ESZTERGOM XXVII. évfolyam 1922

1922-07-16 / 86. szám

Az igazságtalan békeszerződés által tőlünk elszakítva dőlt ki mult év június havában az élők sorából genealógiai irodalmunk egyik leglelkesebb ós legtermékenyebb munkása Dr. Wertner Mór, — irja a Századok. Kevesen voltak, akik oklevóltáiainkat anynyit forgatták, annyira ismerték volna, mint ő s talán senki sem volt annyira jártas a középkori magyar genealógiában, mint ez a szegény falusi orvos, aki a megélhetés gondjai között s a tudományos központoktól elszakítva is bámulatos terjedelmű s a maga nemében páratlan munkásságot tudott kifejteni. Hivatásából kifolyólag eleinte orvostörténelemmel foglalkozott, később azonban egyéb történelmi problémák, főleg a genealógia felé fordult érdeklődése. Szenvedéllyel vetette rá magát oklevóltáraink genealógiai vonatkozásainak elhanyagolt kiaknázására s szinte hihetetlen bőségben kerültek ki tolla alól kisebb-nagyobb dolgozatai. 1884. óta alig múlott el óv, hogy a Századok-zX, sőt még inkább a Turul-t néhány cikkel ne gazdagította volna. E mellett dolgozott a bécsi Adler-he, a Történelmi Tár-h cl, í 1/J Erdélyi Múzeum-ha, stb. Tudományos hírnevét főleg „A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig" cimű 1891—92ben megjelent kétkötetes munkájával alapította meg, melyben kifejtve az okleveleinkben előforduló de genere kitétel értelmét, eloszol állította Össze az ilyen nemzetségekből (genus) származó családokat és birtokaikat... Nagyobb s ma is nélkülözhetetlen kézikönyvül szolgáló munkái még: ,,A középkori délszláv,uralkodók genealógiai története (1891.) s „Az Árpádok családi története" (1892.) A Dr. Csánki, Dezső szerkesztésében megjelent „Árpád és Árpádok" c. díszmunkában is ..Wertner tollából került ki az Árpád nemzetsége c. fejezet. Igen becsesek Árpádkori archontologiai összeállításai is, melyek a „Történelmi Tár" különböző évfolyamaiban láttak napvilágot. Összefoglalva irodalmi működését, Wertner munkái alapvető jelentőséggel birnak s mint ilyenek biztosítják emlékének fennmaradását. * Főegyházmegyei hirek. A bibornok-hercegprimás Lezsánszky Józsefet budapest-erzsóbetvárosi, Seres Béla ujmisést nagymarosi, Béres István ujmisést órsekvadkerti segódlelkósznek nevezte ki. * Köszönet a főispánnak. A közigazgatási bizottság legutóbbi ülésén a közalkalmazottak hálás köszönetüket tolmácsolták Dr. Czobor Imre főispánnak, akinek önzetlen utánjárására a kereskedelemügyi miniszter Budapest—Esztergom közt kedvezményes vasúti füzet jegyeket rendszakirodalmat s az általános elveket .a hazai viszonyokhoz alkalmazta. Kedvenc mintája — Anglia — után indult a társadalmi élet megszervezésében is. Budapestet az Akadémia, Nemzeti Szinház s Országos Kaszinó felállításával nemcsak politikai, hanem tudományos, kulturális és gazdasági központnak is akarta. Kiterjedt levelezése tanúskodik arról a lelkiismeretes gondosságról és alapos hozzáértésről, amellyel sokirányú újításainak minden finom részletét tisztázta, megállapította és megvalósította. Nagy céljainak minden mellékes célt alárendelt, még vendégszeretetét is. A soproni szederegylet alapszabályaiban mondotta ki: ebédek alkalmával „nem finom tálak éldelése a cél, hanem a lelki súrlódás." Széchenyi volt Magyarországon az első igazán európai méretű ember. Nem csupán lelkesedést tudott honfitársaiból kicsiholni, hanem a gyakorlati célhoz vezető utat is rögtön meg tudta jelölni, sőt azonnal el is indult. Széchenyi nemcsak mást dolgoztat, hanem maga is dolgozik: ő az első igazán modern magyar ember. Gondolatvilága felülemelkedett korán, tevékenységi köre messze túlterjedt hazája határán s összeköttetéseivel behálózta egész Európát: ő az első igazán európai méretű ember. Belátta, hogy osztályharccal semmire sem megy s az angol „praktikus" szelleme mondta meg, hogy gazdasági törekvéseiben az érdekekre s az idealizmusra — itt ez is csak az egyéni érdekeken felülálló erkölcsi tényező — appelláljon. Azt mutatta meg, hogy a kiváltságos osztálynak ép úgy „érdeke" a fennálló rendszer megszüntetése, mint az elnyomotté. (Folyt, köv.) szeresitett az arcképes igazolvánnyal rendelkezők részére. A főispán ezáltal is kimutatta, hogy a közszolgálat munkásainak ügyét szivén viseli ós megélhetésük terhein könnyíteni igyekszik. * Uj belvárosi káplán. Kuptár Árpád káplánt a bibornok-hercegprimás Nógrádmarcaliba helyezte át ós helyébe Soltész Istvánt nevezte ki Esztergom-Belvárosba. * Az esztergomi táborozó cserkészek helyet Változtattak. Lapunk tegnapi számában irtuk, hogy cserkészeink táborozni mentek a pusztahidvógi táborba. Mint legújabban értesülünk, a cserkészek időközben tábort változtattak ós táboruk Örvény-ben van, u. p. Tiszafüred (Heves megye.) * Halálozás. Jánosi József esztergom-főegyházmegyei áldozópap életének 34-ik évében f. hó hó 14.-én Egerben elhunyt. * Tanügyi hir. A közigazgatási bizottság pénteki ülésén Borz Lajos tanfelügyelősógi tollnok, mint a távollevő kir. tanfelügyelő helyettesitője bejelentette, hogy az elrendelt létszámcsökkentéssel kapcsolatban 1922. évi június 30.-i érvénnyel a tényleges szolgálat alól a következő tanítók mentettek fel: id. Huszár István csóvi, Kerónyi Rezső nyergesujfalui, Téryné-Andréka Ilona piszkei, Schár G-yula sárisápi, GősynéKarácsony Eleonóra süttői, Pintér József sárisápi, De Pottnó-Bartha Erzsi berendelt, FehórvárynóKonrády Hermin lábatlani, Ezernó-Rubin Emília piszkei, Kálnai Károly sárisápi, Vezér János süttői, Ormai Henrik süttői áll. isk. tanítók, valamint a következő menekült tanerők: DeménynóBalogh Jolán, Dr. Neurohrné-Boné Emma, Gergelits Mária, Szkalkáne-Vógh Ilona, Rolkó Rezső, Pummerschein Lujza, Siska Irón, Osztás Imre, Schuchs Károly. Nevezett tanerők szolgálati viszonyaiknak megfelelően részben végkielégítésben, részben nyugdíjazásban részesülnek. — Rolkó Rezső munkatorlódás miatt a kir. tanfelügyelőségnól továbbra is beosztást nyert. * Kedvezményes hajóutazás. Mint értesülünk, f. hó 15.-től kezdődőleg a MFTR hajójárataira arcképes havi bérletjegyek válthatók a budapestesztergomi viszonylatban. * Osváth Andor nyugdíjügye. A nyugdij-választmány és a tanács a pénteki közgyűlés eló terjesztette Osváth Andornak nyugdíjazás iránti kérelmét. Dr. Jármy István bizottsági tag felszólalt olyan irányban, hogy Osváthot ne nyugdíjazzák, hanem 3 havi szabadság után vizsgálják meg újra ügyét. A közgyűlés azonban elfogadta a tanács javaslatát. * A budapesti villamosjegyek árát felemelték. Gyermekjegy 4 K, külterületi jegy 6 K, vonaljegy 10 K, éjjeli egyszeri átszállójegy 35 K. Az uj díjszabás a mai napon lép életbe. * A borbélyüzletek uj kiszolgálási árai. A rohamlópésben haladó drágaság árra késztette borbélyiparosainkat, hogy a kiszolgálási dijakat mérsékelten felemeljék. Elfogadták a budapesti borbélyok által még május hóban megállapított II. fokozatú kiszolgálási dijakat. Az uj árak a következők: Borotválás 15 K, borotválás fésüléssel 20 K, külön fésülés 10 K, hajvágás géppel 30 K, hajvágás félrövidre 40 K, szakállvágás géppel 30 K, szakállvágás fólrövidre 40 K, gyermek hajvágás géppel 30 K, gyermek hajvágás félrövidre 40 K, baby hajvágás 40 K, fejborotválás 40 K, hajsütés 40 K, bérletjegy 150 K. Szombat és ünnepnap a hajvágás 10 koronával drágább. Ezen uj árszabály hó f. 17.-ón lép életbe. * Rendbehozzák a Csernoch János útat. A városi képviselőtestület pénteki közgyűlésén 40.000 K-t engedélyezett a Csernoch János út közép szakaszának feltöltésére ós kikaviesolására. * A „Glowworm" Esztergomban. Ez a nyelvficamitó, ugatáshoz hasonló kiejtésű szó egy angol őrnaszád neve. Kegyetlenül fájó emlékként van beégetve a magyar szivekbe. Ezen a hajón vitték ki Magyarországból száműzöttként IV. Károly királyt. Ez a hajó e hót szerdai napját Esztergomban töltötte a Dunagőzhajózási Társaság állomásának szomszédságában. Mielőtt kikötött a hajó, Morse-jelekkel tudatta szándékát az állomásfőnökséggel. Aztán a lebocsátott csónakon néhány ember szállt partra. Rövid tárgyalás után visszatértek a hajóra, amely most már horgonyt vetett. Belsejéből, mint a hangyabolyból a hangyák, egy-kettőre kibújtak a matrózok s megkezdődött a tisztogatás. Hamarosan ragyogott minden. A gondosan kifeszített ponyvák ugyan eltakarták a látnivalót, de két hatalmas gyorstüzelő ágyú mégis kikandikált a ponyvák alól. Gyorsan hire futott az angol hajó érkezésének ós rövid idő múlva sok nézője akadt. Szerdán egész nap nagy nézőközönség volt a parton. De csak annyit tudott meg a hajó jövetelének céljáról, hogy „kiránduláson van." Este dolga vógezetten a matrózok egy része gálába vágta magát ós kávéházba ment magyar zenét hallgatni. Idegen arcuk mellett főleg szokatlanul bő nadrágjukkal vonták magukra a figyelmet. A hajón maradtak úgy szórakoztak, hogy citerán ós kszilofonon verték ki a magyar fülnek meglehetősen egyhangú dallamokat. Már este 10-re járt az idő, amikor még mindig elég sokan nézték a tagadhatatlanul érdekes látogatóját Esztergomnak. A kíváncsiak azonban csak annyit tudtak meg, hogy csütörtökön reggel hagyja el a hajó Esztergomot, ami meg is történt. i * A sírhelyek új díjmegállapítása. A pénteki városi közgyűlésen a belvárosi temetőben még rendelkezésre álló sírhelyeket mezőnyökre osztották és dijaikat felemelték. Az első mezőnybe ' eső sírhelyek 550, a másodikba esők 500—400, a harmadik mezőny sírhelyei pedig 300 koronába kerülnek. A vizivárosi ós szenttamási temető sírhelyeiért ezen dijak fele fizetendő. A Szent Anna temető sírhelyei pedig ezentúl csak a vagyontalanok részére lesznek díjtalanok, a vagyonosok részére 80, illetve 50 koronába fog kerülni egy sírhely. * A Kossuth L.-utcai járdarószek kijavítását a városi képviselőtestület a nagy drágaság miatt elhalasztotta. * Népfőiskolai hallgatók és előadók figyelmébe. Az előadó-kiképző tanfolyam hallgatóival 16.-án, vasárnap reggel a 4 órai hajóval Visegrádra megyünk tanulmányi kirándulásra. Amidőn ezt tisztelettel közlöm, egyben felkérem az esztergomi összes népfőiskolák ós tanfolyamok hallgatóit, hogy ezen kiránduláson minél többen vegyenek részt. Külön jelentkezni nem szükséges, csak a pontos időben jelenjenek meg a hajóállomásnál. Kedvezményes jegy nincs, igy azt mindenki maga váltja meg. Vendégeket szivesen látunk. _Dr. Bocsánczi Lukács. * Állásszervezések a városi számvevőségnél. A pénteki közgyűlés elfogadta a tanács azon javaslatát, amely szerint a városnak ezentúl nem kettő, hanem csak egy pénztárosa lesz : Bórczy Endre. Kottra Kálmán eddigi jogai megtartása mellett a fogyasztási hivatalba kerül. A főszámvevő mellé két számvevői állást rendel a város, továbbá ezentúl 3 számellenőr fog működni és a végrehajtók száma 2-ről 4-re emelkedik. Ez az átszervezés azonban nem jelent ujabb megterhelést a városnak, mert az eddig alkalmazott nagyszámú dijnokat fokozatosan el fogják bocsátani. * Mit szállított jóvátétel cimén Magyarország júniusban. Párdányi Béla miniszteri tanácsos kijelentése szerint a magyar kormány június hó folyamán 4700 darab élőállatot kellett hogy kiszolgáltasson a kisantantnak a március folyamán követelt 28750 darab élőállatból olyképen, hogy Olaszország 600 szarvasmarhát és 2000 sertést, Jugoszlávia 350 lovat, 600 szarvasmarhát és 1000 juhot, végül Görögország 150 lovat kapjon. Ennek a 4700 élőállatnak a kiszolgáltatása már megtörtént ós az akció befejezéshez közeledik. A kormány nem adott semmi közlést a szállításról és igy elkerülte, hogy a spekulációnak módot adjon az árak felhajtására. Ennek volt köszönhető, hogy a szállítást a gazdasági életre zavaró hatás nélkül sikerült lebonyolítani. * Színház. (Beaumarchais : A sevillai borbély.) Száz esztendővel Moliére után a francia szellemnek uj vigjátókirója támad: Beaumarchais. Nevét két bohózatos vígjáték tette hallhatatlanná: a „Sevillai borbély", amelyet szerdán este láttunk és „Figaró házassága", amelyben a jövő hét szerdáján gyönyörködhetünk. Beaumarchais a XVII. század klasszicizmusa ós a XIX. század romanticizmusa között áll; vígjátékai szellemükben ós formájukban ez utóbbinak előhírnökei. Ez a sajátos, félig meleg liraiságú, csapongóan bohózatos stüus érdekes feladat ambiciózus színészek részére s itt mindjárt elismerhetjük, hogy a székesfehérvári színészek ezt is dicséretes módon oldották meg. A cselszövő borbélynak, Figarónak halhatatlan alakját Alapi Nándor teljes művészi készséggel ábrázolta. A komikai elemet Betholo orvos szerepében Rolkó József vitte a színpadra. Fényes alakításával ismételten megmegkacagtatta hűséges közönségét. Völcsey Rózsi játszotta Rozina hires szerepót. Délelőtti rosszulléte hangja erőtlenségén megérzett, de elisme-