ESZTERGOM XX. évfolyam 1915

1915-04-18 / 16. szám

* Főegyházmegyei hirek. Szakács Viktor ujbarsi plébános Obarsra neveztetett ki plébánossá. Az ujbarsi plébániát Tóth Zsigmond nyerte el, aki Bukarestben eddig a magyaroknak volt kurátusa. — Halász József lábi administrator ugyanott plébános lett. — Hollós Pál ószombati h. plébános meghalt április 15-én. 1873-ban született és 1898-ban szentelték áldozópappá. R. i. p. * Hatalmaskodás a szomszédban. A háborús idők elég keserűséget és bajt zúdítottak kinekkinek a nyakába, méltán elvárhatná tehát mindenki, hogy a hatóságok még a hivatalos eljárást is atyai gyöngédséggel végezzék. Nálunk, Esztergommegyében nincs is panasz a szorosan vett közigazgatási közegek ellen, annál több keserű szó esik nem messze a szomszédban arról, hogy bizonyos urak a régtől fogva elraktározott ellenszenvet a mai napokban öntik ki lelkűkből a község papja ellen s más vezető polgárok ellen, akik nem hagyták magukat a múltban madzagon vezettetni. A gabonakészletek felkutatásánál különösen bőséges alkalom nyílik a zaklatásokra, ha valaki a szenvedélytől vezetteti megát. A hatalmas urak ilyenkor inkább a jótékonykodásban, a hadi kölcsön jegyzésében és más üdvös példaadásokban merítsék ki energiájukat. * A néplélek irányítói. Nem is tudják sokan elképzelni, hogy az üzleti érdekek mily hatalmas lökéseket adnak a falusi népélet nyilvánulásainak és mennyire befolyásolják a kereskedők a nép lelkét céljaiknak érdekében. A hivatalos egyének s azok nyomán az újságok hirül adtak, hogy Esztergommegye némely községéből legények mentek be az illetékes főszolgabírói hivatalokhoz és a húsvéti táncmulatságra szóló engedélyt minden áron — könyörögve, majd neveletlenkedve és hetykén gorombáskodva követelték. Általános botránkozást szült ez a jellemzően falusi eset mindazok körében, akik vallási, szociális, gazdasági és közigazgatási szempontokból közvetlenül foglalkoznak a néppel. Mindenki tisztában volt azzal az első pillanatra, hogy ez az eset nem irható a falusi nép bárdolatlanságának, mohó mulatni vágyásának számlájára, mert ilyen esetekben a jó szó mindig használt a földmives ifjúságnak. Most azonban, mint a közigazgatás kiderítette, bujtogatok állottak a legények háta mögött, akiknek nagy üzlet a falusiaknak mulatsága. Ezek az üzletemberek attól féltek, hogy e hó 15-én csakugyan be kell rukkolniuk az ifjaknak, igy aztán a sovány farsang után a húsvéti tombolás is elmarad. Vigasztalásul szolgálhat a néplélek vezetőinek és búvárainak, hogy az ifjúság a kárpáti harcok véres napjaiban a vallásilag tiltott időben nem magától vetemedett ilyen lépésre, hanem az az üzlet vitte rá, amely papirosból csinálja a bakancsokat, rongyokból a katonai ruhákat, de amely üzlet a következményeket sohasem fogja viselni, mert ügyesen tudja áthárítani másokra a felelősséget. * Halálozás. Özv. Niedermann Endréné szül. Faschischek Róza f. hó 11.-én esti 10 órakor hosszas szenvedés után életének 64. évében csendesen elhunyt. Temetése 13.-án d. u. 5 órakor az esztergomi belvárosi temető kápolnájában ment végbe. Az engesztelő szent mise-áldozat ápr. hó 14.-én d. e. 9 órakor az esztergomi belv. plébánia templomban mutattatott be. * A főszékesegyházi perselybe legutóbb 90 K 30 fill, folyt be. Az összeget a főszékesegyházi plebániahivatal dr. Machovich Gyula prel.kanonoknak adta át, ki azt a Vöröskeresztkórház helyi szükségleteire fordította. * Egészségtelen kenyér. Panaszok érkeznek, hogy olyan kenyerek kerülnek forgalomba, amelyek feltűnően keserű ízűek és a fogyasztás után nemsokára hányási ingerek fogják el azokat, akik ezen kenyérből éhségüket csillapították. Nem Esztergomban, hanem a közeli vidéken fordult elő ez az eset, mely ha nem véletlenség szülötte, szigorú büntetésre méltó, mert semmi ok sincs arra, hogy nálunk — a mostani elegendő lisztkészletek mellett — valaki emészthetetlen dolgokat tálaljon fel másoknak eledelül. A felpanaszolt kenyér a gyermekekre egyenesen mérgező hatású volt. * Hitvédelmi beszédek Galgóezon. A Népszövetség legutóbbi közgyűlése a művelt intelligentia vallás-erkölcsi és szociális vezetését tartotta szem előtt s megalkotta hitvédelmi osztályát, mely a plébánosok kérésére bármely időben ki-ki küldi szónokát, hogy a nagy cél érdekében sikerrel működjék. Hudyma Emil nagyszombati főgimn. tanár, a Népszövetség kiküldöttje, e hó 8.- és 10-én tartotta Galgócon hitvédelmi konferenciáit, melyekkel váratlan eredményt ért el. Tárgyát, mely krisztusi hittan és erkölcstan, a független-laikus morál volt, oly tudományos képzettséggel, igazi alapossággal és könnyedséggel adta elő, hogy Galgóc városában elfelejthetetlen emléket hagyott maga után. A konferencia beszédeken részt vett Galgócz intelligenciája sőt vidéke is, mely kevés kivétellel buzgón járult a szentségekhez is. Dicsérendő Galgócz intelligenciája, mely' megmutatta, hogy tud lelkesedni hitért és erkölcseiért! E magasztos siker elérése Hudyma tanár örök érdeme. * Felnyitották az üzletet. A mult hétnek egyik esős, ködös estéjén kilenc óra után két női alak suhant végig a máskor forgalmas, de most majdnem teljesen néptelen utcán. Mikor a széles utca legsötétebb pontjára értek, megálltak a bezárt üzletek egyike előtt s a redőnyhöz lapulva, csendesen tanakodtak s motoszkáltak. Ugyanígy csöndben katonaruhás alak búvik elő a közeli kapu alól és segit a sötétben motoszkáló két nőnek titokzatoskodni. A sötétes széles utca másik oldalán figyelmes lesz valaki a hármas „ántánt* mesterkedésére. Megáll. Detektivfogással elrejtőzik s figyel lélekzetét visszafojtva. Az ismeretlen hármak ezalatt eredményhez jutnak. Az üzlet ajtaja felpattan s bevonulnak. Ekkor már a túlsó oldalról ketten figyelnek. Az első figyelő ugyanis nem tudta a titkot egyedül viselni, azért magához szólított egy elhaladó népfölkelőt, mondván: — Nézze azokat 1 Csak betörők lehetnek! — Az bizony lehetséges — morogja vissza s gyorsan a másik mellé vonul a homályos fedezékbe. Ezalatt az üzletben gyenge fény villan meg, melynek el-eltűnő világánál azok hárman lázasan tesznek-vesznek. Ujabb fejlemény! A katonaruhás egy csomaggal kisurran s tovatűnik az éjben. — Hopp! már szöknek! S mi tétlenül nézzük — véleményezi az első figyelő a fedezékben. Egy rendőr jön arra. Kardja csörren, csizmája koppan. — Rendőr úr! Ott betörők vannak! — mondják neki halkan. — Megtapasztaljuk, — mondja a rendőr s átvág a bolt irányában. Beszól a boltba. Párbeszéd, mely alatt a fedezékben levők is közelebb nyomulnak. A rendőr hozzájuk fordul: — Persze, hogy bent vannak, mert övék a hentesbolt. * Mennyi kenyér kell a népnek ? A „Tiszántúl" közli a biharmegyei közönség felszólalását, mely ujabb szempontokat visz bele a kenyérkérdés végleges elintézésébe. Tanulságul közöljük. Az alispáni intézkedés ellen Zákány Lajos és néhány társa Derecskéről felfolyamodással élt a miniszterhez. A miniszterhez intézett feliratukban kifejtették Zákányék, hogy bele is volnának törődve a megállapított mennyiségbe, azonban a szomszédos Hajduvármegye területén egy havi szükségletül nem havi 6, hanem 9 kiló liszt van megállapítva kenyérsütésre. A 3 kiló többlet pedig a magyar gazdánál mindenütt megtalálható házőrző kutyáknak kell, meg azután a koldusnak is adnak hetenkint egy darab kenyeret. A miniszter a derecskéi nagy gazdák kérelmét indokoltnak találta és teljesítette is. A leirat leérkezett a vármegyére, ahol Fráter Barnabás alispán nyomban intézkedett annak végrehajtás iránt. A miniszteri rendelet szerint egy-egy gazda 9 kiló búzalisztet kap, ugy azonban, hogy ehez megfelelő tengeri liszt keverendő. Ez a mennyiség a termelő gazdáknál meghagyandó, más fogyasztóknál pedig az utalvány igy módosítandó. * Elkésett levél. Egy magyar baka leírja, hogy március 15-ét mily ünnepségekkel ünnepelték meg a magyar katonák a háborús idegenben. A nehéz viszonyok között lassan jött a levél, de a benne levő lelkesedés még mindig tüzes és megmutatja nekünk, hogy miből sarjadzik ki a magyar vitézség. A levél a katona falujának tanítójához íródott. Kelt Gugging 915/III. hó 16-án. Kedves Tanitó Ur! Tisztelem kedves családjával s kívánok a jó Istentől egészséget. Én hála Istennek elvagyok idáig, a sorsom elég jó, már tudniillik amit a mai időben jónak lehet nevezni. Hogy ezután hogy segit a jó Isten, az még a jövő titka, most pedig kedves tanitó úr röviden leirom azt az emlékezetes március 15-iki napot, amit egy szerény kis osztrák faluban megünnepeltünk, aminek a kedves feleségem is szemtanuja volt. Ami még idáig soha elő nem fordult, hogy egy osztrák faluban nragyar himnusz és több magyar hazafias nóta verje föl a csöndöt. Röviden leirom a műsort, aminek főszerkesztője volt a mi jó cukszführerünk, egy igazi magyar úri ember, aki dacára, hogy most is kövér ember, de azon este hizott 10 kilót az örömtől. A segítőtársa a zugtól egy koros őrmester, aki 7 hónapot küzdött a harctéren! először az iskolába volt a gyülekező, aztán dalszóval a vendéglőbe, ott aztán szép kidiszitett termekben először a magyar himnusz, aztán egy szép szavallat, aztán a szózat, utánna a talpra magyar, ezután fölzendült a föl föl vitézek a csatára s közbe egy lefüggönyözött helyen az ágyú dörgést és kard csatogást utánozták, mikor ez véget ért, az őrmester úr oly lángra gyújtó beszédet tartott, hogy valamennyi magyar fiú csak úgy lángolt a hazaszeretettől, végül pedig a Gotterhalte. Jelen voltak a magyar legénységen kivül az összes tiszt urak, a magyar s német altisztek kivétel nélkül valamennyi, azután pedig következett a vacsora hozzá 4 hordó sör, kettőt a hadnagy urak, kettőt pedig az őrmester és führer úr ajándékoztak. Hát mondhatom kedves tanitó úr, hogy ez egy olyan lélekemelő ünnepély volt, amit elfelejteni nem lehet s aminek párja mióta Magyarország fönáll Ausztriába még nem volt s talán nem is lesz, ezt érdemesnek tartottam tanitó úrnak röviden elmondani, hogy a magyar ember bátor a hazaszeretetét bárhol kimutatni és büszke rá, hogy magyarnak született. Ezzel zárom levelem s maradtam régi jó szeretettel Autó szóidat Johan Piri V. gruppé, V. zug Gugging. * Halálozás. Alulírottak fájdalomtól megtört szivvel saját, valamint az összes rokonság nevében tudatják, hogy felejthetetlen jó leányuk, a legjobb testvér és sógornő Zigmundík Anna Muzsla (Esztergom m.) róm. kath. iskolájának tanítónője, a halotti szentségek ájtatos felvétele után f. évi ápr. hó 15.-én reggeli fél 9 órakor Bazinban, rövid, súlyos szenvedés után áldott életének 36. évében jobb létre szenderült. Drága halottunk földi maradványait f. évi ápr. hó 17.én délután 4 órakor kisérjük a gyászházból a bazini sírkertbe örök nyugalomra. Az engesztelő sz. miseáldozatot a bazini plébánia templomban f. évi ápr. hó 19.-én reggeli 9 órakor mutatjuk be az Ég Urának. Bazin, 1915. évi ápr. hó 15.-én. Áldott legyen közöttünk emléke! Zigmundík János és neje szül. Fikár Anna szülei. Zigmundík Zsigmond és neje szül. Kutlík Mája, Zigmundík Erzsébet, Zigmundík Aurél, testvérei illetve sógornője. * A csillagok. A templom ajtaja előtt találkozik a baka a tiszt úrral. Haptákba vágja magát, aztán ... a templomot figyelemre sem méltatva — indulni akar. — Hát a templom előtt nem szalutálsz ? A baka bámul. — Nekem miért szalutáltál? — Főhadnagy uram.. . — Hát mert csillagom van? — Jelentem alásan . . . mert csillaga van. A tiszt szelíden hozzáhajlik a katonához és igy oktatja: — Fiam, jegyezd meg magadnak, hogy itt az Isten lakik. Az Istennek több csillaga van, mint az egész hadseregnek. * A nép lisztfogyasztása. Mindinkább előtűnik az a tény, hogy a fogyasztásra hagyott lisztmennyiséget más mértékkel kell mérni a városi lakosoknak és ismét más mértékkel a falusiaknak. Erről tanúskodik a következő levél: Igen tisztelt szerkesztő ur! „Janicsár" név alatt az „Alkotmány* valamelyik nemrégi számában a cikkíró aggodalmának adott kifejezést amiatt, hogy kormány-rendelet folytán a lisztfogyasztás csak havi 6 kgr.-ban állapíttatott meg még azok részére is, akik igazán nehéz fizikai munkát végeznek. Szükségesnek tartom a sürgős és komoly akció megindítását az iránt, hogy ez a lehetetlenségig minimumra redukált lisztfogyasztás uj rendelettel oly módon szabályoztassék, hogy az a kenyérfogyasztó földmives-nép igényeit ha már teljesen nem is, de legalább a tűrhetőségig kielégítse. Nekünk, akik közvetlen összeköttetésben és érintkezésben vagyunk a néppel, a szorosan vett lelki vezetés és irányítás mellett e nehéz időkben különleges és fontos feladatot kell teljesítenünk, azt, hogy egyensúlyban tartsuk népünk gondolatvilágát, hogy megbarátkoztassuk vele a legmeszszebb menő áldozatkészséget, hogy kitartásra és türelemre serkentsük, hogy a sokféle rendelet országos érdeket és létérdeket célzó intencióit megismertessük, nehogy fejét veszítse a nép e világfelfordulásban. Amennyire szép és hazafias feladat, annyira nehéz, s különösen nehéz és kényes akkor, amidőn a nép gyomrán keresztül kell hazafias szolgálatot teljesítenünk.