ESZTERGOM XXVIII. évfolyam 1923

1923-08-22 / 66. szám

Megjelenik hetenkint kétszer: szerdán és vasárnap. Előfizetési ára egy hónapra 400 korona. Névtelen közleményeket nom veszünk figyelembe. + Két oldalas + X szám 410 kor. X RGOH Kéziratok és előfizetések Kossuth Lajoi-utoa 30 szám alá küldendők Hirdetések felvétetnek a HUNNIA könyvnyomdában, Kossuth-Iiajos-u. 30. • • X Négy oldalas X X szám 80 kor. X Pályaválasztás előtt. Az iskolák kapui szeptember elsejéD megnyílnak. Vége az aranyszabadságuak, a vakációnak. A kóthónapi pihenés után következik a nehéz tízhónapos küzdés. Küzdelem az iskola falai között a tudásért: az élethez megkívánt legszükségesebb eszközért. A tanulóifjúság sokkal nehezebb életviszonyoknak néz ma elébe, semhogy a tanulással járó fáradalmakat ne a legkomolyabban vegye. A pihenés után tehát kettőzött erőről kell munkához látni a tanulóifjúságnak, mert az a munka, amely ma az iskolafalakon belül történik: a nemzet naggyá és hatalmassá tételének s vele az egész ország boldogításának és felszabadításának ernyedetlen munkája. Sokaknál a megkezdett tanulás egyszerűen folytatása annak a gigászi munkának, amely már előbb felvétetett. Másoknál azonban most történik meg a legkomolyabb lépés az élet felé, amely rögös utakkal és tövisekkel van telve. Egy Kálvária tövében tart pihenőt az ifjú, hogy azután stációról-stációra cipelje az élet keresztjét a maga Golgotájára, a nemzeti újjáébredós magas hegyére és ott meghozza megszentelt áldozatát: a nemzeti munka és hazaszeretet jegyében. Ez az új út a jxílyaválasztás útja azok előtt, akiknek számára becsukódott az iskola kapuja a négy elemi vagy egyéb iskolák sikeres elvégzése után, avagy akiknél talán a szülők anyagi tehetsége merült ki. De becsukódott olyanok előtt is, akik talán gyengék, esetleg hanyagok voltak a tanulásban s akiket szülőik így szoktak fenyegetni: „Ha nem tanulsz jobban, inasnak adlak." Ósdi felfogás. Aki nem tanul, nem való iparosnak sem, kereskedőuek sem. De a szülők mintegy büntetésből idekényszerítik rosszul tanuló gyermekeiket és legtöbb esetben még a szakmát is maguk választják meg számukra, nem törődve az ifjak fizikai rátermettségével sem. A fődolog, hogy jelenleg milyenek abban a kereseti viszonyok. Az okoa szülők azonban gyermekükre s főleg annak hajlamára bízzák a pályaválasztást s legfeljebb tanácsaikkal irányítják s igyekeznek segíteni őket abban. így is nehéz az ifjú helyzete amikor azt kell eldöntenie, hogy milyen inasnak menjen, avagy egyáltalában menjen-e ipari pályára, ahol talán szurtos-piszkos ruhában, maszatos kezekkel és arccal kell majd munkáját végezni. Mit szólnak majd volt osztálytársai ? Talán megvetik ? Talán szégyenük is őt megszólítani ? Hisz nem egy példa van előttük, amikor egy jobb állásban lévő testvér szógyenli édestestvórót csak azért, mert az iparos. Bizony mindezek nehéz dilemma elé állí'ják az ifjút. Ha a tisztességes iparost úgy kerülik, mint a gonosztevőt, ha ez az ipari foglalkozással vele jár, vi iry bizony egy pár középiskola elvégzése után az ifjak nem az ipari pályát választják, hanem legtöbb esetben beállnak valamely jelentéktelen hivatalba. Az ipari pályát pedig válasszák azok, akik az elemi iskola negyedik oszályát végezték csak el. Nem gondolja meg az ily szerencsétlen ifjú, hogy ezek a pályák épen az ilyen semmi végzettséget meg nem szerzett erőkkel vannak túlterhelve, de azt sem, hogy ha az ipari pályára kissé több falkészültséggel lép, nem a tucatemberek számát szaporítja ott, hanem azokét, akik tudásuk (to tehetségük revén hivatva vannak az ipari pályán nagyot ós szépet alkotni s azt versenyképessé tenni a világpiacon. Ki mennyit tud, annyit ér, — mondja a közmondás — ós ki mennyit ér, annyira becsülik. Az iparos, — ha intelligens — és ez csak a tanult ember lehel — nem lesz lenézett alakja a társadalomnak, ennélfogva pályáján is jobban boldogul. Az, aki csak elemi ismeretekkel lép arra az útra, amely legjobban van hivatva naggyá ós hatalmassá tenni az országot: az ipari és kereskedelmi pályák valamelyikére, az nem a logika, hanem az ösztönszerüség alapján dolgozik minden számít4s és cél nélkül. S ha valaha, úgy ma kellenek tanult iparosok ós kereskedők. E'.t be kell látnia elsősorban a szülőknek és úgy nevelni gyermekeiket, hogy kellő középiskolai — legalább négy osztály — elvégzése után szívesen menjenek ezen pályák valamelyikére. Főkép erre kell nevelni őket az iskolában, ez pedig a tanárok feladata legyen. A felsőbb tanulmányokra esak a tényleg arra valókat serkentsók. Igy lesznek kiváló intellektuális férfiaink és még kiválóbb iparosaink, kereskedőink, akiket azután a társadalom is megbecsül és nem zár ki kebeléből egyetlen társadalmi egyesülés — ópúgy, mint nem teszi azt a művelt nyugat sem. Németország mai szomorú helyzetében is irigylésre méltó, mert tanult iparosai és kereskedői vállvetve harcolnak azon, hegy szerencsétlen helyzetéből kimentsék az örökké nagy és hatalmas Nemet birodalmat. — El is érik ezt, mert ma félelmetesebb Németország az ő ellenségei előtt, mint a legádázabb harcok idején volt. Pályaválasztás előtt álló ifjak, fontoljátok meg jól az útat, amelyre léptek. A feltámadás útja az, vagy az örök halálé. Csak e kettő kőzött választhattok. Válasszatok magatoknak oly pályát, amelyen termelni, nagyot és szépet alkotni tudtok. Ne szégyeljétek a kérget, mely tenyereteket díszíteni fogja. Ne szégyeljétek, ha esetleg kereskedői pályát választanátok, hogy boltos-inasnak kell előbb lenni. Ez a feltámadás útja... Avagy lépjetek a halál útjára, amely majd valamely íróasztalhoz vezet benneteket, s görnyedhettek a díjnoki aszta

1 ok mellett egész élteteken át, mert a jobb állásokat betöltik az érettségizett és egyetemet végzettek, ti pedig tönkrementek az országgal együtt, mert székeltétek feláldozni erőtöket a nemzet oltárán. Annak az országnak társadalma, emely a ti lelkes munkátoknak csak köszönettel fog adózni, soha nem zárhatja ki magából azokat, akik Magyarországot naggyá és hatalmassá tenni nem voltak restek. Spektátor. Kis hírek mindenfelől. Olaszország hivatalosan is különválik az angol-francia ellentétből és teljesen önállóan foglal állást úgy a Rnhrmegszállás és a vele kapcsolt összes kérdések, mint az egyéb reparáeiók kérdése ügyében. Ennek a teljes szeparálódásnak igen fontos jelentősége lesz az európai bonyodalmakban. (K. E. K.) Az új német kormány bemutatkozásakor bejelentette a parlamentnek, hogy az ország súlyos gazdasági krízisére való tekintettel az összes jóvátételi dologi J szállításokat ideiglenesen beszüoteti, mert ez veszélyeztetné egyrészt az adóreform gyors végrehajtását, de főként a belső aranykölcsön sikerét. Erről a német birodalmi kormány jegyzékben értesíti Angliát, Görögországot, Juíroszláviát, Olaszországot, Portugáliát és Romániát. Fiumét Olaszország és Jugoszlávia közösen fogják birtokba venni. A jugoszláv kormány hozzájárulását erőben hiszi az egész olasz sajtó. Ausztria lett a keleteurópai államok pénzverdéje. Jugoszlávia számára ott verték a háború befejezése óta forgalomba hozott összes pénzérmeket ós tallérokat. Bulgária számára egy és kétlovas érmeket vernek Bécsben. Románia pedig most adott át nagy megrendelést 1, 2, 5 és 10 leusok verésére. De Ausztria a maga számára is veret pénzt, aranyat, amely hasonló lesz a Mária Terézia tallérokhoz ós amellyel kizárólag importárukért fognak űzetni. HÍREK. Személyi hír. Dr Huszár Aladár főispán csütörtökön városunkba érkezik és az állandó választmányi ülésen, valamint a szombati megyegyűlésen elnökölni fog. Kormányzói elismerés a nemzeti munkavédelem tagjainak. A kormányzó úr Őfőméltósága a nemzeti munkavédelem tagjainak azon önfeláldozó munkásságukért, amelyet a fűtők ós mozdonyvezetők sztrájkja idején tanúsítottak, s amellyel az egész ország lakosságának eredményes és értékes szolgálatot tettek, legfelsőbb elismerését fejezte ki. Főispáni elismerés. Esztergommegye főispánja kinevezvén tűzrendészeti felügyelővé László István Esztergom szab. kir. városi tanácsost, egyben az eddigi helyettesnek, Xantus Elek esztergom-járási tűzrendészeti felügyelőnek a helyettesítés alatt tanúsított buzgó ós eredményes munkásságáért a vármegye közönsége nevében legteljesebb elismerését fejezte ki. Szent István király ünnepe Esztergomban. Az e'ső szent király ünnepét .szülővárosában, Esztergomban ezidén is nagyomán^ os fénnyel ülték meg. Ez alkalommal igen sok idegen kereste fel városunkat, hogy hódoson a szent király emlékezetének és megtekintse az itteni nevezetességeket. A főszékesegyházban d. e. 9, órakor volt az istentisztelet, amelyet dr. Kohl Medárd felszentelt püspök tartott fényes segédlettel. Az ünnepi istentisztelet után Mátéffy Viktor prépost-plébános, nemzetgyűlési képviselő tartott lelkes hangon szentbeszédet a nagy király halhatatlan érdemeiről, aki iránt bizalomra serkentette hallgatóságát. Az ünnepi istentiszteleten a városi, megyei, katonai hatóságok képviselői diszben jelentek me; s a m. kir. honvédség is kivonult, hogy megjelenésével az ünnepély fényét emelje. A főszókesegyház „Nagyboldogasszony" harangjának ünnepélyes hangja e napon szertevitte a Duna túlsó oldalán hallgató kicsi magyar falvakba a hitet és bizalmat ... Azok, akik a régi fénnyel nem ünnepelhettek, talán áhítatosabban fordultak az ég felé és könnyes szemekkel sóhajtották a harang bánatos zúgása mellett: „Hol vagy István király ? Téged magyar kiváu I.. Megyegyülés. Esztergom vármegye törvényhatósági bizottsága, mint már jeleztük, f. hó 25.-én (szembaton) d. e. 10 órakor tartja rendes közgyűlését a vármegyeháza nagytermében. A közgyűlésnek a kiadott tárgysorozat szerint 137 pontja van, köztük Abaujtorna ós Mosón vármegyék közönségének tiltakozó átirata a vármegyék egyesítése tárgyában. Papi lelkigyakorlatok. A szemináriumban kedden est« kezdődnek meg a papi lelkigyakorlatok, amelyeken, & biboroshercegprímással élén, a főegyházmegye papjai nagy számban vesznek részt. A lelkigyakorlatok szombaton végződnek. Stefánia-nap Esztergomban. Szent István ünnepe városunkban egyúttal „Stefánia-nap" volt, amidőn a város forgalmasabb helyein jólelkű úrihölgyek gyűjtöttek a „Stefánia* Anya- és Csecsemővédő intézet nemes céljaira. A gyűjtés, hála az intézmény nagy feladatait teljesen átértő és átérző művelt közönség áldozatkészségének, elég szép eredménnyel zárul, mivel az eddig összeolvasott pénzösszeg is közel jár már az egy millióhoz. A gyűjtésre lapunk legközelebbi számában még visszatérünk, addig is le kell azonban szögeznünk azon bántó tényt, hogy egyes úrihölgyek, akik a gyűjtés fárasztó és kellemetlen munkájára tisztán krisztusi és emberbaráti szeretetből vállalkoztak s akiknek ezért a város szegény anyái és nélkülöző csecsemői a legnagyobb hálával tartoznak, fáradozásaikért nemhogy köszönetet, hanem helyenként különöien, a Kerektemplom tájékán, a legdurvább megjegyzések egész özönét kapták. Az urnákban különben nemcsak nagy és kisebb bankók, szokol, márka, hanem használt bélyeg, rongyos pénzek, lebélyegzett kékpónz is voltak, jeléül annak, hogy ez utóbbiak adományozói mily távol vannak a lelki emelkedettségtől. Turistáink Piliscsabán. Piliscsaba széles, akáclombos útjai, villákkal tarkított tiszta házsorai és ódonfalú nagy temploma vasárnap esztergomiakat koszöntöttek. Több, mint ötven tagú kirándulócsoport vonult f. hó 19.-én délután a kies fekvésű "községbe, hogy ott résztvegyen a Turista Dalárda közreműködésével megtartott irredenta ünnepélyen, amelyet a vaskapui kilátós menedékház kibővítésének javára rendeztek. A község nyaraló közönségének és a lakosságnak színe-java jelent meg a Schönekféle vendéglő nagytermében az esti G órakor megkezdődött ünnepélyen. Az ünnepély az Esztergomban már ismert műsorral folyt le a legnagyobb siker jegyében. Különösen emelte a műsor színvonalát a jelenleg Piíisusabán tar(

tózkodó Padányi Andornak, Pestvármegye kir. tanfelügyelőjének, turistaegyesületünk volt elnökének remek gondolatokban bővelkedő ünnepi beszéde. I Műsor után a jelenvolt előkelőségek i egymásut&n jöttek gratulálni az illusztris szónoknak, valamint Hajnali Kálmán karnagynak a nyújtott magas színvonalú szellemi élvezetért. Ünnepély végeztével a sikertől felvillanyozott esztergomiak kitűnő kedéllyel ültek ismét vonatra, mely után a hálás piliscsabaiak hosszasan lengették kendőiket — a viszontlátásra 1 Vetömagvizsgálat varmegyónkbea. A m kir. föidrnívelésügyi miniszter Esztergom vármegye területére vetömagvizsgálat céljából Dr. Scbermann Szilárd szaknapidíjast küldte ki, aki a vonatkozó rendeletek szerint önállóan végezheti a vetőmagvak ólomzárolását. Mezőgazdasági cselédek és munkások jutalmazása. A m. kir. földmívelósflgyi