ESZTERGOM XXII. évfolyam 1917

1917-05-27 / 21. szám

politikai, akár felekezeti szempontok lennének irányadók ; azt se tudtam, hogy az alispánhelyettesi állás betöltéséből, a kath. klérus valamely érdekkérdést formált volna, mert hisz ismerek olyan katholikus papot sőt főpapot, a ki nem azon jelölt mellett buzgólkodik, a kit én a magam részéről alkalmasabbnak tartok. Nem is avatkoztam ebbe a választási küzdelembe, azt se kerestem, ki fog erre vagy arra a jelöltre szavazni, de én arra szavazok, akit vármegyei szolgálatom alatt szerzett közvetlen tapasztalataim és egyéni meggyőződésem alapján és a közérdek szempontjából alkalmasabbnak tartok. Tiszti főügyészi állásomat megillető függetlenséget eddig is, ezentúl is igyekezni fogok megvédeni és megőrizni és sem levelek, sem újságcikkek nem fognak eltéríteni attól, hogy azt tegyem, a mit a vármegye és az önkormányzat érdekében jónak és helyesnek tartok. Hogy én miért nem pályáztam a helyettesi állásra, az az én legszemélyesebb ügyem. Szerény nézetem szerint azonban az alispáni szék betöltőjében, — különösen az ilyen válságos időkben — a vármegye osztatlan bizalmának kell összpontosulni s az alispáni állásra „pályázni," azt oktroyálni, nem tartom helyes dolognak. Végre a cikkiró ur azon szelid célzására, hogy dr. Perényi Kálmán alispán ur felfüggesztése egyenes következményének azt tartja, hogy mindazon tisztviselők, a kik a felfüggesztés indokát képező megyeházi állapotok előidézésében, akár mint tényezők, akár mint eszközök részt vettek, egyelőre vonuljanak el a szintérről, — csak egy tényt állapitok meg. S ez az, hogy a közigazgatási bizottság nyílt ülésén, felolvasott miniszteri döntés szerint, az alispán ellen elrendelt fegyelmit megelőző elővizsgálatnak indokai a háborús évek közélelmezési ügyeinek intézésében fennforogni látszó hibák és rendellenességek voltak. A közélelmezési ügyek intézésében közvetlen tényezők voltak, — nem is említve a legfőbb ellenőrzési joggal biró főispán úr őméltóságát, — az alispán úron kivül:. dr. Szilárd Béla II. főjegyző, Pisuth Kálmán és Palkovics László főszolgabíró urak. A cikkiró ur válogassa ki, melyik tényezőt szeretné ez alapon a „szintérről elvonultatni." Esztergom, 1917. május 23. Dr. Hulényi Győző vármegyei tiszti főügyész. Figyelmeztetés. A 950/917. sz. honv. miniszteri rendelet az önkéntes fémbeszolgáltatás határidejét 1917. április 30-ában állapította meg. Ezen túl szigorított intézkedéseket helyezett kilátásba. A Magyar Szent Korona Országainak Fémközpontja, felsőbb helyről nyert felhatalmazás alapján azonban arró értesiti cégünket, hogy mig a fémek szigorú elkoboztatása el nem rendeltetik, az önkéntesen felajánlott hadifémek, úgymint: mindenfajta vöröses sárgaréz-, ón-, horgany-, nickel- és alumíniumból készült háztartási és ipari fémedények és tárgyak beváltását az eddigi formában folytathatjuk. Marosi József és fia, mint a Magy. Sz. Korona Orsz. Fémközpontja esztergomi megbízottai. WK£ WmM %Rtf ^ftff feR# ttlff VmM felff ttfttf HMŰ Méhviaszgyertyát ©© ajánl és bármiféle gyertya- ©© törmeléket minőség szerint a legmagasabb áron átvesz, ©© va

gy azt gyertyára kicseréli ©© Dokupil Lajos viaszgyertya-öntő Nagyiévárd, Pozsony m.^5^ Alapíttatott 1805-ben. o Többszörösen)kitüntetve. Iszer Ferenc méhviaszgyertya gyáros MALAGZKA (Pozsonymegye). Katholikus cég. A főtiszt, plébános urak szives figyelmébe ajánlom a következőket: Átveszek öntésre vagy kicserélésre gyertya-hulladékot. Az anyagot, minőség szerint legmagasabb áron fizetem. Háborús öröklámpa. A ftdő Urak, valamint az Egyház érdekében kikombinált öröklámpa, mely ugy ég, mint a repceolajmécs, 6—7 napig. Bővebb leírást kívánatra készséggel küldök a plébános uraknak. Ezen háborús öröklámpából több mint 800 drb van forgalomban és 150-nél több elismervényt és igen sok utánrendelési kaptam. Az eredeti PFAFF-varrógépek nemcsak varrásra és mühimzésre alkalmasak, hanem a legújabb készülékek segélyével önműködőlég végeznek beszegést

9

fodrozást

9 sujtás, betét és levarrási munkákat. E készülék használata készséggel lesz bemutatva Schenkengel Antal varrógép-raktárában Esztergom, Ferenc József út 43. sz. ESZTERGOMI TAKARÉKPÉNZTÁR R.-T ESZTERGOMBAN. Alapíttatott :: :

: :: :: 1844. évben. Az Osztrák-Magyar Bank mellé

k

helye. Alaptőke 2.000,000 kor. /s. Interurbán telefon 26. sz. Tartalékok 1.000,000 kor. Postatakptári cheque 21,869. A „HUNGÁRIA" biztositó társaság vezérügynöksége. Az esztergomi hévviz-fürdő és Sz. István artézi forrás tulajdonosa. Székház: Kossuth L. utca 3., Széchenyi-tér 2. sz. Üzletkörei: Elfogad betéteket takarékpénztári betétkönyvecskékre és folyószámlára a mindenkori legelőnyösebb kamat mellett. Leszámítol váltókat. Előleget ad értékpapírokra, egyúttal értékpapírok vételét és eladását, külföldi pénzek beszerzését és beváltását legelőnyösebben teljesiti. Elvállal bizományszerü tőzsdei megbízásokat a budapesti tőzsdére és átutalásokat és megbízásokat a világ bármely pénzpiacára. Az Osztrák-magyar Bank rongált vagy sérült bankjegyeinek beváltási és ugyanannak, valamint számos más pénzintézet incassó helye. Jelzálogos kölcsönöket ad készpénzben, egyszerű kamatozás és töke-kamat törlesztés (amortizáció) mellett földbirtokra és környékbeli házakra. A takarékosság fejlesztésére házi takarékperselyeket díjtalanul bocsájt a közönség rendelkezésére. Legújabb beszerzése a Safe-deposits magánletét-pénztár. Vasbeton bélésű, acél-páncél tüz- és betörés-mentes magán pénztár, melyet a bérlő maga kezel és az ellenőrző takarékpénztárral együtt 7 kulcscsal zár le. A modern technika legújabb összes vívmányainak alkalmazásával létesült abszolút biztonságú intézmény mindennemű érték megőrzésére. Bármely irányú felvilágosítással készséggel szolgál az. Esztergomi Takarékpénztár R.-t. igazgatósága.