ESZTERGOM XXVII. évfolyam 1922

1922-07-16 / 86. szám

1922. Julius 16. ESZTERGOM 3 réssel adózunk önfeláldozó hivatásszeretetének, mellyel a darab előadását mégis lehetővé tette. Gróf Almavivát sok melegséggel Yóber Lajos alakitotta; kabinetfigura volt Rónay Viktor Don Bazilio-ja. Ha még Varga Béla jegyzőjót, Magyaródy János Alcade-ját ós a két szolgát: Holló Lajost és Gebauer Ferencet mcgemlitjük, mindenki érdemét e szép előadás körül elismertük. Csütörtök ós pénteken Stolz Robert édes zenéjű operettje „A kis grizett" volt mősoron. A zene •csupa olvadó melódia és pattogó ritmus; a szereplők különösen szépen énekeltek. A címszerepben Sebestyén Irma csillogott: hanggal, játókkal ós — kosztümjeivel. Angyal István modora már közismert; Véber Lajos márkija előkelően finom volt. Solymossy György érdekes alakja, Szombathy Ágnes pehelyszerű tánca nagyon tetszett. Pompás alakítás volt a Rolkó József cigányprímása : az élet valószerűsógével hatott. Varga Bélát szereti a közönség; ez az elkényeztetés mintha pongyolává tenné alakításait. A zenekar igyekezett a színpad nívójához emelkedni; bántó momentum nem zavarta a kettő harmóniáját, ozt készséggel elismerjük. Szombaton Molnár Ferenc „Szinház"-a, vasárnap d. u. A kis grizett, este a Falu rossza van műsoron. 0. F. = A Pesti Tőzsde uj számának vezércikkét Szterónyi József báró irta a tőzsdei hausse mérlegéről. Nagyórdekű cikkek s tudósítások számolnak be Teleszky Jánosnak a pénzügyi helyzet szanálása körüli balsikerű szerepéről, a Földhitelintézet ós a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézetének küszöbön álló fúziójáról, a korona belórtékóről, a valutalombard kérdéséről az Államvasút annuitásáról, az ingatlanpiacon kitört hausseról, a vidéki közgazdasági hírszolgálat valamint a főváros ós a vidék minden nevezetesebb gazdasági eseményéről. Szerkesztőség és kiadóhivatal Budapest, VI. Izabella utca 43. Mindennemű sorsjegy és órtókpapirügyben szivesen ad felvilágosítást a szerkesztőség, mutatványszámot készséggel küld a kiadóhivatal. Előfizetési ár egész évre 1000 K. félévre 500 K. Póldányonkint kapható az itteni lapárusoknál, egyes szám ára 20 K. • Kis hirek Magyarországról és a nagyvilágból. Az erdélyi oláhok el akarnak szakadni Romániától. Ebből a célból szeretnék megnyerni az erdélyi magyarok támogatását is. — A pécsi székesegyház vízmentesítési munkálatai közben egy kápolna romjaira akadtak, mely valószínűleg a IX. századból származik. — Budapesten eddig 70,000 ember kérte a magyar állampolgárságot a békeszerződés értelmében., — A rendőrség a zugbörzések ellen megkezdett razziát folytatni fogja. —• A kassai bőrgyár a magyar piac elvesztése következtében válságba jutott. — Hágában az orosz megbízottak ridegen elutasítanak minden tervezetet, mely az oroszországi viszonyok rendezésére vonatkozik. — A szerbek által megszállt délvidéken román görög-keleti püspökség felállítását tervezik. —• Anglia a márka árfolyamzuhanásának megakadályozására három évi fizetési haladékot akar kieszközölni Németország számára. — Genfben most ülésezik az erkölcsi nevelés nemzetközi kongresszusa. A 40 előadó között 10 magyar, egy cseh, szerb ós oláh pedig egy sincs. •— Á bécsi kommunista-szocialistákból álló iskolatanács a polgári és elemi iskolákban eltörölte a tanítás előtti és utáni imát. —Németország államháztartása összeomlás előtt áll. Függő adóssága már 290 milliárd márkára emelkedett. * A cseh sajtópropaganda Magyarország ellen. Hogy milyen kitűnően működik a cseh propaganda szervezet, amely már Magyarországnak annyit ártott és amelyről már olyan sok szó esett, mutatja' a következő példa. Charly Clerc a Journal de Genéve-ben cikket irt magyarországi benyomásairól. Cikkében nagy szimpátiával emlékezik még a szerencsétlen, területe és lakossága nagy részétől megfosztott országról. Az emiitett lap következő számában már megjelent e cikkre a válasz Ivan Raz aláírással. A cikkíró válaszképen a következőket írja: Charly Clercet elfelejtették felvilágosítani arról, hogy a Magyarország által elvesztett terület lakosságának többsége szláv ós latin fajú, akiket a magyarok évszázadokon át elnyomva tartottak. Ha igaz, hogy Csonka-Magyarországon az elszakított területek elűzött tisztviselőinek ezrei keresnek exisztenciát, nem szabad elfelejteni, hogy magyar tisztviselőkről van szó, akik hódítók gyanánt jöttek szláv ós románlakta vidékekre. Ezeket a vidékeket éppen ugy ott kellett hagyniok, mint Elzászt otthagyták a német tisztviselők. A magyarok szerencsés körülmények között évszázadokon át uralmuk alatt tartottak magasabb kultúrára képes népeket, ugy mint a törökök uralkodtak a görögök felett és épen kulturálatlanságuk tudata késztette őket arra, hogy nemzetiségeiket még nagyobb tudatlanságban tartsák, miáltal fenntarthatták a magasabbrendű magyar kultúra fikcióját. Ami a magyar eredetű szobrokat illeti, ugyanaz a sors érte, mint az osztrák szobrokat, bár a páratlan nemzeti önórzetű magyarok azokért jobban keseregnek. Prágában évszázados műemlékek vannak, amelyek Középeurópa egyik legrégibb kultúrájáról tanúskodnak ós ha a pár évtizedes magyar művészeti kultúra, amely semmiféle eredeti hagyományon nem alapszik, egynéhány müncheni utánzattal ékesítette a tereket, ezek eltávolításával — politikai szempontokat félretéve — nem érte olyan nagy kár az emberiséget, hogy azért érdemes lenne az egész művelt világot alarmirozni. Mi a tanulság ebből a gyors cáfolatból ? Tanulhatunk a csehektől! * Ne feledkezzünk meg s legyünk megértők a szenttamási szegény gyermekek téli felruházási segélyezése ügyében megindított gyermekakció iránt. A pénzbeli adományokat a vizivárosi plébániára kérjük küldeni. * Az árú- és ingatlanforgalmi iroda Kossuth Lajos utca 37. szám alatt a mai nap folyamán megnyílt. = Megérkeztek! gazdag választékban az összes nyári újdonságok a női ós férfi-ruha anyagokból Vermes Ignác divatüzletóbe. E kitűnő minőségű cikkek megtekintését árszerűségük folytán ajánljuk a t. vásárló közönség figyelmébe. = Cukorhiány érezhető már hónapok óta. Ennek megszüntetése végett a kormányba külföldi cukor behozatalát szabaddá tette.'' Értesítjük t. vevőinket, hogy a kiváló minőségű hollandi kristálycukor e hó közepe felé a „Köztisztviselők" boltjába (Széchenyi-tér 21. Takarékpénztár épületében) megérkezik ós kapható lesz bármily mennyiségben. Az ára a belföldi cukor áránál nem lesz lényegesen nagyobb. Az árudában mindenki vásárolhat. Minden árúcikkben a legjobbat tartjuk nagy választékban. Fűszer-, gyarmatárú, élelmi és háztartási cikkek, valamint lisztszükségletét a legolcsóbb napi áron nálunk szerezheti be. Juhtúró és sajt, szalámi ós szalonna naponkint frissen érkezik. Minden rendelést házhoz szállítunk. Telefonszám 36. =s Fürdő megnyitás. Az Esztergom-Vidéki Hitelbank malomüzeméhez tartozó kabin-fürdő a mai napon a t. c. közönség részére megnyílik. Egy fürdőjegy 5, 8 ós 10 koronáért ugyanott a főrnolnár lakásán kapható. Az üzemvezetőség. * Négyszáz koronáért négy embernek kell meghalni. A' büntető járásbíróságon elitéltek becsületsértésért egy jóképű magyart. Az ítéletben megnyugszik. Mikor távozik, a folyosón, igy fakad ki: — Ezért a négyszáz koronáért négy embernek kell meghalni. A felperes és ennek tanúi meghallották ezt és visszasiettek a bíróhoz, elmondván, hogy mivel fenyegetődzött az alperes. A biró fogházőrt küld utána ós mikor előállítják, rákiált: — Életveszélyes fenyegetésért letartóztatom. Maga azt mondta, hogy ezért a négyszáz koronáért négy embernek kell meghalnia. A becsületsértő ámul-bámul, majd igy szól: — Bíró ur kérem én nem értek semmit. Hiszen nem tagadom, hogy azt mondtam, de abban igazán nincs semmi bűn, hogy ón sirásó vagyok. Száz koronát kapok egy sirásásért, igy négy embernek kell meghalni addig, amig megkeresem a négyszáz koronát. Hát bűn ez? * Hogyan büntették a káromkodókat Esztergom megyében 250 évvel ezelőtt? Rettenetes káromkodásokat lehet hallani a földek között és pincék táján különösen most, hogy a határ egyes részein jégeső garázdálkodott. A káromkodás különben is megrögzött bűne az esztergomi népnek. Az esztergomiak már évszázadok előtt nagyon káromkodtak. Bizonyítja ezt az alábbi régi megyei határozat, amelyet most aktuálisnak tartunk közreadni. Az akkori megyei vezetőség ugyanis különös szigorral volt kénytelen egy ideig a káromkodás rút szokását büntetni, habár e szigor idővel enyhült. Hogy ezen erkölcsi gyom kiirtására régente mily szigorú büntető eljárást alkalmaztak, annak egy érdekes adaléka olvasható a vármegye Érseknjvárott kelt jegyzőkönyvében. Az 1646. aug. 8.-án Érsekujvárott tartott megyei közgyűlés a következő határozatot hozta: „Valakik az Nemesek és Parasztok (vármegiebeli) közöl Erdegh teremtettével, Ordögh Lölkivel, Anniaval es egieb rent Isten káromlásokkal szitkozódnak (a kiért most Újvárban Kerney Mihalnak nielve ki vonatvan in exemplum aliorum az akasztófán túl feje is vetetett) s comperialtatik s liquidaltatik — nielve ki meczessek s azután feie vetessek affélének, kikre zolgabirák Uramék es Esküt Uraimók vigiazanak is. Leánok peigh s gierekek, kiknek annira való elmeiek vagion, az pelengirben vetessenek s ot megh vesszőztessenek vastagon. Az kik peigh halkak s megh nem mongiák toties quoties 20 forintal büntetessenek, kik ellen szolgabirak es Esküt uramóknak szorgalmatos manutensiójoknak kelletik lenni." Az 1697-ben tartott (apr. 12.) megyegyúlés e szigorú büntetést már pénzbírságra változtatja, amennyiben a káromkodó 24 frt bírságot fizet, melynek fele ájtatos célokra, fele pedig a megye szükségleteire fordittatik. A szegények annyiszor-mennyiszer káromkodnak — megbotoztatnak. Az 1700. dec. 30.-án tartott megyegyűlés ez érdemben oly határozatot hozott, hogy aki ördögadta és teremtettével káromkodik, 12 lapát-ütést kapjon; másodízben 24, harmadízben pedig 36-ot. Ezt a büntetést egyébiránt 4, illetőleg 8, vagy 12 frt lefizetésével meg is válthatta. — A büntetés valamelyes neme ma sem ártana. IRODALOM. A keresztény Magyarország előharcosa, Zichy Nándor gróf. Irta Párák József. Budapest, Stephaneum-nyomda R.-T. 1922. A 30 oldalas füzetben szerző a legkiválóbb ós legpuritánabb katholikus magyar államférfiúnak, Zichy Nándor grófnak életét, politikai, társadalmi, közéleti munkáját tárja elénk dióhéjnyi terjedelemben, de megkapó tömören. Gróf Zichy Nándor a szabadkőműves liberalizmus fénykorában harcolt a Regnum Mariánumért, a keresztóny-katholikus erkölcsökön újjáépítendő, gazdag Magyarországért, abban az időben, amidőn ezen eszmék számára az államhatalomban inkább ellenséget, mint pártfogót, a társadalomban pedig fásultságot ós hideg közönyt talált. Azonban „vesztébe rohanó népét látta Zichy Nándor ós megsajnálta", mint Kaas Ivor mondotta róla és egy félszázadon keresztül lankadatlan hévvel küzdött. Megilletődötten szemléljük a keresztény Magyarországnak ezt a titáni harcosát mi, a szerencsétlen későbbi kor gyermekei, akik ma már világosan látjuk, hogy azért következett be ránk a nagy nemzeti összeomlás, mert Zichy Nándornak olyannyira egyedül kellett állania a küzdelmet. A füzet utolsó sorai felé olvassuk: „Akik ma Zichy Nándor szellemében dolgoznak, azok mentesek is mindazon eltévelyedésektől, amelyeket a keresztény újjászületés jelszavával szájukban a kicsiny tudatlanok és nagy önzők e csonka ország ellen elkövettek és elkövetnek." — Mennyire igaz ez! A mai kor magyarja sokat tanulhat e füzetkóbői. (g.) Ingatlanforgalmunk. Esztergom sz. kir. város területén 1922. július 1-től július 15-ig történt ingatlan átírások : Szabó Ferenc és neje 230,000 koronáért Gábris Antaltól Kossuth Lajos-utcai ház. — Bél Erzsébet és Mária 600 kor. Kaszner Teréz Bartal Flórisnétől bocskoroskúti szántó. —

1 Kis Mihály ós neje 300 kor. u. a. döbönkúti szántó. — Özv. Bél Istvánnó Kaszner Mária 7000 kor. u. a. több' helyen fekvő családi birtok. — Szabó Antal és neje 45,000 kor. Tót István ós nejétől őrhegyalji szőlő. — Mekler Lajos 5000 kor. Szabó Istvántól diósvölgyi szántó. — Molnár János ós neje 30,000 kor. Gajdos István és nejétől Kálvária-utcai ház. — Erős István és neje 20,000 kor. Esztergomi érsekségtől beltelki házhely. — Adorján Ferenc és neje 12,000 kor. Adorján Lajostól kenderföldi szántó. — Kertész Ignác 15,000 kor. Mattyasovszky Lajos s t.-tól alsószigeti szántó. — Heischmann, Ferenc s fia cég 800,000 kor. Ifj. Heischmann Ferenctől Deák Ferenc utcai ház és gyártelep. — Hübler Ferencnó ajándék Özv. Szolvik Andrásnótól szamárhegyi föld. — Özv. Erős Ferencnó ajándék Özv. Szolvik Andrásnótól zsellér-föld. — Sádli István és testvérei ajándék Sádli János s nejétől összes családi birtok. •— Kovács István és neje 115,000 kor. Özv. Vig Józsefnétől zsellérföld ós rétek, dűlőbeli földek. — Szábold János s neje 1000 kor. Nemes Julitól őrhegyalji földrósz. — Német