ESZTERGOM XIX. évfolyam 1914

1914-11-29 / 48. szám

régibb ellenségeinek baráti jobbat nyújtani az életre-halálra menő fegyvercsattogások között és ha valóságban nem is, de elvben, ígéretben olyan ajándékokat helyezni markukba, amelyek megadá­sával valóban szegényebbek leszünk, a románok pedig váratlanul boldogok. Az ellenzéknek szük lett az a nagy fegyel­mezettség, melyet a háború idejére magára húzott, midőn látta, hogy gróf Tisza baráti jobbot lógat az oláhok felé, sőt e baráti jobb szépen ki is van bélelve. A mostani percekben azonban csak fél­nünk kell minden kuruckodástól, mely a lelkek világában forradalmat okozhatna. A nemzetiségek­nek a mostani napokban ajándékot kell adnunk, ha jól viselik magukat, viszont mindent, még az életet, a levegőt is el kell vennünk tőlük, ha el­lenünk támadnak. A románok szívesen vették fel az orosz csalogatások mellé gróf Tisza ígéreteit, sőt kiváló tetszéssel tárgyalgatták azokat. A románok mozgolódására vonatkozólag még a következő véleményt közöljük. Tény, hogy Törökország sikerei felé ma Ro­mánia ép oly figyelemmel tekint, mint az északi harctérre. A görög bolgár megegyezés sem kerül­hette ki figyelmüket, mert ez Bulgáriának cselek­vési szabadságát északra megerősíti, s a bolgár hadsereg ma még van olyan erős, hogy lekösse Románia haderejének jelentékeny részét ugy, hogy ellenünk megindítandó esetleges háborúja nem sok reménnyel kecsegtethet. Kellemetlenségeket okozhatna ugyan az orosz átvonulás megengedésével, — de csak ideig óráig. Az orosz hadsereget ma jócskán lekötik a törökök s még inkább le fogják kötni. Oroszországra nézve ez kockázatos játék lenne s ha erre is rászánná magát ezzel fényes bizonyítékát adná annak, hogy immár a végső eszközökhöz kénytelen nyúlni. Nyugodtak lehetünk Románia nekünk legfö­lebb bajt, de veszedelmet nem okozhat. A komoly következtetések pedig arra vezetnek, hogy bajt sem fognak okozni. A Buxtonok már Nisbe utaz­tak, hogy Szerbiával megosszák közös sorsukat. A pénzzel a háborúban pedig becstelenek csak becsteleneket vásárolhatnak meg. * Katonáink meleg ruháira szívesek voltak adakozni: Hercegprímás 200 K, Schiffer Ferenc prel.­kanonok 100, Eggenhofer Aladár százados utján 100, Graeffel János prel.-kanonok 50, Perselypénz a zárdából 12 K 8 fill., dr. Gönczy Beláné 10, Pelczmann László 10, Esztergomi polgári kör 20, özv. Kaminitzky Jánosné Dorogról 5 K, ki azon­kivül ajándékozott 2 üveg bort, 8 üveg befőttet, egy kis zsák babot és 8 db haskötőt. Hálás köszö­nettel nyugtázza özv. Reviczky Gáborné. * Nagytapolesányi képviselőválasztás. Szu­lyovszky Gusztáv halála után a munkapárt ifj. Haupt-Stummer Lipót bárót jelölte, ki meg is tartotta programmbeszédét. Eleinte ugy látszott, hogy egyhangú lesz a választás, mert a néppárt a nehéz körülményekre való tekintetből s a man­dátum idejének rövidsége miatt nem akart ellen­jelöltet állítani. Most azonban Gramantik Ágoston merőczei plébános szervezi az ellenzéket és dr. Hulényi János nagytapolesányi ügyvédet szólí­tották fel a jelöltség elfogadására. Hulényi köz­kedveltségnek örvend a kerületben, azonban a választók nagy része a harctéren van és már rövid az idő. mert a választás valószínűleg december 2.-án lesz. * Káros mulasztások. Olvassuk az ország­gyűlési tudósításokban, hogy a törvényhozás meg fogja rendszabályozni az élelmiszer uzsorásokat, amennyiben törvényileg megállapítja a táplálko­zásra alkalmas termények árát. Már hónapok óta nyilvánosan: a kormány, a vármegyék, a községi hatóságok szemeláttára nyúzza a kereskedőnép ennek a vérző országnak lakosságát. A miniszterek, a főispánok, az alispá­nok, a polgármesterek szakácsnői s a falusi bírák feleségei velünk egyformán szörnyű dijat fizetnek 0 0 2 Ima háború idején. 2 0 Magyar vagy tót nyelven. A 100 példány ára 1 korona. A Q Kapható • Q 8 Buzárovits Gusztáv ÄtszÄm: o voooooooooooooooooo a lisztért, sóért, kenyérért és mindennemű ember­nek, állatnak való élelemért. Azoknak a nagyobb uraknak se tetszik, ha a szakácsnénak kétszer, sőt háromszor annyi pénzt kell adniok, mint azelőtt, mégis tűrték a lehetet­len helyzetet több mint egy negyedévig s megelé­gedtek annyival, hogy velünk együtt szidták a kereskedő „körme mindenit." Hol szunyókált a hivatalos hatalom ? Miért nem sújtott mindeddig? Most tűnik ki, hogy nem volt rá törvény! De hát kell-e külön törvény ahhoz, hogy a hatalom rátehesse a kezét a' nép elnyomóira ? Hiszen van nekünk törvényünk az uzsorások ellen, van a csalók ellen. Már pedig az a legnagyobb csalás, ha a kereskedők eldugják a nagy készletet s azzal ámítják a nyelvét lógató közönséget, hogy még nem érkezett meg az áru és hogy csak szörnyű áldozatok árán tudták megszerezni. Ezen jelenségeket velünk együtt tapasztalta a hatóság is ! Mégsem tudott gátat emelni a vészes törekvések elé. Azt hisszük, hogy megtaláltuk a titkát, midőn azt véljük, hogy azok az igen nagy kereskedők és szállitók régi érdemeik fejében egy időre szabad kézzel dolgoztak. Ari ól persze senki sem tehet, hogy a nagyok privilégiumát sürgősen kihasználták a kereskedelem parányai s kicsiben eljátszották előt­tünk azt a szemfényvesztést, amelyet a börze már évtizedek óta űz. * A szent ferencrendi templom restaurá­lása már befejeztetett. Ma vasárnap, azaz novem­ber 29-én d. e. lesz megtartva a fölszentelési ün­nepély, amelyet Olsovszky Mansuét tartomány­főnök végez. A szentbeszédet d. e. fél 10 órakor tartja P. Buttkay Antal, utána fölszentelés. Ezt követőleg az ünnepélyes szentmisét papi segéd­lettel, ugyancsak a tartományfőnök mondja. * Jótékony estély. Ö Eminenciája dr. Cser­noch János bíboros hercegprímás egyházi fővéd­nöksége alatt levő Keresztény Szeretet Országos Gyermekvédő Műve 1914. november 29-én, vasár­nap d. u. 5 órakor a Budai Vigadó nagytermében (II., Corvin-tér) a Hadbavonultak gyermekei Javára jótékony estélyt rendez. Világi fővédnök Ő csá­szári és királyi Fensége Izabella főhercegnő. Egy­házi védnökök : Báró Hornig Károly, dr. Prohászka Ottokár, gróf Zichy Gyula, gróf Mikes János, dr. Rajner Lajos, dr. Kohl Medárd, dr. Nemes Antal, dr. Andor György, dr. Rott Nándor, Kanter Ká­roly, dr. Giesswein Sándor, Bán Sándor, Sagmül­ler József, dr. Hanauer István, dr. Hanuy Fe­renc, Rostaházy Kálmán, Horváth József, dr. Vass József, _ Keményfy Dániel, dr. Valnicsek Béla, Wolff Ágoston. Világi védnökök: a kath. főúri és mágnás előkelőségek. — Belépőjegyek : 2 korona, 1 korona és 60 fillér. * Katonáink meleg ruhájára Brey er Ró­bert ny. plébános 40 koronát küldött szerkesztő­ségünkhöz, mit rendeltetési helyére (Vízivárosi zárda) küldöttünk s e helyütt hálás köszönettel nyugtázunk. * Köszönet. A háború vérzivatarában küz­dő és szenvedő hőseink közül azoknak, kik egész­ségesen állják a harcokat és az időjárás szeszélyeit, gyengéd női kezek minden felajánlanak, ami az egészség védelmére szükséges; azoknak pedig akik sebekkel borítva hagyják el a csatatereket, mindazt szolgáltatják, ami az ápolásban^szükséges, ami a szenvedést enyhíti. Soha sem volt a jóté­konyságnak olyan tág tere, mint a most reánk nehezedő napokban; soha sem volt a társadalom részvéte annyire igénybe véve, mint napjainkban, soha sem volt annyi család kereső férfi, annyi gyermek kenyérszerzö apa nélkül. De nemcsak a magukra hagyott nők és gyermekek tarta­nak számot nyomoruk enyhítésére, hanem a harctérről visszatért, vagy oda induló beteg kato­náinkról való gondoskodás is egyik legelső köte­lessége a polgárságnak. — Ami kis társadalmunk csodálatos áldozatkészséggel teljesiti ezt az önként vállalt kötelességet. Különösen hölgyeink dolgoz­nak megható és fáradhatatlan buzgalommal; össze­gyűjtenek betegeink számára mindent, amivel sorsukat elviselhetőbbé, kényelmüket nagyobbá és gyógyulásukat a fenyegetett haza javára bizto­sabbá tehetik. Jótékony tevékenységük fokozott és sokirányú igénybevétele dacára dr. Perényi Kálmánné és Reviczky Gáborné úrasszonyok mó­dot találtak arra, hogy a katonai tartalék kórház fertőző-osztályát a legnélkülözhetetlenebb vászon neműkkel felszereljék. Reviczky Gáborné 17 párnát, 3 kis párnát, 2 lepedőt, 6 takarót, 6 pár papucsot, 68 db. zsebkendőt, 21 db. törülő ruhát; dr. Pe­rényi Kálmánné 30 inget, 25 párnát, 20 párna­huzatot, 12 törülközőt. 18 lepedőt, 30 alsónad­rágot, 10 pár papucsot, 2 takarót, 1 dunnát és két áthuzatot küldött a kórház számára. — E nemes lelkű adományokért ugy a két lelkes gyűj­tőnek, mint az egyes adakozóknak a betegek, va­lamint az egész megpróbáltatásoknak kitett, ma­gyar közönség nevében hálás köszönetemet fejezem ki. —• Esztergom, 1914. nov. 27.-én. Dr. Aldori Mór kir. tanácsos, a fertőző kórház vezetője. * Katonáink karácsonya. Nem lesz boldog karácsonya, annak, aki szegény katonáinkról meg nem emlékezik! Egy katona ajándéka 3 korona. A megajándékozott katona válaszolni fog jótevő­jének. Ezen rövid felhívásra Köbölkuton, a hol annyiféle alakban s mindenkor oly szép ered­ménynyel nyilatkozott meg a közönség hazafias áldozatkészsége, mult vasárnapon egy-két óra alatt 224 kor. 86 fillér folyt be, amely katonáink meg­ajándékozása céljából a Hadsegélyző Hivatalnak küldetett be. * Népfelkelők sorozása. Esztergom város­ban tartózkodó nepfölkelők kedden és szerdán mentek a köteles sorozásra. Kisse szokatlan dolog is volt nézni a meglett korú, tekintélyes bajuszú „öreg" legényeket, akik felpántiikázva, jókedvű fiatalsággal várták a boldogító igent, amelyből a sor alá kerülteknek nagyon is kijutott. A városház folyosóján álldogált egy nagy bajuszú, kissé idősebbnek látszó napszámos em­ber. Mindenki azt hitte róla, hogy a fiát hozta sor alá. Meg is kérdezi tőle az egyik fiatal ember: — Mi az bácsi, a fiát hozta el sorozásra? A torzonborz bajszú mérges pillantást vetve a kérdezőre, csak foghegyről válaszolt: — Már hogyne! Magam gyüttem sor alá. Bonn a teremben nyolc óra után kezdődött a népfelkelők sorozása. Á drága angyalbőr alól alig bujt ki valaki. Balogh honvédalezredes kur­tán és magyarosan mondta ki a szentenciát: — Alkalmas! S a vizsgálóbizottság nem igen volt váloga­tós. Nemcsak a legények elejét, de még az utol­ját is szedte. Jól táplált urak, köhögős szobatudő­sok, finom kezű gentlemanok, éhes tekintetű pro­letárok, kérges tenyerű munkásemberek vegyes társaságából válogatták ki az alkalmasokat. Van köztük tanár, ügyvéd, hivatalnok, tanító, kereskedő, iparos, napszámos, sőt újságszerkesztő is. A soro­rozás végén az alkalmasaknak talált népfelkelők letették a katonai esküt. Az esketést foganatosító hadnagy szép beszédet intézett a népfelkelőkhöz, melyben Esztergom városát megdicsérte a pom­pás anyag miatt. Végül kihirdette az eredményt: Esztergom városiak közül kedden 219, szerdán 147 egyén lett szolgálatra alkalmas. — A megyeiek közül f. hó 16-án 167, 17-én 153, 18-án'214, 19 én 225, 20-án 216, 21-én 216, 23-án 233 nép­felkelő vált be. * Ujabb adományok a vöröskereszt egy­let részére. Csolnok község gyűjtése utján 66 kor. 76 fill. Süttő község gyűjtése 50 kor. (Ehhez hozzá­járultak : Reviczky Károlyé 20 kor., Reviczky Károly 20 kor., Holdampf S. utódai 10 kor.) Szent Huber­tus vadásztársaság adománya 25 kor. Hollósy Gizike adománya 25 kor. Esztergom vármegye közönsége adománya 1000 kor. — Természetbeni adományokat küldtek: Dr. Perényi Kálmánné meleg ingeket, ruhákat és teljes férfi öltönyöket, eszter­gomi oltáregylet vánkos huzatoknak 50 kor. árát megtérítette, Kicsind község lelkes tanítónői gyűj­téséből 16 zsák krumpli, 16 üveg paradicsom, bab és lekvár. Fogadják a nemesszivü adományozók és gyűjtők az egyesület hálás köszönetének nyil­vánítását. * Jó hir honvédtüzéreinkről. Dicsőségesen küzdő hadseregünkről minden újság jól esik. A nyitrai 4. sz. honvéd ágyusezred kitünö akcióiról és pompás helytállásáról tanúskodik ez a híradás. A gyalogság rendszerint sem nem tudja, sem nem látja, hogy a hátamögött levő tüzérség hová lő, milyen eredményeket ér el borzasztó hatású löve­geivel. A Szan folyó partján lefolyt csatározások egyikén vették észre a mi 14 es honvéd bakáink, hogy hátuk mögött kitűnően dolgoznak a nyitrai honvédtüzérek. A véletlen játéka folytán távcső segélyével azt is látták, hogy az ellenséges orosz gyalogság tömötten haladó zászlóalját, mely az országúton közelgett az orosz hadállások megerő­sítésére, a mi tüzéreink úgy szét verték ágyúikkal, Munkaadók! Az összes létező férfi és női alkalmazottakat, munkaerőket bármilyen szakból is, főnökök részére teljesen díjtalanul közvetít: Temesvár, Posta­fiók 41. Címet kivágni és eltenni!

Next

/
Oldalképek
Tartalom