ESZTERGOM XX. évfolyam 1915

1915-10-10 / 41. szám

méltassuk figyelemre a mozit, mely eminens ve­széllyel fenyegeti az iskolában a gyermekek lel­kébe ültetett zsenge palántákat. A helybeli isko­lák igen tisztelt vezetősége szigorúan eltilthatná az ifjúságot a nem neki való mozi előadásoktól; a mozgótulajdonosokat pedig a rendőrkapitány utasíthatná arra, hogy sikamlós históriák és rabló­kalandok megtekintésére a 16 éven alóliakat a moziba be ne engedjék. Németország e téren is vezet és már évek óta országos törvény tiltja el a 16 éven alóliakat attól, hogy a mozit derüre­borúra látogassák. Igaz örömmel tudjuk üdvözölni Lipcsey Andor vízivárosi káplán kezdeményezését, mellyel a tanulóifjúság igényeinek megfelelő is­meretterjesztő és mulattató mozgó és vetített elő­adások rendezését vállalta magára. Az előadások .az iskola évben minden hónap első szerdáján lesznek megtartva. Az előadás tiszta jövedelma jótékony célra fordittatik. Az első előadás f. hó 7-én példás rendben, igen szép programmal lett megtartva. Kívánjuk az állandó sikert. * Adomány. Dr. Rott Nándor prelátus, kor­mányzó a keresztény gyermekvédelem céljaira 100 koronát adományozott. * Eljegyzés. A következő eljegyzési értesí­tést küldték be hozzánk: Zemplényi Micike és Hajóssy László jegyesek, Esztergom—Budapest, 1915. október hó. Zemplényi Micike Zemplényi Gyula esztergomi postafőnöknek leánya. * Az Esztergomi Kereskedelmi és Iparbank felhívása hadikölesön-jegyzésre. Folyó hó 17-én kerül kibocsátásra a harmadik magyar hadikölcsön. Mint az előző két hadikölcsönnél, ezúttal is Esztergomnak az elsők között kell lennie ama magyar városok sorában, melyek fiaink áldozat­készségével és hazaszeretetével a magyarság irá­nyitóinak bizonyultak. A jegyzés minél nagyobb sikere érdekében intézetünk is mindent elkövet. E célból nem csak készpénzzel, hanem lombardkőlcsön alapján is elfogadunk jegyzéseket. A kölcsön alapján való jegyzést különösen a tisztviselők, katona­tisztek, tanárok, tanitók és kereskedelmi alkalma­zottaknak és iparosoknak ajánljuk figyelmébe. De még a legszegényebb napszámos embernek is módjában áll igy jegyezni. Minden 100 korona után a jegyzés alkal­mával csak 7 korona 10 fillért kell lefizetni, mig a fennmaradó 90 koronára kölcsönt adunk igen alacsony kamatáb mellett. — Aki ily módon jegyez hadikölcsönt, nagyobb kamatot kap az államtól, mint amennyit fizetnie kell intéze­tünknél, mert mig a jegyző fél nekünk csak a lefizetetlen rész után térit meg 6%-os kamatot, az államtól 100 korona után kap 6% os kamatot. A hadikölcsön-jegyzés tehát üzletnek is kitűnő. Mindenki annyit törleszt, amennyit tud és amikor akar. Mindenkinek szent kötelessége bármilyen kis összeget — legalább 100 koronát — jegyeznie! A hadikölcsönt jegyzők nevét — tekintet nélkül a jegyzett összeg nagyságára — kivánatra a lapokban is közzétesszük. Bizalommal és szeretettel várjuk Esztergom város és vármegye polgárságát! Jegyezzünk Hadikölcsönt!! Hazafias tisztelettel Esztergomi Kereskedelmi és Iparbank. * Próbavágás a rendőrségen. Az eszter­gomi rendőrség vásárolt és levágott egy sertést, mert meg akarta tudni, hogy valóban mennyiért lehet árusítani a zsirt és a disznóhúst. A disznó­ölést kidobolták, de nem nagy szükség volt a hiresztelsére, mert akik megtudták, hamarosan szétvitték az olcsóbb zsákmányt. A hus is, a zsir is"!sokkal olcsóbban adható, mint azt a hentesek adják. * A hadsereg nem rekvirálhat gabonát. A hadügyminiszter értesítette Fejérvármegye tör­vényhatóságát, hogy miután a hadsereg gabo­nával való ellátásáról egységes gondoskodás tör­tént, a főhadtápparancsnok a gabonanemüekre és tengerire nézve elrendelte, hogy a hadsereg-kör­letben mindazokban a járásokban, ahol a polgári közigazgatási hatóságok működésben vannak, a nevezett terményeknek csapatok, vagy katonai parancsnokságok által való közvetlen igénylése szigorúan tilos. Azokban pedig, ahol a polgári közigazgatási hatóságok működése még helyre nem állott, a terméseredmény csak a polgári lakos­ság egy évi szükségletét (fejenként és naponként 0.5 kgr. liszt; lovanként naponként 5 kgr. szemes takarmány) meghaladó fölöslegeket lehet hadiszol­gáltatásképpen igénybe venni. * A be nem jelentett lakók. A rendőrségre panaszra ment Meszes Józsefné, aki a Dorogi-út 49. számú házban lakik, hogy október 6— 8-ika között egy házaspár szállott meg nála és rá nézve szomorú körülmények között távozott. A dolog ugy kezdődött, hogy egy Meszesné előtt ismeret­len katona, örvezetői rangban jött hozzá, hogy neje a gyermekével érkezik, adjon neki szállást. Az asszony be is fogadta őket s libamájjal, csir­kével s mindenféle jóval táplálta őket. Az őrvezető éjjelre mindig megjelent a nejénél. A jelzett ter­minusra következő hajnalban eltűnt a tisztelt házaspár, sőt mindenféle ágynemű és ruha is el­tűnt velük 292 korona értékben. Rezső detektiv kiderítette, hogy az ismeretlen katona Fehér Jó­zsef 26. ezredbeli őrvezető, aki azonban tagadja, hogy a lopásban része lenne, mert a nő nem is felesége, csak pár napja ismeri és a városon kivül ismerkedett meg vele, mikor az kocsin Esztergomba tartott. Okulásul szolgálhat ez eset mindazoknak, akik a náluk elszállásolt idegeneket nem jelentik be azonnal a rendőrségen. * Adományok. Ujabban a következő kegyes adományok érkeztek az oltáregyesület elnökségé­hez : Bleszl Ferenctől 10 K, Mészáros Károlynétól 20 K, Kollárovitsnétól folyóiratok a sebesült kato­nák részére. Feichtinger Győzőnétől 10 db. jegyző­zsebkönyvecske ironnal, azonkivül 10 db. irón és 48 db uj zsebkendő katonák részére. Midőn ezen kegyes, nagylelkű adományokért hálás köszönetet mondok, egyúttal értesitem az Oltáregyesület kedves és szorgalmas kezű tagjait, hogy a heti összejövetelek napját csütörtökről szerdára tettük át, miután a vízivárosi zárda M. T. Főnöknője ezen napra az uj iskola épületben két termet volt szives rendelkezésünkre bocsájtani. Kérem tehát a kedves tagokat most már nem csütörtök, hanem szerda délutánra f. hó 6.-tól kezdve. Özv. Reviczky Gáborné oltáregyl. elnöknö. * Bérlőváltozás. Herczeg Pálffy Miklós hit­bizományi birtokának bérletét Stein Manó és Félix eddigi bérlők helyett október elseje óta id. Schle­singer Sándor és ifj. Schlesinger Fülöp birják, a kik vármegyénk közgazdasági életében jelentéken}* részt óhajtanak venni. * Hogy megy a vásár? Janó fakanál csi­náló becsületes tótember volt. Falujából minden hetivásárra bejött a városba s ott ült, néha sze­rencsésen, néha bizony kelletlen vásárral. Igy ült esetleg tétlenül most is, midőn jő egy régi isme­rőse és ekkép szólott hozzá: — No Janó, hogy megy a vásár! •— Hogy menye, hogy menye — válaszolt Janó. Had sag mint a betegnil: minden két oraba egy kanalka. * 13,000 hadi árva. A belügyminiszternek körrendelete értelmében az árvaszékek most szá­moltak be mindazokról az intézkedésekről, melye­ket a védelem céljából június végéig tettek. 1915 június 30-án a hadiárvák létszáma 13.394 volt. A 13.394 hadiárvából el van helyezve édesanyjá­nál 91*35%, kirendelt gyámjánál 3%, egyéb hozzátartozójánál 4*29%, jótékony családoknál 0'15°/o, örökbefogadónál 0'04%, állami gyermek­menhelyen 2.01%, jótékony egyesületeknél 0'12%. Jelenleg tehát a hadiárváknak 98'83°/o családi körben van elhelyezve, ami dicséretére válik a magyar társadalomnak. . * A Kolos közkórházban elhelyezett harc­téri sebesültek részére a következő adomány ér­kezett : Reviczky Gáborné utján az oltáregyesü­lettöl 10 db kís vánkos, 24 pár harisnya, 5 db ing, 13 db zsebkendő, 5 db lábravaló. A szives ado­mányért ez uton mond köszönetet a kórház igaz­gatósága. * A nagymegyeri fogolytáborból. A nagy­megyeri fogolytábor napról-napra bővül, nagyobb arányokat ölt. Kezdetben csak 30 hold területet foglalt el, ma már közel 100 holdat építenek be állandó jellegű barakokkal. A hatalmas s az egészségügyi szabályoknak teljesen megfelelő barakkokon kivül nagyszabású konyhák, sütő­kemencék, fürdők, műhelyek vonják magukra a figyelmet. Az egész terület csatornázva van s nehogy valami ragály üthesse fel a fejét, a krematórium megsemmisít minden veszedelmes csirát, baktériumot, bacillust, mikrobát. Éjszaka a petróleumgázt fejlesztő készülékek nappali fényt árasztó ivlámpái virrasztanak a foglyok álma fö­lött és könnyítik meg az éber őrök szolgálatát. A fogolytábornak külön szabó- és cipészmühelye van, ahol a foglyoknak szükséges ruhát és lábbe­lit készítik. A nagymegyeri fogolytáborban túlsúly­ban vannak a szerbek, akik között meleg, verő­fényes időben vig élet folyik. A sok ezer fogoly között van mindenféle rangú és műveltségű. Egész dalárdák, énekkarok alakultak, amelyek guzlicájuk hangja mellett hol vig, hol szomorú nótákat zen­genek. Nem egy vasárnap délután egész színtár­sulat verődik össze s röngtönzött, összehevenyé­szett színpadon órák hosszáig elmulattatják tár­saikat. * A krumplidrágitás titka. Egyik község elhatározta, hogy fölös burgonyatermését, amely három vaggont tesz ki, eladja az egyik budapesti élelmezési intézménynek, mondjuk a Hangyának. Megkérdezték a Hangyát, mennyit ad a burgonya métermázsájáért. A válasz az volt, hogy csak szál­lítsa ki a község a vasútra a három vaggon bur­gonyát, rakják föl vaggonokba s indítsák útnak Budapestre, a Hangya 10 koronát fizet érte méter­mázsánkint. A község megbízta az egyik ügyes gazda­embert, intézze a szállítást, menjen a kocsikkal az állomásra s legyen ott a bevaggonozásnál. Mindez szépen meg is történt. A megrakott szekerek ott álltak az állomáson, a napszámosok buzgón rakták a vaggonokat, a parasztember meg felügyelt a munkára. Egyszer csak berobog az állomásra a Budapest felől jövő személyvonat s leugrik róla egy vastag botos, köpcös ur. Olyan közvetítő féle. Oda áll a pipázgató felügyelő elé s megkérdezi: — Hová szállítják a burgonyát? — Pestre. — El van már adva? — No, el is, nem is. A Hangyának küldjük. Azt irta, megveszi. — Hogy? — Tíz koronáért. A közvetítő közelebb lép a paraszthoz. — Tudja, mit? Én adok magának tizen­három koronát mázsánként. Odaadja? A parasztnak felvillan a szeme. — Tizenhárom ? És kifizeti mindjárt ? A közvetítő siet a megnyugtatással. — Ki, rögtön. Itt az állomáson! Az alkut elintézik, mindössze csak másik szállitó-levelet kell kiállítani, amelyen nem a Han­gya cime szerepel, hanem a köpcös közvetítőé. A bevaggonozást elvégezték, a szekerek hazamen­tek, a parasztember megkapta a pénzt. — No, —• mondja a közvetítőnek, — azt se hittem volna, hogy itt egy állóhelyen öt perc alatt keressek kilencszáz koronát! A köpcös közvetítő mosolyogva rázza meg a parasztember kezét: — Engem se féltsen ! Én is pont 900 K-t nyertem ez alatt az öt perc alatt. Én meg tizen­hat koronáért szállítom az én cégemnek! És barátságosan elváltak egymástól. A tiz koronás burgonya átváltozott tizen­hat koronássá. Mi lesz még vele, mire a fo­gyasztó kezeihez jut? * A napközi otthonban elhelyezett gyerme­kek részére ruhanemüeket voltak szívesek bekül­deni : Müntzberger nővérek, a belvárosi gyermek­otthon otthon utján, 2 izben maradék kelmét. Schmidt Lujza 22 méter, Schönbeck Mihályné pedig 9 méter barchetet, azonkivül maradékokat, Baier Károly né 9 72 méter barchetet (Marosi Jó­zsefné utján), özv. Gamauf Istvánné egy halom ruhát átigazitásra, Brilly Gyuláné egy csomó hasz­nált ruhát, Székely Henrikné és Borz Erzsébet szintén használt ruhákat, Gerenday Margitka és Pipiké (Piszke) 2 köténykét, 5 kis fehér ruhácskát, 1 kötött meleg kabátot és harisnyát. Marosi Jó­zsefné 22V2 méter kretont, Porgesz Béláné mara­dékokat, Schönbeck Mihályné ruhamaradékokat és kis ruhákat. Egy magát meg nem nevező úrinő 1 kötényt, 1 nadrágot, felső ruhát és 1 alsó szoknyát. Fogadják a kis árvák nevében őszinte köszönetem nyilvánítását. Esztergom, 1915. október 9. Perényi alispánné. * Tilos a jutalom és ajándék elfogadása. Br. Harkányi János kereskedelemügyi miniszter legutóbb kiadott rendeletében szigorúan megtiltotta, hogy az államvasutak személyzete alkalmi jutal­mat vagy ajándékot elfogadjon, mert ez az alkal­mazott önérzetével és állása tekintélyével össze nem egyeztethető. Az ajándék vagy jutalom elfo­gadását a miniszter fegyelmi vétségnek minősiti és figyelmezteti a személyzetet arra, hogy az ajándék ellenében teljesített kedvezés a hadiszál­lítás körül elkövetett visszaélésekről alkotott ma­gyar törvény alapján, mint a hadviselés érdekei ellen elkövetett bűncselekmény, a bíróságok részé­ről is legszigorúbb elbírálásban részesülhet. A ki­adott rendelet a háborús viszonyok megszüntetése után is érvényben marad.

Next

/
Oldalképek
Tartalom