ESZTERGOM XXVI. évfolyam 1921

1921-11-06 / 129. szám

lelkesedóst és tanulja meg legfőbb kívánságának tartani azt: bárha e névsor az ő nevével foly­tatódnék ! . . . Ezért kérő szóval fordulunk a főgimnázium minden volt növendékéhez. Az emléktábla elké­szítésére bizonyos összeg kell, melyet gyűjtés útján akarunk előteremteni. Járuljon ahhoz min­denki saját tehetsége szerint. Szolgáljon ez al­kalmul arra, hogy lerójják kegyeletük adóját régi barátaikkal szemben, kikkel valamikor na­ponkint együtt voltak & kiknek nem adatott meg a sors : tovább élni a magyarok küzdelmes életét, de akiknek halála záloga Magyarország feltáma­dásának. És végül azokhoz fordulunk, kik a legdrá­gábbat már feláldozták a Haza oltárán, az elesett hősök szüleihez és hozzátartozóikhoz, de tőlük nem kérünk anyagi áldozatot. vA hőst adtak a Hazának és példaképet nekünk, őket csak arra kérjük, hogy a hősi halált halt volt gimnáziumi tanulók nevét levelezőlapon jelentsék be az intézet Igazgatóság ának. Az emléktáblát pedig állítsa fel a baráti kegyelet. Esztergom, 1921. november 2. Az esztergomi bencés főgimnázium Holló cserkesz-csapata. — A Hévíz-utca Kisduna felőli torkolata előtti téren néhány nap óta nagy sereg embert látunk. Idősebb férfiak, nagykendőbe csavart asszonyok, serdűlő gyermekek kapálgatnak, gereblyéznek nagy szorgalmasan. Időnkint meg-megáll egyik­másik ós végigtekint a végzett munkán. Az addig hepe-hupás tér simul, a nagy földhányások el­tűnnek, az odahordott szemétkupacok ezerféle szinű holmijai beleolvadnak a tér földjének barnaságába. A Hóviz-utca egészen jó képet nyer e tér rendezésével. A munkálatok célja és a tói­mikénti felhasználása ügyében megkérdeztük ma Tiefenthal G-yula városi főmérnököt, aki a kö­vetkezőket mondotta el tudósítónknak: A tér rendezését már régtől sürgették, legutóbb a Sétahelyszépitő Egyesület irt át a városhoz a rendezés érdekében. A rendezést nemcsak a nem­régen lefolyt csatornázási munkálatok után fel­maradt földhányási egyenetlenségek eltüntetése kívánta, hanem egyeseknek azon eléggé el nem Ítélhető szokása is, hogy az összegyűlt szemetet, hordalékot odafuvarozták, miáltal a tér valóság­gal elriasztotta a jobb ízlésű közönséget. A vá­rosnak most a nagyobb külső munkák végez­tével jelentékeny kózirobot áll rendelkezésére, amit e tér elhalaszthatatlanná vált rendezésére fordíthatunk. Az egyengetés máris jól előre haladt. A térről a Marosi ós Leitgeb-fóle házak között a Ferenc József-útra kivezető névtelen utca szintén megtisztult az ott magasan felhalmozó­dott szeméttől, mely utca a város közepén lévén, egy cseppet sem szolgált dicséretére Esztergomnak. Sajnos, hogy a szépen előrehaladó munkát még mindig zavarják azáltal, hogy a környékbeliek a házi szemetet, mások az elfuvarozott szemetet ide öntetik ki, dacára, hogy ezt az államrendőr­ség kapitánya egy izben már nyomatékosan el­detnek anarchiát és forradalmat, hogy felhasz­nálásukkal kiépítsék a maguk szilárd ós biztos hatalmát. A „Morning Post" cikkei azután hosszasan ismertetik a sioni vének jkvei hitelességének belső bizonyságául is, az európai államok forradalmi mozgalmait. Nekünk, akik bőven ismerjük az orosz bolsevizmus rémségeit, akik átéltük a ma­gyar kommunizmust, bőven olvastunk Kemal pasa s az orosz forradalmárok össeköttetóseiről, meg a németországi mozgalmakról, nem kell ezen ismertetésekkel bővebben foglalkoznunk. Sok mindenről ir még e könyv ós sokkal élesebb hangon, mint ahogyan ón ismertettem. A zsidóság, a szabadkőművesség és a forradalmi mozgalmak kapcsolatát oly élénken hangoztatja, hogy nálunk feltótlenül a felekezeti izgatás vádja alá helyezték volna a szerzőt. . De nekünk, kik sok mindent saját kárunkra tapasztaltunk, legyen elég ennyi is. Legyen elég arra, hogy felébressze ellenállásunkat s ha már fel is hagyunk azzal a forró augusztusi hévvel, mely a kommün bukása után a magyarság zömét áthatotta, ne szűnjünk meg soha folytatni az ön­védelem ésszerű harcát s annak folyamán soha ne feledjük, hogy a most kifejtettek szerint a legszebbnek látszó emberi eszme is csak maszlag és eszköz a titkos ós félelmetes szekta kezében. (Vége.) Dr. S. J. i tiltotta. Akit rajta érünk a szemét idehordásán, i természetesen büntettetni fogjuk. A térről a i Ferenc József-útra nyiló névtelen utcát az állam­j rendőrség vezetőségének véleményezése szerint I legcélszerűbb volna elzárni, mert a rendőrségnek j nem áll annyi ember rendelkezésére, hogy ezt a ! részt állandóan őriztesse s igy az utcát a be­I mocskolástól megóvja. A műveletlenebb nép — esztergomi ép úgy, mint vidéki — egészen rá­szokott, hogy ezt az utcát használja illemhely gyanánt s igy az elzárás mindaddig, mig azon rendszeres forgalom nem keletkezhetik, indokol­ható. Hogy a szóbanforgó teret mily célra hasz­I nálja fel a Város, eltérők még a vélemények. A j Sétahelyszépitő Egyesület gyermekjátszóhelyet I tervezett e térre, mig más helyről oly indítvány j hangzott el, hogy a piacot, vagy legalább is I annak egy részét helyezzék ide. Ez utóbbi eset­I ben az emiitett névtelen utcát is szabadon kell I hagyni a piaci forgalom megkönnyítése céljából, j A Sétahelyszépitő Egyesület különben a térnek ! Kisduna felé eső részén parkot is létesített, az oda tervezett modern illemhely közeli felálli­I fásáról azonban ma az óriási költségek miatt, nem is szólhatunk. — A város pénzügyi bizott­sága már a legközelebbi ülésén foglalkozni fog a tér felhasználásának kérdésével. ! HIREK. Ä gránátosok. (Die Grenadiere.) — Heine Henrik költeménye. — j Két gránátos ballag Franciaországba, ! A nagy orosz földön hadifoglyok voltak. I Húzzák fáradt testük és hogy jő az alkony, j Egy német kunyhóba szállásért kopognak. — Mi újság, mi hír van Franciaországról? — Franciaországnak, haj, azóta vége ! Szétverték, legyőzték a világhatalmak • S elvitték a császárt Elba szigetére. f ! A két gránátosnak könny buggyan szeméből; j Sok szenvedés végén nem ilyen hírt vártak, j Szól az egyik halkan : „Sebem újra érzem, Egész testem lázas, fájó tüzek bántnak." A másik felsóhajt: „Dalolni akartam, De most a meghalás jutott az eszembe. Hej, otthon az asszony ós az éhes gyermek. .. Haza ha nem jutnék, velük, jaj, mi lenne?" í — „Ej, mi most az asszony! Ej, mi most a gyermek! i Nemesebb az érzés, miért a bú átjár — I Hadd, felejtsd most őket! Kolduljon, ki éhes ! ! Fogságban a császár! Fogságban a császár! Egy kérésem volna — az egekre — testvér, Felzaklatott lelkem elszáll nemsokára . . . Ne temess el itten vadidegen földbe, Vigyél el magaddal Franciaországba! Mikor koporsómban kiterítve fekszem, Szivem fölé tűzd fel a becsületrendet, Puskát fektess mellém, hogy karom ölelje. Kardomat is kösd fel, hogy vele pihenjek! Igy fekszem majd aztán sírom mély ölében S figyelek, mint őrszem sötét éjszakába'... ( Mig egyszer csak hallom, hogy ágyúszó dörren i S földet renget futó paripáknak lába. i Átrohan fölöttem fehér paripáján, j Átrohan a császár harcok viharában . . . I Felkelek a sírból fegyverrel kezemben S vérem ontom érte újra a csatában!" H. I. * Esküvő. Dr. Strőszner Ödön egészségügyi tanácsos, a székesfővárosi közegészségügyi ós bakteriológiai intézet h. igazgatója és neje Marosi Lujza egyetlen leányát Mariannet, f. hó 8.-án vezeti oltárhoz Brutsy Pál tart. főhadnagy, taka­rékpénztári tisztviselő, a budapesti, Scitovszky­tóri jezsuiták Jézus Szent Szive templomában. * Kót tölgy. Baja város közönsége elhatá­• rozta, hogy az ottani állomás azon helyén, ahol IV. Károly király utoljára lépett magyar földre, I kót tölgyfát ültet évszázadokra szóló emlékül. j * A Szent Ignác Temetkezési Egyesület elhunyt tagjaiért a gyászszentmise a vizivárosi plébániatemplomban f. hó 7.-ón hétfőn, 8 órakor lesz megtartva. Külön értesítést nem küldünk ! szót, azért ezúton hozzuk t. tagjaink szives tudo­I mására. Igazgatóság. * A dorogi kerületben vasárnap és hétfőn j lefolyó nemzetgyűlési képviselőválasztás alkal­I mából Dr. Ludwig Ernő képviselőjelölt támoga­i fására szombaton a kerületbe érkeztek Oláh ! Dániel v. miniszter, Bartos János v. kormány­I biztos, Székely János v. államtitkár,- Legeza Pál, I Haller József nemzetgyűlési képviselők, Csik j József népszövetségi titkár ós Dvihally Géza, a i Ker. Nemzeti Egyesülés Pártjának központi fő­I titkára. A mai napon a kerület összes közsógei­I ben voltak népgyűlések. A választási eredmény­; ről legközelebbi számunkban remélhetőleg már I részletes tudósítást hozhatunk. * Adomány. Dr. Gróh József ügyvéd egy vitás ügyből kifolyólag 200 koronát juttatott a hadiözvegyeknek ós hadiárváknak, mely adomá­nyért a „Hadirokkantak stb. Nemzeti Szövetsége Esztergommegyei csoportja" nevében köszönetet mond az igazgatóság. * Népfőiskolai tanfolyam megnyitása Tokod­altárón és Tokodon. E hó 3.-án délután történt meg a tokodaltárói bányász népf. tanf. és este a tokodi földmives népf. tanfolyam megnyitása. Tokodaltárón Csanády László főfelügyelő, Toko­don pedig a község plébánosa üdvözölte Palkovics alispánt, mint a vall. és közokt. miniszter kép­viselőjét, továbbá Bodnár György kir. tanf., Dr. Bocsánczi Lukács vm. sz. titkárt és Prikkel Mihály tb. főszolgabírót. Az üdvözlő beszédekre mindkét helyen Palkovics alispán mondott gondolatokban gazdag beszédet, majd Tokodaltárón Dr. Bocsánczi Lukács, Tokodon Bodnár György kir. tanfel­ügyelő mondtak beszédet. Az ünnepély lefolyása után Palkovics alispánt a tokodi földmives kö­zönség dalárdája Bárdos Béla tanitó vezetése mellett kedves szerenáddal üdvözölte. * Wlindenszenteki kalácsot küldött egy jó­szívű adakozó az aggokházában lévő szegények­nek, amiért hálás köszönetet mond a főnöknő. * A moziban szabad előadást tartani. Az elrendelt nemzeti gyász a mozgófénykópszinházak előadásaira nem vonatkozik, minélfogva szom­baton ós vasárnap a Kultúr-moziban az előadá­sok megtartatnak. * A dorogi népfőiskola megnyitása. Megható szép ünnepély keretében folyt le folyó hó 4.-én délután 5 órakor a dorogi Bányász Népfőiskola megnyitása. A Himnusz után egy bányászhallgató a Magyar Hiszekegyet mondotta el, majd Schmidt Sándor bányaigazgató szép szavakkal üdvözölte a vall. ós közokt. miniszter képviselőjét, Palkovics László alispánt, továbbá a társaságában megjelent Bodnár G-yörgy kir. tanfelügyelőt, Dr. Reviczky G-ábor vm. főjegyzőt, Maros Antal tb. főszolga­bírót ós Dr. Bocsánczi Lukács vm. szabadoktatási titkárt. Az üdvözlő szavakra az alispán válaszolt s összetartásra, egyetértésre hivta fel a hallgatók figyelmét. Az Országos Szabadoktatási Tanács nevében Dr. Bocsánczi Lukács szólt a hallgatók­hoz, fejtegetve a népfőiskola hasznát, eredmé­nyeit, továbbá a haza ós a hazaszeretet fogal­mát. Végül Rákosi Károly, a tanfolyam vezetője mondott köszönetet az előadók és hallgatók ne­vében a miniszter képviselőjének. A beiratkozott bányászhallgatók száma eddig 45. Az előadások november 9.-én kezdődnek meg. * Mindegy nekem, akármilyet. — Egyik hi­vatalban szól egy tisztviselő-a szolgának- Menjen csak, János ós hozzon nekem egy újságot. — Milyet hozzak, kérem? — Mindegy nekem, akármilyet. Tehát annyi beszéd, irás, agitáció után még mindig akad keresztény, magyar, magát intelli­gensnek tartó ember, aki újság és újság között nem tesz különbséget, aki nem törődik azzal, hogy jó barátot támogat-e, vagy mérges kígyót táplál keblén, akinek mindegy, hogy mikor újságra fizet, a keresztény Magyarország funda­mentumát erősiti-e, vagy aláaknázza. Pedig az ilyen ember is sokat panaszkodik az élet nyo­masztó terhei miatt. De mily szánalmas követ­kezetlenség: a jelen nyomorúságot kárhoztatni, a társadalmi rend felforgatóira példás büntetést kívánni s ugyanakkor azokat az újságokat fizetni, zsebbe dugni, vagy kézben lobogtatni, amelyek ezreket vezettek félre s vittek a mai nyomorú­ságot előidéző őrületes felforgatásba. Tudatlanság ez, vagy rosszakarat? Bármelyik legyen, vég­eredményben igazán „mindegy..." * A sebes hajtás. Esztergom város legfor­galmasabb helye a Széchenyi-tér, Kossuth Lajos­és Lőrinc-utca torkolata, itt jár a legtöbb közön­ség. Az Isten kegyelme, hogy e helyen nem történik szerencsétlenség, mert a fogatok és a

Next

/
Oldalképek
Tartalom