ESZTERGOM XXVI. évfolyam 1921

1921-11-06 / 129. szám

ESZTERGOM POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Megjelenik szerdán, szombaton és vasárnap. Előfizetési ára : Egy hónapra 10 K, vidékre 14 K. Egyes szám ára: hétköznap 80 fill., vasárnap 1 kor. Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerkesztő : Gábriel István. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szent Lőrinc-utca 5. Hirdetések felvétetnek Buzárovits G. könyvnyomdájában Esztergom és Erdős József kiadóhiv. megbízottunknál Budapest, III. Zsigmond-u. 46. Emléktáblát a főgimnázium hőseinek! — A főgimnáziumi cserkészek felhívása. — A főgimnázium Holló cserkész-csapata mozgalmat kivan meginditani azzal a céllal, hogy a főgimnázium épületében emléktábla helyeztessék el azon volt gimnáziumi növendékek neveivel, kik a világháborúban és az azt kővető nehéz időkben életüket áldozták a Hazáért. Amidőn mi, cserkészek felvetjük ezt az eszmét, tesszük ezt azért, mert mint cserkészeknek kötelességünk az elesett hősök emlékének ápolása. Kötelességünk nemcsak nekünk, hanem mindazoknak is, akik ebben az intézetben tanulták félni az Istent ós szeretni a Hazát. Legalább igy fejezzük ki hódolatunkat és hálánkat annak a halhatatlan Hősiességnek, mely eldobott magától mindent, ifjúságot, örömmel teli életet, fiaik után zokogó édesapát ós édesanyát, csakhogy a mindennél drágább szent Haza éljen ! Tesszük azért is, mert hisz tagadhatatlan kötelékek fűznek minket e hősökhöz: tanítványai vagyunk az iskolának ós azon tanári karnak, mely őket is felnevelte. Azt akarjuk, hogy ez az épület, mely oly sokszor látta e hősöket falai között gondtalan, kacagó diákkorukban, fogadja be őket még egyszer haláluk után, megőrizvén emléküket mindaddig, mig csak nevelődnek benne ujabb ós ujabb generációk. Szükség van erre az emléktáblára azért, hogy az intézet száz és száz diákjának nyolc esztendőn át, minden órában szeme előtt legyen ez a dicsőséges névsor, hogy tanulhasson belőle hazaszeretetet ós önfeláldozást; hogy példaként véssenek lelkükbe minden egyes nevet; hogy ott álljon előttük, mint örök felkiáltójel, mint a mindenható hazaszeretet törvényeivel teleirt mózesi parancstáblák, melyeket összetörni lehet, de a tanítás, mely róluk olvasható volt, évezredek multán is él ós hirdettetik. Tőlük, belőlük merítsen majd az ujabb korok diákja erőt és szabadkőművesség is csak eszköz nekik, mely előtt' hatalmuk székhelye és tevékenysége rejtély marad, hogy a titkos mozgatók önmagukat és céljukat mögéje rejtsék. Ilyen eszköz kezükben a pénz s a szabadság,- egyenlőség, testvériség eszméjének hirdetése is, mert az első jegyzőkönyv szerint elmúlt, messze időkben voltak ők hirdetői e három szónak. A 11. jkv. szerint pedig a politika felvetése s a szabadkőmives hadseregbe toborzás csak arra való volt, hogy port hintsenek vele a goyim szemébe. Igy akarták elérni azt, hogy a goyim legyen a birkanyáj, ők pedig a farkasok, olvassuk ugyancsak a 11. jkv.-ben. A mai idők szempontjából mindazáltal legérdekesebb talán az, hogy ők a forradalmi mozgalmakat, rendzavarást, felfordulást, mint az anarchizmus segédeszközeit, csupán eszköznek, de nem végcélnak tekintik; mig forrongást hirdetnek, addig maguk feltótlenül hisznek az erős kormányzás hasznaiban; a jkvek részletes terveket tartalmaznak a hatalom gyakorlására nézve is : a királyt a Dávid házából származók közül fogják választani s ha gyengének mutatkozik, hatalmától meg fogják fosztani; de mindent elkövetnek, hogy népszerű legyen. íme, igy hirA dalbetétet énekli: Herceg Béla budapesti színművész A „KULTUR" MOZGÓBAN. Komoly és méltó vátatás. Esztergomban, 1921. november 5.-én. A dorogi képviselőválasztás zaját elnyomja az a nagy fájdalom, amely az utóbbi történelmi jelentőségű, napokban nehezedett a magyar nemzetre. A dorogi választókerület derék polgárai ma, f. hó 6.-án küldik uj képviselőjüket a magyar nemzetgyűlésbe az elhunyt Dr. Szilárd Béla helyett. Csendesen, minden pártszenvedély nélkül beszélünk erről a fontos aktusról, a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának erről a küzdelmes napjáról, mert a magyar ember ajakát nemzete jogainak és alkotmányának vérig sértése miatt a tehetetlenség kínja remegteti. Érzi, hogy sújtani kellene legszentebb talizmánjának, nemzeti függetlenségének ós önállóságának védelmére, de gúzsbakötött és megcsonkított karjait egyenlőre felemelni még nem bírja. A haza fennmaradásának érdeke követeli, bogy a lehetőségekhez tartsa magát és a feltámadáshoz vezető küzdelmet a belső megerősödés munkálásán kezdje, reményét a külpolitikai viszonyok változásába, az isteni örök igazság eljövetelébe vesse. Hisszük és valljuk, hogy a dorogi képviselőválasztás ezekhez a súlyos időkhöz mért komoly és méltó választás lesz, amely a nemzet belső megerősödését fogja előmozdítani és a magyar igazság eljövetelének bizalmát kelti fel a szomorú lelkekben. Ez a választás nem tekintheti a pártok programmpontjainak apróié kosságait és nem hallgathat azokra, akik a magyar politikai forum és a magyar közélet senkijei és mint minden választásnál, úgy most is hízelgő frázisokkal akarnak a választópolgárok szemében maguknak politikai tőkét kovácsolni. Ez a választás nem engedhet meg magának kortesviadalokat, ez a választás nem engedhet a magyar nemzetgyűlésbe olyant, aki az ország területi integritásának visszaállítására abszolúte semmit nem tehet. Nem! Ez a választás komoly lesz, azaz komoly férfiút, a társadalmi megerősödés és béke emberét küldi a parlamentbe, hogy ott a nemzeti egyesülés munkáját segítse elő, amelyre e nehéz időkben oly nagy szükség van. Ezenkívül a komoly megfontolás mindenekelőtt megköveteli a dorogi kerület választóitól azt is, hogy a csonka ország vérző sebeire tekintsenek, saját csonka vármegyéjük vergődését nézzék és éppen ezért oly férfiút küldjenek a tettek mezejére, aki az ország vérző sebeinek orvosa is tud lenni s aki a magyar külpolitikának, az ország területi visszaszerzésének tehetséges munkása, aki dolgozni tud és fog azon, hogy Magyarországot a mai fájdalom és szégyen többé soha ne érhesse. Ez a férfiú pedig Dr. Ludwig Ernő főkonzul, a keresztény nemzeti egyesülés jelöltje, Apponyi munkatársa. A választás tehát valóban komoly lesz és méltó a mai nehéz időkhöz, a nemzethez és a dorogi kerülethez. kl „ESZTERGOM" TÁRCÁJA. földalatti összeesküvő A „Morning Post" cikkei a forradalmak okairól. Az Egyesült Keresztény Nemzeti Liga kiadása. 1921. II. A zsidóból kikeresztelkedett és kath. pappá lett Lémann J. „A zsidóság hatása a francia forradalomra" c. munkájában a titkos társulatok eredetét a zsidó ú. n. kabalára vezeti vissza, mely eredetileg a színtiszta zsidó hagyományt tartalmazta, később azonban a boszorkányságnak a alchimiának lett szülőjévé. Ugyanezen könyvében beszól e titkos társulatok pokoli tervéről, „melynek megvalósulása egyetlen csapással felosztaná a keresztény társadalmat, de a zsidók vallását ós szokásait is, hogy azután oly helyzetet teremtsen . . . ., melyből hiányozni fog az istenség — s politikailag szólva — a keresztény a zsidónak ha nem is rabszolgája, de legalább is alárendeltje lesz." Lém annak szószerint idézett eme szavai rémségesen mutatják a végső célt, mely felé a zsidóságnak vezető szerepet vivő része törekszik, de még ékesebb bizonyságok erre azok a levelek, melyeket az orosz Sergej Nilus adott ki „A nagy a kicsinyben" c. munkájában 1905.-ben. A munka tulajdonképen „a bölcs sioni vének" 24 gyűlésének jegyzőkönyvét tartalmazza, melyeket egy titkos jegyzőkönyvből loptak el. Ilyként hitelességüket csak belső okokkal támogathatjuk. Elmondják ezek a jegyzőkönyvek, hogy az egész világ felfordulás előtt áll s mihelyt megtörtént Oroszország teljes meghódítása, nem marad el Németországé és Angliáé sem, mignem Jeruzsálemig Konstantinápoly a 8. és utolsó állomás. Ha vizsgáljuk az orosz állapotokat, melyek irányitói kétségtelenül zsidók, nemkülönben az egyéb munkásmozgalmakat, melyek mozgatói között a zsidóknak szintén élénk szerep jut, azt kell mondanunk, hogy Sión vénjeinek jegyzőkönyvei valóban az igazat tartalmazzák. S ha elfogadjuk e jegyzőkönyveket valódiaknak, igen érdekes világot vet a háttérre az a kitétel, hogy az összeesküvés főcélja a világ kormányzásának egy Dávid véréből származó király kezébe juttatása. A 4. jegyzőkönyv szerint pedig maga a 1921. évi november hó 5—6.-án, szombaton és vasárnap a legkedveltebb dán moziOLAF F JSZAKA művész mesteri alkotása: szenzációs dráma 5 felvonásban.