ESZTERGOM XXVI. évfolyam 1921
1921-08-20 / 96. szám
koronára, az 5000 koronásó 4000 koronára stb. száll le. A kékpénz lebélyegzése alkalmával kiállított „Pénztári Elismer vények" nem esnek vagyonváltság alá, sőt felhatalmaztatott a pénzügyminiszter, hogy ezekből az 1000 koronát meg nem haladó összegüeket visszafizethesse, (azonban ennek ideje még eddig nem lett megállapítva), az 1000 koronát meghaladó összegekórt pedig sorsolás alá kerülő kamatozatlan nyereményjegyeket fog a tulajdonos kapni, melyek 60 év alatt lesznek nyereménnyel, vagy legalább névértékben beváltva. A természetes személyeknek joguk lesz ingatlan stb. vagyonváltságuk felét névértékben nem csökkentett hadikölcsönnel kiegyenlíteni az esetben, ha a hadikölcsönt ők jegyezték és ha a váltságot egyszerre lefizetik. A természetes ós jogi személyek kötelesek a háború előtti címleteket, vagyis a régi összes államadóssági kötvényeiket, a 20°/o vagyonváltság lerovása céljából, kettős jegyzék mellett, 1921. augusztus 31.-ig a m. kir. állampénztárnál (adóhivatalnál) letenni. A váltságnak címletekben ki nem egyenlíthető töredékösszegét feltétlenül készpénzben kell leróni. Azonban a hadikölcsön kötvényeket nem kell az adóhivatalnál letenni, mert ezek névértéke ós ennek folytán kamata a törvény erejénél fogva — minden közbeeső ténykedés nélkül — egyötödével csökkent. Ezek 1921. július 1.-től kezdve a 80°/o tőkének megfelelő összeg után fogják a régi kamatláb szerinti kamatokat kapni. Tehát minden eredeti 100 korona a 6% hadikölcsönnel 4 korona 80 fillér, az 5V2°/o-osok után pedig 4 kor. 40 fillér fog fizettetni, de az adóhivatal csak a vonatkozó rendelet beérkezte után fogja ezen szelvények beváltását megkezdeni. A hadikölcsönök külön felsorolása felesleges volna, ellenben azok a régi államadóssági cimletek jegyzéke, melyek váltsága természetben készpénzben rovandó le, a következő : 4% koronajáradók, 4°/o aranyjáradék, 4°/o földtehermentesitósi kötvény, 3 72 , 4 és 4 l /2% járadékok, 4V2% törlesztéses járadék, 5 ós 5 L /2°/o pénztárjegyek, pécsi vasút 4% elsőbbségi kötvényei és a Tiszasorsjegyek. Félreértések kikerülése végett hangsúlyoznunk kell, hogy az itt előadottak csak a természetes és jogi személyek tulajdonában és birtokában levő állampapírokra ós hadikölcsönökre vonatkoznak, mert a közalapok, gyámpónztárak, egyházi ós jótékony alapítványok, végül a vagy onváltsággal már megrótt részvénytársaságok tulajdonát képező régi államadóssági kötvények nem esnek vagyonváltság alá, ugyanezek hadikölcsönei pedig 5°/o-kal kamatozó törlesztéses kölcsönné fognak átalakíttatni. Bleszl Ferenc kir. tanácsos, takarékpénztári igazgató. Esztergomi Szent István Szövetség. Tömörülés az együttműködésre. — A szövetség megalakulása. F. hó 17.-ón a Move esztergomi főosztályának kezdeményezésére 11 esztergomi egyesület képviselői gyűltek egybe és kimondották, hogy a város társadalmi, egyesületi és kulturális életében való békés és üdvös együttműködés s igy a városi közélet frissebb lüktetése, valamely ideális terv könnyebb kivitele céljából tömörülnek, csatlakozásra szólítják fel az összes esztergomi egyesületeket és ezekkel együtt megalakítják a Szent István i Szövetséget. A szövetség megalakításának szükségességót alig kell indokolnunk. Esztergomban igen sok egyesület van. Mindeniknek van nemes, speciális célja is. De — amint az utóbbi időkben láttuk — egyik sem működhetett kellő kihatással, mert vagy a többi egyesületek közönségeinek részvétlensége, vagy az egyesület kicsiny voltajgyámoltalanná tette a különben kívánatos célok elérésében. Minden egyesületnek a város egész közönségére, illetőleg az összes többi egyesületek lelkes támogatására van szüksége. A Szent István Szövetségben a különféle egyesületek saját különös hivatásuk ellen nem vétenek, sőt az ott megbeszélt lehetőségek ós módok szerint hathatós támogatásban részesülnek. Nagyon szeretnénk, ha augusztus hó 29.-e, — amikorra a nagy alakuló gyűlésre az összes esztergomi egyesületeket, tehát a Kath. Kört ós testvéreit, továbbá az Ébredő Magyarokat is szeretettel elvárják, — fordulópontot jelentene a város közéletében. A megújulni és haladni kivánó város érdeke, hogy társadalmi viszonyaiban és főképen kulturális munkájában a szövetség ideáljának, Szent Istvánnak meggyőződéses, organizáló ós egyöntetűen alkotó lelke vezesse. HIREK. Krónika. — Egy szerelmes versről. — Zord a szerkesztő szobája, Könyvek, térképek, lapok; A napsugár meg sem látja Egész nap az ablakot. Tollak fürge sercegése, Sűrű. dohány füstgomoly . . . Es benne a szerkesztő úr Mint ítélet, oly komoly. Egyszer csak e zord szobába Beröppen egy kis leány, Szeme tűz, az ajka rózsa, Hajnal nyílik mosolyán. Libben, táncol hóruhája, Napsugár fakad vele, Szava : gerlék kacagása S egy verset szorít keze. — Jó szerkesztő bácsi, kérem, Verset hoztam, nézze meg, Nékem írta egy poéta, Vers ez és nem egyszeregy! Ábrándos fiú az író, Szörnyen szerelmes belém! — Ez enyhítő körülményre Bírálat nem lesz kemény! — Hogyha jó a vers, a lapnak En ingyen átengedem; Hadd olvassák, szegény fiút Hogy gyötri a szerelem. Mily nagy kín az élet néki S néki én mily üdv vagyok; Bánatról zeng a hold fénye S könnyeznek a csillagok. A szerkesztő okulárét Tesz a két szemére fel S átfutja a verset gyorsan, Mindaddig mitsem felel. A vers bizony gyarló kissé, Szörnyen sánták- lábai S ami gondolat van benne, Megírta — Csokonai! Reánéz a kisleányra, Ki szótlanul érti már, Hogy versének az újságban Nyomdafesték nem dukál. A papirt keblébe rejti Es pirulva elrepül; De azt, hogy e versnél nincs szebb, Hiszi rendületlenül! H. I. Gyászos öltözetben, szomorú arccal, kisírt szemmel ünnepeljük ma első szent királyunk ünnepét. Gyászol Szent István országa, gyászol a népe. A régi Kegnum Marianum, melyet Szent István létrehozott s oly gonddal ápolt, romokban hever. Akármerre nézünk, mindenütt a pusztulás és gyász ötlik szemünkbe. Ha hazánk mai állapotát tekintem, önkénytelenül Jeremiás siralmai játnak eszembe: „Emlékezzél meg, Uram ! mi történt rajtunk ; tekintsd meg ós lásd a mi gyalázatunkat. Örökségünk idegenekre szállott, házaink a külföldiekre. Árvákká lettünk atya nélkül, anyáink mint az özvegyek. Vizünket pénzen isszuk, fánkat áron vesszük . . . Szolgák uralkodnak rajtunk és nincs ki megszabadítson azok kezéből." (Jer. Sir. 5. r. 1—14. v.) Ez a mai sorsa Szent István országának. S ha a mai napon azt kérdezzük önmagunktól : miért vannak e szörnyű csapások nemzetünkön, miért sújtott le reánk a Mindenható lángpallosával ? — a lelkiismeretünk megadja reá a feleletet: mert vétkeztünk. Szent István megalapította a független magyar államot, lerakta a keresztény vallás ós erkölcs alapjait s ezáltal megmutatta nemzetének az utat, amelyen járnia kell. S valóban, mig ezen az uton haladt népe, virágzott országa. De mi vétkeztünk, eltértünk az egyenes útról, azért bűnhődnünk kell. Í Kereszténységünk nem az már, mint volt szent István korában. „Szent István azt akarta, hogy a keresztény hit ép úgy irányozza másnál is a cselekedeteket, az életmódot, a beszédet, mint irtnyozta nála. (Dr. Karácsonyi: Szt. István kir. élete.) Ebből a kereszténységből napjainkban csak halvány árnyak, külsőségek vannak már. Ugyanígy a keresztény erkölcsökből is, csak egy kicsit szót kell néznünk napjainkban. Ezért érdemeltük meg sorsunkat! De ha Istent kiengeszteljük azáltal, hogy ismét megvalósítjuk őseink élő, öntudatos keresztény hitét, akkor Szent Istvánunk és Magyarország Patronájának esedezóse folytán felvirágoztatja ismét a régi „Regnum Marianu-mot". Városi Ferenc. * Ünnepi istentisztelet Szent István napján a bazilikában. F. hó 20.-án, sz. István ünnepén, délelőtt 9 órakor dr. Kohl Medárd püspök ünnepi nagymisót mond a bazilikában, mely alkalommal a pontifikáló főpap egy Mátyás király korabeli misemondó ruhát fog használni. A misemondó ruha a XV. század vége felé készült. Szövete aranybrokát, aranykalászokkal ós dús levelekkel hímezve. Felső részén gót mennyezet alatt a bold. Szűz ós az isteni gyermek. Ruhájuk és a dicsfény gyöngyökkel kirakva. Az ünnepi nagymise után a szentbeszédet dr. Porubszky Géza belvárosi káplán mondja. * Főegyházmegyei hirek. Segédlelkósszó kineveztettek : Szelényi István Budapest-Kőbányára, Sármány Ferenc Budapest-Terézvárosba, Krebsz Ferenc Budapest-Óbudára, Balázs Antal ujmisés Rimóczra. Markwart Gábor s budapesti IX. ker. áll. főgimnázium hittanára lett. Hitoktatói alkalmazást nyertek Budapesten: Pálfi Lajos, bárófKray Pál, Flienert Károly, Pleier József és Székely Lajos. — Székely Lajos segédlelkész helyét az esztergom-belvárosi plébánián Veszély. Géza foglalja el. — Sáfár József a budapesti sz. Gellért kórház lelkésze felmentetett s helyébe Meinzl Farkas neveztetett ki kórházi lelkésszé. — Kanyó József Kospallagra küldetett adminisztrátori minőségben. — Geist Alajos ujmisés nógrádmarczali segédlelkósszó neveztetett ki. * A király születésnapján, f. hó 17.-én, mint jeleztük, a belvárosi plébániatemplomban ünnepi istentisztelet volt, melyet Báthy László apostoli főjegyző, prelátus-kanonok végzett növendékpapok segédletével. Az istentiszteletnek nem volt hivatalos jellege ós igy a hatóságok azon nem is képviseltették magukat. * Papi lelkigyakorlatok. Augusztus hó 22.-től 26.-ig a főegyházmegyei papság részére lelkigyakorlatokat tartanak a szemináriumban. A helybeli ós vidéki papság körülbelül 70 tagja vesz részt ezeken a biboros hercegprímással együtt. A lelkigyakorlatok vezetője a Jézus társaság egyik tagja lesz. * Gyurkóczy Izóra meghalt. Egy közel 30 éven át csöndes szorgalommal működött esztergomi tanítónőt kisértek csütörtökön délután 4 órakor utolsó útjára a belvárosi ^ temető kápolnájából. Gyurkóczy Izórát, a Bottyán János-utcai elemi leányiskola tanítónőjét rejtette a virágos koporsó, aki életének 58-ik óvóben f. hó 17.-én reggel hunyt el- hosszas betegeskedés után. Kartársai szép gyászónekkel vettek búcsút a megboldogulttól. A tisztelők és tanítványok meleg részvéttel osztoztak a rokonság gyászában. * Zárórendelet a kettős ünnep alkalmából. Hivatalos rendelkezés szerint Szent István ünnepén, szombaton általában minden üzlet zárva lesz. F. hó 21.-én, vasárnap délelőtt 7—10 óráig az ipari és kereskedelmi üzemeknek meg van engedve az árusítás, a borbély ós fodrász-üzletek pedig mindkét napon déli 12 óráig nyitva lehetnek. * Ho! készült a vaskapui Mária-szobor? Azon általános ós tiszta örömbe, amely a vaskapui Magyarok Nagyasszonya szobor impozáns felszentelósi ünnepélye alkalmával minden esztergomi hivő szivében honolt, beledörmögött néhány kákán is csomót kereső atyafi, azt a kérdést dobva bele az örvendező egyszerű nép közé, hogy miért kellett ezt a szobrot Csehországban készíttetni? Megnyugtathatjuk az aggodalmaskodókat, hogy a szobor nem Csehországban készült, hanem Grödenben, Dél-Tirolban, Európa
