ESZTERGOM XX. évfolyam 1915

1915-03-14 / 11. szám

de állami existenciájuk még erösebb megszilárdításáért számolnak az egyházzal, mint egy óriási jelentőségű morális faktorral. Más nemzetek is igyekeznek a Szentszékkel megegyezni és egyes tárgyalások már ma-holnap elintéződhetnek, de épen amiatt a számos közeledés miatt, melyek vallásilag és politikailag homlokegyenest szemben álló nemzetek részéről történnek, roppant súlyos és kritikus helyzetben van a Szentszék. A háború tartama alatt a Szentszéket a legtöbb kellemetlenség majdnem kizárólag a diplomácia részéről érintette, melynek tagjai minden lehető alkalommal felkeresték a Vatikán titkári irodáját és felhasználtak minden képzelhető ürügyet — mely véleményük szerint valami támaszpontot nyújthatót nekik — hogy a Szentszéknek a hadviselő államokkai szemben foglalt álláspontját kitudakolják. Sőt tovább mentek! A Vatikánt teszik felelőssé katholikus vezető férfiak, katholikus újságok állásfoglalásáért; árgusszemekkel figyelik a Vatikán hivatalos orgánumát. A római főpapoknak, kardinálisoknak, praelátusoknak ősrégi szokása, hogy nagy, nyilvános egyházi funkciókon résztvesznek ; ugyanígy történt ez legutóbb a német császár születése napján az Anima templomban. Az természetesen ismét csak különböző, nem épen a legkorrettebb megegyezéseknek lett a tárgya. Mindez azonban eddig csak a kulisszák mögött, a háttérben történt, miből kevés vagy épen semmi sem került a nyilvánosságra. De már jó ideje, hogy épen ezek a momentumok lettek nemcsak a liberális, de legnagyobbrészt a katholikus sajtó polémiájának tárgyai, amely polémiát egyes püspökök is szítják, akik pedig közvetlenül a Szentszék joghatósága alá tartoznak. Megemlékezünk még Mercier kardinális pásztorleveléről, mely miatt az olasz-francia-angol páholytestvérek nem mindennapi lármát csaptak, pedig épen ők voltak azok, akik nem régiben a a legteljesebb hozzájárulásukat jelentették ki a francia kormánynak, midőn ez a francia püspöknek az iskola-ügyet illető pásztorlevelét biróilag kifogásolta. És még mit fognak mondani a francia bíborosoknak és püspököknek Belgium prímásához intézett többi leveleire, melyek jóformán tisztán a vallást illették? A nagy^szellemü XV. Benedek pápa aggódó gonddal látja előre azokat a kellemetlen következményeket, melyek a nem eléggé óvatos püspököknek ajkairól elhangzó szavak folytán eredhetnek; és bizonyosan azon lesz hogy ezen a helyzeten segítsen. A pápa különben is a legnagyobb sajnálattal látja azt, hogy ebben az iszonyú háborúban a katholikusok milliói állnak egymással szemben és ezekről mégis egyenlő szeretettel, egyenlő igazságossággal kell gondoskodnia. Az Esztergomi Takarékpénztár Részvénytársaság közgyűlése. Az általános gazdasági megrendülés közepette, melyet a nyolc hónapja duló háború idézett elő, szilárdságáról messze környéken ismert, pénzintézeteink vezére, az Esztergomi Takarékpénztár Részvénytársaság f. hó 7-én tartott 70 ik üzletévi közgyűlésében számolt be a mult válságos évben lefolytatott üzleti működésének megnyugtató eredményeiről. Mattyasóvszky Lajos lovag, közgyűlési elnök következő megnyitó beszédével üdvözölte a nagyszámban egybegyűlt részvényeseket. Társaságunk alapszabályainak 15-ik §-a előírja, hogy közgyűlésünk elnökét és helyettesét — esetről-esetre — az igazgatóság és felügyelőbizottság választja részvényesei sorából. Társulatunk ezen két szervének mult hó 20 án együttesen megtartott ülésén, titkos szavazás folytán nekem jutott a szerencse, hogy a mai közgyűlésünket vezessem. Midőn ezen rám nézve nagyon megtisztelő bizalomért hálás köszönetet mondok, elfoglalom az elnöki széket és alapszabályainkban rám ruházott kötelességnek teszek eleget, midőn megállapítom, hogy az Esztergomi Takarékpénztár Részvénytársaság mai közgyűlésére a szabályszerű meghivó, a hely, idő és tárgy tüzetes megjelölésével, az ezennel itt bemutatott lapszámok szerint, a helybeli lapokban nemcsak több mint 8 nappal előbb közzététetett, de minden részvényesnek is időközben postán megküldetett. Továbbá, hogy az alapszabályokban megkívánt, a közgyűlés határozatképességéhez szükséges 100 részvényt képviselő 30 részvényes helyett a megnyitáskor már 44 részvényes volt jelen, kik összesen 129 részvényt képviselnek. Ezek alapján az Esztergomi Takarékpénztár Részvénytársaság mai közgyűlését, a felvett tárgyak elbírálására határozatképesnek nyilvánítom, azt megnyitom a jegyzőkönyv vezetésére pedig a tisztelt közgyűlés beleegyezésével dr. Burián János, Erős Rezső, Bayer Károly részvényes urakat kérem fel. A világtörténelemben eddig sehol sem található fel az az ádáz küzdelem, melyet a jelenben már 7 hónapja folyó harc tár szemünk elé teljes borzalmaival, fájdalmaival és pusztításaival. A szárazföldön, a vizén és víz alatt, a levegőben harcolnak nemzetek nemzetek ellen, mintha az emberiség elpusztítását, kiirtását tűzte volna ki célul a gonosz szellem. Nemzetek küzdenek hazájukért, véren szerzett jogaikért, a földért, mely a nagy költő szavai szerint „ápol és eltakar." Ezt érzik szivükben, ez lelkesíti őket, a mi dicsőén küzdő testvéreinket és azért oly elkeseredett a most folyó véres és nagy áldozatokat követelő háború. De mi nem csüggedünk! Reményünket növeli, fájdalmainkat elviselhetővé teszi Istenben élő bizalmunk, igaz ügyünk és a törhetlen szívós együttműködés, mely hűséges szövetségeseinket hozzánk füzi. De mindnyájunk szivéből előtör az óhaj : bárcsak mielőbb leszállana közénk Isten békeangyala. Mert nemcsak óriási véráldozatot követelnek, hanem kiszámithatlan anyagi károkat is zúdítanak ránk a megpróbáltatás ezen nehéz és súlyos napjai. És ha ezen nyomasztó helyzet, ezen mindent megbénító küzdelem között egy reménysugarat, egy megnyugtató, felüdítő, biztató nyugvó pontot keresünk, megtaláljuk azt az előttünk fekvő igazgatósági jelentésben és üzleti kimutatásokban. Mert noha az ipar és kereskedelem pang, a hitel nagyon megcsökkent, az értékek ára ijesztően leesett és ezen körülmény végtelen aggodalomba ejti mind az egyeseket, mind a pénzintézeteket, mind magát az államot is. Nagy örömömre szolgál, jóllehet nem akarok a hozandó határozatoknak elébe vágni, hogy innen az elnöki székből megállapíthatom, miszerint társaságunk ezen válságos időben is,minden megrázkódás nélkül kitűnően helyt állt, betevőit, ügyfeleit teljes megelégedésre szolgálta ki, a hadikölcsön jegyzésével, jótékony adományaival, hazafiasságának fényes bizonyítékát mutatta, mérlegünk pedig oly ritka szilárd alapon van összeállítva, hogy még a legszigorúbb szakemberek is az elismerés hangján szólhatnak róla, és ha mindezekhez hozzátesszük azt a kedvező körülményt, hogy az 1914. évi üzleti eredmény elérte az előző évit, az osztalék pedig nagyon közel jár a mult évihez, akkor, mivel mindezen elért sikert, mondhatom fényes eredménye társaságunk vezetőségének, oly céltudatos, oly szakavatott, oly előretekintő, oly biztosan vezető működésében látjuk, találjuk fel, épen azért azt hiszem, részvényes társaim szivéből olvasom ki az elismerést, a hálát ezen önzetlen működésért, melynek jutalmául szivünk örökzöld babérkoszorújával adózunk. Ezekután szívből üdvözlöm tisztelt részvényes társaimat és újra köszönve szives jóindulatukat, arra kérem, hogy a mai közgyűlésre kitűzött ügyek tárgyalását megkezdeni szíveskedjék. A közgyűlési tárgysorozat letárgyalása során tudomásul vétetett az igazgatóság kimerítő s minden irányban megnyugtató adatokat tartalmazó jelentése, olvastatott a felügyelő bizottság jelentése a bemutatott mérleg és eredményszámla helyességéről, melyek valamennyié egyhangúlag fogadtatott el és elhatározta a közgyűlés, hogy az 1914. évi osztalékot részvényenkint 180 koronában állapítja meg. A mult évi mérleg adatai a következők: Vagyon: Pénztár-számla 384,903 K, Jelzálogos kötvény-tőke 13.751,555 K, Váltó-tőke 1.875,881 K, Előleg- (zálog) töke 77,563 K, Értékpapír állomány 5.300,614 K, Folyószámlákra elhelyezett tőkék idegen intézeteknél és fedezet mellett adósoknál 603,671 K, Intézeti székház 136,000 K, Ingatlanok számlája 310.219 K, Banküzlet értékei 8,701 K, Jótékony cél 2,628 K, összesen 22.451.740 K. Teher: Alaptőke 2.000,000 K, Tartaléktőke 172.047 K, Különleges tartaléktőke 172,099 K, Értékpapír árfolyam különbözeti tartalék 500,000 K, Tiszti nyugdij-alap 376,591 K, Társasági jótékony alap 25.000 K, Frey Vilmos, Schwinner Ignác és neje Frey Vilma-alap, intézeti tisztek árvái javára 4,643 K. Havasi Imre alap, intézeti nyugalmazott tisztek javára 2,568 K, Betétek és kamataik 14.357,193 K, Folyószámla betétek 1.227,945 K, Betét kamatadó 34,003 K, Osztrák Magyar Banktól visszleszámitási és lombard hitel 1.981,440 K, Esztergom sz. kir. városnak adott kölcsönünkböl a Magyar Takarékpénztárak Központi Jelzálogbankjára engedményezve 1.200,000 K, Kötvény-kamat a jövő évre előre fizetve 120,127 K, Váltó-kamat a jövő évre előre fizetve 26,076 K, Zálog-kamat a jövő évre előre fizetve 853 K, 1914. évi üzleti eredmény 251,152 K, összesen 22.451,740 K. A jelentkezett tiszta jövedelem következőleg nyert felosztást: 1. Tartaléktöke 10%-os járulékára 25,115 K, 2. Osztalékra részvényenként 180 K-val 180,000 K, 3. Háborús tartalékra 10,000 K, 4. Igazgatósági jutalékra 6,505 K, 5. Igazgatói jutalékra 4,337 K, 6. Tiszti jutalékra 10,842 K, 7. Tiszti nyugdijalapra 2,146 K, 8. Jótékonycélokra 10,470 K, 9. Különleges tartalékalapra 1,735 K, összesen 251,152 K. Az igazgatósági jelentés a részvét meleg hangján emlékezik meg a társaság elhunyt ügyészének, Mattyasóvszky Kálmán hervadhatatlan érdemeiről, továbbá Hübschl Sándor, dr. Andor György és Viola Kálmán igazgatósági tagok elhunytáról. Sajnálattal jelenti be Grósz Ferenc igazgatótanácsi tag távozását. A társaság tisztikarában beállott változásokat Kartaly István főkönyvvezetö, Horváth Kálmán könyvvezető és Belaß Béla gyakornok elhalálozása, továbbá a hadbavonult 5 tisztviselő katonai szolgálata idézte elő. A megüresedett ügyészi állásra dr. Wiplinger Ödön választatott meg, kinek állandó helyettese dr. Mattyasóvszky Béla lett; az ugyancsak üresedésben levő igazgatótanácsosi állásra Magos Sándor c. kúriai biró választatott meg. Dr. Wiplinger Ödön ügyésszé történt megválasztása folytán az igazgatóság tagjai sorába egyhangúlag dr. Fehér Gyulát választotta be a közgyűlés, továbbá mivel a korábban beválasztott póttagok névsora az időközi behívások íolytán kimerült, e közgyűlés igazgatósági póttagoknak beválasztotta: Burány Ernőt, Grósz Istvánt, dr. Gönczy Bélát, Jedlicska Rezsőt, Sólyomy Lajost és Laiszky Jánost. Olvastatott a Magyarországi pénzintézetek országos szövetségének következő irata : Az 1914. évi üzleti jelentésükből vettük tudomásul, hogy az elmúlt évvel befejezte n. b. intézetük működésének 70. esztendejét. Olyan jelentékeny idő az elmúlt, hogy mi nem hagyhatjuk megemlékezés nélkül már azért sem, mert az Esztergomi Takarékpénztár a vidéki intézeteink legkiválóbbja között is a legelsők sorában van, bizonyságául annak, hogy azok a nemes tradíciók, amelyek a régi magyar takarékpénztárak szervezésénél szerephez jutottak, az Önök intézetének nemcsak megalapításánál működtek közre, hanem vezető irányelvük gyanánt állanak működésükben mostanság is. Szövetségünk figyelemmel kisérve a pénzintézetek anyagi és erkölcsi életét, a legőszintébb üdvözléssel köszönti Önöket abból az alkalomból, hogy 70 éves működésük után a régi elvekhez való ernyedetlen ragaszkodással, de fiatalos szellemmel és a gazdasági élet fejlődésével is számotvetve, a magyar takarékpénztárak büszkeségére folytatják működésüket. Kiváló tisztelettel Magyarországi Pénzintézetek országos szövetsége Mándy Lajos, miniszteri tanácsos, elnök. A takarékpénztárnak ezen kifelé is elért tekintélyét tükröző üdvözlet hatása alatt dr. Koperniczky Ferenc prelátus-kanonok indítványt tett arra nézve, hogy e történelmi értékű okmány teljes szövegében vétessék fel a jegyzőkönyvben egyben az intézet vezetőségének főként pedig Bleszl Ferenc igazgatónak köszönetet mond a részvényesek nevében azon fáradhatlan buzgalmáért, melyet az intézete nívóját e válságos idők közepette is oly magas vonalon fentartani képes volt. A közgyűlés befejezéséül Bleszl Ferenc igazgató emelkedett szólásra és a következő szavaival vett búcsút a megjelent részvényesektől: „A jelenlegi világrenditö rémes háború folytán keletkezett súlyos és válságos pénzügyi és közgazdasági viszonyok között kétszeresen jól esik társaságunk vezetőségének és ezek között csekélységemnek, azon bizalom, mely a mai közgyűlésen hozott egyhangú határozatokban megnyilvánult és igy kedves kötelességem ezért a mélyen tisztelt Részvényes uraknak hálás köszönetet mondani, ígérvén egyúttal, hogy továbbra is kitartó, becsületes szakavatott munkával és előrelátó gondossággal fogjuk társaságunk ügyeit ellátni.