ESZTERGOM XXVIII. évfolyam 1923

1923-08-22 / 66. szám

Megjelenik hetenkint két­szer: szerdán és vasárnap. Előfizetési ára egy hónapra 400 korona. Névtelen közleményeket nom veszünk figyelembe. + Két oldalas + X szám 410 kor. X RGOH Kéziratok és előfizetések Kossuth Lajoi-utoa 30 szám alá küldendők Hirdetések felvétetnek a HUNNIA könyvnyomdá­ban, Kossuth-Iiajos-u. 30. • • X Négy oldalas X X szám 80 kor. X Pályaválasztás előtt. Az iskolák kapui szeptember elsejéD megnyílnak. Vége az aranyszabadság­uak, a vakációnak. A kóthónapi pihenés után következik a nehéz tízhónapos küzdés. Küzdelem az iskola falai között a tudásért: az élethez megkívánt leg­szükségesebb eszközért. A tanulóifjúság sokkal nehezebb életviszonyoknak néz ma elébe, semhogy a tanulással járó fáradalmakat ne a legkomolyabban vegye. A pihenés után tehát kettőzött erő­ről kell munkához látni a tanuló­ifjúságnak, mert az a munka, amely ma az iskolafalakon belül történik: a nemzet naggyá és hatalmassá tételének s vele az egész ország boldogításának és fel­szabadításának ernyedetlen munkája. Sokaknál a megkezdett tanulás egy­szerűen folytatása annak a gigászi munkának, amely már előbb felvétetett. Másoknál azonban most történik meg a legkomolyabb lépés az élet felé, amely rögös utakkal és tövisekkel van telve. Egy Kálvária tövében tart pihenőt az ifjú, hogy azután stációról-stációra ci­pelje az élet keresztjét a maga Golgotá­jára, a nemzeti újjáébredós magas hegyére és ott meghozza megszentelt áldozatát: a nemzeti munka és hazaszeretet je­gyében. Ez az új út a jxílyaválasztás útja azok előtt, akiknek számára becsukódott az iskola kapuja a négy elemi vagy egyéb iskolák sikeres elvégzése után, avagy akiknél talán a szülők anyagi tehetsége merült ki. De becsukódott olyanok előtt is, akik talán gyengék, esetleg hanyagok voltak a tanulásban s akiket szülőik így szoktak fenyegetni: „Ha nem tanulsz jobban, inasnak adlak." Ósdi felfogás. Aki nem tanul, nem való iparosnak sem, kereskedőuek sem. De a szülők mintegy büntetésből ide­kényszerítik rosszul tanuló gyermekei­ket és legtöbb esetben még a szak­mát is maguk választják meg számukra, nem törődve az ifjak fizikai rátermett­ségével sem. A fődolog, hogy jelenleg milyenek abban a kereseti viszonyok. Az okoa szülők azonban gyermekükre s főleg annak hajlamára bízzák a pálya­választást s legfeljebb tanácsaikkal irá­nyítják s igyekeznek segíteni őket abban. így is nehéz az ifjú helyzete amikor azt kell eldöntenie, hogy milyen inasnak menjen, avagy egyáltalában menjen-e ipari pályára, ahol talán szurtos-piszkos ruhában, maszatos kezekkel és arccal kell majd munkáját végezni. Mit szól­nak majd volt osztálytársai ? Talán meg­vetik ? Talán szégyenük is őt megszólí­tani ? Hisz nem egy példa van előttük, amikor egy jobb állásban lévő testvér szógyenli édestestvórót csak azért, mert az iparos. Bizony mindezek nehéz dilemma elé állí'ják az ifjút. Ha a tisztességes ipa­rost úgy kerülik, mint a gonosztevőt, ha ez az ipari foglalkozással vele jár, vi iry bizony egy pár középiskola elvég­zése után az ifjak nem az ipari pályát választják, hanem legtöbb esetben be­állnak valamely jelentéktelen hivatalba. Az ipari pályát pedig válasszák azok, akik az elemi iskola negyedik oszályát végezték csak el. Nem gondolja meg az ily szerencsétlen ifjú, hogy ezek a pályák épen az ilyen semmi végzettsé­get meg nem szerzett erőkkel vannak túlterhelve, de azt sem, hogy ha az ipari pályára kissé több falkészültséggel lép, nem a tucatemberek számát szapo­rítja ott, hanem azokét, akik tudásuk (to tehetségük revén hivatva vannak az ipari pályán nagyot ós szépet alkotni s azt versenyképessé tenni a világpiacon. Ki mennyit tud, annyit ér, — mondja a közmondás — ós ki mennyit ér, annyira becsülik. Az iparos, — ha intel­ligens — és ez csak a tanult ember lehel — nem lesz lenézett alakja a tár­sadalomnak, ennélfogva pályáján is job­ban boldogul. Az, aki csak elemi isme­retekkel lép arra az útra, amely legjobban van hivatva naggyá ós ha­talmassá tenni az országot: az ipari és kereskedelmi pályák valamelyikére, az nem a logika, hanem az ösztönszerüség alapján dolgozik minden számít4s és cél nélkül. S ha valaha, úgy ma kellenek tanult iparosok ós kereskedők. E'.t be kell látnia elsősorban a szülőknek és úgy nevelni gyermekeiket, hogy kellő középiskolai — legalább négy osztály — elvégzése után szívesen menjenek ezen pályák valamelyikére. Főkép erre kell nevelni őket az iskolában, ez pedig a tanárok feladata legyen. A felsőbb tanulmányokra esak a tényleg arra va­lókat serkentsók. Igy lesznek kiváló intellektuális férfiaink és még kiválóbb iparosaink, kereskedőink, akiket azután a társadalom is megbecsül és nem zár ki kebeléből egyetlen társadalmi egye­sülés — ópúgy, mint nem teszi azt a művelt nyugat sem. Németország mai szomorú helyzetében is irigylésre méltó, mert tanult iparosai és kereskedői vállvetve harcolnak azon, hegy szerencsétlen helyzetéből kiment­sék az örökké nagy és hatalmas Nemet ­birodalmat. — El is érik ezt, mert ma félelmetesebb Németország az ő ellen­ségei előtt, mint a legádázabb harcok idején volt. Pályaválasztás előtt álló ifjak, fon­toljátok meg jól az útat, amelyre léptek. A feltámadás útja az, vagy az örök halálé. Csak e kettő kőzött választhat­tok. Válasszatok magatoknak oly pályát, amelyen termelni, nagyot és szépet al­kotni tudtok. Ne szégyeljétek a kérget, mely tenyereteket díszíteni fogja. Ne szégyeljétek, ha esetleg kereskedői pá­lyát választanátok, hogy boltos-inasnak kell előbb lenni. Ez a feltámadás útja... Avagy lépjetek a halál útjára, amely majd valamely íróasztalhoz vezet ben­neteket, s görnyedhettek a díjnoki asz­ta 1 ok mellett egész élteteken át, mert a jobb állásokat betöltik az érettségizett és egyetemet végzettek, ti pedig tönkre­mentek az országgal együtt, mert szé­keltétek feláldozni erőtöket a nemzet oltárán. Annak az országnak társadalma, emely a ti lelkes munkátoknak csak köszönettel fog adózni, soha nem zár­hatja ki magából azokat, akik Magyar­országot naggyá és hatalmassá tenni nem voltak restek. Spektátor. Kis hírek mindenfelől. Olaszország hivatalosan is különválik az angol-francia ellentétből és teljesen önállóan foglal állást úgy a Rnhr­megszállás és a vele kapcsolt összes kérdések, mint az egyéb reparáeiók kérdése ügyében. Ennek a teljes szepa­rálódásnak igen fontos jelentősége lesz az európai bonyodalmakban. (K. E. K.) Az új német kormány bemutatkozá­sakor bejelentette a parlamentnek, hogy az ország súlyos gazdasági krízisére való tekintettel az összes jóvátételi dologi J szállításokat ideiglenesen beszüoteti, mert ez veszélyeztetné egyrészt az adóreform gyors végrehajtását, de főként a belső aranykölcsön sikerét. Erről a német birodalmi kormány jegyzékben értesíti Angliát, Görögországot, Juíroszláviát, Olaszországot, Portugáliát és Romániát. Fiumét Olaszország és Jugoszlávia közösen fogják birtokba venni. A ju­goszláv kormány hozzájárulását erőben hiszi az egész olasz sajtó. Ausztria lett a keleteurópai államok pénzverdéje. Jugoszlávia számára ott verték a háború befejezése óta forga­lomba hozott összes pénzérmeket ós tallérokat. Bulgária számára egy és két­lovas érmeket vernek Bécsben. Románia pedig most adott át nagy megrendelést 1, 2, 5 és 10 leusok verésére. De Ausztria a maga számára is veret pénzt, aranyat, amely hasonló lesz a Mária Terézia tallérokhoz ós amellyel kizáró­lag importárukért fognak űzetni. HÍREK. Személyi hír. Dr Huszár Aladár fő­ispán csütörtökön városunkba érkezik és az állandó választmányi ülésen, va­lamint a szombati megyegyűlésen elnö­kölni fog. Kormányzói elismerés a nemzeti munkavédelem tagjainak. A kormányzó úr Őfőméltósága a nemzeti munkavéde­lem tagjainak azon önfeláldozó munkás­ságukért, amelyet a fűtők ós mozdony­vezetők sztrájkja idején tanúsítottak, s amellyel az egész ország lakosságának eredményes és értékes szolgálatot tettek, legfelsőbb elismerését fejezte ki. Főispáni elismerés. Esztergommegye főispánja kinevezvén tűzrendészeti felügyelővé László István Esztergom szab. kir. városi tanácsost, egyben az eddigi helyettesnek, Xantus Elek eszter­gom-járási tűzrendészeti felügyelőnek a helyettesítés alatt tanúsított buzgó ós eredményes munkásságáért a vármegye közönsége nevében legteljesebb elisme­rését fejezte ki. Szent István király ünnepe Eszter­gomban. Az e'ső szent király ünnepét .szülővárosában, Esztergomban ezidén is nagyomán^ os fénnyel ülték meg. Ez alkalommal igen sok idegen kereste fel városunkat, hogy hódoson a szent király emlékezetének és megtekintse az itteni nevezetességeket. A főszékesegyházban d. e. 9, órakor volt az istentisztelet, amelyet dr. Kohl Medárd felszentelt püspök tartott fényes segédlettel. Az ünnepi istentisztelet után Mátéffy Vik­tor prépost-plébános, nemzetgyűlési képviselő tartott lelkes hangon szent­beszédet a nagy király halhatatlan ér­demeiről, aki iránt bizalomra serkentette hallgatóságát. Az ünnepi istentiszteleten a városi, megyei, katonai hatóságok képviselői diszben jelentek me; s a m. kir. honvédség is kivonult, hogy meg­jelenésével az ünnepély fényét emelje. A főszókesegyház „Nagyboldogasszony" harangjának ünnepélyes hangja e napon szertevitte a Duna túlsó oldalán hallgató kicsi magyar falvakba a hitet és bizal­mat ... Azok, akik a régi fénnyel nem ünnepelhettek, talán áhítatosabban for­dultak az ég felé és könnyes szemekkel sóhajtották a harang bánatos zúgása mellett: „Hol vagy István király ? Té­ged magyar kiváu I.. Megyegyülés. Esztergom vármegye tör­vényhatósági bizottsága, mint már jelez­tük, f. hó 25.-én (szembaton) d. e. 10 órakor tartja rendes közgyűlését a vár­megyeháza nagytermében. A közgyűlés­nek a kiadott tárgysorozat szerint 137 pontja van, köztük Abaujtorna ós Mosón vármegyék közönségének tiltakozó át­irata a vármegyék egyesítése tárgyában. Papi lelkigyakorlatok. A szeminárium­ban kedden est« kezdődnek meg a papi lelkigyakorlatok, amelyeken, & biboros­hercegprímással élén, a főegyházmegye papjai nagy számban vesznek részt. A lelkigyakorlatok szombaton végződnek. Stefánia-nap Esztergomban. Szent Ist­ván ünnepe városunkban egyúttal „Ste­fánia-nap" volt, amidőn a város forgal­masabb helyein jólelkű úrihölgyek gyűjtöttek a „Stefánia* Anya- és Cse­csemővédő intézet nemes céljaira. A gyűjtés, hála az intézmény nagy fela­datait teljesen átértő és átérző művelt közönség áldozatkészségének, elég szép eredménnyel zárul, mivel az eddig össze­olvasott pénzösszeg is közel jár már az egy millióhoz. A gyűjtésre lapunk leg­közelebbi számában még visszatérünk, addig is le kell azonban szögeznünk azon bántó tényt, hogy egyes úrihölgyek, akik a gyűjtés fárasztó és kellemetlen munkájára tisztán krisztusi és ember­baráti szeretetből vállalkoztak s akiknek ezért a város szegény anyái és nélkü­löző csecsemői a legnagyobb hálával tartoznak, fáradozásaikért nemhogy kö­szönetet, hanem helyenként különöien, a Kerektemplom tájékán, a legdurvább megjegyzések egész özönét kapták. Az urnákban különben nemcsak nagy és kisebb bankók, szokol, márka, hanem használt bélyeg, rongyos pénzek, lebé­lyegzett kékpónz is voltak, jeléül annak, hogy ez utóbbiak adományozói mily tá­vol vannak a lelki emelkedettségtől. Turistáink Piliscsabán. Piliscsaba szé­les, akáclombos útjai, villákkal tarkított tiszta házsorai és ódonfalú nagy tem­ploma vasárnap esztergomiakat koszön­töttek. Több, mint ötven tagú kiránduló­csoport vonult f. hó 19.-én délután a kies fekvésű "községbe, hogy ott részt­vegyen a Turista Dalárda közreműkö­désével megtartott irredenta ünnepélyen, amelyet a vaskapui kilátós menedékház kibővítésének javára rendeztek. A köz­ség nyaraló közönségének és a lakos­ságnak színe-java jelent meg a Schönek­féle vendéglő nagytermében az esti G órakor megkezdődött ünnepélyen. Az ünnepély az Esztergomban már ismert műsorral folyt le a legnagyobb siker jegyében. Különösen emelte a műsor színvonalát a jelenleg Piíisusabán tar­( tózkodó Padányi Andornak, Pestvár­megye kir. tanfelügyelőjének, turista­egyesületünk volt elnökének remek gon­dolatokban bővelkedő ünnepi beszéde. I Műsor után a jelenvolt előkelőségek i egymásut&n jöttek gratulálni az illusz­tris szónoknak, valamint Hajnali Kál­mán karnagynak a nyújtott magas szín­vonalú szellemi élvezetért. Ünnepély végeztével a sikertől felvillanyozott esz­tergomiak kitűnő kedéllyel ültek ismét vonatra, mely után a hálás piliscsabaiak hosszasan lengették kendőiket — a viszontlátásra 1 Vetömagvizsgálat varmegyónkbea. A m kir. föidrnívelésügyi miniszter Esz­tergom vármegye területére vetömag­vizsgálat céljából Dr. Scbermann Szilárd szaknapidíjast küldte ki, aki a vonat­kozó rendeletek szerint önállóan végez­heti a vetőmagvak ólomzárolását. Mezőgazdasági cselédek és munkások jutalmazása. A m. kir. földmívelósflgyi

Next

/
Oldalképek
Tartalom