ESZTERGOM XXII. évfolyam 1917

1917-04-01 / 13. szám

ezzel az intézkedéssel is honorálván a hajóstársaság lapunk múltkori számában a közönség érdekében nyilvánított álláspontunkat. A csavargőzös menetrendje, amely ma lépett életbe, a következő: Lefelé indul Esztergomból: 6 00 , 7 30 , 10 30 , 2 00 , 3 30 , 622, 822 ó. Párkányból: 6 10 , 7 40 , 10 40 , 2 10 , 3 40 , 612, 8*2 ó. Kovácspatakra érk. 6 25 , 7 55 , 10 53 , 2 25 , 3 55 , 6 2£, 8 22. ó. Felfelé indul Kovácspatakról: 6 45 , 8 23 , 11 * 2 30 , 4 35 , 6i2, 922 ó. Párkányból: 7 05 , 8 45 , 11 40 , 2 50 , 4 55 , 7 22, 9 á2 ó. Esztergomba érk. 7 13 , 8 55 , 11 50 , 3 00 , 5 05 , 7Ü, 9^2 ó. * Előadás a gyümölcsfák ápolásáról. Szölgyémy Gyula igazgatótanitó ma délután 4 órakor a Bottyán-utcai elemi iskolában népszerű gazdasági előadást tart a gyümölcsfák egész évi helyes kezeléséről, melyre az érdeklődőket szivesen látják. * Hir a krasznojarszki hadifoglyokról. Esztergom városnak és környékének hős katonáiból többen kerültek az oroszországi krasznojarszki fo­golytáborba. A bécsi középponti tudósitó iroda hadifogolyosztálya most közli, hogy biztos értesü­lése szerint a Krasznojarszkban lévő magyar és osztrák hadifoglyok jó egészségben és teljes biz­tonságban vannak. * Adomány. A sebesült katonák húsvéti el­látására Zubcsek Mihályné 20 koronát küldött be az Oltáregyíetnek. Perényi Árpádné a sebesült katonák különösebb orvosságainak beszerzésére 20 koronát adott. Hálásan nyugtázza özv. Reviczky Gáborné. * Tanitónőválasztás Kőhidgyarmaton. A Győrszabadira kinevezett Müllei\ Jolán volt kőhid­gyarmati kiváló tanítónő helyébe az iskolaszék Pauer Károly plébános, iskolaszéki elnök elnöklete alatt f. hó 25-én Fischer Ferencné sz. Metzker Lujza libádi oki. tanítónőt választotta meg egy­hangúlag a 23 pályázó közül. Fischerné már 14 évig tanított Libádon, a köhidgyarmati plébánia területén s ügyes, szorgalmas tanításával kiváló érdemeket szerzett magának. Az iskolaszék mind­ezeket tekintetbe vette s azért egyhangúlag vá­lasztotta meg az immár negyedszer pályázó taní­tónőt. Az igy megüresedett libádi tanítónői állásra az ottani iskolaszék április 7-iki lejárattal hirdetett pályázatot. * A főkáptalani gőz- és kádfürdő a mai naptól fogva ismét kivétel nélkül mindennap a nagyérdemű közönség rendelkezésére áll. Réger Dezső bérlő. * A hadisegélyek iránti kérvények. A honvédelmi miniszter körrendeletet intézett a köz­igazgatási hatóságokhoz, amelyben felhívja őket, hogy az állami segélyre vonatkozó panaszok dol­gában adandó alkalmakkor megfelelő kioktatásban részesítsék a feleket. Tegyék a hatóságok közhírré, hogy az állami segélyre, ideiglenes évi segélyre, vagy ezek felemelésére igényt tartó felek kérel­mükkel vagy panaszukkal ne a felsőbb hatósá­gokhoz, hanem kizárólag csak az ezekben az ügyekben végérvényesen határozni hivatott főszol­gabírókhoz, városi polgármesterekhez forduljanak. * Szereti a hiveit. A főegyházmegye éle­tében szinte páratlan az a cselekedet, amelyet Klasz Ágoston plébános vitt véghez. Ugyanis imelyi plébánossá neveztetett ki, de a régi hivei annyira könyörögtek neki, hogy mégis Nagycsa­lomján maradt s lemondott a jövedelmezőbb imelyi plébániáról indokul azt irván a bibornok-herceg­primásnak: — Többre beesülöm a hivek szeretetét, mint az amott várható több jövedelmet. * A burgonya ára. A burgonya ültetési idejének elérkeztével igen nagy keresletnek indult a burgonya, mit a boldog krumplitulajdonosok iparkodnak is kihasználni lehetetlen árak kérésével, pedig az utolsó árjavulás március 1-én lépett életbe de akkor is csak az étkezési, tehát a rózsa, magnum-bonum, kifli, a sárgahéjú és húsú burgo­nyára nézve, amelynek ára most métermázsánkint 16 korona, mig minden más burgonya csak 13 korona. Ezek az árak most már változatlanok is maradnak. * Bevonulási hirdetmény jelent meg ismét, melynek értelmében az 1872—1891 évig terjedő időközben született, továbbá a hadiszolgálatra igénybevett, de innen elbocsátott 1867—1899 év­folyambeli magyar állampolgárok (munkások, ko­csisok, hajcsárok.) ha a legutóbb megtartott nép­fölkelési pótszemlén, népfölkelési fölülvizsgálaton vagy utószemlén népfölkelési fegyveres szolgálatra alkalmasaknak találtattak, 1917. április hó 16.-án délelőtt 11 óráig tartoznak az igazolványi lapjukon feltüntetett katonai parancsnokság székhelyére be­vonulni. * Aki szereti megnézni az igazán látvá­nyos mozidarabokat, az ne mulassza el e hét egyetlen előadását sem a Korona-moziban. Nem is szólva a ma esti műsorról, melynek keretében a nagyhírű „Nősténytigris" c. színmű kerül bemu­tatásra, amely színműről azt állítják, hogy az idei moziművek leghatásosabbja, — a hét folyamán szebbnél szebb Nordisk-filmek kerülnek bemuta­tóra. Kedden „A tökéletes feleség" c. társadalmi szinmű, melyet a nagyhírű Rita Sacchetto irt s melyben a címszerepet ő maga is játssza egy ha­tásos színpadi előadás keretében és a „Templom­rabló" c. gyönyörű artistajelenetekkel tarkított dráma, szerdán és csütörtökön „Az ördög kas­télya" c. érdekfeszítő bűnügyi dráma keretében egy poétikus szerelmi történet, továbbá „Hilda és Hulda" c. háromfelvonásos kitűnő Nordisk vígjá­ték kerül bemutatóra, a főszerepben a bájos Dor­rit Weixlerrel s mindvégig a legkacagtatóbb jele­netekkel. A húsvéti ünnepekre különösen kiváló műsort fog bemutalni a Korona mozi, melyet la­punk szombat este megjelenő számában fogunk ismertetni. * Tűz a primási uradalomban. Az eszter­gomi érsekség Muzsla melletti szentgyörgyhalmi pusztáján az elmúlt héten nagy tűz pusztított, mely reggel 5 órától délután 5 óráig tartott. A tűz a szérűskertben álló takarmányos pajtában keletkezett s takarmányban és gazdasági eszkö­zökben 19.000 korona kárt okozott. A megtartott tűzvizsgálat a tűz okát nem tudta kideríteni. A jó háziszappan. A háborús konjunktúrák ezer nyomorúságot teremtettek. Ilyen az élelmiszerek és a ruházat drágasága ; továbbá az alsó ruhák tisztántartása ... S ezzel elérkeztünk tárgyunkhoz, a szap­panhoz, a nemzetek intelligenciájának ezen fok­mérőjéhez. Plinius szerint a szappan készítését a gallok és germánok találták föl, a szappant azonban nem mosásra, hanem a haj sárgitására használ­ták. A szappanos levü növényeken kivül már hamuzsirral és sziksóval is mostak a régiek. Kö­zönséges mosószerük azonban a rothadt vesevá­ladék volt. A XVII. században már meglehetősen el volt terjedve a szappan használata. Hazánkban Szeged városa hires (a papriká­ján, tarhonyáján és paprikás halán kivül) szap­panfőzéséről is, s én, mint Szeged szülötte, el­árulom ezen ma igen számottevő produktumnak előállítási módját. Van, mondjuk 3 kg. zsiradékunk. Ehhez ve­szünk IV2 kg. lúgkövet (zsirszódát). A 3 kg. zsi­radékot, a lúgkő felét és 3 liter vizet — lassú tűz fölé — egy nagyobb edénybe tesszük. Körül­belül fél óra múlva a szappan felszínre jön, a lúg pedig alul marad. Az edényt most levesszük a tűzről, s kissé higgadni hagyjuk. Ekkor a szin­szappant ideiglenesen egy másik edénybe átmer­jük, a fenéken levő lúgot pedig külön edénybe tesszük, s később súroláshoz és tarka ruhák mo­sásához fölhasználjuk. A szinszappant ismét visszamerjük az ere­deti edénybe, s hozzátesszük a lúgkő másik felét és megint 3 liter vizet, s egy kis sót. (Tanácsos egy bögre vizet kéznél tartani, hogy a szappan esetleges kifutását megakadályozzuk.) Most a szap­pant lassú tűzön addig kevergetjük, mig a tiszta lág — jó félóra múlva — fel nem jön a szappan tetejére. Most az edényt újból levesszük, s kissé hűlni hagyjuk, aztán a kész szappant lapos edénybe kirakjuk, s pár óra múlva szétdaraboljuk. Az alul maradt lúgot a többi lúghoz tesszük. Ha velős csontunk és töpörtyünk (esetleg el­hullott sertésünk) is van a zsiradékon kivül, akkor ezeket legelőbb lúgkővel szétmaratjuk, s azután tesszük hozzá a zsiradékot, a megfelelő lúgkővel és vizzel együtt. Ilyenformán megy a szegedi szappan készí­tése: próbáljuk meg! Ebben a háborús drágaság­ban kifizeti magát. üeák AntaL Egy 50 év körüli urihölgy, ki a ház­tartás és gazdaság összes ágaiban tökéle­tesen jártas, valamely papi, vagy uri házhoz háztartásvezetőnek ajánlkozik. Cime la­punk szerkesztőségében tudható meg. Méhviaszgyertyát ©© ajánl és bármiféle gyertya- ©© törmeléket minőség szerint a legmagasabb áron átvesz, ©© vagy azt gyertyára kicseréli ©© Dokupil Lajos viaszgyertya-öntő Nagyiévárd, Pozsony m. Alapíttatott 1805-ben. • Többszörösen kitüntetve. Tavaszra ajánlatos már most használt ruháit sötét­kék vagy fekete színre átfestetni. Különleges gyártmányaink: kelmék, lüszterek, szövetek, bársonyok, bélésárúk, zsinór­félék, harisnyák, struzpamu­tok, himzöpamutok, berliner­pamutok, Cordonett-pamutok, schlingelö-pamutok átfestése fekete vagy sötétkék színekre. Első Esztergomi Kelmefestő-gyár Árok-utca 46. Városi felvételi üzlet: Tábor-féle papír­kereskedés, Széchenyi-tér. Az eredeti PFAFF-varrógépek nemcsak varrásra és mühimzésre alkalmasak, hanem a legújabb készülékek segé­lyével önműködőlég végez­nek beszegést, fodrozást, suj­tás, betét és levarrási mun­kákat. E készülék használata készséggel lesz be­mutatva Schenkengel Antal varrógép-raktárában Esztergom, Ferenc József út 43. sz. ELSŐ SZENT ÁLDOZÁSI EMLÉKKÉPEK,^! valamint mindennemű szent képecskék legnagyobb választékban, különféle alakban és a legszebb kivitelben, magyar, német vagy tót szöveggel a legjutányosabb árban kaphatók BUZÁROVITS GUSZTÁV könyvkereskedésében Esztergom. Ú%Ú% Mutatványképek és árjegyzékek ingyen és bérmentve.

Next

/
Oldalképek
Tartalom