ESZTERGOM XXVI. évfolyam 1921

1921-10-09 / 117. szám

POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Megjelenik szerdán, szombaton és vasárnap. Előfizetési ára: Egy hónapra 10 K, vidékre 14 K. Egyes szám ára: hétköznap 80 fill., vasárnap 1 kor. Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerkesztő : Gábriel István. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szent Lőrinc-utca 5. Hirdetések felvétetnek Buzárovits G. könyvnyomdájában Esztergom és Erdős József kiadóhiv. megbízottunknál Budapest, III. Zsigmond-u. 46. A világbéke és Magyarország. Irta: Dr. Ludwig Ernő főkonzul, a dorogi kerület kép viselőj elöltj e. A trianoni békének aláírása és annak ratifikálása hazánk leggyászosabb hivatalos ténykedései közé tartozik. Amikor azokat teljesitettük, még nem sejtettük annak teljes mértékét, hogy gyakorlatban mit jelent ez a béke Magyarország lakosságára nézve. A Felvidéket,' Erdélyt, a Bánságot úgyszólván önkivületi állapotban és akkor veszítettük el, mikor egy dicstelen forradalmi mámor kicsavarta kezünkből a fegyvert és ellenállás nélkül engedtük át végvárainkat, ezeréves történetünk annyi emlékével összenőtt szent földünket az ellenség portyázó rablócsapatainak, mert azt hitették el velünk, hogy csupán ideiglenes birtokbavételről van szó. Nyugatmagyarország átadása akkor talált bennünket, amikor a nemzetben ismét felébredt az önérzet, amikor lelkünk mélyében éreztük azt az égbekiáltó igazságtalanságot, amely tőlünk azt követeli, hogy Ausztria sebeinek behegesztósére, amelyeket a háború ütött amúgy is gyenge organizmusán, kárpótoljuk volt fegyvertársunkat ezer év óta birtokolt területünk átengedésével. A békeszerződésben megállapított jóvátétel nagyságára nézve a sötétségben tapogatódzunk, de borzadállyal gondolunk már most is arra a lehetőségre, hogy ez egy nap, valamikor a közeli, vagy kicsit távolabb jövőben valósággá válhatik. Temérdek azon kötelezettségek száma, amelyek a békéből mireánk fakadnak. Ezzel szemben parányi azon jogok száma, amelyeket a békeszerződés egyrészt azáltal nyújt, hogy a megszállt területeken élő magyar véreink védelmét némileg kilátásba helyezi, másrészt azáltal, hogy utasítja Ausztriát Bécsben visszatartott műkincseink ós történeti emlékirataink stb. kiadására. A trianoni béke mindenképen alkalmas, hogy pesszimizmusunkat növelje. S mi mégis inkább optimizmusra hajlunk. Hajlunk erre pedig azért, mert eltekintve attól, hogy az lélektani szempontból kívánatosabb ós megfelelőbb, lelkünk valamelyik reteszében érezzük, hogy a béke által teremtett helyzet tarthatatlan, hogy előbb-utóbb valaminek be kell következnie, ami ki fogja mutatni, hogy Európa és a világbéke nyugvópontra nem juthatnak, hacsak lényegesen meg nem módosulnak azok a föltételek, melyéket a háború által teremtett gyűlölködés állított fel válasz falakképen a népek közé, hogy soha ki ne békülhessenek. A béke revízióját mi persze csupán akkor várhatjuk, hogyha Németország ós Franciaország vagy az entente között kialakult egy olyan helyzet, mely éreztetni fogja az entente népeivel, hogy a revízió az ő egyéni ós kollektiv érdekük. Itt van pl. a munkanélküliek számának hihetetlen növekedése Amerikában, Angliában és Franciaországban, mely ma már legkevesebb 15 millió főre tehető. Ez a körülmény arra kényszeríti az entente, de különösen a magas gyakorlati érzékkel megáldott angolszász népeket, hogy munkasegélyekre már ma is annyit kell költeniök, amennyit még a legvérmesebb remények beteljesedése esetén sem várhatnak vissza Németországtól. Csodálattal kérdjük, vájjon mi lehet oka ennek az óriási méretű munkanélküliségnek ?! A mai világhelyzet valóságos szatírája, hogy ez a munkanélküliség egyenesen a versaillesi béke súlyos feltóteleire vezethető vissza. A súlyos fizetési kötelezettségek arra kónyszeritették Németországot, hogy idegen devizákat vásároljon a világpiacokon, hogy beszerezze azokat az aranyértékeket, melyeket az esedékes kártéritósi tartozások napján fizetnie kell az entente-nak. Természetes, hogy ez a bonyodalmas pénzügyi tranzakció csak úgy volt lebonyolítható, hogy a német márka árfolyama állandóan csökkent. Ez a német kivitel szempontjából előnyös, mert lehetővé tette, hogy Németország még munkásai fokozottabb igényeinek kielégítése esetén is sokkal olcsóbban gyárthat, mint akár Amerika, Anglia vagy Franciaország ós eláraszthatja a világpiacot olcsóbb gyártmányaival. Az entente nem veheti fel vele a konkurrenciát. Ezen a helyzeten csak úgy lehetne segíteni, hogyha a német békefeltételeket lényegesen enyhítik, illetve arányosítják Németország tehetőképességéhez. Ez azonnal ós természetszerűen változást idézne elő az egész elnyomorított világgazdasági helyzeten, mert javítaná a német ós a mi pénzünk értékét, azaz más szóval közelebb hozná az ellenséges országok valutáit egymásnak színvonalához. Nagyon sokan vannak ma már, akik azt hiszik, hogy ennek a változásnak hamarosan, talán már a jövő tavasszal el kell jönnie. Persze senki se lehet megmondhatója annak, hogy a javulás mikor fog beállani, de minékünk magyaroknak egy más körülmény is: a határkiigazitó bizottság szereplésének küszöbön álló beiktatása ujabb reményt nyújt, hogy a Millerand elnök levelében foglalt ígéretek megvalósulása közel áll ós a béke feltótelei talán ennek a révén némikóp enyhülnek. Esztergom vármegye szívszorongva várja ennek a bizottságnak döntését. A magam részéről, mint a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának dorogi hivatalos jelöltje mindent meg akarok tenni es minden befolyásomat latba fogom vetni, hogy ez a döntés Esztergomra nézve kedvező legyen. Ezt én nem választási igéretkópen mondom. Mert a határ kiigazítása ós a béke revíziója sokkal inkább össze van nőve lelkemmel, semhogy ezt politikai célok kedvéért áruba bocsátanám. A béketárgyalások megkezdése óta küzdöttem egy igazságos béke kivívásáért, mely a népek lelki harmóniáját megteremti. Hive voltam és vagyok a választott döntőbíróságok igénybevételének, melytől Magyarország talpraállitására nézve többet várok, mint a népszavazástól. Maradjunk mindvégig önérzetesek! Ne alkudjunk meg a helyzettel, de ne provokáljunk háborús veszélyeket se! A „többet ésszel, mint erővel" tovább fog vezetni bennünket, hogyha bele tudunk illeszkedni » mai világhelyzetbe ós a magyar érdekből világérdeket tudunk csinálni. A kereszténypárt jelöltje Dorogon. Dr. Ludwig Ernő életrajza, eddigi működése. — A kereszténypárt munkában. — Apponyi munkatársa. — Kit nyer a dorogi kerület Ludwig Ernőben ? A Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának hivatalos jelöltje: Dr. Ludwig Ernő, pénteken este érkezett meg a kerületbe ós most már a választásokig állandóan látogatja a községeket. Ludwig Ernőt Oláh Dániel volt munkásminiszter, Bartos János volt esztergomi kormánybiztos nemzetgyűlési képviselők és Dvihally Géza, a párt főtitkára kisérik Budapestről, a közeli napokban pedig támogatására a kerületbe érkezik Haller István, a párt elnöke, több képviselővel. A választási harc tehát teljes erővel megindult ós kétségtelenül a keresztény ós nemzeti irányzat győzelmével fog végződni. A dorogi kerület derék keresztény népe, nem tántorodhatik el a már j egyszer becsülettel megvallott elveitől. Ki kell tartania az ország és a kerület érdekében és tanúságot kell tennie arról, hogy teljes tudatában van, mivel tartozik a politikai következetességnek és Szilárd Béla emlékének. Ludwig Ernőben egyébként is oly képviselőt nyer a kerület, ki méltóan tölti be szerepót ós nagy összeköttetéseivel, tekintélyével s tudásával a kerület minden polgárának hasznára lehet. Dr. Ludwig Ernő magyar kir. főkonzul, a dorogi kerület képviselőjelöltje, született 1876. nov. 20.-án Pozsonyban. Anyai részről katholikus, atyai oldalról protestáns családnak fia. Pozsonyban végezte a kath. főgimnáziumot, aztán Bécsben a keleti és konzuli akadémiát, valamint a bécsi egyetemen jogot hallgatott. 10 évet Khinában töltött mint a volt monarchia képviselője. 1902-ben Pekingben a monarchia ügyvivője volt, 1903—1904-ben a tiencsini osztrákmagyar különítmény kormányzója, egy ideig a shanghai-i vegyes bizottság tagja. 1909-ben Amerikába került, ahol szintén kb. 10 évet töltött, mint a monarchia egyik külügyi képviselője, a legnagyobb amerikai magyar telepen, Klevelandban, ahol a magyar munkások érdekében bányákban ós acélgyárakban sok millióra menő kártérítéseket ós munkásbiztositásokat kieszközölt. Kijárta továbbá, hogy az amerikai munkástörvónyekből hiányzó, a magyar ós általában idegen munkásokra nézve sérelmes pontokat kirostálták. Igy azt is, hogy magyar munkások családjainak halálesetben ne 50°/o-át fizessék annak a biztositásnak, vagy kártérítésnek, amelyet amerikai munkások családjai kapnak, hanem épen annyit mint azoknak. A háború alatt 1917. májusig Amerikában volt. Onnan a bécsi külügyminisztériumnál volt beosztva mint főkonzul és vasúti, valamint pénzügyi referens. Másodelnöke volt a monarchia kártérítési bizottságának ós előadója számos külügyi szakkonferenciának. 1918. végén az összeomlás után mint a Magyar Vöröskereszt svájci missziójának elnöke hadifoglyainkat segélyezte ós az egész világgal folytatott tárgyalások kapcsán azok hazaszállítását kieszközölte. Az amerikai magyarság közreműködésével Amerikában kb. 6—8 millió koronát gyűjtött a misszió a szibériai hadifoglyok hazaszállítására. Ugyancsak Angliában, Amerikában, Svájcban, Spanyolországban, Hollandiában ós Svédországban meg Délamerikában kórházaink számára ós gyermekeink segélyezésére kb. 100 millió koronára tehető anyagi és tárgyi segélyeket eszközölt ki. 1919. szeptemberében magyar külügyminiszternek volt dezignálva. 1919. októberében a kormány nevében Sir George Clark-kal folytatott tárgyalásokat és létrehozta a pártközi értekezletet, mely a Huszár-kormányt megelőzte. A béketárgyalásokban számos publicisztikai munkával rósztvett. 1920. óta alapító tagja a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának. Számos magyar, angol, francia ós német könyvnek, brosúrának szerzője. („Khinai mesék", „A Peshoo Láma Pekingben", „Konzuli jog ós nemzetközi kérdések", „Ausztria-Magyarország ós a háború" stb. stb.) A hazai ós a világsajtóban is rendkívül nagy tevékenységet fejtett ki. 1921-ben mint a Magyar Külügyi Társaság egyik képviselője, Apponyi Albert gróffal képviselte Magyarországot a genfi népszövetségi társaságok kongresszusánál. Ludwig Ernő a Vaskorona-rend, a II. oszt. érdemrend és több jeles külföldi rend birtokosa. NŐs ember. Felesége kaliforniai, amerikai származású. Ludwig Ernő egyúttal igazgatósági tagja a Magyar Nemzeti Szövetségnek is. A magyar békekórdósben külön állást foglalt külügyi poli-