ESZTERGOM XX. évfolyam 1915
1915-10-24 / 43. szám
XX. évfolyam. Esztergom, 1915. október 24. 43. szám. ESZTERGOM POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési árak : Egész évre 10 kor., fél évre 5 kor. Egyes szani ara 16 fillér. A logika arculcsapása. Esztergom, 1915. október 23. A világháború eddigi eseményei csődjét jelentik minden logikának és az örök békéről hirdetett tudós teóriáknak. Kellett-e a logikának nagyobb arculcsapás annál, hogy Szerbia annak idején egyáltalában provokálni merte a háborút? Valóban nem! Érthetetlen valami, hogy a nagyhatalmakkal páros viadalra kélt, holott az első összecsapásnál összeroppanthatták volna. Az orosz ígéretek itt elesnek, mert Szerbia nagyon jól tudta, hogy Oroszország túlontúl el lesz foglalva a saját harcterein. A helyes, logikus gondolkozással ugyancsak ellentétbe jön, hogy az egyenlőtlen harcokban véghezvitt mérkőzés a világ lángbaboritására vetkőzött át, hogy a háború másféléves kemény borzalmak után ma épp olyan hevességgel dúljon, mint kezdetben, s hogy a háborúban legyőzött fél körömszakadtáig tagadja vereségeit, holott ez láncszem volna a béke eljöveteléhez ! Olyan fogalmak ezek, amelyek csakugyan rácáfolnak minden eddigi józan gondolkodásra s amelyekről azelőtt a nagy tudósok sem álmodhattak. Érdekes megfigyelni, hogy a mai világháborúért a látszólagos békebarátok az 1912. évi német—angol tárgyaiásók megfeneklését okozzák. Ha akkor az angol kormány kötelezte volna magát arra, hogy egy reánk erőszakolt háború esetén semleges marad, akkor Orosz- és Franciaország nem számíthattak volna az osztrák- és magyarszerb konfliktus során olyan biztosan az AZ „ESZT ERGOM" TÁ RCÁJA. Néró. Irta: Dinnyés Árpád. Néró udvarában nagy a barci lárma, Harsannak a kürtök, csillog a sok dárda, Most lép büszkén a vérpadra Lygia szép lánya. Megáll a porondon, széttekint a népen Gyűlölet szikrázik sötét éjszemében, Átkozott légy Néró császár Mért kívánod vérem! Halál reá százszor! Csendül Néró hangja, Halálát kívánja a pogány hatalma, Halál minden keresztényre Rajta bakó, rajta! Hullámaik a tömeg, izgatottan várja Mint sujt le a bakó a keresztény lányra, De a hóhér nagy hirtelen Karjait kitárja : Igazságos Isten! Tegyél csodát vélünk, Zsarnok parancsára hull ártatlan vérünk Hallgassad meg imáinkat Könyörögve kérünk ! Keresztre feszitnek mert hiszünk tebenned, Üldöznek, ha mondjuk: örökké él lelked, Szerkesztőség:: Káptalan-tér 1. szám. Kiadóhivatal: Káptalan-tér 2. szám. angol támogatásra és épen az angol támogatásra alapított biztosnak vélt győzelmi kilátásaik hiján a mi kötekedő szomszédaink is bizonyára egészen más magatartást tanúsítottak s talán maguk is a béke megóvásán munkálkodtak volna közre. Csakhogy Anglia, egy esetleges háború kitörésére nem akart semlegességet vállalni s itt a magyarázata a tulaj donképeni Orosz és Francia barátságnak. Angliának az 1912. évben lefolyt tárgyalásokon tanúsított magatartását párhuzamba lehetne felállítani Bismarcknak, Oroszországgal kötött viszontbiztosító egyezményével. Bismarck a hármasszövetség kapcsolatával Oroszországgal is barátságos viszonyt óhajtott tartani s igy Oroszországot biztosította semlegességéről arra az esetre, ha szövetségese, AusztriaMagyarország megtámadná. A mostani tapasztalatokból tudtuk aztán leginkább meg, hogy Grey is ilyent tervezett. Ö is nagy súlyt helyezett volna a német—angol megegyezésre, de csupán arra akarta Angliát kötelezni, hogy ily provokálásban nem vesz részt, s provokálás nélkül nem támad s igy semlegességet igért arra az esetre, ha Németországot frivol okokból megtámadnák. Németország ennyivel nem érhette be, mert tudta, hogy jöhet még idő, amikor forma szerint ö lesz kénytelen háborút üzenni, ha nem is hódítási vágyból, de saját életérdekeinek megvédésére. Ugyanis Németország már akkor látta, hogy az angol—francia szövetség irigykedve nézi haladását, s hogy ez előbb-utóbb háborúhoz vezet, az mindenki előtt nyilvánvaló volt. Keresztények nagy Istene Ne hagyd el a néped! Hej mi az, mi történt!? Áruló zsiványok! Ütött most, az egyszer utolsó órátok! S Néró császár maga veszi Kezébe a bárdot. Zúg-morog a tömeg, nagyobb lesz a lárma; Hóhér lett a császár? Ez már még se járja! Meglássátok szégyent hoz majd A pogány világra! Néró pedig büszkén felkiált: No rajta! — S im a hóhér feje legurul a porba — Minden egyes kereszténynek Ez legyen a sorsa: Felemeli ismét a nagy gyilkos bárdot: Kipusztítom én a keresztény világot Szép Lygia kezem által Veszed el halálod. Megállj Néró császár ! Zúg a tömeg rája Ne legyél te hóhér a világ csúfjára Mert ha az lész méltatlan vagy Az uralkodásra! Elég volt már tűrni az uralkodásod Boszút szomjaz érte gyilkos zsarnokságod, Tedd le Néró kezeidből Azt a véres bárdot! Hah! Ki mondja eztet? Ki állt ellent nékem? A keresztény Isten, avagy saját népem? Kéziratok a szerkesztőség-, előfizetések a kiadóhivatal eimére küldendők. Hirdetések felvétetnek Buzárovits Gusztáv könyvkereskedésében. Németországnak arra a követelésére, hogy Anglia minden olyan esetben is maradjon semleges, amikor reákényszeritik a háborút, az angol kormány azzal felelt, hogy mindenféle tárgyalásokat megszakított. Ma már azonban az angolok is beismerik, hogyha Anglia, mint a legerősebb tengeri hatalom, Németországgal, a legjelentősebb szárazföldi hatalommal szövetkezik, ugy ez a szövetség jobban védte volna Anglia életérdekeit, mint az ántáttal való háborús barátkozás. Csakhogy Anglia nem akarta tűrni féktelen hatalomvágyában, hogy Németország ne csak a szárazföldön legyen ur, hanem a tengeren is hasonló hatalmú legyen Nagy-Britanniához. Ezért nem fogadta el Anglia a „rákényszeritett" háborúban tanúsítandó angol semlegességre vonatkozó német ajánlatot s ezért kellett a világháborúnak előbb-utóbb kitörnie! Dinnyés Árpád. A fogadalmi templomok. A „Budapesti Hirlap"-nak vasárnapi számában fenti cim alatt, dr. Robitsek Ferenc tb. kanonok szakavatott tollából, a budapesti pasztoráció problémájával foglalkozó nagyjelentőségű cikk jelent meg. Sietünk e cikket lapunk hasábjain is közzétenni, mert azáltal, hogy gyökerénél fogja meg a kérdést, kiválóan alkalmas nagyszabású hozzászólások kiinduló pontjává és vezérmotivumává lenni. Értesülésünk szerint a fővárosi lelkészkedö papság és a hitoktatói kar körében támasztott máris örvendetes visszhangot a cikkben kifejtett alapidea és többek égető kívánságára e kérdést most már a 12-ik órában feltétlenül megbeszélés tárgyává kell tenni. Mi készséggel engedjük át lapunk hasábjait Legyilkolok minden élőt A földön s az égen! Alig készül ütni, lám csodák csodája Megered az égbolt minden csatornája S Néró császár ijedten néz A keresztény lányra. Vágtat a bősz orkán fent a magas égen Tűztarajos villám söpör át a népen S meginog az acél pallos A császár kezében. Felkacag most Néró: Node mégsem, mégsem! Én uralom Rómát nem az a nagy Isten, Kezem által pusztul el majd Itt a földön minden ! Most nagyot villámlik, meghajlik a föld is, Ezer pogány hal meg, Néró kiált: mégis! Mig nem egyszer nagy hirtelen A földre rogy ő is. Pozdorjává törte a villám a bárdot — Soha akkor ember ilyent még nem látott, Jeléül, hogy mégse Néró Birja a Világot. Az édes anyák. Irta: Csite Károly. Paksa gazda a kocsi szekerét igazgatta útra a félszer előtt, miközben vidám háborús katonanótákat fütyürészett.
