ESZTERGOM XXIII. évfolyam 1918
1918-04-21 / 16. szám
ESZTERGW POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik mmáen vasárnap. Előfizetési árak : Egész évre 12 kor., fél évre 6 kor. Egyes szanx ara 20 fillér. Tompa nyilak. Irta Dr. Walter Gyula. Esztergom, április 20. Keskeny arcvonalukon néhány nap előtt igen harciasaknak mutatkoztak egy helyi lap hasábjain a kis ólomkatonák seregei. Zengzetes szavak, csattanós állitások ropogó pergötüzével árasztottak el egy pénzintézetet, hogy rajta minél több rést üssenek. A különböző nézőpontokból kiinduló nyilatkozatok, birálatok, megvilágitások fényözöne minden eszköznél hathatósabban mozdítja elö az eszmék tisztulását, a nézetek kialakulását, az elhatározások és tettek megérlelödését. E tekintetből örömet is, kíváncsiságot is keltettek a cimek, a melyek alatt a takarékpénztár életének és tevékenységének bírálata volt sejthető. Tájékozott a t. cikkíró a 73 éves takarékpénztár ügyei felöl. Átforgatta 'legutóbbi jelentését. Elég részletesen ismeri az intézetet. De nem elfogulatlan kritikusa. Nem huny ugyan szemet érdemei előtt. Elismeréssel adózik a buzgó tevékenységnek, amelyet évtizedeken keresztül kifejtett. Rámutat a szinte aggályos szolidságra, a melyet üzleti ügyeinek lebonyolítása körül tanúsítani szokott. Kiemeli odaadó ügyekezetét, amelyet realitása megóvásának szentelt. Hangoztatja a féltő gondosságot, amelyet alapjainak erősítésére és szilárdítására fordított. Hozzá lehet még e csokorhoz fűzni bőkezű áldozatkészségét, amellyel a városi érdekeket szolgálni, közhasznú célAZ „ESZTERGOM" TÁRCÁJA. Egy Oláhországban internált magyar pap elbeszélései. Irta: Dunai György. (Folytatás.) Börtönök s egyéb román kultúrintézmények. II. Domnesti. Állomás és régi erőd a bukaresti erődöv körvasutján. Béke idejében katonai elitéltek keserves fegyháza. Kettős katonai tömlöc; tiszti földszintes pavillonok meglehetős berendezéssel, közlegénységi világos kazamaták, sötét kazamaták nehéz láncokkal, egyes állófülkék hasonló dísszel. 1916. augusztus hó 28-án reggel 4 órakor egy szuronyerdőtől kisérve rabvonatról leszállnak a pinceszerű építménybe a lefogott békés polgárok. Mindnyájan össze vannak törve éhségtől, fáradságtól, a nap izgalmaitól. Minden kazamatát bevilágít egy rossz petróleumlámpa. A szórványos fény ráesik a hosszú deszkapódiumra, melyet gyékény takar, a vizvödörre és egy facsöbörre. Egy kis ablak is van, a régi ott volt ágyúnak nyilasa. A falon mocskosszinű ortoFelelős szerkesztő és kiadótulajdonos: ROLKÓ BÉLA. Társszerkesztő : SZVOBODA ROMÁN. jait előmozdítani, emberbaráti intézményeinek létesülését megkönnyíteni kötelességének ismerte. Az el nem vitatható tények ily megállapításainak hálózatába azonban megjegyzések szövődnek, amelyek hideg zuhany gyanánt akarják lehűteni annak az önelégültségnek a hevét, amely az intézet minden kifogáson felül álló működése folytán érdekeltjeinek keblét netán eltölti és élteti! Fájóan érinti a t. cikkírót az a mozdulatlanság, az a maradiság, az a megkövesülés, amely — nézete szerint — az intézet hét évtizedes alapszabályainak csökönyös következetességü érvényesítésében, megvalósításában nyilatkozik meg és kihívóan tóiul annak szemei elé, aki a pénztár életét hozzáértő megfigyeléssel és a modern eszmékből táplálkozó érdeklődéssel tekinti és tanulmányozza. Az állítólagos mulasztások méltatlan felhánytorgatásában azonban lehetetlen a nehézményitések tompa nyilait fel nem ismerni! Az intézet vezetősége múlhatlan kötelességének ismerte mindig és ismeri ma is, hogy jól válassza meg azokat a veszélyes szikláktól és zátonyoktól mentes vizeket, amelyeken bátran vezetheti hajócskáját a biztos fennállás és erőteljes virágzás mosolygó partjai felé. Másrészt mellözhetlen feladatai közé sorozza oly terek felfedezését is, amelyek anyagi erőinek gazdagabb kiaknázására, tevékenységének felvillanyozására, közelebbi és távolabbi hatásainak elérésére, biztosítására szolgálhatnak. Ezen törekvései mezején azonban, doksz szent kép. Kit ábrázol, nem lehet tudni. Körülnéznek a foglyok ós neki esnek a viznek, hisz szomjasok és éhesek is. Azután ledőlnek a deszkapricsre. De jaj az kemény, ilyenen ők soha sem aludtak és ma sem alusznak. Mi lesz? Ez a kérdés fojtogatja torkukat. Mi jön ezután. A börtön bakója, Angheleanu őrnagy, Bratianu rokona, igy fogadta őket: „kémek, holnap a falhoz állitlak benneteket és lelövetlek mint a kutyákat." A lelkiismeret nyugodt, de azért ilyen fogadtatás, ilyen elszállásolás ... mi lesz ? Másnap kikerül az udvarra a teljes társaság, kiderül, hogy csupa tisztességes uri ember. Nagykereskedők, nagyiparosok, bankigazgatók, orvosok, tisztviselők, újságírók, papok sőt román egyenruhát viselő is akad köztük. Alig van egy két kisiparos vagy munkás. Az ebéd, hústalan nap lóvén, néhány főtt babszem langyos sós vizben. Kenyér nincsen. „Holnapra rendeltünk, nem voltunk elkészülve ilyen csődületre", — magyarázza az élelmezési altiszt. Jön a börtön parancsnoka, sorakozást rendel el és maga is elámul annyi tisztességes arcot látván. Vadságát leszeliditi egy pillanatra az előtte eltáruló kép. A központtól is kaphatott valami utasítást, hogy ezek nem valóságos kémek csak gyanúsított alakok. Már élcelődik is. Gróf Károlyi Mihály szavaira célozva mondja: „Hol vannak a tigrisek? Brassó már a miénk." Kéziratok és előfizetések Káptalan-tér 1. szám alá küldendők. Hirdetések felvétetnek Buzárovits Gusztáv könyvkereskedésében. annál hatványozottabb éberséggel és körültekintőbb őrködéssel óhajt előnyomulni, minél komolyabb figyelmeztetés gyanánt lebegnek szemei előtt azok a balsikerü offenzívak, amelyeket egyes — különben nagyon tekintélyes pénzintézetek — a gyors emelkedés, a hatalmas arányú izmosodás érdekében majd az ipar, majd a kereskedelem, majd a közgazdasági munka más különböző ágaiban indítottak meg. Óvatosságra intik azok a közeli példák is, amelyek a helybeli üveggyár, a Propeller-társulat, a Kovácspatak stb., stb. sorsában vehetők észre. Az ügyekezeten, szakértelmen és megfontoláson kivül ugyanis kedvező viszonyok is kívántatnak ahhoz, hogy valamely alkotás, vállalat létesítése, életbe léptetése indokolt legyen. Szilárdan fennállhasson. Gazdagon virágozhassék. Különben lejtőre juthat, amelynek meredekei végzetes sikertelenségek veszélyeivel fenyegethetnek. A komoly megfontolás sugallta az intézet viselkedését a textilgyár általánosan ismert ügyében is, amelynek képviselője föfeltételül 5000 (ötezer) állandó munkás biztosítását kötötte ki! A beható mérlegelés és gondos elővigyázat azonban nem zárja ki azt, hogy — amint azt összes érdekeltjei óhajtják és az intézet azt már több irányban bebizonyította — készséges, áldozatokra hajlandó tényezője legyen a közgazdasági élet fejlesztésének, emelésének, ha oly eszme merülne fel, amelynek megtestesitése a jogosan várható eredmények biztos kilátásaival kecsegtetne. Igy híresztelték 1916. augusztus hó 28-án délben Bukarestben. Mekkora öröm volt a románoknál és hogy fájt az nekünk magyaroknak! ? Az őrnagy azután nap-nap után jött az újságokkal. Odanyomta őket valamely szintén bezárt erdélyi románnak a markába s az olvasta lelkesüléssel Brassó, Eogaras, Petrozsény, Orsova, Sepsziszentgyörgy, Csíkszereda, Székelyudvarhely, Szászrógen, Nagyszeben elfoglalását. Az erdélyi oláhok kórusban éltették Nagyromániát; a többi fogoly zsebrevágta kezét és tehetetlen dühében ökölbe szorította. De nap-nap után jönnek repülőink is Bukarestnek üdvözletet hozni. Es robban az üdvözlet és pusztul a sok román. A domnesti-i tömlöcben fellép a parancsnok bestiális uralma. Kivezónyli a légi támadás idején egy csoportba az udvarra az összes foglyokat, hogy a repülők odadobják gyilkoló bombáikat. Maga a nagy hős a kazamatákba menekül. Majd két német előkelő polgárt vasra veret és 17 napig álló fülkében tartja őket. Fövenyes kenyeret adat s az amúgy is kicsiny ételadagokat minőségileg tönkreteszi. Néhány babszem vagy két-három burgonya földdel, vizzel összefőzve kultarmenázs a domnesti-i börtönben. Rablánc, egyes sötét fülke, tönkretett koszt, naponkénti szitkok és fenyegetések, pénz, könyv, dohány, óra, jegygyűrű, élelmiszerelkobzás, a szabad levegőn való tartózkodás korlátozása, a kazamaták levegőjének éjjelihordókkal való mesterséges elrontása ; csupa kulturális