ESZTERGOM XXIII. évfolyam 1918
1918-08-11 / 32. szám
* A közkutak fentartása. Kesztölcz község a területén levő közkutak javítását és fentartását nem akarta vállalni, tekintve a mostani magas munkaárakat. A község a kiadások elkerülése végett azt határozta, hogy a bedüléssel fenyegető kutakat betömeti. Ezt a határozatot a felettes hatóság érvénytelennek jelentette ki s kötelezte a községet a kutak rendben tartására és javíttatására. * Az osztrák gyermekek fogadtatása Bajnán. A vármegye községeibe a nyaraló osztrák gyermekek szintén megérkeztek s mint mindenütt, itt is magyaros vendégszeretettel fogadták őket. Sőt Tabi László községi jegyző fáradozása folytán a fogadtatás egész ünnepéllyé nőtte ki magát, amennyiben a község gyermekei zászlókat lobogtatva ünnepelték a messziről jött kis kollégákat s az állomáson vig dalokat ós indulókat húzott a cigánybanda. * A bor árának maximálása. A bor árát a kormány mégis csak maximálni szándékozik, ugy halljuk azonban, hogy a legmagasabb árat megállapító rendelet csupán szüret után, sőt esetleg néhány héttel szüret után fogják kibocsátani, amikor az uj bor legnagyobb része már elhelyezkedett. Óvatosság ajánlatos uj bor vásárlásánál, mert könnyen ismétlődhetik a már nagyon sok mezőgazdasági cikknél tapasztalt eset, hogy a forgalomban kialakultakhoz mérten igen alacsonyan megállapitott maximális árakat a borra is majd akkor léptetik életbe, amikor az nagyrészt kereskedők birtokába ment át. * Szakcsoportalakuló gyűlés. A pozsonyi textilmunkások szinte megértvén a kor szavát, szombat este szakcsoportalakitó gyűlésre jöttek össze. A gyűlést az egybehivók nevében Németh Antal textilmunkás nyitotta meg. A megjelent százak Németh Antalt elnöknek, Schneider Hermirit pedig jegyzőnek választották. Tobler János ker. szoc. párttitkár hatalmas érvekkel bizonyította a szakszervezeti alapon való szervezkedés célját ós hasznát. Utána Kolik Emma munkásnő tótul tartott ismertető előadást, mire Németh elnök indítványára a gyűlés az országos ker. szoc. textilmunkások pozsonyi helyicsoportjának megalakulását egyhangúlag kimondta. A vezetőség megválasztása bizonyítja, hogy ezen szervezet a ker. szoc. eszmének és a munkásság előnyére fog működni. * HadikölGSÖnjegyzés. A nyolcadik hadikölcsönre Alsólopassón 111,000 koronát jegyeztek az ottani Szövetkezetnél. Eddigi összes jegyzések összege 861,000 korona a hadikölcsönbiztositásokon kivül. * Megüresedett katonai alapítványok. 1. A cs'. ós kir. 2-dik hadtest katonai alapitványa legénységi állománybeli katonák özvegyei vagy árvái részére, kiknek férje, illetőleg apja az 1914/16. évi hadjáratban elesett. 2. Az egri cs. és kir. tartalékkórház altisztjei és ápolószemélyzet alapitványa az 1914/15. évi hadjáratban rokkanttá vált katonák részére. 3. Lovag Smaich alapitványa katonatisztek részére, kik az egykori horvát határvidékről valók. 4. Breuer Ágoston altiszti alapitványa továbbszolgáló altisztek részére. 5. Mauthner Ernő csász. jubileumalapitványa hadbiztossági hivatalnokok női árvái részére. 6. A trebinjei őrség alapitványa az 1914/16. évi Trebinje körüli harcokban rokkanttá vált katonák részére. 7. A cs. és kir. hadosztály árva alapja, a cs. ós kir. 31. hadosztálynál elesettek árvái részére. 8. A 3-ik hadosztály alapitványa legénységi állomány béliek özvegyei ós árvái részére. Felvilágosítással szolgál a cs. és kir. katonai állomásparancsnokság Komáromban és a cs. és kir. állomásparancsnokság Esztergomban. * A háborús drágaság a községek költségvetésén is meglátszik, amennyiben kénytelenek a községi alkalmazottak fizetését jó magas arányban felemelni. A kisbiróság eddig tulajdonképen a hivatalos tisztelet miatt volt kívánatos állás a falun. Most a kisbirók rájöttek, hogy a hivatalos tisztelet bármily kellemes és szép dolog is, nem lehet belőle megélni. Több községben a kisbirók letették a pálcát ós a dobot s nem voltak hajlandók az eddigi fizetésért fontos hivatásukat betölteni. Kesztölc község kénytelen volt a kisbíró jövedelmét 480 koronáról 720-ra felemelni. Dágon az eddigi 200 koronát 600 koronára emelték fel. Csóven a kisbíró havi fizetést követelt s minthogy másképen nem akadt ajánlkozó, 80 korona havi fizetést szavaztak meg a kisbirónak. Pedig néhány évvel ezelőtt évi 10—20 forintért töltötték be munkakörüket a kisbirók. * Zsiványvilág a vármegyében. A lopások száma ijesztően szaporodik mindenfelé a vármegyében s a közrend őrei szinte nem elégségesek azoknak meggátlására. A falvakban különösen éjjelenkint egész mozgalmas életet folytatnak a tolvajok s mig az éjjeli őr a falu egyik végén jár, addig a másikon vigan űzik sötét munkájukat. Bajót község most ugy iparkodik a bajon segíteni, hogy a drága világ dacára is az eddigi éjjeli őr mellé még egy másikat is fogadott. * Nem izük a pótdohány. A trafikok ékes felírású paklikban pótdohányt árulnak, a pipásoknak azonban sehogyse tetszik az uj füstölni való. Kisütötték, hogy a pótdohány nem egyéb, mint szépen felmetélt bükkfalevél, amely a jó dohányt is büdössé teszi, ha közókeverik. Végeredményben ha szidják is, szívják. Egyesek dacolnak a trafikkal s maguk csinálnak pótdohányt, leginkább megyf alevélből. Ezeknek aztán illatos a pipájuk füstje. Némely atyafi megjárta a saját gyártmányú pótdohánnyal, mert több szenvedéllyel, mint ésszel gyűjtötte a száraz leveleket. Igy aztán mérges leveleket is tömött pipájába, amelytől a szája és arca feldagadt és veszedelmes emésztési zavarokat is szerzett magának. Mégis biztosabb tehát a leszidott trafikos pótdohány, amelyet szakértők véleménye alapján hoznak forgalomba. * Legujabb koldulási cim. A világháborúnak kellett kitörni, hogy az alábbi eset is megtörténhessék. Hiteles tanuktól értesülünk, hogy egy cigányasszony azon cimen kéreget és követel alamizsnát, hogy ő egy gyermeket vett 40 forintért s a fehérbőrű gyermeket nyomatókul fel is mutatja. A dolog két szempontból érdemel figyelmet. Nincs kizárva, hogy a mai erkölcsök mellett egy gonosz anya csakugyan eladta a cigányasszonynak vagy a saját gyermekét, vagy az is kapta valahol. Vagy pedig hazudik a cigányasszony s akkor hamis koldulási cim miatt kell őt mint csalót zár alá venni. * A gyermeket agyonütötte a bőrönd. Szörnyű esetnek voltak tanúi az utasok a napokban egyik forgalmas vasútvonalunkon. Egy fiatal anya a kupéban csecsemőjét szoptatta. A vonat erősen fékezett, a kocsik egymáshoz verődtek, mire a podgyászhálóban levő csomagok is megindultak. Egy súlyos útitáska oly szerencsétlenül esett, hogy az anyja keblén táplálkozó kis gyermeket tüstént agyonütötte. A rettenetes szerencsétlenség nagy ijedelmet okozott az utasok között, az anya elájult, majd pedig őrjöngeni kezdett fájdalmában. * Az orvvadászok bűnhődése. Bajnán nagyon elszaporodtak az orvvadászok s dühös szenvedéllyel pusztították a határban a vadakat, sőt még a tojásokat is kiszedték a foglyok és fácánok fészkéből. Most egyelőre hót orvvadász került a hatóság kezébe, amely példás büntetéssel sújtotta őket. * Tej, tojás, gyümölesnedvek stb. konzerválása. A régebben használt szárító módszereknek az volt a főhibájuk, hogy az élelmiszereket magas hőfokra melegítették és ez által vegyi változások mentek végbe azokban. A Krausz-féle eljárás szerint azzal ellentótben az élelmiszereket csak mérsékelten melegítik fel. Az eljárás abban áll, hogy a folyékony élelmiszereket vizszintes korongra teszik, amely másodpercenkínt 100 fordulatot végez, miközben az élelmiszerek szétporlanak és mint ilyenek egy függélyes hengerbe hányatnak. A henger melegített levegőjében az anyag teljesen kiszárad, és finom por alakjában üllepedik le az aljára. Az ilyen uton szárított por vegyi összetétele ugyanaz marad, mint az eredeti élelmiszer, melynek térfogata lényegesen csökken és igen hosszú ideig eláll. Szárított tojáspor évekig eláll, szárított tej pedig félévig is változatlan és Ízletes, egészséges italt ad. Németországban már hat szárító intézetet rendeztek be eddig. Most Bukarestben is létesítettek ilyent, amely naponta 40.000 tojást szárit. Célszerű volna, ha nálunk is rendeznének be egy ilyen szárító intézetet. Tanügyi hirek. Tanitói választások. Bocsák Margit nagymányai és Lemény János érsekújvári rkath. el. iskolai tanítónő illetve tanitó választását az egyházi főhatóság megerősítette. Tanitói államsegélyek. A nagyméltóságú m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter a következő r. kath. elemi iskolai tanítókat léptette illetőleg sorolta magasabb fizetési fokozatba : Perónyi Regina egyházkarcsai, Kákonyi Erzsébet pataki ós Terebessy Julianna naszvadi rkath. el. iskolai tanítónőt a III-ik fizetési osztály 3-ik fokozatába, Ritter Antal szenei, Munka Jenő zsigárdi, Rózsa Lajos tósnyárasdi, Rosta Rezső bussai, Winter József Gyula ipolyfödómesi, Várkonyi Miklós várassúri, Tóth László nagymegyerit a III-ik fizetési osztály 2-ik fokozatába, Gálné Gráf Etel nagyőrvistyei, Nagy János szenei, Földes Egyed lőgórpatonyi, Mosonyi Ferenc ipolynyókit a III-ik fizetési osztály 1-ső fokozatába, Borsody Béla ipolyvarbóit a Il-ik fizetési osztály 3-ik fokozatába, Banyár Gyula gajári, Bókási Antal csalári tanítót, dr. Markovitsnó Mattey Angela perbetei ós Pozojevicsné Kornis Emma nemesdicskei rkath. el. iskolai tanítónőt pedig a Il-ik fizetési osztály 2-ik fokozatába léptette illetve sorolta és részükre a megfelelő államsegélyt folyósította. Ragasszuk levelünkre háziezredünk levélzáró bélyegét! Irodalom és művészet. A Kath. Gyermekvédelem 1918. évi áprilismájus-junius havi száma a következő változatos ós szakszerű tartalommal jelent meg: 1. Elesett hőseink árváiért. Gróf Vay Gábornétól. 2. Szerkesztőváltozás. Reviczky Aladártól. 3. Gyermekek nyaraltatása. 4. A gyermekrendőrség szervezése. A. Gy. L.-tól. 5. Egyesületünk: Központi bizottsági ülés. Gyermekvédelmünk a pécsi és erdélyi egyházmegyékben. 6. Gyermekvédelmi mozgalmak: A) Belföld : A Hadigondozó Hivatal hadiárva akciója. — Mozicenzura, gyermekvédelem ós rendőrség. — „A Gyermekért. 1 ' Tisztviselőgyermek nyaralása. — A Népjóléti Központ gyermekfelruházó akciója. — B) Külföld: Szünidei gondozás Németországban. — Kongresszus a német fiatalkorúak védelmére. — Az ínséges gyermekek gondozása Bécsben. 7. Egyesületi hirek. A keresztény szellemű gyermekvédelemnek eme színvonalon álló tartalmas szakközlönyét, ajánljuk olvasóink figyelmébe és felkarolásába. Esztergomban a Keresztény Gyermekvédő egyesület Központjában jelenik meg Reviczky Aladár szerkesztésében. — Előfizetési ára csak 2 K évenkint. Aki egyesületi tagnak jelentkezik, az 2 K évi tagsági dij fejében ingyen kapja. A dijak „Keresztény Szeretet Országos Gyermekvédő Aíűve u cimen Esztergomba küldendők. Az egyesület elnöke Rajner Lajos püspök. A keresztény gyermekvédelem támogatása, tekintettel a háború sok árváira, különös erkölcsi kötelessége minden jó katholikusnak s hazafinak. Gazdasszonyi állást keres középkorú nö, aki a háztartási teendőkben teljesen jártas. Nem nagy fizetésre, hanem az állandó otthonra reflektál. Cime: Hortolányi Teréz, Balassagyarmat, Nagyhidutca 21. szám. Kénlapot (einslag) szállít ugy helyben, mint vidékre csomagonként 20 lemez tartalommal 10 koronáért Kovács L. Esztergom, Német-utca 49. sz. Méhviaszgyertyát ©© ajánl és bármiféle gyertya- ©© törmeléket minőség szerint a legmagasabb áron átvesz, ©© va gy azt gyertyára kicseréli ©© ^gj* Dokupil Lajos OSBM viaszgyertya-öntő :^fel*?f ^^P^ Nagyiévárd, Pozsony m.^^PAlapíttatott 1805-ben. • Többszörösen kitüntetve.
