ESZTERGOM XXIII. évfolyam 1918

1918-03-17 / 11. szám

1917. március 17. KSZTERGOÄ 7 buzgó ós lelkes rendezésével az ottani műked­velők karácsonykor s farsangutón jótékonycélu előadásokat rendeztek, melyeknek tiszta jövedel­méből mindkét alkalommal 100—100 koronát küldöttek a Keresztény Szeretet Országos Gyer­mekvédő Műve javára. A nemes célra küldött adomány e helyütt való nyugtázásával csak fo­kozni óhajtjuk a lelkes rendezők buzgólkodását megillető őszinte elismerést.' * Mária-kongreg-áeió Ipolyságon. Fényes segédlettel avatta e hó 10-ikén d. u. 3 órakor Schreiber Aladár c. apát, esperes plébános az ipolysági állami főgimnázium 46 növendékét Mária leventéivé. A templomot zsúfolásig meg­töltötték a büszke szülők és a nép áhitattal nézte végig a fölemelő szertartást. Schreiber apát buzdító, gyújtó beszéde ugy felvillanyozta a hallgatóságot, hogy mindenki lelkes hangulat­ban távozott, hőn óhajtva az urinők kongregá­ciójának megalakítását is. Schreiber Aladár c. apát, es peres-plébános nagylelküleg 60 koronát ajánlott fel a kongregáció legégetőbb szükség­leteinek fedezésére, amiért a kongregáció Praesese ezúton is forró köszönetet mond. * Gyermektanulmányi előadások. Vasár­nap este 5 órakor a főgimnázium zsúfolásig megtelt nagytermében tartotta meg előadását dr. Dienes Valéria, a budapesti Anyák Iskolájának vezetője a gyermek foglalkoztatásáról, a meséről és a játékról. Az előadott tapasztalati jelensége­ket lélektani alapon világította meg és tartalmas, közel ötnegyedórás előadása a közönségnek sok tanulságot ós nagy élvezetet szerzett. A szép előadást Parcsami Henrik bencés tanár, a Ma­gyar Gyermektanulmányi Társaság Esztergomi Fiókkörének ügyvezető alelnöke köszönte meg a fiókkör és a közönség nevében. Ma dr. Madarász István főszentszóki jegyző tart ismét előadást a gyermek lelki neveléséről. Kezdete fél 6 órakor. Belépődíj nincsen. Ez lesz az esztergomi gyer­mektanulmányi fiókkör utolsó előtti népszerű előadása a folyó év első felében. * A nélkülözhető hadianyag* szétosztása. A leszerelés folytán felszabaduló katonai javak­nak a monarkia két állama között leendő felosz­tása végett á két kormány bizottságot szervezett, amelybe magyar részről most küldtek ki négy tagot külömböző minisztériumok képviseletében. A Magyarországra eső javaknak a termelési ágak között való szétosztását ós az értékesítés irányí­tását egy tárcaközi bizottság végzi, melynek el­nöke Földes Béla miniszter és Emich Gusztáv államtitkár. Ez a bizottság nyolc rendes tagból áll. A hadvezetőség birtokában máris sok olyan .anyag van, — gépek, autók, szerszámok, ipari üzemek, — amit a változott viszonyok folytán a katonaság nélkülözhet és a kormány a javakat a közgazdasági élet számára sürgősen rendelke­zésre akarja bocsátani. A fenti bizottság s annak szétosztó szervei máris megkezdték működésüket. * A kultúra munkásainak mellőzése. Al­talános feltűnést keltett a csütörtöki főispán-in­stalláció alkalmával, hogy a népoktatási taninté­zetek tisztelgő küldöttségét, melybe a tanító­képző, óvónőképző, polgári és elemi iskolák tan­személyzete volt csoportosítva, feltűnő mellőzés­ben részesítette a tisztelgés sorrendjében az ün­nepség rendezője. Valahol az iparosok, sírásók és bérkocsisok mögött jutott csak sor a kultúra munkásaira, kiknek érdemeit pedig az újonnan beigtatott főispán igen nyomatékosan hangsú­lyozta. E miatt a méltatlan mellőzés* miatt a tanítóképző, óvónőképző s polgári iskola tansze­mélyzete nem is vett részt a küldöttségben. Az elemi iskolák tanítói is csak a főispán s a kül­döttséget vezető kir. tanfelügyelő személye iránti tiszteletből fogadták el ezt a szokatlan beosztást, illetve tisztelegtek az uj főispán előtt. * Mezőgazdák katonai szabadságolása. A tavaszi vetési munkák biztosítása érdekében a honvédelmi miniszter elrendelte, hogy a mögöttes országrészben lévő katonai alakulatok nélkülöz­hető legénysége, még pedig az arcvonalbeli szol­gálatra alkalmas bérlők és szőlőműveíők, továbbá arcvonalbeli szolgálatra nem alkalmas erdőgazdák, dohány- és konyliakertészek, kovácsok, bognárok, kádárok, bádogosok, lakatosok és molnárok, amennyiben mesterségüket a mezőgazdaság javára fordítják, március 1-től május 15-ig terjedő időben az utazási napok hozzászámitása nélkül 4 hétre szabadságoltassanak. A szabadság engedélyezése az osztályparancsnok személyes kötelessége s altisztre nem bizható. Semmiféle községi bizo­nyítványt vagy más igazolást a kérelmezőtől követelni nem kell, hanem egyszerű szóbeli je­lentkezésére a fentnevezett mezőgazdasági munkás vagy iparos azonnal szabadságolandó. * Rézgálie a szőlősgazdáknak. A földmi­velésügyi m. kir. miniszter értesítette a törvény­hatóságokat, hogy ha a vasúti szállítások körül előre nem látott akadályok közbe nem jönnek, úgy a f. évben is kataszteri holdankint 15 kgr. . rézgálicot fog juttatni a szőlősgazdáknak. A réz­gálie kiosztásával ez evbe.a is a törvényhatóságok vannak megbízva. A rézgálie ára ez évben kilo­grammonkint 7 korona, melyhez a törvényhatóság a kiosztással járó költségek fedezésére legfeljebb 30 fillért szedhet be a gazdáktól. * Népakadémia. Az „Esztergom-Szentta­mási és Vízivárosi Kath. Polgári kör ma este 6 órakor a szabadságharc 70 éves évfordulója al­kalmából gazdag műsorral rendezi népakadémiá­ját. Az ismeretterjesztő előadást Nádler István tanitókópző-intézeti tanár, köri elnök tartja. Be­lépő dij 60, 40 és 20 fillér a kath. gyermekvédő egyesület javára. * Miért akar Csolnok államosítani ? Csol­nok község államosítani akarja iskoláját, hogy igy járványkórházhoz jusson a község. Uj isko­lát hajlandó építtetni a község, de nem akarja, hogy az kath. iskola legyen, hanem felépítve át akarja adni az államnak. (No ez a gondolat bizonyosan nem a nép fejéből került ki ! Azt csak múzeumba való koponya találhatta ki.) Az öreg iskolából aztán járványkórházat csinálnának. A közigazgatási bizottság azonban ezt a> kalan­dos tervezetet visszautasította, mert az öreg is­kola már erre a célra se alkalmas. Vize nincs. Kötelezte a községet a bizottság, hogy szakvéle­mény alapján építtessen járványkórházat. T Irodalmi jelentés és pályázati hirdetés. A budapesti kir. m. tudományegyetem hittudo­mányi kara f. évi február hó 25.-én tartott IV. rendes ülésében foglalkozott a Horváth-alap terhére az ószövetségi szentirástudományokból: „A. bibliai őstörténet (Cen. 1—3.) ujabb értelme­zésének története és annak bírálata, valamint a a kérdés állásának tudományos kifejtése" cimen kitűzött kis pájyatételre „Sine me nihil potestis facere" jelige alatt a kellő időben beérkezett művel ós ugy it élt, hogy a mű a pályadíjra igényt nem tarthat. A szerző tehát munkáját a felbon­tatlan jeligés levélkével együtt a hittudományi kar dékáni hitvalában maga vagy megbízottja által visszaveheti. Ugyanezen ülés határozatából közzéteszem, hogy a budapesti kir. m. tudomány­egyetem hittudományi kara a jelen tanévben a Horváth féle alapítványból jutalmazhat oly egy­házirodalmi jeles és hasznos műveket, melyek az 1915. 1916. ós 1917. években magyar nyelven jelentek meg. A megjelent művek beküldés nélkül is pályáznak ugyan, mégis az eljárás megköny­nyitóse ós esetleges elfeledés elkerülése végett felkérem az illető szerzőket, szíveskedjenek a nevezett időben megjelent egyházirodalmi mű­veik egy-egy példányát a hittudományi kar dékánjához legkésőbb 1918. április hó l-ig be­küldeni. Budapest, a hittudományi kar 1918. február hó 25.-én tartott IV. rendes üléséből. Lukcsics József dr. s. k. hittudományi kar e. i. dékánja. * Felülfizetések. Brenner Juliska március 3-án lefolyt hangversenye alkalmával felülfizet­tek : 20 K.: Renner Gáspár ós neje, Vágó Fe­renc, Pauncz Soma, Brenner Sándor; 16 K.: Bauer Ferencné; 10 K.: Friedrich Viktorné, Beczka Károlynó (Bajna), Berán Károly, Grosz Ferencné, dr. "Walter Gyula, Deutsch N., Szántó N., Dankó Sarolta, Brenner József, Schay Gusz­táv, B. Gy., Sz. F., Loczner 1ST., Hirschorn Benő, Székely Henrik, Weisz Mihály, Reusz Ferencné, dr. Frey Vilmos, dr. Walter Károly, dr. Palko­vics László; 8 K.: Nagy István Párkány, Ha­vassy Jolán, Gloger Antonia, dr. Major Ödön, Baiersdorfnó; 7 K.: dr. Gidró Gergelyné, dr. Drahos János, Molnár Sulpic; 6 K.: Gyürke al­ezredes, dr. Berényi N., Stromf Ignácné, dr. Berényi Zoltán; 5 K.: Schlesinger Lajosné, dr. Katona Sándorné, Oblatt Lajosné, Németh Ist­ván, Wertheimer József, Istvánffy Elemér, Lu­kács Béla, Brenner Ferenc, Renner Gézáné, dr. Kufíler Hugóné, Laszka Antalné, Cselka Manci, N. N., Einczinger Ferencné, dr. Hamza N., Szecskaynó; 4 K.: Angyal Margit, Mátyánsky Elly, dr. Rosenbaum Arpádnó, Roth Ede intéző (Béla), dr. Reviczky Gábornó, Hercegné; 3 K.: Deutsch Károly, Schaff er N., Holló N., özv. B. F.-né. Cselka Manci; 2 K.: Schalkház Berta, Meszéna Kálmán. Krizsán N., N. N., N. N., Scheier N., N. N., Salzer Miksáné; 1 K. : Par­csami N., N. N. — Összesen: 513 korona. * A kesztölei legelő veszedelme. Ritka panasszal fordult e község vezetősége a közigaz­gatáshoz. Nem a sáskákat, se a libákat, hanem az asszonyokat vádolja, mint akik a közlegelő­nek vesztét akarják okozni. A falubeli asszonyok ugyanis rájöttek valahonnan, hogy a fűgyökér nagyon jó a surolókefe gyártásához. Lehet az is, hogy megrendelte náluk valami kefekötő. Elég az hozzá, hogy az asszonyok felforgatják a legelőt s kiszedik a fű gyökereit ipari cé­lokra. Az ipárnak ezen túltengését a közsógbeli nemzetgazdászok — egészen jogosan — nem hajlandók tűrni. * A szappaninségről irt megjegyzéseinkre egy vidéki úriembertől levelet kaptunk, melyben azt irja, hogy falun nincs olyan szappaninség, 'mert a vidéki jobb gazdák a sertészsírt főzik meg szappannak, úgy titokban, aztán az igy készített szappant horribilis árakon adják el — valószínűleg osztrák — ügynököknek. Köszönjük olvasónk felvilágosítását s kérjük, szerezzen nekünk is ilyen szappant, hadd főzzünk belőle egy kis zsirt, mert nekünk nemcsak szappanunk, de zsírunk nincs. * Mit lop most a tolvaj ? Nem az a fel­tűnő, hogy ismét loptak, hiszen ez minden idő­ben előfordult, hanem érdekes, hogy mennyire megváltozott a tolvajok s betörők izlóse. A há­ború előtt csak pénz kellett nekik s gyakran egy hatosért embert öltek. Most a kamra job­ban csalogatja a gonoszokat, mint a pénzes ládafia. T?5<bb lopási eset közül csak azt emiit­jük, amellyel Fülöp György únyi lakos károso­dott. Zárt padlását feltörték s majdnem teljesen kiürítették. Elvittek sonkákat, hust, lisztet, zsá­kokat, darát, szappant s más apróbb dolgokat, amikhez a mai világban pénzért sem lehet hozzájutni. * Érthető érdeklődés mellett mutatja be a Korona-mozi ma és holnap a „Cabiria" c. óriási slágerfilmet, mert hisz a fii űrtechnikának ilyen arányú fellendülése valóban csodás fejlődósét igazolja a filmiparnak. A „Cabiria" második része jövő szombaton, vasárnap ós hétfőn, március hó 23., 24. és 25-én kerül bemutatásra bizonyára éppen olyan nagyfokú érdeklődés mellett, mit ez a csodafilm meg is érdemel. Kedden „Az impresszárió" c. 4 felvonásos bűnügyi történet Winterry Rudolf, Mattyasovszky Ilona ós Ré­they Lajos kitűnő közreműködésével kerül be­mutatóra, mig szerdán és csütörtökön „Az élet királya" (Dorian Gray arcképe) c. 4 felv. rend­kívül látványos és izgalmas, de nem fárasztó, hanem megnyugtató fejlemónyü dráma kerül vászonra. Jó szolgálatot vélünk tenni, ha már előre is jelezzük még néhány kiváló filmnek be­mutató-terminusát. Igy pl. április 3—4-ón Pa­kots Józsefnek „A tűz" c. filmdrámája, április 17—18-án Drasche-Lázár Alfréd „Tűzpróba" c. regénye, május 22—23-án Verdi nagyhírű ope­rája „Az álarcosbál", filmre átdolgozva, június 13-án „Radmirov Katalin" c. orosz életkép ke­rülnek bemutatóra. E filmek hirót már ismeri az esztergomi közönség is, s bizonyára örömmel veszi a kellemes hirt, hogy ezek a filmművek a Korona-moziban bemutatásra kerülnek. * A pipereszappan március 1.-én hivatalosan, a papirosra irt rendelet értelmében is végérvénye­sen kimúlt a — közforgalomból. Március 1-től kezdve ugyanis a hadi-piperétől eltérő minőségű pipereszappant gyártani, forgalomba hozni s áru­sítani tilos. Ez a rendelet, igen bölcsen, megszün­teti számunkra, kispénzű emberek számára a pi­pereszappan-uzsorát, amennyiben ilyen szappant ezentúl csak dugva, — csak kivételesen Nagysá­godnak szolgálhatunk egy darabbal á 15 kor., — lehet majd kapni. Hát megelégszünk mi a 110 filléres hadi-piperével is, csak adjanak belőle havonkint ós fejenkint egy-egy darabot mutatónak. Tanügyi hirek. Igazgató-tanítói kinevezés. Az egyházi főhatóság Grábler Károly tokodi rkath. elemi iskolai tanítót ugyanoda igazgató-tanítóvá kine­vezte. Tanítói államsegélyek. A nagyméltóságú vallás-és közoktatásügyi miniszter a következő rkath. elemi iskolai taitokat illetve tanítónőket léptette illetőleg sorolta magasabb fizetési foko-

Next

/
Oldalképek
Tartalom