ESZTERGOM XXIII. évfolyam 1918

1918-03-17 / 11. szám

— A filozófia alaptételeivel egyenlő értékű igazságok hangzottak el a közélelmezési miniszter elnöklete alatt az országos központi árvizsgáló bizottság és a helyi árvizsgálóbizottságok ügy­rendjének megállapítása tárgyában megtartott ankéten. Hiába, — a háborü még azoknak a lel­kében is érlel igazságokat, akik nem a saját nyomoruságukból merítik az óletbölcseség tételes törvényeit. Ezen az ankéten ugyanis kifejtették s előadták, hogy v a készletek feltárása, a drága­ság elleni kiméletlen harc s a „harmonikus ár­politika elveinek érvényesítése", továbbá „az árak összhangbahozatala nélkül 44 nincs remény a sikerre. Kifejtették például komoly ábrázattal, arcizomrándulás nélkül, — mint a római augu­rok és haruspexek — hogy az árvizsgálóbizott­ságok már összetételüknél fogva is alkalmasak e súlyos probléma megoldására, mert a fogyasz­tóknak s termelőknek egyaránt szavuk van benne. Megállapították továbbá, hogy a háború kikap­csolta a gazdasági piac szabad áralakulását s ennek pótlására hivatott az árvizsgálóbizottság az ellentétes érdekek nyilt megszólaltatásával és méltányos kiegyenlítésével. A központi árvizs­gálóbizottság elnöke, dr. Friedmann Ernő azt erősítgette, hogy az árdrágítókkal szemben a büntető rendelkezésekkel nem lehet messzire menni. A budapesti főkapitány viszont kijelen­tette, hogy ennek a bizottságnak mielőbb meg kellene kezdenie a működést s hogy nem foru­mok és formaságok kellenek, hanem egyszerű, gyors eljárás. Végül a közélelmezési miniszter kijelentette, ' hogy az elhangzott észrevételeket alapos megfontolás tárgyává fogja tenni és az lesz a legfőbb gondja, hogy minél hamarabb megszerkesszék véglegesen az ügyrendet ós igy az egész országban minél gyorsabban megkezd­hessék működésüket az árvizsgáló bizottságok. Mólyen tisztelt Ankét! — addig is, mig a miniszter ur alaposan megfontolja az elhangzott észrevételeket s mig megszerkesztik az ügyren­det, méltóztassanak megengedni, hogy szerény szavaimmal — jegyzőkönyvön kivül — ón is — a kiuzsorázott, leégett, tönkrement fogyasztó, — belekotyoghassak, innét hátulról, az ajtóragasztó mellől az ország dolgába. Nekem ugyanis, sze­rény, szürke hivatalnókembernek nincs elég köz­gazdaságtani ismeretem ahhoz, hogy az ilyen ankótezósnek a gyakorlati kihatásait megérteni tudnám, de annyit értek mégis a közgazdaság­hoz, hogy ha ez a ruha és ez a cipő, amelyet most viselek, leszakad rólam, akkor meggyülik a bajom a rendőrséggel közszemérem elleni ki­hágás miatt. Másikat venni ugyanis nem birok, mert ha ruhát veszek magamnak, meg a felesé­gemnek s gyermekeimnek, akkor egész évi jöve­delmemet, amely bizony 25 évi közszolgálat után mindenféle pótlékokkal együtt már majdnem háromezerötszáz korona, — erre adhatom, s ak­kor mit együnk, mélyen tisztelt Ankét ? Ugy hallom a kirakatrendezőtől, mert a boltba nem merek bemenni, hegy egy ruháért ma annyit kap a főnöke, amennyit akar s hogy dacára annak, hogy egy öltözet ruha 1000 ko­rona, azért mindent megvesznek, ami eladó a boltban. Hát akkor, kérdem tisztelettel, ki az ördögnek kell az ármegállapitó bizottság, mikor ilyen szép, békés megegyezésről tanúskodik Lőwy ur, a fess kirakatrendező? Hiszen itt teljes az egyetértés. Ha te drágán adod a portékádat, ón is drágán adom az én áruimat s kvittek vagyunk. Hát kell ennél szebb rend és nyugodtabb ármeg­állapítás ? Nem is itt van a baj, hanem ott, hogy a sok ankétezés helyett, mint a budapesti főkapi­tány mondotta, egyszerű és gyors eljárás kellene. Ha Zeidl Vencelt mindjárt az első árdrágítás után toloncházi letartóztatásba tették volna, akkor nem árdrágitott volna negyedfél ,óven át olyan vidáman s ha az ármegállapitó bizottságokat ezelőtt három évvel életbeléptették volna akkor most nem kellene kétségbeesnünk annak az idő­nek lehetetlen határain, mig alapos megfontolás után megszerkesztik az ármegállapitó bizottságok ügyrendjót, melynek alapján ezek a bizottságok majd elkezdhetik működésüket^ s ítéletet hozhat­nak, amelyet ismét meg lehet föllebbezni. Az Ur pedig, miként a bibliában olvassuk, bölcs szociológiai érzékkel kötélből font ostort ragadott s azzal verte ki a jeruzsálemi templom­ból a kufárokat. Igaz, hogy először a kötélből font ostornak az árát is maximálni kellene. Meg aztán hol is vennénk annyi kötelet? Hát igy van az ember, ha belebeszól olyan dolgokba, amikhez nem ért. HÍREK. * Az alesperesi alap gyarapítása. Dr. Csernoch János bibornok hercegprímás az ales­peresi szolgálatok honorálására szolgáló alapot 100,000 kor. tőkével gyarapította oly rendelke­zéssel, hogy ezentúl az egész alap kamatai egyenlően osztassanak fel az alesperesek és h. alesperesek között. * A Szent István Társulat közgyűlése. A Szent-lstván-Társulat március hó 21-én, fennállá­sának hetvenedik évfordulóján délelőtt 10 órakor Budapesten, a Társulat dísztermében tartja LXIV. rendes közgyűlését, melyen az elnöki megnyitó­beszédet dr. Csernoch János bibornok hercegprí­más fogja mondani. A közgyűlés tárgysorozata a következő : 1. Délelőtt V2IO órakor hálaadó szent­mise a diszterem oltáránál. 2. Elnöki megnyitó­beszéd : tartja dr. Csernoch János bíboros herceg prímás, fővédő. 3. Alelnöki jelentés. 4. A Társu­lat hetvenéves irodalmi munkáságának ismerteté­se az igazgatói jelentés keretében. 5. Igazgató­választás az igazgató-választmány jelölése alapján. 6. Az 1917. évi zárószámadások és vagyonmér­leg megvizsgálása s a fölmentvény megadása. 7. Az 1918. évi költségvetés megállapítása. 8. Az igazgató-választmány kiegészítése. 9. A szám­vizsgáló-bizottság kiküldése. 10. A Szent István Akadémia igazgató-tanácsának kiegészítése. 11. Esetleges indítványok. * Theologiát hallgató katonakispapok. Az elmúlt hetekben megjelent honvédelmi mi­niszteri rendelet értelmében szabadságolt főis­kolai hallgatók részére az esztergomi theologian is megkezdődött a három hónapos „hadi kur­zus." A jelentkezők közül már megkezdték ta­nulmányaikat: Styefek József honv. hadnagy, ki hároméves katonai szolgálat után az összes legénységi kitüntetéseket megkapta, mint roham­szakaszparancsnok. Molnár József h. hdgy. 16 hónap után a nagy ós kis ezüst vitézségi érem és a Károly-csapatkereszt tulajdonosa. Malis Gusztáv zászlós 12 hónap, Künzt Frigyes sza­kaszv. 17 hónapi frontszolgálat után vitézségi érmekkel fognak hozzá félbeszakított tanulmá­nyaik folytatásának. Örömmel üdvözöljük a mi ifjú hős kispap jainkat, akikből még a háború vérzivatarja sem tudta kioltani e hivatás isteni szikráját. * Gyermekvédelmi közgyűlés. A „Keresz­tény Szeretet Orsz. Gyermekvédő Műve" Eszter­gom szab. kir. város szókházának nagytermében március 18-án d. u. 5 órakor tartja IX. Közgyű­lését. Tárgysorozat : 1 Elnöki megnyitó. Mondja Rajner Lajos püspök egyesületi elnök. 2. Titkári jelentós az egyesület 1917-ik évi möködósóröl. 3. Számvizsgálói jelentós az egyesület vagyoni állapotáról. 4.' A tisztikar lemondása és az új tisztikar s központi bizottság megválasztása. 5. Esetleges indítványok. * Az új honvédtemetőről. A világháború­ban szerzett sebesülés vagy betegség folytán városunk falai között elhunyt hőseink legtöbbje a szentgyörgymezei temetők mellett létesített új honvédtemetőben lett elhantolva. Hős vértanú­ink örökös nyughelye egy ideig nélkülözte azt a kegyeletet, mely azt méltán megilleti, mult óv tavaszán azonban az Esztergomi Sétahelyszépitő Egylet, illetve annak egyik elnöke, Bleszl Ferenc kir. tanácsos, takarékpénztári igazgató vette gond­jaiba azt a közel 300 szomorú sirt, melyben hőseink örök álmukat pihenik. A régi temető­árok helyét szép széles út váltotta fel, a szabá­lyozatlan telek táblákra lett osztva és szintén utakkal lett ellátva, az utak mellé szép fák ül­tetve, az egyes sirhelyek szabályosan felgyepei­tettek, az egész ríj temető körülárkoltatott és orgona­bokrokkal szegélyeztetett, a temető közepén pedig egy dombocskán örökzöld diszes ültetmény között csinos fakereszt állitatott fel. Mindez a hazafias adakozók pénzbeli támogatása és a helybeli ezredparancsnokság által kirendelt munkaerővel még mult óv tavaszán elkészült, azonban a mult évi aszály a drága ültetmények javarészét tönkre tette, miért is ezek pótlására Bleszl Ferenc kir. tanácsos, a Sétahely Szépítő Egylet elnöke újabb adakozásra kérte fel a mult évben őt szívesen támogató hazafias egyéneket és testületeket. A segítség nem késett, mert az új honvédtemető rendezési kölségeire úgyszólván önként a követ­kező újabb adományok érkeztek: dr. Csernoch János hercegprímás 200 K, ^Esztergomi Főkáp­talan 300 K, Esztergomi Takarékpénztár 250 K, Esztergomi Kereskedelmi és Iparbank 200 K, Bleszl Ferenc kir. tanácsos 100 K, Esztergom­vidéki Hitelbank 25 K ós Jedlicska Rezső 25 K. Ezen lelkes anyagi támogatás folytán a hiányzó ültetmények újból megrendeltettek ós igy az új honvédtemető ez évben már remélhetőleg abban I a diszes ós kegyeletes keretbe fog jönni, melyet annak hazafias tervezője eredetileg megállapított. * Az Esztergom—Párkány—Kováespatak közti átkelési hajójáratok megkezdéséről még nem határozott véglegesen a M. F. T. Rt. igaz­gatósága, de valószínű, hogy e hó vége felé, a húsvéti ünnepekre való tekintettel megindul a helyihajó-forgalom a fenti viszonylatban is s a Bpestről Esztergomba közlekedő M. F. T. Rt.-i kofahajó is. A Wien—Budapest között közlekedni szokott személyszállító hajó március 23-án indul először, a német társaság Bpest—Esztergom kö­zötti viszonylatban közlekedő helyihajója azon­ban csak jóval később, a melegebb idő beálltá­val kezdi meg járatait. A M. F. T. Rt. átkelési szakaszán közlekedő „Esztergom" nevülielyihajót, melynek gyönge gépét a tél folyamáíT kicserél­ték, már várják Esztergomba s ez évben ugyan­azon tipusu testvérhajójával, a „Rákóczy" ­val felváltva fog közlekedni, a regi ,,Kövesd a nevü propeller azonban nem jön vissza, mert valószínűleg Dömösön fog a helyijáratokban közlekedni. A Bpest-Esztergom közötti D. G. T.-i személyhajó ez évben, — ugy hírlik — Győr-Budapest között fog közlekedni. * Adományok. Az Oltáregyesülethez a se­besült katonák részére a következő adományok érkeztek: Főkáptalan 100 kor., Iparbank 100' kor.,. Bayer Károlynó 100 korona, ebből 50 ko­rona a napközi otthon részére. Hálás köszönet­tel nyugtázza özv. Reviczky Gáborné. * A budapesti kerületi esperesség pap­sága húsvéti ájtatosságát folyó évi március hó 23-án reggel 8 órakor tartja a ftiszt. Szervita­atyák kápolnájában. * Halálozás. Markovich János nyitrakorosi plébános, a nagytapolcsányi esperesi kerület al­esperese életének 61., áldozópapságának 38. évében Budapesten, hol súlyos bajának gyógykezeltetése miatt tartózkodott, f. hó 8-án elhunyt. Holttestét születési helyére, Lovászira szállítva, e hó 12.-ón helyezték örö"k pihenőre paptársainak s híveinek nagy részvéte mellett. * A nyolcadik hadikölcsön kibocsátásáról folynak már a tanácskozások a pénzügyminisz­tériumban. A nyolcadik hadikölcsön prospektusa április végén, vagy május elején kerül kibocsá­tásra s típusa a szokásos 6 %-os járadék lesz. * Hadirokkantak és hadiözvegyek gazda­I sági segélyezése. Minden hadirokkant és hadi­özvegy, ki községe elöljárósága előtt a- melléje I kirendelt pártfogó, vagy tanácsadó közbenjöttével i igazolni tudja, hogy zöldségtermelésre birtokol vagy bérel alkalmas földterületet és zöldség­kertészettel foglalkozni óhajt, az kérheti, hogy részére a szükséges zöldsógmagvak természetben kiutaltassanak ós pedig 300 korona erejéig ingye­i nesen. Ennél nagyobb értékben kiutalt magvaknak J a 300 koronát meghaladó értéke kamatmentesen és tetszőleges részletekben lesz visszafizetendő a Hadsegélyző Hivatalnak, mely zöldsógmagvakon kivül tehén, kecske, sertés, baromfi beszerzésére is [kiutal hadirokkantaknak s hadiözvegyeknek hasonló segítséget, vagy nagyobb kamatmentes kölcsönt. Az Országos Hadigondozó Hivatal méltányos esetekben a visszafizetés kötelezettsége alól fölmentést is adhat. * Tanítók inzultálá«a az iskolákban. A háborüs fegyelmezetlenség és erkölcsi eldurvulás jele, hogy egyre gyakrabban gorombáskodik a falvakban a nép a tanítókkal, de különösen a tanítónőkkel. A háború durvaságain kivül az izgatás és heccelés is oka, hogy a nép ilyen dolgokra vetemedik. A csévi állami tanítónő 10' fillért szedett azért a tintáért a gyerekektől,, amit azok egész évben elhasználnak az iskolá­ban. A nevetséges néhány fill, költség Skripeknét annyira feltüzelte, hogy előadás közben megtá­madta a tanítónőt ós aljas, durva szavakkal illette a gyermekek előtt. A községben ez már nem a legelső eset. Ez ügy a főszolgabiróság elé került s bizonyára kemény megtorlásban részesiti az iskola békéjének és a tanitó tekintélyének meg­sértőjét, mert nem lehet tűrni, hogy az izgatás folytán az iskola verekedések és ocsmány kiabá­lások helye legyen. A csendőrségnek kellene ku­tatnia a felbujtók után felsőbb meghagyásra. * Adomány a Keresztény Szeretet Országos Gyermekvédő Műve javára. Ipolyszakálloson Máté Márton káplán és Horváth József tanitó

Next

/
Oldalképek
Tartalom