ESZTERGOM XX. évfolyam 1915

1915-10-17 / 42. szám

kel szervezte a német kereskedelmi expanzió módszereinek és eszközeinek a kikémlelését. Franciaországban hónapok óta működik egy nemzeti bizottság, mely azt tűzte ki feladatául, hogy az ententehez tartozó, vagy azokkal rokonszenvező országokból kiszorítsa a német, osztrák és magyar árukat, Olaszországban egy évtized óta egyre alakulnak egyesületek és intézetek, melyek a Levantéban a középkori Genova és Venezia nyomdokaiba igyekeznek lépni. Németországban, ahol a kiviteli üzletet hatalmas vállalatok saját erejükből fejlesztették, azelőtt fölöslegesnek tartották az ilyenféle „kiviteli szervezetek" létesítését, de most, hogy ilyen nagyarányú támadások ellen kell védekezni, ott is hangoztatják, hogy a német kivitel érdekében nagy központi szervezetet kell alakítani. El is nevezték azt „a német birodalom gazdasági vezérkarának". * A hatósági sertésvágás a péntek délutáni és a szombati rossz idő miatt megakadt, vagyis a mult szombaton nem vágták le az előre jelzett négy sertést. Csányi József rendőrségi fogalmazó, aki az uj működési ágat vezeti, kijelentette, hogy jelenleg helyben vásárolt sertéseket fognak vágni. A város tanácsa indokolatlan félelemből tudni se akar a rendőrség uj akciójáról, a pénzbeli támogatást pedig teljesen kizárta. Amint értesülünk, a próbavágáshoz az alispán adta a szükséges pénzt. Az ujabb vágást Mátéffy Viktor plébános financirozza, a további üzlet pénzbeli ellátását pedig a helybeli fogyasztási szövetkezet veszi át s a részvényesek könyveik előmutatása révén elővásárlási előnyben részesülnek. A jövő szombatra már lesz hatósági zsir és sertéshús. * Papok a tanítói élet szolgálatában. A kemenczei róm. kath. iskolánál a hadbavonult tanitó és a beteg kántortanító helyettesítésére Steinhübl Ambrus esp.-plébános és Czobor Gyula káplán vállalkoztak. Mindketten a legnagyobb szorgalommal és tanítói készséggel tanítják a vállalt osztályok ifjúságát. Bizonyára a legnagyobb eredményeket fogják elérni szorgos tevékenységükkel, amit lelkesedésük csak fokoz és a tanítók hálás elismeréssel lesznek irántuk. * Főegyházmegyei hírek. A lipótvári lelkészség vezetése ideiglenesen Janecz József ujvároskai plébánosra bízatott. — Flanek Rezső budapest-rókusi káplán és Martini Károly pozsonyi karkáplán katonalelkészeknek behivattak. * A szabadkőmivesek és az egyház. Nálunk a szabadkőmivesek 90 százaléka olyan vallásfelekezethez tartozik, melynél a vallás és a faj összeesik. A magyar szabadkőmivesek éppen a háború kitörése előtt 1914-ben egy nagy mozgalmat akartak megindítani e két jelszó alatt: antiklerikalizmus és antimilitarizmus. Mivel az utóbbi jelszó a háború kitörése után könnyen a fegyházba juttathatja az embert, azt szépen visszaszívták és hogy nagyobb népszerűségre tegyenek szert, gyűjtést rendeztek, hogy egy falut építenek fel a Kárpátokban, és annak neve „Kőmivesfalva" lesz. Érdekes, hogy az ág. ev. vallásnak legutolsó gömöri zsinata kimondta, hogy sem lelkész, sem prédikátor, sem az evangélikus egyház más tisztviselője nem lehet szabadkömives, mivel ezen társulatnak Krisztustagadó és hazaellenes iránya világosan be van bizonyítva. Még érdekesebb az, hogy a reformátusok hivatalos lapja üdvözli az evangélikusok ezen határozatát és a reformátusokat is hasonló intézkedésekre hívja fel. Csoda e akkor, hogy a kath. egyház kárhoztatja a szabadkőmiveseket? * Jegyzések a hadikölesönre. Az Esztergomi Takarékpénztár igazgatótanácsa elhatározta, hogy az ez ideig beszerzett 400,000 korona hadi kölcsönhöz ujabb 100,000 koronát jegyez és igy a saját számlájára vásárolt készletet fél millió koronára emeli fel. Egyben már most elhatározta azt is, hogy amennyiben a hadikölcsönökre a társaság által eddig beszállított 2.300,000 korona összeg, az intézetnél a III. hadikölcsönre jegyzendő összegekkel nem emelkednék 3 millió koronáig, ugy a különbözetet maga a társaság jegyzi, hogy ilykép a hadikölcsönökre általa befizetett összeg kerek három millió koronára emelkedjék. A követésre érdemes elhatározás méltó az intézet 70 éves reális múltjához és mindenkor igazolt jótékonyságához és hazafias működéséhez. * Az érepénzek elrejtése ellen. Az ország üzleti életében egyre zavaróbban hat az a körülmény, hogy a közönség — urak és parasztok egyaránt — összegyűjtik és elrejtik az ércpénzeket : az aranyat, ezüstöt és bronzot. A minisztérium most közhírré teszi, hogy nagyon tévednek mindazok, akik azt hiszik, hogy az ezüst, nikkel és bronzpénzekkel vagyonukat biztosithatják s felhívja a papságot és a tanítókat, hogy erről világosítsák fel a népet. Az aprópénzek elrejtése sok bosszúságot okoz a munkások fizetésénél s az sem használt, hogy az állam uj ezüst koronásokat veretett, mert az uj pénzt még nagyobb buzgósággal dugják el azok is, akik eddig ezt a furcsa sportot nem űzték. — Elő tehát az elrejtett pénzekkel! Hadd kamatozzanak az eldugott koronák a hadikölcsön részvényeiben. Németországban minden aranyat beszolgáltatott a közönség az állam pénztárába, miért dugják el hát a magyarok, akik ugyanazon célért küzdenek? * Páratlan bortermés. A tavaszi jajveszékelés, amellyel a szőlősgazdák felverték a társadalom csendjét a késői fagyok beköszöntésekor, borözönbe fulladt. Még mindig ezrével mennek a csemegeszőlővel megrakott kosarak a különböző városok piacára. Nagyobb a termés mint 1908-ban, amikor — tudvalevőleg — nem volt elégséges hordó a must befogadására. Hogy a mostani borbőség mellett is kerül hordó elég és hogy az árak váratlan magasságban mozognak, az annak tudható be, hogy — amint a többi szőlőtermelő vidéket — Esztergomot is meglepték a borkereskedők s a kibérelt pincékben s más alkalmas gyűjtőhelyeken préseltetik ki a tőkén megvett termést. Ebben az üzletben a termelőket éri mindig a csalódás, mert a mostani termésbőséget nem is tudták kiszámítani s igy az árakat is a termés reális értékén alul állapították meg a tömeges eladásnál. Előre látható a jelekből, hogy a drága mustot még drágább bor alakjában fogjuk majd megvásárolni. * Alapkőletétel Szentkereszten. A péliföldszentkereszti szaléziánusok, azzal a szent vakmerőséggel, amellyel alapitójuk, Don Bosco, a legnehezebb körülmények között valósította meg csodálatos műveit, a mostani nehéz időben egy új nagy intézet építéséhez fogtak. Miután e napokban befejezték az építkezés előmunkálatait, folyó hó 20 án, szent Vendel-bucsunapján ünnepélyesen le fogják rakni az új épület alapkövét. Melegen ajánljuk olvasóink kegyes jóindulatába a szépen fejlődő, de még mindig a kezdet nehézségeivel küzdő intézménynek e nagyjelentőségű vállalkozását. * A krumplinak hivatalosan megállapított ára októberben mázsánkint 9 korona, novemberben 10 korona, decemberben és azután májusig 11 korona. Ezek az árak a nagybani eladásra és a kereskedőkre szólnak, de a hatóság minden termelőt kereskedőnek néz, tehát az esztergomi piacon meg fog szűnni a krumpli-uzsora. A kilónkinti eladásnál bizonyos áremelést indokoltnak vesznek. * Tréfás csatornafödő. Sajátságos, szinte cirkuszba illő mutatványt produkált a hanyagsággal párosult véletlen a városnak egyik legforgalmasabb helyén, a Marosi-féle üzlet átellenében — ott, ahol az a sok kis korcsma van. Egy földmives asszony nagy lendülettel, sietve hazafelé törekedett a piacról. Egyik kezében tejfölös kanna, a másikban kosár, a karján szatyor, a hátán pedig puttony. Egyszerre a jelzett helyen ez az asszony összes kellékeivel együtt a levegőbe repült, azután rémült sikoltással elterült a földön. A mázos kanna kicsorbult, a megmaradt tejfel szétfolyt a földön. A kosár, szatyor és puttony tartalma szanaszét gurult. Az asszonyok körülvették póruljárt társukat és szidták egyesült erővel a várost, amely ilyen csatornafedőket megtűr. A szerencsétlenségnek leírását maga az elterült asszony adta meg: — Amint megyek nagy sietve hazafelé, hát ehhez a deszkapadlóhoz érek. Mikor át akarok rajta lépni, a másik végére rálépett egy nagy, fene kövér asszony. A padló felbillent, engem meg felhajított. És ez a furfangos csatornafedő padló épen a sok pálinkamérés előtt van. Részeg embernek azonban még eddig nem történt vele baja. * Követésre méltó példa. A magyar jegyzői kar, mely a mai megnehezült viszonyok között oly számos tanújelét adta emberfeletti munkájával rátermettségének, szociális mozgalmával társadalmi érettségének, áldozatkészségével emberbaráti szeretetének s a háborús mozgalommal kapcsolatos minden akta felkarolásával lángoló hazaszeretetének. Nem lesz talán érdektelen, ha egy szép, nemes és követésreméltó példára hívjuk fel olvasóink figyelmét. Ugyanis szeptember 21-én Muzsla község képviselőtestülete Lévay Sándor vezető jegyző indítványára a következő lélekemelő határozatot hozta : Muzsla község képviselőtestülete a feldúlt felvidéki falvak egyikében és pedig a jegyzők falvában felépítendő házra ezennel adomány cimén 600 koronát megszavaz azzal a feltétellel, hogy a felépítendő házra írassék rá: „Építtette Muzsla Esztergom megyei község közönsége." Utasítja az elöljáróságot, hogy a megszavazott összeget a községi szegény alapból jelen határozat jogerőre emelkedése után fizesse ki s amennyiben ezen alap a hadi kölcsön miatt a megszavazott összeget nem fedezné, a többi hiányzó részt a községi pénztárból fedezze s a megtakarítások terhére számolja el. — Ha az ország minden községének ilyen vezetői volnának, ha az ország minden községe oly szépen, nemesen és hazafiasán gondolkodó képviselő testülettel birna, mint Muzsla, akkor már hajlék alatt volna a szegény felvidéki nép. Nem lesz talán érdektelen felemlíteni azt, hogy ez a község a mozgósítás beállta óta jótékony célokra ezreket áldozott s a hadikölcsönre is tetemes összeget adtak a muzslaiak. * A kukoricát az állam ismét lefoglalja. A termelők a házi szükségletre való mennyiséget visszatarthatják, a többit azonban be kell szolgáltatniuk. * Felsültek a betörök. Fent az Aranyhegyen van egy kis szőlője az esztergomi zenészvilág bizonyos tagjának. A szőlőben van egy bódé is, mely az illendőség okáért tisztességesen be volt zárva, mint a többi kunyhók. A gazda a napokban felmászott a magas mezei pozícióra, hogy az őszi hangulatot élvezze. Látja ám, hogy a vén bódé ajtaja fel van törve. Ez a második jó vicc, ami életében történt vele. — Mi volt a kunyhóban? —kérdezték tőle. — Semmi. Csak víz hordóban. He, he, he I Különben ugyanezen úrral történt még a háború előtt, amikor a belvárosi legények játszottak kozákosdit, hogy esti időben nyakon ragadta egy legény a kerektemplom táján. — Adj pizt! — üvöltötte a kamasz. Zavart pillantások. Mentegetődzés. Egy pajtás jól belepislant a fogoly ur szemébe, mire röhögve mondja a többinek: — Ismerem. Eresszétek el. Ennek soha sincs pénze. * Katholikus Karitász levelezőlapja. A „Kath. Karitasz" „Magyarok Nagyasszonya" levelezőlapot adott ki és hozott forgalomba. Egy drb. ára 10 fillér, 100 drb. 8 korona, portódij 10 fillér. A levelező lapok tiszta jövedelme a Katholikus Karitász céljaira szolgál. Megrendelhető a Katholikus Karitász irodájában. * Kincstári lovat kapnak a kisgazdák. A Külügy-Hadügy irja: Az őszi vetési munkálatok serényen folynak, de igen nagy nehézségeket okoz a háború folytán előállott nagy lóhiány. Ezeken a nehézségeken igyekszik segíteni a honvédelmi miniszter egyik legújabban kelt rendeletével. Ebben rendeli, hogy a huszárezredek pótszázadai, valamint a tüzérezredek pótütegei és a hadikórházak, amennyiben a szolgálati viszonyok megengedik, elsősorban a kisgazdákat az őszi vetési munkálatok tartamára kincstári lovaknak kölcsönképp való kiadása által kisegítsék. Kukorica és bab. A kormány megállapította a tengeri maximális árát. A közönséges tengeri mázsája 26, a csinkantin 28 korona. A csöves tengeri mázsája 20 kor. 80 f., az aprószemű tengerié 22 kor. 80 fill. A bab ára métermázsánkint száraz-érett állapotban 40 korona. A bab száz literenkint 78—86 kg. s igy egy liter bab nincsen egy kilogramm. * Az iskolák a háború beteg árváiért. A beteg gyermekekről való gondoskodás fontos ügyét szolgálja a gróf Zichy János kormányzata alatt álló Zsófia Országos Gyermekszanatórium Egyesület, mely a háború szerencsétlen beteg árvái részére Siófok és Balatonvilágos között Balatonszabadin egy 200 ágyas gyermekszanatóriumot épit és amely a szenvedő szegény iskolaköteles gyermekek ápolását teljesen ingyen, nagy áldozatkészséggel végezi az áldásosán működő balatonalmádii Zsófia Gyermekszanatóriumában is. Azonkivül a mártírhalált halt Hohenberg Zsoßa hercegasszony nevére egy gyermekvédelmi alapot kivan létesíteni és ennek érdekében fordul a magyar nemzet gyermekeihez, kérve azok segítségét. Jankovich Béla vallás- és közoktatásügyi miniszter ugyanis, minthogy a gyermekek egészségügyének felkarolása olyan feladat, amelynek megoldására az államnak és a társadalomnak karöltve kell fáradoznia és minthogy a szegénysorsu beteg gyermekek felsegitésének ügye a tanulóifjúság lelkületéhez is legközelebb áll, engedélyt adott arra, hogy a tanulóifjúság a gyermekszanatórium érdekében gyűjtést eszközölhessen. Rákosi Jenő