ESZTERGOM XXII. évfolyam 1917

1917-04-15 / 15. szám

dőn előterjesztést tett, hogy forduljon kérelemmel a vármegye közönsége a Magyar Folyam- és Ten­gerhajózási Társaság igazgatóságához, miszerint a Budapest Dömös közti helyi hajójáratokat ter­jessze ki egész Esztergomig, hogy igy az utazó­közönség ismét élvezhesse e járatok előnyeit. E járat megindításával a társulat az első reggeli s utolsó esti propellerjáratokat Esztergom-Kovács­patak közti forgalomban meg is takaríthatná, amennyiben a nagy személyhajó útjában e járatok forgalmát is lebonyolíthatná a kikötésre alkalmas kovácspataki nagy kikötőponton. A közigazgatási bizottság a műszaki tanácsos javaslatát el is fogadta s kimondotta, ho»y ily értelemben átír a nevezett hajóstársasághoz. Mindenesetre örvendetes volna, ha a hajóstársaság, mely legutóbb is kétségtelen tanu­ságát adta a város utazóközönsége iránti készséges előzékenységének, most is honorálná a vármegye közönségének kérelmét. — Ugyané gyűlésen a mű­szaki tanácsos arra nézve is tett előterjesztést, hogy kéressék fel a MÁV. igazgatósága, misze­rint a Kovácspatakon, illetve Esztergomi Csavar­gőzös állomáson áthaladó bpest—wieni gyorsvo­natoknak feltételes megállását ez állomáson en­gedélyezze. * Gyermektanulmányi ülés. A Magyar Gyermektanulmányi Társaság Esztergomi Helyi Csoportja hétfőn, f. hó 16-án délután 6 órakor a főgimnázium fizikai előadó termében rendes érte­kezletet tart, amelyre a tagokat ezúton hivja meg az Elnökség. * Meghivó. Az Esztergom-Szenttamás és Vizivárosi Polgári Kath. Kör ma délután mérsé­kelt helyárak mellett igen érdekes és tanulságos mozielőadást rendez a következő programmal : 1. DéltiroL 2. Leopárdok hazájában, dráma. 3. Trieszt. 4. Humoros kép. 5. Az ó- és uj-szövetség vetített képekben. Előadások kezdete d. u. 3 és 5 órakor. Helyárak I. hely 60 fillér, II. hely 40 fillér, III. hely 20 fillér. Szives megjelenést kér a rendező bizottság. * A középiskolai tandijakat fölemelik. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszeriumban tanácskozások folynak aziránt, hogy a jövő tan­évre az ország összes középiskoláiban felemelik a tandijakat. A középiskolák költségvetése ugyanis a fokozott kiadások mellett erős deficitet mutat, mi szükségessé tette ily intézkedések életbelép­tetését. * A nagyszombati postalopás. Lapunk múltkori számában hirt adtunk arról a nagyszabású postalopásról, mely a nagyszombati postahivatalnál történt. Ottani tudósítónk jelenti, hogy az eset sokkal nagyobb kárral van összekötve, amint azt az első órák lázas vizsgálata alkalmával megálla­pították. Nag3'Szombat sz. kir. város rendöralkapi­tánya erre nézve a következő felvilágosítást adta. Az ellopott pénzeszsák értéke 105 ezer 720 korona, mely összegből azonban a legnagyobb rész bizto­sítás utján megtérül. A nagyszombati Takarékpénztár feladott egy 5,000 korona értékkel feltüntetett betétkönyvecskét, amely azonban 50,000 korona összegre szólt. Igy járt el az ottani Kereskedelmi és Iparbank R.-T. is, amennyiben az 4200 koro­náról szóló pénzes levelet adott fel, mely tulajdon­képen 40,000 korona készpénzt tartalmazott. Ez a két értékküldemény a „Generali" és a Magyar-francia biztosító részvénytársaságnál volt biztosítva, a kül­demények igazi összegére és értékére. A posta tulajdonképeni kára 24 ezer 520 korona. A posta­lopás ügyében a vizsgálat minden eréllyel folyik, annyit máris sikerült megállapitni, hogy a postakocsi ajtaját valaki álkulccsal felnyitotta, mivel az nem volt ellátva függő lakattal és a pénzeszsák eltűnése után az ajtót megint bezárták. A vasút felé vezető út igen gyéren volt kivilágítva, úgy, hogy valószí­nűleg akkor, amikor a postakocsi lassan haladt, a tettes hátulról körülbelül 10 másodperc alatt vihette véghez a rablást. Amint már jeleztük, a vizsgálat igen erélyesen folyik, a rendőrség a to­vábbi lépések megtétele végett közelebbi felvilágo­sítást nem adhat és alapos a remény, hogy a tettes a legközelebbi időben kézre kerül. A pozsonyi posta-igazgatóság megbízottai még Nagyszombatban tartózkodnak, sőt a nyomozás érdekében és külö­nösen az egész vidékre Jriható vizgálatra való tekin­tettel — ugylátszik — fővárosi titkos rendörök is segédkeznek. * A Korona-mozi műsorán ma Robert War­wickkal „A fölfelé züllők" c. életkép, kedden Stuart Webbs sorozatból „De Castro grófné" c. 4 felv. szinmű, szerdán pedig a „Gondapó„ c. Nordisk­sláger kerül bemutatóra. Csütörtökön két kitűnő vigjáték„ A csintalan Comtess" és „Drága álom" c. kacagtató vígjátékok lesznek bemutatva, pénteken, szombaton és vasárnap pedig „A falu rossza" c. nagyhírű népszínműnek filmre átdolgozott esemé­nyei fogják bizonyára nagy tömegekben vonzani a Korona-moziba a szórakoznivágyó közönséget. A fenti művek heti plakátjaira külön is felhívjuk a közönség figyelmét. * Összeírják a férfiak ruhakészletét. Né­metországban már a mult hóban megtörtént a férfilakosság ruhakészletének összeírása s a be­szerezhető ruhamennyiség maximálása. Németor­szág példájára most Magyarországon is össze fog­ják írni a férfilakosság ruhakészletét és az össze­írás alapján a megállapítandó szükséglethez ké­pest fogják uj ruhák csináltatását engedélyezni. Első Magyar Általános Biztositó Társaság. Immár a harmadik izben gyűltek össze m. hó 25-én az Első Magyar Általános Biztositó Társaság részvényesei a világháború alatt az in­tézet palotájának diszes termében közgyűlésre. Immár harmadízben hallhatták a részvényesek az igazgatóság örvendetes jelentését, mely dacára a rettenetes háború forgatagának kedvező eredményről tesz tanúbizonyságot és folytonos fejlődést mutat, íme, igy állja meg helyét egy biztos, sziklaszilárd alapokon nyugvó társaság, a mely bölcs és szak­avatott vezetés mellett ellentáll vésznek és vihar­nak egyaránt. * A közgyűlésen, melyen a részvényesek nagy számban jelentek meg, gróf Csekonics Endre v. b. t. t. elnökölt. Napirend előtt szólásra emelkedik Berzeviczy Albert, aki részvétteljes meleg szavak­ban emlékezik meg azon nagy veszteségről, mely a társaságot Hajós József igazgatósági tag várat­lanul bekövetkezett halála által érte. Az 1916 üz­letévről szóló zárszámadásokat és mérlegkimutatá­sokat, az igazgatóság és a felügyelőbizottság je­lentései kapcsán Ormody Vilmos főrend, vezérigaz­gató terjesztette elő. Az igazgatóság jelentése ki­emeli, hogy noha a háború a biztosítási üzlet extensiv terjesztésének nem kedvez, az ország és a társaság kitartó benső gazdasági erejénél fogva az immár harmadik háborús üzletév is megfelelő nyereséggel záródott, sőt a nyereség meg is ha­ladja az előző évieket. A tüzbiztositási üzlet, jelentékeny díjbevétel­emelkedés s kedvező kárviszonyok mellet jó ered­ményt hozott. Viszont a jégbiztositási üzlet, bár díj­bevétel-emelkedés ebben is volt, a tetemes jégkárok következtében veszteséggel járt. A betörés biztosítási üzlet egészségesen fejlődött s kielégítő nyereséget hozott. Az életbiztosítási üzlet a háború hátrányos hatását a halálozási károk fokozódó szaporodásában szembetűnően megérezte, ellenben az uj életbizto­sítások szezésére irányult munka már több sikerrrel járt, mint az előző háborús évben. Ennek az üz­letágnak mult évi végeredménye kisebb nyereség, mint a minők az előző éviek voltak. Hadikölcsönök jegyzésében a társaság, hiven hazafias hagyomá­nyaihoz, a mult év folyamán is, oly nagy mértékben vett részt, hogy összes hadikölcsön jegyzései immár kezel 100 millió koronát tesznek ki. Az igazga­tóság, a társaságnak félszázados fennálása emlé­kezetére tett közcélú alapítványa kamataiból ötven­ezer koronát a „Pro Transsylvania" egyesületnek, tízezer koronát pedig a „Dolgozó Nők Otthona" részére javasol kiadatni s ezenkívül részletes ja­vaslatot tesz az 1916. évi tiszta nyereség félszá­zE.lékának megfelelő 35,785 korona 48 fillér összeg különféle jótékony célokra leendő elosztásáról. Végül az igazgatóság az összesen 7.157,087 korona 54 fillér évi nyereségre vonatkozóan indít­ványozta, hogy abból az alapszabályszerű leírások éü tartalékolások után 3.200,000 korona minden egyes egész részvényre 800 korona osztalékot szá­mítva, a részvényesek osztalékára fordittasék, — a még fennmaradó összegből pedig 1.439,077 ko­rona 77 fillér a külön tartalékot és 250,000 korona a tisztviselők nyugdijalapját gyarapítsa. A közgyűlés az összes számadásokat mérlegeket és javaslatokat elfogadta s a fölmentvényt az 1916. üzletévre vo­natkozólag minden irányban megadta. Az Első Magyar Általános Biztositó Társaság 1916. évi zárszámláján: I. A tüzbiztositási kiadások 22.503,604 korona 64 fillér, összegével szemben a tüzbiztosi­tási bevételek összege 25.552,805 korona 19 fillér; B. a jégbiztositási kiadások 5.537,725 korona 72 fillér, a bevételeké 5.261,388 korona 4 fillér; III. 8. betörés elleni biztosítás címén a kiadások ösz­szege 718,772 korona 58 fillér, a bevételeké ellenben 841,493 korona 69 fillér; végül IV. egyéb bevételek (beváltott szelvények, kamatok, árfolyamnyereség idegen pénznemek után és házjövedelmek) cimén a zárszámla még 2.838,132 korona 34 fillér bevé­teli tételt mutat, — úgy, hogy a zárszámla végső' összege 32.237,297 korona 42 fillért tesz ki, ösz­szesen 5.624,815 korona 11 fillér évi nyereség egyenleggel. Az életbiztosítási osztály külön zár­számláján, melynek végső összege 227.330,897 korona 08 fillér, az évi nyereség 1.532,272 korona 43 fillér. A két zárszámlán kimutatott évi nyere­ségek egyesittelvén, a társaság 1916. évi tiszta, nyeresége összesen 7.157,087 korona 54 fillér. N y i 1 t-t é r.* Nyilatkozatok. A vármegye alispánjának felfüggesztésé­ről hozott hírünkkel kapcsolatosan közöltük a. felfüggesztett alispánnak lapunkhoz beküldött nyi­latkozatát is, melyre vonatkozólag most az alábbi sorokat vettük: Tekintetes Szerkesztőség! B. lapjának 1917. évi áprilishó 1-én megjelent számában dr. Perényi Kálmán állásától felfüggesztett alispán aláírásával megjelent tájékoztató nyilat­kozatban a következő kijelentést tette : „Az ellenem indított csúf és elkeseredett hajsza folyományaképen a viszonyok helyes ismerete és meghallgatásom nélkül, a hátam megett összekovácsolt vádak alapján a m. kir. belügyminiszter úr felfüggesztett­állásomtól. 8 Az 1914. évi XIV. t.-c. 20. §-a alapján fel­kérem a Tisztelt Szerkesztőséget, hogy ezen köz­leményre vonatkozólag szíveskedjék az alábbi helyreigazító nyilatkozatomat közzé tenni: A belügyminiszter úr az 1886. évi XXXI. t.-c 4. §-a alapján elrendelte Esztergom vármegye ügy- és pénzkezelésének saját kiküldött közege­útján való megvizsgálását. A miniszteri kiküldött a vizsgálat folyamán 1917. évi január hó 18-án a t. főügyész és a vármegyei Il-od főjegyző jelenlétében ki is hall­gatta az alispánt, aki ezután nyomban beteget jelentett. Majd midőn betegsége megszűnte után 1917. évi február havában újra meg lett hallgatva, betegségére való hivatkozással a további kihallga­tása alól kitért. Az alispán ellen egyébként a fegyelmi eljárást megelőző vizsgálatot és az állásától való felfüg­gesztést a belügyminiszter egyes konkrét ügyek intézése körül fennforogni látszó mulasztások és szabálytalanságok miatt az illető ügyiratok es­nem a háta megett kovácsolt vádak alapján ren­delte el. Esztergom, 1917. évi április hó 12. Kiváló tisztelettel: Meszleny Pál főispán. A fenti nyilatkozat már lapunk megjelenése előtt más lapban látott napvilágot, azért az alispán fe­leletül arra a következő ujabb nyilatkozatot küldte hozzánk: Az igazság érdekében ki kell jelentenem, hogy a miniszteri tanácsos engem egy oly ügyben hall­gatott ki, amelyet már a kir. Curia is birói ítélettel a javamra döntött el. Egyéb ügyben, a hátam me­gett összetákolt 140 oldalas jegyzőkönyvben fog­laltakra nézve, meghallgatva nem lettem sem ja­nuárban, sem februárban, holott erre február 15­től, amidőn a kezeim között lévő orvosi bizonylat szerint a betegágyat elhagyhattam, rendelkezésre álltam, de meghallgatásom nem eszközöltetett, mert hisz akkor felfüggesztésem céljából nehezen összekovácsolt vádak kártyavárként omlottak volna össze! Megjegyzem végül, hogy evvel a nyilatko­zatommal mindennemű, ez ügyre vonatkozó polé­miát befejeztem. Esztergom, 1917. április 14. Kiváló tisztelettel: Dr. Perényi Kálmán. * E rovat alatt közlöttekért a beküldőt terheli a felelősség. Zsalus hintót keresek megvételre. Sürgős ajánlatokat a. kiadóhivatalba kérem beküldeni. Egy jókarban levő harmoniumot vennék. Cim a kiadóhivatalban tudható meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom