ESZTERGOM XX. évfolyam 1915

1915-01-17 / 3. szám

A katonák engedelmeskedtek az altisztnek. Megrohanták Ivanoffot s kikutatták zsebeit. A zseb­kendő sarkában két rubelt találtak. Az altiszt dia­dalmasan üvöltötte. —' Ugye, hogy igazam volt! S keményen megverette Ivanoffot. Másnap a harctérre indult Ivanoff egyetlen kopek nélkül, haraggal, dühhel szivében. S mikor a legelső ellenséggel találkozott, megadta magát. A fogolytáborban nyugodtan emlegette, hogy nem érdemes csepp vért is elpazarolni egyetlen egy orosznak is. Fery * Katonai kitüntetés. Nagy Béla 26. gy. e. tart. zászlóst Őfelsége az ellenség előtti vitéz és bátor magatartásáért ezüst vitézségi éremmel tün­tette ki. * Főegyházmegyei hirek. Horváth Ferenc velséczi plébános január 15.-én tette le a plebá­nosi esküt dr. Rajner Lajos püspök előtt. Az eskünél dr. Breyer István érseki titkár segédke­zett. — Kátai Béla negyedi subsidiaries Nemes­kajalra helyeztetett át hasonló minőségben. — Bauer Antal nagymarosi és Manninger Károly udvardi káplánok kölcsönösen áthelyeztettek. * A vármegye hadikölcsöne. Az alispáni jelentésből tudjuk meg, hogy Esztergom vármegye a rendelkezése alatt álló különböző alapokból 154000 korona értékű hadikölcsönkötvényt jegyzett s ezért 150.150 koronát fizetett be az államkincs­tárba. A vármegyei tisztikar, a segéd kezelő és szolga személyzet a saját pénzéből 3300 koronát jegyzett. * Elhunyt plébánosok. Tretter Mátyás drégelypalánki esperes-plébános, megyebizottsági tag január hó 10.-én hosszas szenvedés után meg­halt. Dunaharasztin született 1840 ben. Áldozópappá 1866 ban szentelték. — Bakics János csesztei plébános meghalt január 15.-én. Szakolczán szü­letett 1853-ban, áldozópappá 1877-ben szentelték. 1912-ben a nagyszombati szentszék ülnökévé ne­veztetett ki. R. i. p. * Orosz fogságba jutott. A legutóbb kiadott veszteségkimutatás szerint Szentistváni Gyula 26. gy. e. tart. zászlós orosz fogságba jutott. * Halálozás. Viola Kálmán volt városi pénztárnok s az esztergom-vidéki hitelbank h. igaz­gatója január 8-án 66 éves korában meghalt. Temetése január 10.-én ment végbe a belvárosi temető kápolnájából. * Bevonulás miatt megvont fizetés. Ré­misztő látványt varázsol elénk azon állami intéz­kedés, amely a hadbavonuló, állami dijnokoktól katonáskodásuk idejére teljesen megtagadja a fize­tést. Nem tudjuk, hogy a városok és vármegyék hogyan járnak el ily esetben dijnokaikkal szem­ben, azt azonban érezzük, hogy e rendelet meg­teremtője vaktában dolgozott és se a szivére, sem pedig a belátására nem hallgatott. Legtöbbször igen tehetséges fiuk lesznek dij­nokokká, akiktől a szülőik szegénysége, vagy va­lami szervi hiba elzárja a magasabb tanulmányok és az emelkedés útját. A tehetséges diák kimarad a középiskola negyedik, ötödik osztályából s beül a nehéz levegőjű irodába, végzi feljebbvalóinak dolgát, mindenkit helyettesit, elmaradt munkákat pótol. Másé a név, az övé a munka, az iga. Mindazt teszi, tűri, viseli, hogy szegény szülőinek, önmagának megszerezze a száraz kenyeret. Most — télvíz idején, a háborús napokban, a nyomasztó drágaságban kimozdítják a dijnokot az íróasztal mellől s megmondják neki: — Bújj be, öcsém, a katonaruhába! Adnak •ott kosztot is, nincs hát szükséged a fizetésre. Igen ám! ha a dijnok csak olyan útszéli veréb volna — minden rokonság és hozzátarto­2óság nélkül. A munkából kiöregedett, a házi munkában megtörődött öreg házaspárnak azonban nem jár ki a menázsi. Fűtőanyag, lakás, ruházat is kell nekik s mindezt a fiuk fizetéséből várják, mert ebben a reményben költötték rá minden garasu­kat iskoláztatására. Hátha a szülök mellett még a hitves és a gyermekek raja is a dijnoki fizetésből él! Mi lesz e gyámoltalan sereggel január 16 ka után? Legtöbb gazda és uradalom bent hagyta a cselédházban a hadbavonult alkalmazott családját s hozzá munkát vagy alamizsnát is juttat nekik, csak az állam nem birná el azt a terhet, ame­lyet — mondjuk — a hátbavonult dijnok félfize­tésének kiutalása róna rá? A hivatalos észjárásnak se szabad oly rideg utakra tévednie, amelyeken a sziv meleg érzése és a belátás szava ismeretlenek. * HŐsi halál. Bencze Endre vármegyei dijnok, a 26. gy. e. katonája 21 éves korában a harc­téren szerzett betegsége következtében a krakói kórházban kiszenvedett. Bencze Endre már egy izben, november másodikán szintén az északi harc­téren megsebesült a lábán. De meggyógyult s december elején újból a harctérre került. Ambiciós, fiatal katona létére vitézül megállotta helyét, de végül fiatal idegzetét megtörte a gyilkos betegség s kora ifjúságában kellett megválni a sokat igérő élettől. Holttestét a krakói temetőben helyezték örök nyugalomra. Csendes és nyugodalmas legyen az ifjú hősnek az idegen föld, mely porait takarja. * Csalás a hadikölcsönnel. Az állami élet­nek komoly tényét, a hadikölcsönt is csalási alka­lomnak nézik bizonyos züllött alakok, akik csúnya kőrútjukban Esztergom megyébe is eljutottak s a községek népe között jegyzés cimén összegeket gyűjtenek. A vármegyei hatóság tudomást szerzett ezekről az aljas pénzügyi müveletekről s körirat­ban szólítja fel a községek elöljáróságát, hogy adják tudtára a népnek, hogy a hadikölcsönre való jegyzések már befejeztettek. Egyben utasítja az elöljárókat, hogy az ilyen csalókkal szemben tegyék meg a legszigorúbb megtorló lépéseket. * A nemzeti múzeum könyvtára részére mindazokból a háborúra vonakozó alkalmi nyom­tatványokból — falragaszokból, hirdetményekből, körrendeletekből — amelyek eddig a hatóságok részéről közzététettek, a vármegye minden községe egy-egy példányt köteles beküldeni. Azért az erre vonatkozó rendeletet a vármegye kiadta oly uta­sítással, hogy a jövőben megjelenendő nyomtat­ványokkal is hasonló módon járjanak el. * Ellentétek a ruházatban. Bizonyos kár­örvendő gondolatok keringtek fejünkben a háború első heteiben. Gondoltuk magunkban : el van zárva tőlünk Paris, a divat maskaráinak főkutforrása, nem kell tehát egy darabig az utcákon lehetetlen ruhadarabok miatt botránkoznunk. Hiábavaló re­mény, felsült kárörvendés! Bedugult a női divatnak egyik kútforrása, nyitottak azonban másikat, történelmi és politikai vonatkozásban gazdagot. A női divatujdonságok történelmi vonatko­zása a polonézben csúcsosodik ki, mely ruhada­rabnak főtulajdonsága — amint mondják —hogy sötét színű és egyszerű, mert „a lengyelek fáj­dalomba temetkezésének szimbólumai Igy lett a lengyel nemzetnek tiszteletreméltó hazafiúi fáj­dalma a korzókon libegő női divatnak irányzó motívuma. A politikai vonatkozás kissé ellenszenvesebb vonalakat erőszakolt rá a női ruhává alakítandó finom kelmékre, amennyiben az ujabb ruhadarab nem más, mint az orosz katonaköpenynek hű­séges másolata. Persze finomabb formában, töké­letesebb vonalakkal. Hogy az orosz katonaköpeny miképen került vonatkozásba a női divattal, erről már nem tár­gyalunk, mert e téma miatt már sokaknak fájt a fejük, bár véletlen szerencséjükre „nem is törött be." A „polonéz" fölé húzzák az orosz köpenyt, hogy a muszka még a ruhában is lenyomja a lengyelt. * Bevonuló tanítók figyelmébe. Az „Esz­tergom-járási r. kath. tanítói kör" elnöksége fel­hatalmazás alapján tudatja, hogy a nagyméltóságú m. kir. vallás- és közoktatásügyi, valamint a pénz­ügyi miniszter urak együttesen készséggel hajlan­dók a háborúban munkaképtelenné vált, vagy el­esett, de 10 évi szolgálattal még nem bíró tanítók, illetve özvegyeik és árváik kérvényét Őfelsége a király elé terjeszteni, hogy legfelsőbb kegyelmi jogának gyakorlásával ők ugyanazon végellátásban részesüljenek, amelyben törvény szerint a 10 szolgálati évet betöltött tanítók, illetve özvegyeik és árváik. * Hogy lett 500 emberből 5000. Hinden­burg mindjárt a háború elején kimutatta, hogy nagy hadvezéri tehetséget rejt magában. Igy egy alkalommal túlnyomó orosz sereggel állott szem­ben. Mit csinált hát ? Egyetlen hadtestét többször elvonultatta az ellenség előtt, s ez a többször megjelenő „uj" hadsereg félelmet és lehangoltsá­got keltett az oroszokban, amely a szomorú meg­adásban nyert befejezést. Ehhez hasonló eset 1870­ben is előfordult. Még a háború küszöbén voltak s a helyzet is csak alakuló félben volt. A határon a 7. ulánus ezred állomásozott, lehetett ugy vagy 500 ember. 500, holott a látóhatáron igen nagy francia sereg, 2 divízió, bontakozott ki, erős fegy­verzettel felszerelve és kitűnő fedezékkel. Csel­hez kellett hát folyamodni, s úgy tüntetni fel a helyzetet, hogy itt is nagy seregek tartózkodnak. Mit tettek hát ? Bátor fiukból álló előőrsöket küld­tek a francia patruielle elébe, azon meghagyással, hogy semmi esetre sem hagyják őket táborukhoz közeljutni. S azok éjjel-nappal szakadatlan türe­lemmel és kitartással veregették vissza az ellen­séges patrolokat úgy, hogy az semmi biztosat megtudni nem volt képes. Ezalatt pedig erősen dolgoztak a táborban maradt németek. Reggel ugy tűntek fel, a nagy gyakorló téren, amely el­választotta őket az ellenségtől — mint ulánusok. Délre dragonosokká változtak át, ugy, hogy lánd­zsáikat otthon hagyták, és gyalogsági sisakot rak­tak a fejükre. Este vértesekké lettek, nagyon egy­szerűen : tűzoltók páncél sisakja segítségével. Napközben meg többször mint gyalogosok tűntek fel. Ez esetről később egy francia generalis me­moraireaban emlékezik meg s úgy tünteti fel, hogy ekkor nagy német hadsereggel álltak szemben, amely erős rohamot intézett ellenük és hadtestüket keresztül vágta. * Háborús délután. A nagyszombati Kath. Kör szépen sikerült háborús délutánt rendezett a mult vasárnap. Az előadást Hudyma Emil főgim­náziumi tanár tartotta: „A háború és a létért való küzdelem." cimen, melyben sorra kimutatta Malthus és Darvin tévedéseit, melyekkel leszár­mazási elméletüket bizonyítani akarták. A nagy tetszéssel fogadott előadás zene és énekszámait a Kath. Kör házi zene- és énekkara szolgáltatta nagy sikerrel. * Idegesek a feministák, sőt néha-néha gyűlölködően haragszanak, mert ellenségeik nem szalasztják el a mostani kedvező alkalmat, hogy megkérdezzék tőlük: — Még most is a férfiakéval egyenlő jogo­kat követelnek?! A katonáskodás áldozat, súlyos és véres kötelességteljesítés, amelyben a nő — természet­szerűleg — nem versenyezhet az erre termett férfiúval. A csatatér nem meleg iroda, hol a fürge női kezek az Írógépeken s az irótollakkal túlszárnyal­hatják a férfiakat. Csodálatos, hogy ezen támadás elhárítására a feminista nők nem mutatnak rá azon asszonyokra, akik mégis megpróbálták a katonáskodást. Nem dicsekszenek a harcmezők amazonjaival. Ellenkező­leg eltévelyedetteknek nyilvánítják őket, akik bele­sodródtak a férfiak barbár öldöklésébe. A feministák tehát elitélik a háború minden fajtáját s még mindig várják a szebb jövőt, még reménykednek olyan időkben, amikor többé nem lesz háború s a férfiakkal folytatott versenyből kiesik a háborús próba, amelyben tehetetlenek­nek mutatkoznak s egyedül a békés munkálkodás marad meg, amelyekben tudnak valamelyes ered­ményeket felmutatni. Mindezekben a feministákról szóltunk s nem az összes hölgyekről, akik a háború idején is jogot követelnek maguknak: a sebesültek és betegek ápolásának terhes, áldozatteljes jogát. * Ujabbi adományok a Vörös-kereszt ré­szére. Dorog bánya-kaszinójának küldeménye 100 korona. Hercegprimási tisztikar néhai Mattyasovszky Kálmán halála alkalmával koszorú megváltás ci­mén 50 kor., Kurbélyi Vince bencés tanár név­napi ajándékok megváltása cimén 20 kor., Esz­tergomi ügyvédi kar (néh. Mattyasovszky Kálmán­nak szánt koszorú vételéből maradvány cimén) 14 kor., Finka Fábiánné küldeménye 8 kor. 60 fill., Vodicska István 6 kor., Kaufmann Ferenc sze­voococo l Schrank Béla és Ödön g 0 SS cs. és kir. udvari szállítók St likőrgyárának kisárusitása ? a cég Ferenc József út 15-17. sz. CL l'CI Cili/ UUIiODl Ut 1U-XI. Olá. Jk P alatti gyártelepén !3£ 5r 3£ | megnyílt. "ÍM 0 0 Összes gyártmányaink — p alackozva és kimérve — szigorúan szabott gyári ára­kon, kis mennyiségekben is kaphatók. ooooooooo<

Next

/
Oldalképek
Tartalom