ESZTERGOM XXVIII. évfolyam 1923

1923-12-02 / 95. szám

Megjelenik hetenkint két­szer: szerdán és vasárnap. Előfizetési ára egy nőnapra 15O0 korona. Névtelen közleményeket uem veszünk figyelembe. • • • • + Két oldalas + X szám 200 kor. + ESZTERGOM POLITIKAI ÉH TÁRSADALMI LAP Kéziratok és előSzetések Kossuth Lajos-utea 30 szám alá küldendők Hirdetések felvétetnek a HUNNIA kimyvuyemdá­lim, Kossutk~I,a]es-u. 30, • Négy" d ld»l«» 4 X szám 250 kor. X s^%Q%a>»S ^»/»»«^>a^iMe«s^^s^%*^*»/»»***^a%i Az Egyesült Keresztény Nemzeti Liga Esztergomban. A kereszléfiy és nemzeti eszme diadalrajuttatásának munkája erős keresztény Magyarország felépítése céljából — az ellenfelek kitartó akna­munkája és a keresztény társadalmi szervezetek szétforgácsolódása, sőt sok esetben a eélt kompromittáló eszközök felhasználásának megkísér­lése folytán az utóbbi időkben meg­lehetősen elernyedt. Azon társadalmi szervezetek közül, amelyek még ma is teljes fiisseség­gel és acélos életerővel szolgálják a nagy célt s amelyek sohasem dol­goztak meg nem engedett eszkö­zökkel, mégis a legtöbb sikert ké­pesek felmutatni, az Egyesalt Ke­resztény Nemzeti Liga magasan ki­emelkedik. A fővárosban már sokatigérő, élet­erős társadalmi munka lüktet a Liga szerveiben. A Liga szelleme, mint a kovász, járja át Budapest összes köz* életi megnyilvánulásait, különösen közigazgatását, úgy hogy ott, da­cára az ellenfelek kétségbeesett vé­dekezésének éa eszközökben nem válogatós támadásainak, fölényesen győz minden küzdelemben anélkal, bogy a keresztény névre szégyent, lebecsülést hozüa, vezetőségét pedig bármi gánes érné akár egyéni, akár társadalmi tisztesség szempontjából. Vidéken a szorvezés munkáját jelentékesyen megnehezíti az, hogy más, habár hasonlóan tiszteletreméltó célokért küzdő egyesületek műkö­désüket már korábban kiterjesztették a vidékre s agitáeiójukkal a vidéki keresztésy magyarságnak a közcélok iránt való érdeklődését, lelkesedését, áldozatkészségét már nagyrészt le­kötötték, sőt, mint nálunk Eszter­gomban történt, kifárasztották, talán ki is merítették. Tudni kell azonban, hogy áz Egyesült Keresztény Nemzeti Liga nem valamely, magában véve bár­mennyire jogosult részcélért küzd, hanem törekvésében a keresztény magyarság egyetemes létérdekét öleli fel. Célja nem múló, hanem mara­dandó i organizmusa az egyetlen lehetséges vértezet, amellyel a vilá­got rombadöntéssel fenyegető irány­zatoK ellen a keresztény magyarság megmentésére a küzdelmet fel lehet venni. Itt arról van szó, hogy a Liga a cselekvés szükségét érző keresztény magyarokat egy áttörhetetlen társa­dalmi hadsereggé egyesítse s a nemzeti élet. öntudatos gerincévé tegye, amely a közélet minden je­Imségébm a keresztény és nemzeti gondolatot tegye úrrá 3 amely ki­épített szervezetében majdan irányí­tója fogym ndndm kmMeti txévk­•rvsnek. Úgy tudjuk, Esztergomban a kö­zeli napokban ismét megalakul a Liga helyi fiókja és tanulva a közel­múlt tapasztalataiból, számolva a nehézségekkel, oly szervezetben óhajtja működésének fonalát felvenni, amely Esztergomban a legcélravezetőbb lesz. Kíváncsian varjuk az újjáalakuló közgyűlést, ahol hivatott szónokok fejtik ki a Liga munkakörét. Előre is felhívunk minden jóérzésű eszter­gomi keresztény polgárt, vegyen részt az alakuló közgyűlésen és utána a Liga nemes, nemzeterősítő munkájában! Bankházak és automobilgyárak alakulnak ezrével, — szaporodnak i gombamódra Budapesten és vidéken j egyaránt. Ezzel szemben a komoly; ipari és kereskedelmi üzletek meg- \ szűnnek. A kereskedelmi és iparka-í raara legutóbb kiadott statisztikájá­ból kitűnik, hogy az idén már eddig több mint kétszer annyi üzlet szűnt meg, mint a mult évben. A meg­szűnt üzletek helyiségeiért óriási összegeket fizetnek. A lelépési díj ügyes forgatásával ma többet lehet „keresni*mint komoly megalapozott ipari, vagy kereskedelmi tevékeny­séggel. Budapesten az utolsó kilenc hónap alatt 3096 üzlet szűnt meg. Élénk megvilágításban tárja elénk ez a néhány adat szerencsétlen orszá­gunk szomorú közgazdasági állapotát. Az állandóan csökkenő pénzérték, a mindenek fölött uralkodó ingatag tőzsde szeszélyeitől retteg a keres­kedő, retteg az iparos. Mennyi iparág, mennyi kereskedés veszítette el azt az állandó értékes vevőkontin­genst, melynek minden tagja ma nyomorrai küzd. Mennyi iparos, mennyi kereskedő szünteti meg iparát vagy redukálja üzemét, mert túlha­ladja az a kereslet igényeit, [mert nem mer vállalkozni, mert gazdasági életünk mocsarában & spekuláció láp virágai borítottak el mindent s megbízott békák derűs brekegésétől hangos az egész ingovány. A. ren­des, tisztességes üzleti nyereség fo­galma, a legitim kereskedelmi szá­mítás fogalma mindenütt elavult, legfeljebb a társadalomgazdaság tör­ténelmében olvashatunk még röla, mint szebb Hők, jobb erkölcsök kedves emlékeiről. Forgalomban lévő pénzünknek több­mint három-negyed része & speku­láció kezében van. Honnan vegyem pénzt a termelés ? Mit csinál a sok pénzzel a speknláeiő ? Mit csinál a bank ? Megindult az építkezés f Épülnek a házak, lesz lakása min­denkinek ? Ellátja-e a sok bank Az „Esztergom" teája, Rózsika lakást szerez ... A lakásbivatal érdemes vezetője, mialatt az ajtónál törték, könyökölték és boxolták egymást a tárgyalási fe­lek, a szivart a jobb agyaráról a balra tolta és egy kellemes mélyet szippantott. Fontes munkájában odáig jutott, hogy elolvasta a következő kérvényt: „Tekintetes Lakáshivatal! Mély tisztelettel alulírott számtiszt azon kérelemmel járulok a tek. Lakás­hivatal kegyes színe elé, méltóztatna részemre lakást kiutalni a város te­rnietén. Kérésemet legyen szabad azzal & nyomós okkal és befejezéshez köze­ledő ténnyel támogatnom, hogy rövi­desen megnősülök í Méltóztassék figyelembe venni azt a nem csekély nemzeti hasznot, amely az amúgy is igen megfogyatkozott népességű kazára házasságomból szár­mazhatik. A lakás háromszobás legyen mellék­helyiségekkel, de esetleg kétszobás­sal is megelégszem. fagyon könyörgök kérvényem gyers el'iutézóaeért, mert mindaddig, amíg lakásom nines, házasságomat halaszt­gatni vagyok kénytelen. Maradtam a tekintetes Lakáshiva­talftftk aiAiatew szolgája Vég Gábor" j •'. • y ' A lakásbivatal érdemes vezetője a ; legjobb indulattal elolvasta és rögtön lel is intézte a kérvényt. Lakás nincs, I elintézve, pont. Az elintézés nagy mun­kája után megtörülte homlokát, majd megdörzsölgette szemüvegét, amely ki­csit bomályos lett a szemétől. Kettőt­1 hármat pislantott, fejét kissé oldalra fordította : persze, persze, a meghatott­ság, hogy lakást kiutalni nem tud, a legjobb akarattal sem ... Ezalatt pedig a lakástigónylő Vég Gábor a menyasszonyánál veit,' Rózsi­kánál. A kis egyablakos szalonban a zongora mellett ült Rózsika ós ujjacs­; kái lágy Schubert-melódiákat varázsol­tak elő a zongora billentyűin. Sábor ugyanis ezeket a kellemes, andalító dal­jlaiaokat szerette és érákat el tudott tölteni a zongora mellett, kótákat la­pozgatva Rózsikának, drága kis meny­j asszonyának. ! —- Mi van a lakással, Gábor? Lesz I novemberre, biztosan 9 -— kérdezte hir­telen hátrafordulva Rózsika és a zon­gorázást egy fülbemászó akkorddal be­zárta. Gábort ez a kérdés alaposan kizök­kentette ábrándozásaiból. Rózsika nem is várt feleletet, banem erélyesen hozzátette; — Remélem, tisztában van vele, hogy novembernél tovább már sem halaszthat­jnk ezt a hároméves partit! Gábort meglepte a határozott hang ós hirtelenében úgy érezte, mintha valaki egy pohár hideg vízzel az álomvilágból a józan életre térítette volna. Azután gon­dolta, hogy igaza van Rózsikának. — Persze, hogy lesz lakás - he­begte — hiszen a kérvényt már régen beadtam a lakásbivatalhoz. Rózsika olyan jóízűt nevetett erre, hogy Gábornak komolyan el kellett szé­gyellenie magát. — Ö, ó, Gábor! Maga a lakáshiva­taltól akar lakást kapni ?' Szerencsét­len ember! Jfár látom, hogy ügyetlen maga a lakáskérdéshez! Ábrándozni, azt tud, de lakást szerezni nem! Mit gondol, ki fog magának a nagy szerelme tiszteletére lakást szerezni ? így nem élünk meg, Gábor! — De hát mit esináljak, Ró­zsika ? szólt, csendesen Gábor. — Én adjak magáiak tanácsot ?! Küzködjön, verekedjen, tülekedjen érte ! De bizony Gábor épen ehhez ÖII* értett. Lakás nem is lett, pedig ijesz­tően ^közeledett a november. Gábor már­már lemondott a boldogságról. Hiába minden, lakás nincs ... Többször összeült a családi tanáes, amely Rózsikából, a mamából, a papá­ból és a Juszti néniből állott, akt ott lakott Rózsikáéknál a szalon mellett nyíló egy szoba-, előszobás lakásban, — egy nagy fehér macskával. Juszti néui ilyenkor mindig elsopánkodta: — Ne is menj férjhez, Rózsika! örülj, hogy nincs lakás! Láted, én sem mentem férjhez és milyen jé serom van! Rózsika azonban sehogysem akart erre a jó sorsra jutni. Amikor Juszti néni kiment, gondolta is magában : — Nem vagyok ellensége Juszti néninek, de mégis — nekem nagy jét tenne, ha elmenne tőlünk lakni. Egye­lőre megelégednénk azzal az egy szo­bával is. Gábor már el-el maradozott. Jaj, a november közeledett és vége szakad a a drága, lágy Schubert melódiáknak. Jaj, elnémul a zongora ... De Rózsika nem csüggedett. — Gá­bor, Gábor, nem szabadulsz tőlem ! Te gyáva, te gyámoltalan 0áber, azért sem szabadulsz tőlem, azért is együtt keli kezdenünk az életet! TT* ^ ' n LJ „.JL. A. * t müét diviUni Sll9t * Karácsony! eladásunk mez­V irag es hzanto E as» ke*«««««: miei«« iásár«* " Telefonszám no. oéMe meg kirakatainkat! Arúiuk közismerten legjobb minőségéréi, aagy választékunkról, előzékeny és pontos kiszolgálásuskról mindenki meggyőződhet!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom