ESZTERGOM XXVII. évfolyam 1922

1922-01-18 / 8. szám

ESZTERGOM POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Megjelenik szerdán, szombaton és vasárnap. Előfizetési ára helyben és vidékre: Egy hónapra 20 K. Egyes szám ára: hétköznap 1 K 50 f, vasárnap 3 K. Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerkesztő: Gábriel István. Kéziratok és előfizetések Szent Lőrinc-utca 5. sz. alá küldendők. Hirdetések felvétetnek B uzáróvít s Gusztáv könyvnyomdájában. CsoDka-Eszíergoro vármegye kiegészítése. Három éves a gyógyíthatatlan sebünk! — A vármegyék új beosztásának terve. — A közigazgatási bizottság már foglalkozott e kérdéssel. — Körültekintés a környéken. HÍREK. Mmel mkabb muhk az ido, mely bennünket esztergomiakat a most három éve bekövetkezett és a trianoni béke által is szankcionált nagy katasztrófától, a cseh megszállás tényleges bekövetkezésétől elválaszt, annál jobban látjuk e reánk kónyszeritett szomorú helyzet lehetetlen voltát. Ha gondolkozunk felette, egyre világosabb lesz előttünk, hogy Esztergomnak örökös siratnivalója lesz a párkányi járás elvesztése, melyre még azt a frázist is nehéz vigasztalóul elmondani, hogy az idő minden sebet begyógyit. A mi nagy ós nyilt sebünkre csak egy hatásos orvosság lehetne, az, ha a párkányi járást visszakaphatnék, mely Esztergomnak egyedüli természetes, a földrajzi, természeti ós — a hid révén — technikai viszonyok által predesztinált éléstára, fenntartója, támasza volt. Az idő, amely a megszállás óta felettünk elszállott, a reménység fonalát egyre vékonyította részünkre az Összeköttetés és egyesülés teljes visszaállítását illetőleg. Esztergom ma már ott tart, hogy ipari, kereskedelmi életképessége mindhamarább csődöt mond, mert az az egy kis járásnyi terület, mely e várost éltetni volna hivatott, nem elég részünkre és a mindinkább fokozódó drágaság helyzetünket valósággal tűrhetetlenné teszi. Miért aktuális e kérdés? E napokban került nyilvánosságra egy terv, mely a megcsonkított Magyarország megmaradt megyéinek uj beosztásával foglalkozik, másrészt éppen a legutóbbi közigazgatási bizottsági ülésen Dr. Gróh József bizottsági tag tette szóvá városunk ós' vármegyénk uj orientálódását a vármegye kibővítése érdekében. Ez a két dolog teszi 'aktuálissá mai cikkünk megjelenését, mely a vármegye kibővítésének ügyében óhajt néhány szempontot leszögezni. Nagyon örülnénk, ha jelen soraink hivatottabb körökben is visszhangot keltenének, hogy ezen, égetően fontos probléma ügyében egységes vélemény alakulna ki Esztergom összes mértékadó helyein, mely szükség esetén az illetékes fórumok előtt határozott állásfoglalás ós nyomatékos kívánalom alakjában jutna kifejezésre. A vármegyék uj beosztása kórdósében nyilvánosságra jutott egyik javaslat, melyet Dr. Erdélyi Magyar Péter neves nemzetgazdászunk készített, Esztergom vármegyét a pestmegyei pomázi járással egészíti ki. Szó volt egy másik terv szerint Csonka-Komárom vármegyével való egyesülésünkről, mig legújabban a cs avargőzös járatok tavaszi beállítása aktuálissá tette Csonka-Hontmegye szobi járásával való kiegészítésünket. Annyi bizonyos, hogy az egy járásból, 23 községből álló vármegye fennmaradása — bármily ideális volna is a közigazgatás intenzivitása szempontjából — államgazdasági tekintetekből sokáig fenn nem állhat. Nézzük tehát az eshetőségeket külön-külön azok közelebbi megismerésének céljából. Csonka-Komárom vármegyével vagy annak egy részével való egyesülésünk volna a legtermészetesebb, legkívánatosabb. Az egész vármegye hozzánkcsatolása, vagy viszont, azonban e két szomszéd vármegye tradicionális múltja folytán aligha lesz keresztülvihető. Komárom vármegye megmaradt két járásában, a tataiban ós gesztesiben oly fejlődésre képes nagyközségek vannak, amelyek e megcsonkitottságában is elég , nagy vármegye termékeny községeinek vonzóerejét maguknak biztosítani képesek. Szó volt arról is, hogy csak a tatai járás csatoltatnók varmegyenkhez. -Nagy akadálya ennek a földrajzi helyzet, mely a közbeeső Q-erecsében jc összekötő utakat nem bir részünkre biztosítani, Ha mégis megtörténnék, szükség volna az Esztergom—Almásfüzitői vonatjáratok intenzivebb kifejlesztésére és az esztergomi járás területén legalább a Bajnától átvezető törvényhatósági útnak a tatai járás területén folytatódó ós a mainál tökéletesebb kiegészítésére. Sajnos, hog^ más forgalomkópesebb út nem köt össze bennünket e járással, melyet ha megkapnánk, csonka vármegyénk 24 községgel, 44 ezer lakossal ós 621 négyzetkilométer területtel növekednék. A pomázi járás hozzánkcsatolása, mely az emiitett Dr. Erdólyi-Magyar-fóle u; közigazgatási-beosztástervezet alapján történnék közlekedési szempontból jobb képet nyújt aí előbbinél, azonban e járásnak csak alig egy-kó1 községét tudnók piacunkul megszerezni, mert azoknak hosszú mult által kifejlesztett természetes útjai mind a főváros felé irányulnak. A főváros közvetlen környékéhez tartozván, azt hisszük, Í járás községei maguk tiltakoznának legjobban a hozzánkcsatolás ellen ós Esztergomot kizárólag csak egy távoleső ós a mainál nehezebben megközelíthető adminisztratív központnak, nem pedig egyben piacnak ós szellemi gócpontnak is tekintenék. Erős ellenállás nyilvánulna meg Í főváros részéről is, amely — ha már megye' központ — természetesen a közvetlen körzetébe tartozó községeket és járásokat óhajtja elsősorbar adminisztrálni. E járás hozzánkcsatolásával 1£ községgel ós 38 ezer lakossal növekednénk, dí azt hisszük, ez sem reánk, sem az illető járásra nézve nem volna kívánatos. Csonka-Hont vármegye magunkhoz hasonló szerencsétlen helyzetben sínylődik, sőt ennek még a három megmaradt járását, az ipolyságit, vámosmikolait és szobit, különkülön is • megcsonkították. Csonka vármegyében csonka járások! Legszerencsétlenebb közülük a vámosmikolai, amelyet négy községgel ós a járásszékhellyel meghagytak a Csóványos ós Várbükk alján, elzárva természetes központjától Ipolyságtól, mig a nemsokkal szerencsésebb ipolysági járás megmaradt része vasúti összeköttetés folytán Balassagyarmatra már inkább támaszkodhatik. A legkevósbbó megcsonkult szobi járás útjai mind a Duna felé vezetnek, hegyek által állandóan elválasztva a vármegye nagyobb részétől, úgy, hogy már a békeidők uj közigazgatási beosztási terveiben is szó volt Esztergom vármegyéhez való csatolásáról. Mivel a békeszerződés e járásból hozzánk közelebbeső öt községet elszakított, mindössze nyolc községre számithatunk e járással való egyesítésünk esetén, melyek átlagos lélekszáma tizenkétezer lélek. Ezek közül is Zebegóny, Nagymaros ós Szokolya külön természetes fogyasztó körzetet alkotnak. Kívánatos volna tehát a vámosmikolai járás megmaradt részének hozzánkcsatolása is, mely Vámosmikola—Letkós—Ipolydamásdi-út révén elég jól megközelíthető. E kérdésre legközelebb még visszatérünk. Esztergom állásfoglalásától igen sok függ e most folyó kérdések elintézése körül. Bár a kormány most nincs olyan helyzetben, hogy e nagy körültekintést igénylő, sokféle szempontból mórlegelendő kórdóst sürgősen megoldja, nekünk mégis jó lesz, ha a megoldás el« következéséig meglesz már e kérdésben jól megvitatott, kellő érvekkel körülsáncolt egyöntetű állásfoglalásunk. * A keresztény Zene- és Színművészek Nemzeti Szövetségének művészgárdája e hó 21.-ón este 6 órakor a főgimnázium dísztermében művószestólyt rendez, amelynek műsora a következő: 1. Megnyitó beszéd. Tartja: Dr. Antóny Béla polgármester. 2. Szavalat. Előadja: Bakó László, a nemzeti színház örökös tagja. 3. Operaénekek. Kruyswick Annie m. kir. Operaház tagja. 4. Hegedűszóló: Ghóczy Barnabás a m. kir. Operaház tagja. 5. Szavalat: Textorisnó, Lányi Julianna drámai művésznő. 6. „Meghalt az Isten?" dráma egy felvonásban. Történik Erdélyben napjainkban. Irta: Szilágyi Béla. Játszák: Bakó László, K. Somló Emma, Onódy Ákos stb. 7. Operaónek: Pogány G-yörgy a berlini udvari operaház tagja. 8. Szavalat. K. Somló Emma, a nemzeti színház örökös tagja. 9. Zongoraszám: Schmiedhauer orgonaművész. 10. Mi atyánk. Irta: G-yula diák. Szavalja: Bakó László 11. „Modern feleség." Vígjáték egy felvonásban. Irta: Follinusz Aurél. Játszák: Somló Emma ós Unódy Ákos. Az énekszámokat Schmiedthauer orgonaművész zongorán kisóri. Esztergom városnak minden szép ós jóért lelkesedni tudó közönsége bizonyára fel fogja használni az alkalmat s ezen művészestélyt megjelenésével nagysikerű művészi eseménnyé avatja. A jegyek számozottak s előre válthatók Buzárovits, Brutsy, Rottár ós Erbánfóle üzletekben. * Gazdasági állapotok mult év decemberében. Lakner László kir. gazdasági felügyelő a közig, bizottság legutóbbi ülésén vármegyénk mezőgazdasági állapotáról a következőket jelentette : Az időjárás december hó folyamán a legmostohább volt. Esők fagyokkal váltakoztak, miáltal az őszi vetések nagyon sokat szenvedtek. Szántani egész hónap folyamán nem lehetett úgy, hogy a tavasziak most már tavaszi szántásba fognak kerülni. Ily körülmények között a jövő évi termésre — sajnos — igen rossz kilátások vannak. Az állatállomány az istállókban koplal. Ekkora takarmányinsóg már évek óta nem volt. A széna, szalma ára oly magas, hogy vett takarmányon teleltetni lehetetlen. * Értesíttetnek a közszolgálati alkalmazottak, hogy a január havi kedvezményes árúk e hó utolsó napjáig feltótlenül kiváltandók, mert február hónapban január hóra esedékes árú felsőbb rendelkezés folytán ki nem adható. * Kis hirek Magyarországról és a nagy világból. A 6 éves Róbert királyfin Clermont zürichi tanár vakbóloperációja kitűnően sikerült. — A Bécsben folyt magyar-osztrák tárgyalások kedvező eredményre nyújtanak kilátást. — A Ganz-Danubius ós a Hofherr ós Schrantz-gyár sztrájkoló, illetőleg kizárt munkásai és a gyárigazgatóságok között a budapesti rendőrség vezetésével folynak az egyezkedési tárgyalások. — Mirza Kazem perzsa származású orosz herceg elnökletével az orosz monarchisták klubot alapítottak Budapesten. — A budapesti francia követségen vasárnap ünnepi ebéd volt a Moliórejubileum alkalmából. — Gróf Andrássy G-yula a lajstromos választási rendszer mellett foglal állást. — Az uj választásokon ismét alkotmányozó nemzetgyűlést fognak választani, hogy megoldják a függőben maradt kórdóseket. — Szerbia területén a férfiaknak 67, a nőknek 97 százaléka analfabéta. — A cannesi konferencián a német álláspontot fogadták el. Briand ellen emiatt a francia militaristák annyira felzúdultak, hogy le kellett mondania a miniszterelnökségről. •— Massaryk cseh köztársasági elnök Millerand meghívására Parisba megy. — A svéd kormány 90 millió svéd koronát irányzott elő a munka-