ESZTERGOM XX. évfolyam 1915

1915-10-17 / 42. szám

amelyet, — sokat nem mondunk vele — méltóan nevezhetnénk háborús irodalomnak is. Ez a lege­rősebb, a legnagyobb a jelenben, mert ezt száz és százezer lélek alkotta s szeretettel műveli ma is. Ennek a lelke halhatatlan, mint magáé az Alkotóé és élete örök, melyet nem homályosíthat be semmi. Általában véve is ma az egész magyar irodalom a háborúval foglalkozik. Abból merit mesét, arról regél, ahoz fűz mondát s azt állítja fel mindennel szemben. Eltelhetik ezután ismét egy évszázad, sőt talán kettő is, irodalmunkat a sok idő se ké­pes másfelé terelni, mert bárhogy fog táplálkozni, hogy éljen, a lelke mindenkor a mai időkből fog feléje tekinteni. Dinnyés Árpád. Orosz hadifoglyokkal való levelezés. Mind sűrűbben hangzanak el a panaszok, hogy az Oroszországban hadifogságban lévő kato­náink nem kapják meg a hozzátartozóik által kül­dött levelezéseket. illetékes helyről nyert értesülésünk szerint ennek okát első sorban a levelezések nagy meny­nyiségében és a közlemények tulhosszu voltában kell keresni. A közönség tehát csak ugy biztosit­hatja e levelezések célhoz jutását, ha az orosz cenzúra megkönnyítésének érdekében kéthetenként legfeljebb csak egyszer vagy ennél is ritkábban ir, akkor is nem levelet, hanem csak levelezőlapot küld és arra csak néhány sor családi és magán­vonatkozásu közleményt ir. A levelezés céljára célszerű kizárólag a hadi­foglyokat gyámolító és tudósító hivatal által vörös kereszt jelvénnyel hibocsájtott és megfelelő elő­nyomással ellátott levelezőlapokat használni, me­lyek a legtöbb postahivatalban is árusittatnak. A közleményben kerülendő a közállapotokra és a háborúra vonatkozó minden hir. — Különö­sen sokat árt az ügynek, ha egyesek burkoltan akarnak hirt adni a hadi sikerekről, ami az orosz cenzorokat bizalmatlanokká teszi a többi ártal­matlan küldeménnyel szemben is. Ajánlatos a le­velezésnél a német vagy francia nyelvet használni, mert más nyelvekre Oroszországban kevés a cen­zor és igy ezek a levelezések' soká elhevernek esetleg célhoz sem jutnak. A falvak intelligentiájára hárul a hazafias feladat, hogy ily levelezéseknek német vagy fran­cia nyelven való megírásánál a nyelvismerettel nem birok segítségére legyenek. Különös súlyt kell helyezni a cimnek meg­írására. Ennél használjuk szintén a francia vagy né­met nyelvet, de a német cimet is latin betűkkel írjuk. A címben okvetlenül benne legyen annak jelzése, hogy a címzett hadifogoly, mert más egyé­nek leveleit az ellenséges külföldre nem továbbít­ják. Ezért tehát a címbe a „prisonnier de guerre" vagy „Krieg-gefangener" jelzést hozzátenni el ne mulasszuk. S ez függ a rendeltetési hely nevének helyes kiírásától is. Ha e tekintetben kételyeink vannak, forduljunk a postahivatalhoz, avagy a hadi­foglyokat gyámolító és tudósító hivatalhoz (Buda­pest, IX. Üllői-ut 1.), mely utóbbi hivatal a cyrill betűkkel irt vagy egyébbként kevésbbé olvashatat­lan címek megállapításában is a hozzáfordulóknak rendelkezésére áll. Budapest, 1915. szeptember hó 25-én. A miniszter rendeletéből: Foil ért Károly s. k. posta- és távírda vezérigazgató HIREK. Keresztek. Útszéli feszület térdzsámolyán Búsul egy szomorú szőke leány. — Hős voltál! Katona! Mutatta ezt Vitézi kebleden a vaskereszt. — Hős voltál! Elestél! Mutatja ezt Galicziában egy kis fakereszt. Vaskereszt, fakereszt, elmúl az mind, Csak egy a szent kereszt örökkön int! Szeretet szavával biztatón hív, — Jer hozzzám bánatos, szomorú sziv . . . Útszéli feszület térdzsámolyán Búsul egy szegény, kis, szőke leány. Pilsen. Lenz Ferenc. Tisztelgés a hercegprímásnál. Az esztergomi főkáptalan október hatodikán rendes tanácsülését tartotta, amidőn megjött az örvendetes hir, hogy a király dr. Csernoch János bibornok hercegprimást a Szent István lovagrend nagy keresztjével tüntette ki s ugyanazon lovag­rend főpapjává nevezte ki. A főkáptalan e hírre hódolatának és örömének jeléül elhatározta, hogy a hercegprimást ez alkalomból kifolyólag október 10-én, azaz vasárnap délelőtt 11 órakor testületileg üdvözli s felkereste dr. Rajner Lajos püspök érseki helytartót, hogy a főkáptalant vezesse a bibornok elé s egyben az üdvözlő beszédet is mondja. A jelzett napon és időben a főkáptalannak összes helyben tartózkodó tagjai megjelentek a palotában prelátusi díszben s köréjük csoportosult a központi papságnak serege: az udvari papok, a szemináriumi tanári kar, a lelkészkedő papság és akik a tanügy terén teljesítenek munkálkodást. A palota első emeleti dísztermében fogadta a főpásztor a hódoló sereget bíbornoki díszben. Dr. Rajner Lajos püspök szép beszédben vázolta azt a nagy munkásságot, amelyet a hercegprímás a háború kezdetétől fogva kifejtett, hogy a szenvedő haza népének lelki erejét emelje s mindnyájunk­nak példaadással szolgáljon. Rámutatott továbbá legújabb tetteire és intézkedéseire, amelyek mind oly jelentőségteljesek, hogy méltán indították Ő Felségét arra, hogy a legmagasabb rend ado­mányozásával fejezze ki megelégedését. Végre megköszönte a hercegprímásnak, hogy a személyét ért kitüntetésben oly örömet és dicsőséget szerzett papságának, főegyházmegyéjének, híveinek, mert „glória patrum, gloria filiorum". A bibornok meghatottan hallgatta az őszinte öröm hangjait s jóleső érzéssel nézett hódoló fiaira, akiknek arcán hiven visszatükröztek az ünnepi beszédben kifejezett érzelmek. Majd melegen kezet szorítva a püspökkel közvetlen szavakkal válaszolt beszédére. Kifejtette történelmi jelentőségét annak, hogy a szent István király tiszteletére alapított lovagrendnek főpapi méltóságát a király annak a fŐpásztornak adományozta, aki a szent király születésének helyén, élete és munkássága által megszerzett földön kormányozza egyházmegyéjét. A kitüntetésben rejlő dicsőséget szerényen el­hárította magáról s azon gondolatának adott kifeje­zést, hogy a király benne, mint főpásztorban a papságnak és híveinek érdemeit és hűségét jutal­mazza meg. Felhívta a főkáptalant és a papságot, hogy a szenvedő haza segítésében legyenek társai és követői. Mindkét beszédet lelkes éljenzések szakították meg. A hercegprímás azután mindenkivel kezet szorított, mindenkihez volt egykét barátságos szava. Hosszabb ideig elbeszélgetett papságával, majd visszavonult lakosztályába s véget ért a felemelő, hangulatos ünnepély. R. * A hercegprímás Budapesten. Csernoch János dr. hercegprímás szombaton délben Buda­pestre utazott, ahol ma vasárnap a karmeliták templomában ünnepi nagymisét mond sz. Terézia születésének 400 éves évfordulója alkalmából. A főpásztor hétfőn visszatér Esztergomba. * Püspöki kari konferencia. A budapesti központi papnevelő intézet dísztermében október 27-én d. e. 10 órakor a magyar püspöki kar kon­ferenciája fog megtartatni dr. Csernoch János bibornok-hercegprimás elnöklete alatt. * A lévai prépost-plébános hadi kitün­tetése. Ferenc Salvátor főherceg Báthy László prépost-plébánosnak a mozgósítás óta a Léván állomásozó katonaság, különösen a 77. gyalogezred katonáinak lelki gondozása körül kifejtett buzgó és fáradhatatlan munkálkodásáért a hadi ékít­ményes II. osztályú díszjelvényt díjmentesen ado­mányozta. * Megyegyülés. Esztergom vármegye törvény­hatósági bizottsága pénteken d. e. 10 órakor tar­totta meg rendes évi közgyűlését a városháza nagy­termében. Legelőször az egyes bizottságok tagjait választotta meg a közgyűlés. Igy a közigazgatási bizottságba 1916. jan. 1-től 1917. dec. 31-ig titkos szavazás utján Bleszl Ferenc, Brutsy János, Etter Gyula, Mattyasóvszky Lajos és dr. Wipplinger Ödön választattak meg. Az igazoló választmány tagjai lettek: Bogisieh Mihály, Etter Gyula, dr. Fehér Gyula, dr. Reviczky Gábor. dr. Seyler Emil, Vimmer Imre, dr. Wipplinger Ödön és dr. Zwillinger Ferenc. Az esküdtbirósági lajstro­mok felülvizsgálatára hivatott bizottságba 1916. okt. 15-ig Bleszl Ferenc, Hartmann Péter, Hol­lósy Károly és Vimmer Kálmán választattak meg. A járási mezőgazdasági bizottság tagjai 1920. dec. 31-ig terjedő időre lettek: Mayer Ferenc és dr. Vargha Dezső. A magyar nyelv terjesztő bizott­ságba az elhalt Guzsvenitz Vilmos helyett Pauer Károlyt, az eltávozott dr. Janits helyébe Grósz Ferencet és Zsiross Zsigmond helyébe Ivanits Gyulát választották meg 1917. dec. 31-ig terjedő időre. Azután az 1913. évi köbölkúti megyebizott­sági tagválasztás megsemmisítése folytán előállt intézkedések tétettek meg és elnökül Brutsy János küldetett ki. Etter Gyula indítványára elhatározta a közgyűlés, hogy a tisztviselőket anyagi támoga­tásban részesiti. Tudomásul vette a közgyűlés dr. Csernoch János bibornok-hercegprimásnak üdvöz­lését is, amelyben a vármegye részéről az alispán részesítette a főpásztort legutóbbi királyi kitünte­tése alkalmából. Elfogadta a közgyűlés Pest vár­megye közönségének átiratát is a harcoló katonák­nak magyar felírású és magyar cimerü hadiérem kiosztása tárgyában. A kárpáti falvak felépítésére 600 koronát szavazott meg a törvényhatósági bi­zottság és elhatározta, hogy a rendelkezésre álló alapokból hadikölcsönt is jegyez. Végül több köz­ségi számadás és költségvetés jóváhagyását tár­gyalta le a közgyűlés, mire Meszleny Pál főispán a közgyűlést bezárta. * Jubileum. Nevezetes évfordulót ünnepel­tek a vízivárosi zárda Szatmári Irgalmas nővérek­nek nevezett apácái pénteken, f. hó 15-én. E na­pon épen ötven éve telt be annak, hogy Szcitovszky János akkori hercegprímás nagy ünnepélyek kö­zött bevezette őket s átadta nekik a leánynevelövé alakított régi szemináriumi épületet. Emlékekben gazdag nevezetes napok teltek el azóta az elmúlt ötven év alatt, száz és száz vezetőszerepet vivő család leánygyermeke nyerte itt előkelő kiképzé­sét a világ zajától visszavonult Kedves Nővérek önfeláldozó munkája mellett, amelyekről való méltó, részletes megemlékezést megakadályozta most a nagy világháború. Készülődtek hozzá s alkalma­sabb időben egy nagyszabású ünnepély keretében fognak ez első elmúlt ötven év emlékének áldozni. Most e napon csak Te Deummal egybekapcsolt ünnepi és szentmisével rótták le hálájukat az is­teni Gondviselés iránt, amit Siposs Antal Félix házi lelkész reggel nyolc órakor tartott a növen­dékpapok segédletével. * A hercegprímás körlevele. A bibornok hercegprímás szombaton adta ki az idei XXII. körlevelét, amelyben közzéteszi a vallás- és köz­oktatásügyi m. kir. miniszternek több rendbeli fel­hívását és utasítását, amelyekben a miniszter a III. hadikölcsön ügyét a papság s a különböző tanintézetek tanerőinek figyelmébe ajánlja. — A felekezeti iskolának a község részéről való segé­lyezése tárgyában hozott elvi döntés közöltetik. Majd a személyi változások s kisebb intézkedések következnek. * Mikor hívják be a 43—50 éveseket? Az a hir terjedt el, hogy a negyvenhárom-ötven éves besorozott B) osztályú népfölkelőket már most be fogják hívni katonai szolgálatra. Mint illetékes helyről írják, erről szó sincs. A behívás nem most hanem jóval később fog megtörténni. Az a hir sem áll, hogy a kormány arra készül, hogy a tör­vényhozás elé olyan javaslatot terjeszt, amely a népfölkelői kötelezettség korhatárát ötven éven túlra is kiterteszti. * A balkáni háború világcéljai. A cél, melyet a most meginduló harcokkal el akarunk érni, az, hogy a középeurópai hatalmak az egész Kelet bevonásával uj hármasszövetséget alakítsa­nak, melynek védelmi frontja Hamburgtól, illetve Kőnigsbergtől Budapesten és Konstantinápolyon át Bagdadig és Baszoráig, illetve Adenig és Suezig, tehát az Északi tengertől az Indiai óceánig terjed. Ha ezt a hatalmas harcvonalat tartjuk megszállva, akkor nyugodt lélekkel nézhetünk ellenségeink jövőbeli gazdasági támadásai elé. Erre a harcvo­nalra támaszkodva nem kell tartanunk semmiféle kiéheztetési kísérlettől; sakkban tarthatjuk a ten­gereken uralkodó Angliát és kereskedelmünk sza­badon működhetik nemcsak ezen hatalmas harc­vonal mentén, de erről a támpontról tovább is terjeszkedhetik Kelet felé. Az ó világot kellő közepén kettészelő eme gazdasági harcvonalnak a kereskedelmi megszállása, az összes laventei piacokon való térfoglalás nagyobb szabású gazdasági szervezetet fog igényelni, mint amilyent a lengyelországi akció kivan. Erre a nagyobb szabású szervezetre már azért is szükség lesz, mert ugy Ausztriában és Németországban, mint Francia-, Angol- és Olasz­országban ilyen féle szervezetek létesítésével már régebb idő óta foglalkoznak. Az angol kereskedelmi kormány külkereskedelmi osztálya nagy eszközök-

Next

/
Oldalképek
Tartalom