ESZTERGOM XIX. évfolyam 1914
1914-08-23 / 34. szám
Ekkor már hosszabbra lehetett nyújtózni, mert a paplan is megnőtt. Az ilyen családi titkokat persze nem szokás az utcán kikiabálni s ennek folytán az igazság is megsántult. * Özv. Feiehtinger Sándorné, a köztiszteletben álló urnő elhalálozása alkalmával, a háborúba vonult esztergomi harcosok hátrahagyott családtagjaik segélyezésére, koszorúk megváltása cimén a következő nemeslelkü adományok érkeztek a városi bizottság pénztárához: a megboldogult családja részéről 250 korona, az Esztergomi Takarékpénztár Tisztikarától 40 K, idősb Pirchala Imre udvari tanácsos, nyug. tankerületi főigazgatótól 30 K és özv. Pisuth Istvánnétól 8 korona. Midőn a bizottsági pénztáros a beérkezett 328 koronát köszönettel nyugtatja, egyben a követendő szép példát hasonló, netalán szomorú gyászesetek alkalmával mások figyelmébe is ajánlja. * Ki maradjon itthon? Az általános mozgósítás kitűnő eredménnyel folyt le mindenfelé, ugy hogy több lett a katona mint amennyire számítottak. Mondják, hogy amikor az ezredeket, a századokat hadilétszámra kiegészítették, a parancsnokló tiszt azt vette észre, hogy huszonnégy fölösleges embere van. Felszólította hát a glédában álló tartalékosokat : — Lépjenek elő, akik itthon akarnak maradni. A tartalékosok álltak mozdulatlanul. Egyik sem akart elmaradni a többitől. A tiszt tehát más módszerhez folyamodott és igy szólt: — Lépjenek elő, akiknek hét gyermekük van ! Előlépett négy. — Lépjenek elő, kiknek 6 gyermekük van ! Előlépett vagy hat ember. így ment tovább, míg az itthon maradandók száma betelt. Ekkor a sorban odasúgta egy tartalékos a szomszédjának: — Jó, hogy nem nyolc gyermeken kezdte, mert akkor én is itthon maradtam volna. * Halálozás. Részvéttel vettük a következő gyászjelentést: Az esztergom-szászvári kőszénbánya részvénytársaság tisztikara mély fájdalommal tudatja, hogy legjobb kartársa Fekete Nándor oki. bányamérnök úr életének 32-ik évében, folyó hó 15.-én déli 1 órakor hirtelen elhunyt. Drága halottunkat, kiváló mérnökünket, — kit bámulattal vettünk körül a legnagyobb veszélyek közepette kitűnt önfeláldozó, fáradságot nem ismerő munkájáért, — folyó aug. hó 17.-én délután 6 órakor kisérjük a bányakaszinóból a dorogi sírkertbe utolsó útjára. — Őszinte szeretetünk, tiszteletünk megőrzi emlékedet, kedves Bajtárs és szivünk egész melegével kívánjuk utadra az utolsó jó szerencsét! Dorog, 1914. aug. 15. A bánjaigazgatóság. * Szerbek Esztergomban. Szerdán estefelé hatalmas, négy uszályhajós vontatógözös jött az esztergomi hajóállomásra. Az uszályhajókban közel 3000 szerb tartalékos volt elszállásolva, akiket Boszniából hoztak s ottani kétes és gyanús viselkedésük miatt a hadvezetőség kénytelen volt onnét elszállásolni. A bosnyákok rövid időre partra szálltak s vacsorát kaptak. Az idillikus hangulatot nagy tömeg városi ember élvezte. Piszkos és szegényes voltuk inkább csak szánalmat, mint sem ellenszenvet gerjesztett. Késő éjjel aztán a vontató gőzös az ő kiváló utasaival tovább folytatta útját. * Ügyes takarítónő. Közeledik a szeptember hónap, tehát e napokban takarítják szorgosan az intézeteket, hogy a növendékek tisztán és rendben találjanak mindent. Az egyszerű takarítónőknek Alapíttatott 1850-ben. Eredeti FOWXERrS 1 ' GŐZE KÉ K páratlanok munkateljesítményben, tartósságban és az üzemben való takarékosságban. John Fowler & Co. Budapest-Kelenföld Telefon 42-50. = a vasútállomással szemben. persze talányos minden a szemináriumokban, hol az ajtókon latin felírások díszlenek. Némelyik jámbor fehércselédnek még a surolórongy is kiesik kezéből, mig kibetűzi: „Dormitorium", „Múzeum", „Infirmaria" stb. stb. Rejtélyes valamik ezek előtte, kivált ha meggondolja, hogy itt nőnek fel a papocskák, akikből püspökök vagy legalább is méltóságos kanonok urak lehetnek. Ilyen előzmények után született ez a kis párbeszéd: — Mikor érne rá néni hozzánk is eljönni egy kis dologra ? — szólítja meg egy nagysága a takarítónőt. —• Még talán egy hétig nem lehet, mert ugyan a „purgatórium"-ot már kitisztítottuk, de hátra van még a kápolna — feleli fontoskodva a néni. A purgatórium helyett persze dormitorium értendő. * Segély-akció Nagytapolesányban. A nagytapolcsányi „Erzsébet nőegylet", „Fillér-egyesület" és „Izraelita nőegylet" Markovich Alajos főbiró kezdeményezésére az urak bevonásával dr. Bundala János kanonok plébános elnöklete alatt nagyszabású segély-akciót indított a bevonult katonák hátrahagyott családjainak segélyezésére. Az egyesületek felajánlották pénzkészleteiket s hölgyek és urak házról-házra jártak gyűjtő ivekkel; összejött 7610 korona. A városban nagy lelkesedés uralkodik, a még be nem vonultak nagy örömmel várják behivatásukat. Kiváló ünnepélyességgel ülték meg Ő Felsége születés napját, a templom zsúfolásig megtelt, az összes hivatalok részt vettek az istentiszteleten. A hölgyek gyűjtöttek a templomokban és az utcákon. A kath. templomban bejött 207 K; az izr. templomban 28 K; és az utcákon 266 K. 18.-án este az egész város fényesen volt kivilágítva, s lampionos menet járt 10-ig a városban hazafias dalokat énekelve és éltetve O Felségét! A szűkölködő családok között naponkint élelmiszerek lesznek kiosztva. * Pánik a vasúton. Vácról jelentik: Izgalmas jelenet játszódott le a mult hét csütörtökjén este a pályaudvaron. Egy katonai vonat robogott be 8 órakor és az őrnagy pihenőt fúvatott. A katonák elszéledtek és a közönséggel beszélgetésbe elegyedtek. A vonat megindult már, de még sok katona lenn maradt. Hogy a lemaradt katonákat felvegyék, megállott a vonat. Már maga a megállítás is rémületet okozott a kocsikban ülő katonák közt. Egy tartalékos hadnagy fokozta a rémületet, amint elkiáltotta magát: serbischer Spion ! Két fütő jött ekkor át szerencsétlenségére a pályatesten és a katonák szerb kémeknek nézték őket. Nekik rohantak és földre teperték mind a kettőt. A katonaság dolgába beleavatkozott Steiner szövőgyári könyvelő, de alaposan megjárta. A vonat ismét elindult, de bizony elfagyott az éljen a közönség ajakán. A katonák semmikép sem okolhatók, hiszen kötelességet teljesítettek. * Akasztófa humor. Vidámképű öreg rezervisták heverésztek nagy urhatnámsággal az iskolaudvaron felhalmozott szekérderéknyi szalmatenger közepén. Lustálkodás közben hosszas unszolásra egy nagy bajszú öreg vitéz a következő adomával mulattatta a pipázgató társait: — Vén rezervistákat kvártéloztak be egy közeli faluba. Minthogy kevés lakás jutott a katonáknak, a kapitány úr estefelé azt a parancsot adta ki, hogy a hajlék nélkül maradt legénység vonuljon ki a falu szélén gunnyaszkodó szalmakazlakhoz. A szalmával is takarékoskodni kellett, miért is a káplár és firer urak ménkű hosszú ollót kaptak a szalmaosztagok egyenletes szétdarabolására. Jó sokáig zavartalanul folyt a munka. Egyszer csak egyik magasan tornyosuló kazal belsejéből rémült orditozással egy abban szundikáló rezervista gömbölyödött elő. Szegény feje ugyanis már néhány órája titokban a kazalba bújt, hogy jól kialudj a magát. No de megjárta. A nagy olló lenyisszantotta az öreg orrát, meg a mesztelen ballábának hüvelyk ujját. Nagy sajnálkozás közben a faluban tanyázó egyetlen katonaorvoshoz vitték. Az orvos roppantul el volt foglalva s azért oda se nagyon figyelve, a katonát oly módon részesítette első segélyben, hogy merő tévedésből a levágott hüvelyk ujját a rezervista orra helyére, az orrot pedig a ballábra illesztette. Mire észrevették a tévedést, már későn volt. Mindkét levágott húsdarab odaforrott . . . A rezervisták szánakozva hallgatták végig a történetet. — S most pedig, — végezte be az öreg vitéz a mondókáját, — az az érdekes a dologban, hogy amikor a mi rezervistánk náthát kap, elébb leszedi bakancsát a ballábáról, hogy az orrát megtörülhesse. * Minta férj. Kure György piszkei lakos mintaképe annak a felekezetnek, amelyik folyton azt hangoztatja, hogy az asszony csak verve jó. Erre a bájos hitvesi szeretetre azonban sok idő múlva ráunt az asszony s már épen ki akart hurcolkodni a házból a sokat" vert feleség, midőn Kurc György bucsuzásképen utolján cséplöfával rontott neki s azzal ütlegelte. Majd szőlőkarót ragadott s annak boldogabb végivel simogatta végig néhányszor az asszony testét. Legvégül hitvesi csók gyanánt Kurc uram a kemény öklével a felesége arcába vágott, úgyhogy majdnem a szemét ütötte ki. A brutális férjet az asszony a járásbíróságnál jelentette fel s kérte annak «szigorú megbüntetését. * Megvert leány. Schindler Ferenc esztergomi kocsis már rég óta nagy haragosa a Jónás családnak s többször tanuk előtt is fenyegetőzött, hogy Jónáséktól valakit még agyonüt. Ügy látszik Schindler ezt az Ígérgetést akarta beváltani a napokban, mert a házuk kapuja előtt levő kövön üldögélő Jónás Teréz 20 éves leányt minden előzetes szóváltás nélkül egy husánggal kétszer úgy ütötte jobb halántékon, hogy a szegény lány vértől borítva terült el a földön. A megvert leányt dr, Berényi Zsigmond városi orvos részesítette az első segélyben. Schindler ellen a járásbíróság súlyos testi sértés és közcsend elleni kihágás miatt a büntető eljárást megindította. * Biciklit lopott. Horvát Kálmán 31 éves napszámos, nyergesujfalui lakos, aki Jovics Miklós munkással a nyergesujfalui cementgyárban mint földmunkás dolgozott, pár nappal ezelőtt részeg állapotban belopódzott Jovicsnak nyitva levő szobájába s onnét annak biciklijét kilopva Esztergomba masinázott. Jovics csakhamar észrevette a. lopást s vasútra ülve ő is Esztergomba jött a rendőrségre, ahol feljelentést adott be Horvát ellen. Közölt személyleírás alapján a rendőrség csakhamar rátalált a biciklis tolvajra s előállította. Horvát a rendőrségen azzal védekezett, hogy csupán Esztergomba akart a biciklivel rándulni s másnap vissza is adta volna gazdájának. Kihallgatás után szabadlábra helyezték Horvátot, aki aztán vissza se térve Nyergesujfalura, az igazságszolgáltatás elöl ismeretlen helyre szökött. * Háborúsdi a lányok közt. Sós Erzsi 19 éves és Adamcsik Mária 17 éves mogyorósbányai lányok az elmúlt napokban ugy este felé vizhordás közben a kút mellett amúgy magyarosan összepöröltek. Valószínűleg pletykázás miatt. Az összeszólalkozás annyira felmérgesítette Sós Erzsit, hogy a kezében levő, körülbelül öt méter hosszá s jó vastag vizhúzó nyéllel fejbe kólintotta Adamcsik Marist. De Maris se volt rest s hirtelen kikapta Sós Erzsi kezéből a nyelet s azzal ötször vágott végig Sós Erzsi hajadon fején. A csendőrség Sós Erzsi panaszára Adamcsik Maris esetét bejelentette a bíróságnak. * Népmozgalmi statisztika. Esztergomban 1914. augusztus 15-től 23-ig. Születtek: Stámusz István földm. fia, — Szedmer Mária földm. leánya, — Radbauer Mihály földm. fia, — Varga István kőmives-segéd fia, — Trapli István földm. fia, — Simonidesz Mária Ilona kőmives-segéd leánya, — Dóczi Ilona Mária füszerkereskedő leánya, — Erős Olga Gizella mozdonyvezető leánya, — Dinnyés István földm.. fia, — Gál István földm. fia, — Fodor Erzsébet 26. gy. e. közlegény leánya, — Erős István földnu fia, — Tirner Julianna földm. leánya, — Kiss Julianna Mária szabósegéd leánya. Házasságot kötöttek: Vajand István földm. és Süttő Erzsébet Esztergom, — Horváth Lajos zenész és Bangó Jolán Gizella Esztergom, — Oszwald Alajos timársegéd és Neuschl Mária Bécs. Meghaltak: Zvornik János rk. 23 éves 26. gy. e. közlegény (heveny májsorvadás), — Major János rk. 7 hónapos (bélhurut), — Ispán Antal rk. 68 éves kötélgyártó-segéd (sülyedéses tüdőlob), — Nemes Ferencné Vágenknecht Erzsébet rk. 52 éves (mellrák), — Fray Gyula rk. 27 éves kereskedő-segéd (csontszú), — özv. dr. Feichtinger Sándorné Massa Mária rk. 84 éves (aggkór), — Fólyi Józsefné Zalczák Franciska rk. 43 éves (heveny veselob), — Uhlár János rk. 42 éves napsz. (tüdőgümőkór), — Ibermasszer Józsefné Fodor Anna rk. 60 éves (agyguta), — Vilschitz Károly rk. 9 éves (tüdőgümőkór). Kiadótulajdonos: Dr. PÉCSI GUSZTÁV.
