicső zászlónk Honszerelmünk várfokán, Bár tópödőtt minden harcban S vérünk sarjadt ott nyomán : — Nem hátráltunk, lelkünk nem téli Öntött belénk ujabb reményt Lelkes ifjak hű csapatja. Mely szent esküt tett alatta : — Kereszt után a hazáért! Vad zivatar ketté szabta Hatalmas fánk törzsökét. Piszkos árja elborítá (Hi házunk küszöbét, htű csapatunk szerte szórta. Kis vagyonunk megrabolta, (Jsak a remény élt keblünkben. Sgett a vágy bús szemünkben : — Hogy feltámad még halottja! Mint a főnix, kélt porából S új életet kezd megint. E nap legyen lelkesítői)k ! Társak ! mely a harcra int: Hogy befussuk diadallal Ajkainkon csengő dallal : Mint üstökös ez új pályánk S az új jévőt, ami vár ránk Ékesítsük Glóriával! Kezet kézbe ez ünnepen. Nyíljék ajkuuk esküre: dudásaid sohse leszünk Hitünk s hazánk szent ügye! Szent jelvényünk mellre tűzve Munkás karunk karba fűzve. tjgy állunk ki a küzd térre. Hogy hasadjon hajnal végre, S igazságnak égjen tüze ! ínnepre hát, te hű gárda ! Legyen e nap ünneped ! .Melyen hited s honszerelmed A világnak hirdeted: Hadd tudják meg szenvedésed. Küzdelmeid, tisztességed, S tanuljanak késő korok, Ifjak, társak, munkás sorokSzent eszmékhez szent hűséget! Veszély Géza. Boldog újesztendót kívánok kedves oh'ffixetmnknt'k, munkatársainknak, jóbarátainknak és minden olvasónfaiak, „Esztergom" szerkesztősége és kiadóhivatala. Lapunk legközelebbi száma a közbeeső ünnep miatt jövő szombaton, jan 5.-én jelenik meg. Szilveszteri ájtatosság és szentségimádás a bazilikában. Az év uto'só napján, Szilveszter estéjén délután 5 órakor hálaadó istentisztelet kezdődik a bazilikában a szokott ünnepélyességgel. A szentbeszédet Dr. Tóth Kálmán szentszéki tanássos tartja. — Újév napján szentsógimádás lesz a íőszókesegyházban. Délután 6 órakor a szentségbetótel alkalmával Dr. Lepold Antal prelátus-kanonok fogja mondani a szentbeszédet. Az Oltáregyesület ez úton közli kedves tagjaival, hogy a január havi Szent óra a szokásos első csütörtökön ez al-1 kálómmal elmarad, mert ugyanazon napon a belvárosi plébániatemplomban egósznap szentsógimádás van. Eljegyzések. A következő eljegyzési értesítéseket vettük : László Lueika és Froymann Lajos (Békéscsaba) jegyesek. Starkbauer Juliska és Wanitsek László jegyesek. D' Elia Jolánkát eljegyezte Vanitsek Rezső. Wanitsek EUuskát eljegyezte Neupor Héla. Ruttkay Ottika óa flomor Kálmán jegyesek. Dohó Géza és Fűzfa Jolánka jegyesek. Chiupik János aknász ós Szegedi Mancika varrónő jegyesek. (Minden küiön értesítés helyett.) Esküvő, Holzinger Károly esztergomkenyérmezőmajori tisztviselő f. hó 23.-án tartotta esküvőjét Kottra Erzsike városi tanítónővel. [ Komárom-Esztergom vármegyék első együttes közgyűlése szombaton délelőtt 10 órakor kezdődött és impozáns lefolyású volt. Lapunk korai zárta miatt részletes beszámolót csak a legközelebbi számunkban hozhatunk a történelmileg is nevezetes közgyűlésről. Irredenta tűz a Vaskapu ormán. A budapesti Csütörtöki Asztal áldozatkészségéből Szilveszter napján éjfélkor ismét kigyúl a Vaskapui menedékháznál az „irredenta tűz," amely üzenetül adja tú'old^li elszakított testvéreinknek, hogy gondolánk rájuk. Az újév legelső percében mindnyájunknak mellet verve kell beismernünk, hogy ismét elszállt felettünk egy nehéz esztendő anélkül, hogy rabtestvéreink közelebb jutottak volna a szabaduláshoz ! Komoly elhatározással meg kell fogadnunk, hogy ez új esztendőben egy percet sem töltünk tótlenül és lelkünkben is meggyújtjuk azt a tüzet, amelynek lángja befogja világítani a sötét jövőt, melege pedig felolvasztja a száj hazafiak megdermedt kezeit is, hogy végre cselekedjenek ! A turisták zártkörű Szilveszter-estélyére, amely hétfőn este fél 9 órakor kezdődik a „Magyar Király" nagytermében, jegyek már kaphatók Rottár „Hattyú" drogériájában. Számozott ülőhelyek ! Az Esztergomi Stefánia Szövetség f. évi december hó 30.-án, vasárnap d. e. fél 11 órakor tartja ez évi rendes közreghy e müveiben vagy valamely regény (Verne Gyula regényei) után, vagy a történelem nyomán indul, de mind a kettőből csak annyit tart meg s viszont saját leleményéből . annyit fűz hozzá, amennyit éppen szükségesnek tart. Az „Utazás a holdba" 23, az Utazás a föld körül" 28; a „Kolumbus Kristóf"; 30, a „Sztrogoff Mihály

44 pedig 53 előadást ért mes" a fent említett hat óv alatt a Népszínháznál. A ma általános irodalomtörténeti felfogás szerint azonban legnagyobb volt Csepreghy a népszínműveiben. A nép lelkületébe, érzósvüágába való beleélés és annak hü tolmácsolása, a színpadon addig még nem látott népi jeleneteknek, a táncoknak, a népdaloknak színre vitele, a népies zamatú nyelv, hozzá a nagyobbrészt tökéletes vígjátéki kidolgozás oly kiv dóságok, melyek népszínmüveinek maradandó életet biztosítanak. Különben e nemit aikolásai legkiválóbbjait, a „Sárga csikót" s a „Piros bugyellárist" külön bemutatnunk felesleges s ami jehsségüket különösképpen bizonyítja, csak azt emiitjük meg, hogy még a pesti színházakban is alig láttuk azok tökéletesebb előadását (a színpadi technikát nem tekintve, mint arailyeut az esztergomi Belvárosi Olvasókör földmives gárdája produkált. Szindarabjairól s azok sikeréről szabadjon csak még annyit megjegyeznüok, hogy 1875-től 1881-ig 14 darabja 402 előadásban volt műsoron a Népszínháznál ; de hogy azóta is hányszor arattak sikert különösen népszínművei, arról újabb statisztika nincs, csak mindanynyiunk személyes tapasztalata számolhat be róla. Közönségesen Csepreghyt csak mint színműírót szokás emlegetni; pedig vau egy maradandó értékű regénye is: „Az utolsó esztendő", melynek kiválóságai sajnálkozásunkat váltják ki amiatt, hogy a regényírás terén tehetségét tovább nem kamatoztatta. Amellett vannak költeményei l&, melyek közül műveinek a Rákosi Jenőtől sajtó alá rendezett gyűjteményében úgy 50 darabot találunk. Ha ezen költeményeinek száma nem nagy is, megtaláljuk bennük az Összes költői mii fi jókat; sikerült alkotásai vannak a nehezebb műfajok, az óda, a ballada a a románc terén is. Sajnos, azt a tagadhatatlan írói tehetséget, mellyel öt az Isten megáldotta s amelyet szorgos önművelésre fejlesztett tovább, nem kamatoztathatta sokáig. Már kora gyermeksége ota szívbaj gyötri, mely munkássága teroiókonyebb éveiben, 1875-től egyre jobban elhatalmasodik. 1878 —1879. telét Olaszországban tölti, majd hazajön anélkül, hogy gyógyulást nyert volna. Munkakedve még ekkor se hagyta el; a „Szép aszszony kocsisa" cimű darabjának első felvonását közvetlenül halál \ előtt öntötte a mai alakjába. 1880-ban családja minden remény nélkül Görbersdorfba, honnan már csak holtan került vissza övéihez. Porai a kerepesi temetőben nyugszanak díszes síremlék aiatt. Csepreghy Ferenc elmondhatta magáról, hogy rövid földi pályafutása alatt megtett mindent, ami önerejéből és tehetségéből tellett; már mint elemi iskolás, majd mint asztalosinas szorgalmas Önképzéssel megszerezte magának azt a műveltséget, melyet szülői szűkös anyagi ; viszonyai miatt nem volt módjában js; kólákban elsajátítani | amikor pedig ked! vozőbb körülményei a testi munkától felmentették, oly írói tevékenységet fejI tett ki, mely terjedelemben és értékben ! ily rövid munkásság alatt alig találja i párját. S ha a tudományos világ nem méltányolta is eléggé — noha a Petőfi Társaság tagjai sorába iktatta — raűi vei értékének tagadhatatlan bizonysága az a siker, melyet darabjai a fővárosi :'s a vidéki színpadokon még életében s azóta is elértek. Csepreghy Ferencet 1880. február 6.-án elragadta tőlünk a halál; alkotá! sai azonban maradandóak s az iroda; lomtörtónetnek kötelessége, hogy alapos I tanulmányozás után arra a helyre juttassa, mely érdeme szerint megilleti. Esztergom közönsége pedig legyen rá büszke, hogy az asztalos inasból lett író a város falai között nyerte az első ösztönzéseket és jóakarói révén itt ; kezdte meg alaposabb önművelését, vi. szonzásul pedig őrizze s ápo'ja emlékét azzal a kegyelettel, mely neki érdeme s értéke szerint kijár. gyűlését a városház nagytermében, m lyre a szövetség tagjait s az anyaés csecseraővódelem iránt érdeklődő közönséget, minthogy :& költségek kimélése céljából külön meghívókat nemibocsájt ki, ezúton hivja meg tisztelettel az elnökség. Hatvan éves jubileum. Az Esztergomi Kath. Legényegyesület 1923. december kó 30.-án (vasárnap) d. e. 11 órakor a főgimn. dísztermében díszközgyűléssel, esto 6 órai kezdettel pedig ugyanott s '.indarabbal egybekötött ünnepséggel üli meg megalapításának 60-ik éves évfordulóját, melyre Esztergom város közönségét ezúton is meghívja az Elnökség. Az ünnepség sorrendje a következő: 1923. december hó 30.-án délelőtt 9 órakor ünnepélyes szentmise a belvárosi plébániatemplomban, melyet Dr. Schiffer Ferenc prelátus-kanonok, a Kath. Legényegyesületek országos elnöke mond papi segédlettel. A szentmise után az egyesületi zászló megáldása. A zászlóanyai tisztet Pelczmann Lászlóné úrnő tölti be. Te Deura. D. e. 11 órakor a főgimnázium dísztermében díszközgyűlés. Tárgya: 1. A közgyűlést megnyitja ós a díszbeszédet mondja Mátóffy Viktor prépost-plébános, egyleti elnök. 2. Csepreghy Ferenc 1863-ban, a legónyegyesület megalapítására írt alkalmi költeményét szavalja Székely Gyula e. t. 3. Visszatekintés a 60 éves muitra. Jelentés. Előadja: Merényi Gyula egyleti titkár. 4. Veszély Géza: „ifjakhoz

44

. Oda. Szavalja : Éliás István e. t. Hymnus Este 6 órakor a főgimnázium dísztermében színre kerül: Csepreghy Ferencnek, a helybeli legónyegyesület legelső dékánjának az egyesület számára írt s városunkban legelőször előadott 3 felvonásos vígjátéka: „Magyar fiúk Bécsben." Erre az előadásra a belépti díj személyenkint: Ülőhely 2000 K, állóhely 1000 K. A Szent Anna zárda kis növendékei koruktól nem várt felkészültséggel ós meleg átérzéssel játszották el december 22 ós 23.-án az „Éji látogatás

44 című színdarabot. Egyes jelenetek a könnyekig meghatották a jelenvoltakat. Sajnos azonbau, hogy a kedves gyermekjáték, mely anyagilag az árvák segélyezését kívánta szolgálni, aránylag nagyon kevés megértő és pártoló lélekre talált. — A szíves felüifizetósekot a jó Isten fizesse meg. Jégpálya megnyitás. A MOVE Esztergomi Sportegyesület a szigeti spottelep mellett jégpályáját megnyitotta. A főszékesegyházi ének- és zenektr műsora. December 31. Hálaadó istentiszteletkor Engelhardt. Litánia. Seyler : Alma Redemptoris. Quadflieg; Te Deum. Idők Ura népének. Buchner: Tantum ergo. Hol szent Péter. Jan. 1. Újévkor Ruchner: Karácsonyi miséje: Büchner: Graduate. Filke: Offertorium. Mozart: Ave verum, Esti istentiszteletkor. Kersch: álma Redemptoris. Imádunk szent ostya népének. Auer : Te Daum. Haller : Tantum ergo. Hol scent Péter. Előadás a? otrantói csatáról. A m kir. 3. honvéd kerékpáros zászlóalj helyőrségi tiszti kaszinójának tudoraányos bizottsága 1924. évi január 11.-ón tartja harmadik tudományos előadását. Ez alkalommal előadásra kerül vetített képekkel Ő Főméltósága Nagybányai Horthy Miklós Magyarország kormányzójának a világháborúban véghezvitt legszebb fegyverténye a tengeren, az „Otrantói csata". A szebbnél szebb vetített képekhez a szöveget Scholz Andor írta és felolvassa futásfalvi vitéz Pál Imre al tanácsnok. 1924. január ll.'én három előadás lesz és pedig délelőtt 11 órakor ifjúság részére, délután 4 órakor a katonaság részére ós este 7 órakor a felnőttek részére a Kultur Mozgó helyiségében. A Katholikus Legényegylet karácsonyfa ünnepélye f. hó 26.-án folyt le a Széchenyi Kaszinó nagytermében ós színpadán. Obendorfer Bözsike szépen szavalta Thomeó József: „Az árva karácsonya" cimű költeményét, amely után Nyári Andor: „Egy karácsonyest a