ESZTERGOM XIX. évfolyam 1914

1914-08-23 / 34. szám

diszmagyarban foglaltak helyet. Ott láttuk azonkívül a hercegprimási és fökáptalani uradalmi tisztikart, a járásbíróság s az adóhivatal tisztikarát, nagy hölgyközönséget és a hajóban a hivek nagy seregét. Az ünnepélyes szentmisét dr. Roszival István praelátus-kanonok, főszékesegyházi főesperes celebrálta a gyöngélkedő Raj n er Lajos dr. püspök, érseki helytartó helyett. A szentmise végén Te Deum volt, majd Bogisich Királyhimnuszát énekelte el a főszékesegyházi énekkar, melynek befejeztével a miséző praelátus az asszisztenciától és a hívektől kisérve kivonult az oszlopcsarnokba, a hol ünnepélyesen megáldotta a tisztelgő katonaságot. Megható látvány volt az ünnepélyes jelenet, mely sokak szeméből könnyeket csalt ki. Ki tudja — mondogatták — hogy néhány hét múlva hányan halnak meg közülük a csatatéren. A kivezényelt század különben diszlövéseket is adott az istentisztelet alatt, úgyszintén a vár ormán is mozsárlövések hirdették a felséges király születésnapját. * A hercegprímás a pápaválasztáson. Budapestről visszaérkezve dr. Csernoch János hercegprímás pénteken, azaz f. hó 21-én délben rögtön útra kelt Rómába, hogy a pápaválasztáson részt vegyen. Másfél éves primássága ugyancsak g-azdag történelmi, lehet mondani világtörténelmi eseményekben. A hercegprímás távozása alkalmával megjelent a primási palotában a fökáptalan, a világi hatóságok fejei és a gremialis papság. Éreztük, hogy történelmi pillanatokat élünk. A hercegprímás a megjelentek imáját kérte: hogy jó, lehetőleg a legjobb pápát válasszunk! Barátságos eszmecsere közben megemlékezett a háborúról is. Benyomásai szerint a világháború sorsa az első döntő ütközetektől függ, mert az apróbb hatalmak, a „lesipuskások" csoportosulása is az első döntő ütközetek szerint fog történni. — Midőn déltájban a hercegprimási autó — mely Budapesten járt az Ausztriára szóló igazolványért — visszaérkezett, bibornok-érsekünk dr. Lepold Antal titkár kíséretében automobilján Bécsbe indult, honnan a monarchia bibornokait külön vonat fogja 23-án Rómába szállítani. * A fökáptalan áldozatkészsége. Az esztergomi székesfőkáptalan ujabb és ujabb jeleit -adja a hazafias áldozatkészségének. A mozgósítás első napjaiban atyailag gondoskodott hadba induló tisztjeiről és alkalmazottjairól, sőt e gondoskodását SLZ esetleg hátramaradó özvegyekre és árvákra is kiterjesztette. Augusztus 2.-án az egyes kanonokok folyó jövedelmének terhére, 10,000 koronát ajánlott fel a Vörös-kereszt Egylet és az országos segitő.akció céljaira. Ugyanekkor kimondotta, hogy ha esztergomi helyi akció indul meg, azt tőle telhetőleg anyagilag segélyezni fogja. Ezenkívül napnap után találkozunk az egyes prelátusok ujabb jelentős adományaival s most ismét elhatározta .a fökáptalan, hogy garamszentbenedeki tágas várát a barsmegyei Vörös-kereszt Egyletnek a háború tartamára kórházul engedi át. Felmerült az az indítvány is, hogy vájjon a Szilányi-féle alapítvány kamatait nem lehetne-e szintén erre a célra felhasználni. Ezt azonban a fökáptalan nem tartotta helyén valónak. Az alapító b. e. prelátus-kanonok intenciói szerint ugyanis e kamatok egyrésze Esztergom város szegényei közt a négy plébános utján osztatik szét s igy az egy külön akció céljaira nem fordítható. — A tegnapi konzisztoriumon az esztergomi Vörös-kereszt Egyletnek takarók beszerzésére 250 koronát, f. évi december végéig pedig az esztergomi akció részére Bleszl Ferenc kezeihez havonként 150 kor. az Oltáregylet elnökségéhez havonként 100 kor. adományozott. * Negyedmilliós adomány. Ö Felsége milliós adománya után — ugy látszik az egész monarchiában — második helyen a magyarországi Szent Benedek Rend adománya következik. Amint az összes napilapokat bejárta a hir, dr. Hajdú Tibor pannonhalmi főapát a szent Benedek rend nevében a háború okozta szükség fedezetére kétszázezer (más forrás szerint kétszázötvenezer) koronát adományozott. E nagy adomány, mely a kamatokból alig telhetett s bizonyára már a törzstökéből áldozott, méltó kifejezése a magyar egyházi javadalmasok ősrégi hazafias gondolkozásának, mely egykor zászlóaljakat állítva, most tetemes anyagi áldozatokkal adózva siet a létérdekében megtámadott ország és monarchia segítségére. * Katona-nap. Ö Felsége születésnapján, kedden pompásan sikerült katona-nap keretében gyűjtöttek Esztergomban az esztergomi hadba vonultak szegény sorsú családtagjainak javára. Estefelé zsibongó nagy sokaság lepte el a Széchenyiteret, ahol két sátor volt, a Szentháromság-szobor és az Iparbank előtt felállítva. A sátrakban szép hölgyek árusítottak pezsgőt, sört, cukrot, cigarettát és virágot, mig a téren huncfut bakfisok, kis lányok, nagy lányok pumpoltak meg kedvesen mosolygó orcával, ragyogó szempárokkal mindenkit. Szegényt és gazdagot egyaránt. S adott mindenki amennyi tellett és amennyit tetszett. — Csak egy virágszálat ! — esengtek bájosan a szép ajkak, miknek nyomán bőven hullottak a rézgarasok, nickel- és ezüstpénzek, elvétve aranycsikók is. Közben a két sátor előtt cigánybanda húzta a vérpezsdítő magyar nótákat. Hiába ! Sírva vigad a magyar. Nyolc óra felé zsúfolásig megtelt a korzó, ugy hogy alig lehetett mozogni. A rendet a hatósággal karöltve az Ifjúsági Nemzeti Védelmi Segélycsapat tartotta fenn. Kilenc óra felé zárták le a gyűjtést. A segély-akció céljaira összesen 2557 K 92 f folyt be. Ez az impozáns eredmény az áldozatkész közönségen felül a fáradhatatlan rendezőség és a nagyszámú hölgykoszorú kiváló érdeme. * Kitüntetés. Özv. Késmárki Frey Ferencné sz. Mayer Bertát a Vöröskereszt egyesületben kifejtett buzgó tevékenységeért Mária Valéria főhercegnő a sajátkezű aláírásával ellátott díszoklevéllel tüntette ki. * Requiem a papáért. Az esztergomi főszékesegyházban az elhunyt X. Pius pápa lelkiüdveért az ünnepélyes gyászmise csütörtökön, azaz augusztus 27.-én délelőtt 9 órakor lesz, melyet dr. Rajner Lajos püspök fog tartani. * Adomány. Bogisich Mihály v. püspök 200 koronát adományozott a hadba vonultak gyors segélyére és az összeget Auguszta főhercegnőnek küldte el. * Évforduló. F. hó 30-án (vasárnap) lesz a főszékesegyház felszentelési évfordulója, mely alkalommal ünnepi szentmise lesz a bazilikában. A szentbeszédet dr. Molnár János prelátus-kanonok mondja. * Adományok a vörös-kereszt kórháznak. Az esztergomi vörös-kereszt fiók egylet elnöksége és igazgató bizottságához a következő adományok érkeztek: dr. Machovich Gyula prael. kanonok 80 K-t, Schmidt Lujza 30 K-t, Schmidt Gyula 30 K-t, özv. Sztankay Kálmánné 20 K-t, dr. Kirz Oszkár 10 K-t, Brutsy Gyula 10 K-t, özv. Czirjékné egy arany jegygyűrűt. Unger nővérek gyűjtése 2065 K, Barna M. E. Pozsonyból küldött 6*02 K-t. Az egyesület elnöksége hálás köszönetét nyilvánítja a kegyes adakozóknak. Amidőn ezen nyugtázást közreadjuk, a magunk részéről is felhívjuk a közönséget, hogy a kizárólag az Esztergomban berendezett tartalék kórház és a megye egyes községeiben felállítandó üdülőházak céljaira minél nagyobb számban adakozzanak, hogy igy a vörös-kereszt kórház vezetősége a sebesült katonák ápolását minél nagyobb anyagi támogatással teljesítve, reá szoruló harcosainknak illetve sebesült katonáinknak minél jobb ellátást és rokkantságuk esetére némi segítséget nyújthasson. Ily adonyányokat elfogad az egyesület pénztárnoka Zsiga Zsigmond Esztergomban. * A katonákhoz irt levelek portómentesek. A budapesti m. kir. posta- és távirda-igazgatóság a közönség megfelelő tájékoztatása végett lapunkat a következő sorok közlésére kérte : A hadrakelt sereghez tartozó katonai és polgári egyének részére feladott levelek a rendes forgalomban használt bármely levélboritékban is portómentesen továbbittatnak, a borítékon bármiféle portómentességi záradék alkalmazása teljesen fölösleges és szükségtelen. * Egy agg űrnő halála. Özv. baranyanádasdi dr. Feichtinger Sándorné sz. Massa Mária életének 84.-ik évében hosszas szenvedés és a haldoklók szentségeinek ájtatos felvétele után aug. 18.-án meghalt. Temetése e hó 19.-én d. u. ment végbe nagy részvét mellett a belvárosi temető kápolnájából. A megboldogult úrnőt kiterjedt rokonság gyászolja. * Tanév kezdete a vizivárosi zárdában. Aug. 31.-én és szept. 1-én délelőtt lesznek a polg. iskolai magán vizsgálatok, szept. 1-én és 2.-án d. u. a felvételi- és javitó vizsgálatok. A beiratkozások ugy az elemi, mint a polg. iskolában szept. 2., 3. és 4. napjain d. e. 8—12 óráig eszközöltetnek ; és pedig 2. és 3.-án csak a helybeliek, 4.-én a vidékiek és a másvallásuak lesznek beirva. Az ünnepi „Veni Sancte" szept. 6.-án lesz. Utána az intézet törvényei olvastatnak fel s szept. 7.-én megkezdődik a rendes előadás. A később jelentkezők csak alapos okadatolás mellett vehetők föl. Az igazgatóság. * Kegytárgyak a háborúban. A harctérre távozó' szegény katonák mind arra törekedtek, hogy valami megszentelt tárgyat: rózsafüzért, érmecskét, skapulárét, szentképet kapjanak s mintegy oltalmul magukkal vihessék. Behívtak egy helybeli fiatal embert is, aki izraelita lévén, nagyon irigyelte a többi bajtársakat, hogy bánatukban mily nagy vigasztalásukra szolgálnak a megszentelt tárgyak. Végre is nagy dologra határozta el magát. Elkérte egy ismerős fiatal embertől megszentelt olvasóját, megcsókolta nagy áhítattal, nyakába akasztotta s igy szólt komoly meggyőződéssel: — Most már bizom benne, hogy mégis élve kerülök haza a véres csatamezőkről. Isten segítse! * Az anyóka imádsága. A harctérre vonult katonák szülői, hitvesei, gyermekei a lefolyt hazafias egyházi ünnepeken megtöltötték a templomokat és buzgó fohászok szálltak az ég felé a hazáért és a csatákban harcolókért. A csendes magán-imákon kivül mindenki várt valami vigasztalást a lelkíatyától is. Feszült figyelemmel hallgatták a szent beszédet, hogy lesz-e szó a háborúról, a jó Isten segítségéről, a Szűzanya oltalmáról. Esett szó mindezekről s a szivek bánata elfojtott zokogásban, zajtalan könypatakokban nyilvánult meg. Mikor pedig a szent mise végén elmondta a lelkiatya a győzelemért elrendelt három „Miatyánk"-ot és három „Üdvözlégy

"-et, térdén közelebb csúszott hozzá egy anyóka s átadott egy telenyomtatott papírlapot, melyen olvasható volt: „Ima a háború idején." — Tessék! Mondja el ezt is, lelkiatyám — szólt az öreg néni és már rebegte is a gyönyörű imát, szemeit az ősrégi szűz Mária-képre szegezve. Nagyboldogasszony ünnepének reggelén a főszékesegyházi Bakács-kápolnában zokogva imádkozott az ájtatoskodó közönség s a nagy megindulás között majdnem lehetetlenségnek látszott megőrizni a hang ércességét. Az anyóka visszakapta az imádságot s még mindig zokogva mondott köszönetet: — Isten fizesse meg, lelkiatyám! * Takarékoskodjunk! Nem tudjuk, mit hoz a jövő. De hogy anyagilag nagy megpróbáltatásoknak leszünk kitéve, azt csak a vak nem látja. Bűnös könnyelműség volna ezen eshetőséggel nem számolni. Struccpolitika volna erre nem figyelmeztetni. A háború milliárdokba kerül. Vájjon a háború költségeit megvesszük-e az ellenségen, az nem bizonyos. A szerben már csak azért sem vesszük meg, mert egész Szerbia nem ér annyit. Azért mindenkinek szivére kötjük a takarékosságot. Dolgozzunk is, ne csak alamizsna után nyújtsuk ki kezünket. * Miért hosszabb a fekete? A nemzeti zászló élénk színei vidámították sz. István király ünnepén gondteljes lelkünket. Oly jól esett látni, hogy a háborútól viharos időkben mily kedves békével leng a házakra, tornyokra kitűzött nemzeti jelvény. A háromszínű zászló mindig beszél. Szól hozzánk életre-halálra szóló buzdítással. Szent István ünnepén déltájban kezdték bevonni a nemzeti zászlókat, pedig más években kint találta őket a harmatos nyári éjszaka. Helyükön megjelentek a gyászt hirdető fekete zászlók, mert meghalt az egyház látható feje : X. Pius római pápa. Kegyeletes ünnep volt, megrendítő gyászeset tartotta fogva a lelkeket, mégis kiviritott a humornak egy gyenge, igen kicsiny hajtása. A zászlócsere idején egy úr ott állott egy másik úrnak, egy öreg és gazdag úrnak háza előtt s látta, hogy mig a behúzott nemzeti zászló csak három méter hosszú volt, addig a gyászlobogó hossza majdnem eléri a tiz métert. Nem állhatta meg szó nélkül a tapasztalt dolgot s ily kérdéssel fordult az öreg házigazdához : — Mi az oka annak, hogy a nemzeti zászlót rövidre, a gyászlobogót pedig hosszura szabatta? — Csak azért — hangzott a felelel — mert olyan nagy hazafi soha sem leszek, hogy tiszteletemre nemzeti zászlót tűzzenek ki, ha azonban meghalok, a gyászlobogót kiteszik a házra. Ha fekete is, legalább hosszú legyen. * A felelet azonban nem fedi az igazságot, mert a zászlók hosszúsági különbözetének az a valódi oka, hogy, amikor nemzeti zászlót csináltatott az öreg úr, még szegény volt és földszintes alacsony házacskában lakott, ezért lett a zászló igen rövid. Mikor azonban a gyászlobogó beszerzésére került a sor, már vasszekrényben állott az arany és emeletes házon lenghetett a lobogó.