ESZTERGOM XIX. évfolyam 1914

1914-06-28 / 26. szám

való kizárását" eléggé érthető követelést irták fel további működésük irányzatául. Hogy ezen irányzatban a vallásoktatásnak az iskolából való kiküszöbölése minő elsőrendű helyet foglal el, azt a nevezett lap közleményei nagyon is eléggé bizonyitják. Sőt egyes irói minők teszem Somogyi Béla még azt is bizonyítani törekedik, hogy a vallásoktatás az ember erkölcsi nevelésében nem a legfontosabb tényező, mivelhogy szerinte a vallásilag a legnagyobb intenzivitással nevelt katholikusoknál fordul elő a legnagyobb bűnözés. Hogy ezenkivül mi minden foglaltatik az „Ujkorszak"-ban, ami kiváltképen minket katholikusokat érint oly érzékenyen, azzal ezúttal nem foglalkozom. Jászi Oszkár nagyon jól tudja, ki vádolható a békebontásért, de kertel és kertelésébe beállítja a lelkiismeretében megzavart tanítóságot. Hogy miben áll ezen megzavart lelkiismeret, azt nem fejti ki. .. a fő, hogy meg van zavarva, de sejteti azt, hogy abban, hogy a destruktiv irányzatú tanítóság az emberi erkölcstan cimét viselő oktatási kézikönyvnek az iskolában való érvényesülhetése tekintetéből nagy szüksége van arra, hogy a vallásoktatás, amit az emberi erkölcstan semmi néven nevezendő vonatkozásban másban mint annak tagadásában nem ismer, az iskolából kiküszöböltessék, mert okadatolásuk szerint a vallás magánügy. Hogy a nemzet alkotmányos közakarata a vallásoktatásnak már az iskolában való érvényesülését közszükségletnek tartja, hogy a tanítóság lelkiismeretét egy vajmi csekély töredéket kivéve a vallásoktatásnak az iskolában való eszközlése nem zavarja meg és hogy nemesen átértett és átérzett tanitói hivatásánál fogva magasan fel tud emelkedni azon, hogy más hiten való tanítványai hitbeli érzületeit ne sérthesse, de mindenekfölött a Gondviselést ugy állítsa be, amint az minden különböző jellegű hívőnél közös, mert hiszen az Isten csak egy, hogy az emberi erkölcstan, kivéve az istentagadást, a hitvallásos erkölcstanban egész komplexumával benfoglalvák, amit pedig az ember állított össze, az eléggé megvan a honpolgári kötelességeket és tilalmukat magába foglaló törvényekben ... mindez előttük nem számit. És miért nem számit? Egyedül azért, mivel az ő tudományos állás-. pontjuk szerint a természetfölöttiség teljesen ellentétben van a tapasztalati tényeken felépült és bebizonyítható, vagy már bebizonyított törvények azt ismeretterjesztő előadásokkal egyrészt fel lehet tüntetni a nagyközönség érdekkapcsolatát a keresztény gyermekvédelemmel, másrészt igy nyilik alkalmas mód arra, hogy a közönség egyesületünket megismerve, segédkezet nyújtson a városi köz- l veszélyes elemek csökkentésére. Püspök-elnökünk kérelme alapján eddig a következő főpásztorok intézkedtek körlevélileg egyesületünk jelzett irányú terjesztése érdekében: Dr. Csernoch János bibornok, hercegprimás és érsek, báró Hornig Károly bibornok, püspök, Szmrecsányi Lajos érsek, gróf Majláth Gusztáv, gróf Zichy Gyula, dr. Prohászka Ottokár, gróf Mikes János, Bálás Lajos megyés püspökök és Kleiner Lajos kalocsai káptalani helynök. 2. Előadások és ünnepélyek egyesületünk érdekében. Másodsorban előmozdították egyesületünk fejlődését a városokban tartott ismeretterjesztő előadások s a javára rendezett ünnepélyek. Keményfy K. Dániel titkár folytatva az előző évfolyamban megkezdett városi agitációt, a jelen évfolyamban 8 városban tartott egyesületünkről ismeretterjesztő előadást. Nevezetesen Egerben 2, Hatvanban 1, Székesfehérváron 2, Szegeden 2, Budapesten 2, Pécsett 4, Szegszárdon 3, Szabadkán 1, összesen 17 előadást. Mindenütt nagy és előkelő közönség jelenlétében, megfelelő hangverseny keretében s mindenütt a helyi plébánosok, kath. iskolai s egyesületi vezetőségek szives felkarolásával. Az ismeretterjesztő előadásokon kivül egyesületünk javára szép anyagi eredménnyel, tisztán ünnepély jellegű előadások még a következő helyeken voltak: 1. Esztergomban kettő: elméletével. Vagy más kifejezéssel: a vallás mint ilyen mereven elzárkózó eszmetan a szabadkutatással és a gondolatszabadsággal szemben, a mi ezidőszerint egyedül az embert illeti meg, mint az élőlények legtökéletesebb úgynevezett állatpéldányát. Szóval a természetfölöttiség a képzelődés játéka, szerintök agyrém, amely a komolyabb értelmében megtagadása a valóságnak megfelelő örökéletű természeti törvényeknek. És most az, azért a vallásoktatást végső eredményében nemcsak az iskolából, hanem a szorosabb értelemben vett szűkebb családból is ki kell küszöbölni, hogy Írmagja se legyen azon társadalmi szervezetben, amelynek létesítésén Jászi Oszkár és társai fáradoznak. Nos, hol kell keresni a békebontókat, kik a békebontók? A szabadgondolkodó radikalisták e, avagy kiküldöttjük Czabán Samu-e avagy a békésmegyei tanitótestület-e ? Avagy bizony a farkas és a bárány meséjét idézendő azok, akiknek méltán fájhatott és fáj is, hogy hitünkben, vallásukban, intézményeikben megtámadtatva a kisajátított gondolatszabadság, vagy a szabadgondolkozás gonoszul olybá tüntettek és tüntettetnek fel, mintha a butaságban s szellemi sötétségben kéjelgök volnának. Elvégre a kertelés az utóbbihoz konkludálhat. Kitellik tőlüK. Zigány Zoltán is kertel, mert ő meg a „Világ" fentidézett számában részletez és azt mondja: hogy a vallásoktatás kiküszöböléséért folyó tanitó mozgalom nem irányul a vallás ellen... sohasem hirdették azt, hogy a vallásoktatást meg kell szüntetni, csak fazt követelték, hogy a vallásoktatást az iskolák köréből az egyházak hatáskörébe kell utalni... sőt! nem egyszer hangoztatták, hogy az állam és a községek még támogathatnák is ezt a vallásoktatást, csakhogy ez ne legyen az iskolák kötelező szolgálata . . . nem állítják, hogy a tudomány és a vallás összeférhetlen, de kézzelfoghatóan bebizonyíthatják, hogy a vallások erkölcsi elemei nem elegendők a mai kor gyermekei számára . . . miért is arra törekesznek, hogy a vallásoktatásnak elégtelen s hézagos erkölcsi elemeit a modern ember erkölcsi életelveivel egészítsék ki. .. ily kiegészítés lévén nevelési programmjuk teljesen tarthatatlan az az érvelés, hogy az egyházaknak évezredes tradíciói igazolják a vallásoktatás jogosultságát a célszerűségét..., de annál inkább áll az, hogy a vallás-erkölcsi oktatás teljesen meddő. Eltekintve attól, hogy a vallás-oktatás feladata mindig az egyházak feladata volt és lényeegyik a „Fürdő" nagytermében Mócik Felicián hírneves pozsonyi deáíiifjusági énekkarának közreműködésével, amelyen az ünnepi beszédet Rajner Lajos püspök, elnök mondotta, Csernoch János bibornok, hercegprimás pedig buzditó szózatot intézett a nagyközönséghez; a másik az irgalmas nővérek felsőbb nőnevelő intézetében folyt le, amelyet a bibornok, hercegprimás hasonlóképen megtisztelt magas jelenlétével. 2. Kalocsán arányaiban s eredményeiben fényes bazárjáték volt az Iskolanővérek intézetében. 3. Szabadkán az iskolanővéreknél. 4. Budapesten a pesti és budai oldalon levő kath. körökben s a kőbányai keresztényszocialistáknál. A kath. körökben Keményfy K. Dániel titkár, utóbbi helyen dr. Valnicsek Béla plébános volt az ünnepi szónok. 5. Baranyasellyén a Mária Kongregációban. 6. Nagyoroszul az elemi iskolában. 7. Hodrusbányán az elemi iskolában (2 előadás). 8. Baranyaszentlőrinczen az elemi iskolában. 9. Szabadszentkirályon az el. iskolában. 10. Nagybicsérden az el. iskolában. 11. Gerdén az elemi iskolában. 12. Ózdfalun az el. iskolában. 13. Németbólyon az el. iskolában. 14. Tokodon az elemi iskolában. 15. Szobon a Lujza-intézetben. 16. Mikszáthfalván az el. iskolában. 17. Velényben az el. iskolában. 18. Modoron a Klaudiánumban. 19. Gyergyószentmiklóson az irg. nővérek zárdájában. 20. Komáromban az irgalmas nővérek iskolájában 21. Nagymegyeren a Mária-társulatban. 3. Egyesületünk tagjai. Miután a tagok tagsági dijaikat nem mind az egyházmegyei igazgató utján, hanem sokan egyenest küldik a központba, igy egyházmegyénként a tagok számaránya gében már nem is lehetett, tehát mindenkor az egyház hatáskörébe volt utalva, az állam és a községek csak segédkezet nyújtottak, aminthogy Zigány Zoltán is kívánja: eltekintve attól, hogy az egyházak hivei képezik összeségükben az államot is, amely mint ilyen akaratával felsőbbséget képvisel, tehát olyan hatalmat, amelynek törvényben kifejezett akaratát tiszteletben kell tartani és végül eltekintve attól, hogy az államnak", mint felsőbbségi intézménynek módjában áll a modern ember erkölcsi életelveinek is helyet adni, ha azok alkotó tényezőinek nézeteivel és érzelmeivel nem ellenkeznek: világosan megállapitható az, hogy Zigány Zoltán kertelése egyenesen oda irányul, amennyiben bebizonyitottnak tartja, hogy a vallás-erkölcsi oktatás meddő, ami hallgatag azt jelenti, hogy annak nem csak az iskolában nincs jogosultsága, hanem egyebütt sem, ahol az ember társas életet él. Miért is minden a társadalmi békét fentartó erkölcsi jogrend megbomlásáéit egyenesen a kertelők a felelősek. Bertalan Vince. — Temesvári gazdagyülés. Sok gazda volt jelen a temesvári gyűlésen. Az öreg gazda-pátriarcha, Darányi Ignác hangosan beszélt, érthetően, világosan szólott. Követeljük, monda, hogy mi gazdák is ugyanazon elbánásban részesüljünk az állam részéről, mint pl. az Adriáék. Ne csak az Adria hajótulajdonosai, részvényesei kapják a milliókat, hanem a gazdák is kapjanak segítséget, mert az övéké a föld, az övéké a szentelt hant, az övéké a teher, az övéké . a kötelesség. Ok a nemzet gerincei. Darányi Ignác beszédje erős, hatalmas kritika volt a mostani agrárpolitika felett. Mintha csak a kuruc idők hangos panaszai újultak volna meg, mintha csak a „recrudescunt vuinera"-t kiáltotta volna a kormány fülébe. És Darányi beszédjét tapsolták az ellenzéki gazdák, a Majláthok és Károlyiak, de tapsolták a munkapárti Ottlykok és Zselénszkyek is. Tehát Darányi igazat mondott, igazsága mellett bizonyított a munkapárt államtitkárja Ottlyk, a munkapárti főrendek hivatalos szónoka, Zselénszky Bóbert gróf, szóval azok adtak igazat Darányinak, kik néhány hét előtt milliókat szavaztak meg az Adriának, és oly keveset juttattak az egészséges agrár politikának. Igen, mert mikor szavaztak, munkapártiak voltak, mikor Darányival felszisszentek és fájó sebeiket látták, gazdák voltak. A szavazásnál Tiszát látták, s azért szavaztak, a temesvári gyűlésen a maguk pusztulását látták, s azért tapsoltak a gazdák patriarchájának, Darányi Ignácnak. A gazdák tehát láthatják, hogy a munkapárti agrárpolitikát még az edzett idegzetű munkapártiak is elítélik, igy tehát a jövő évben bizonyára ők is tudni fogják, hol lesz a helyük, tudni fogják, hogy az alapító tagok kivételével alig állapítható meg. Politikai megyék után, tekintettel a szétküldött lapok számára, már könnyebben megállapitható a taglétszám. Igy pl. legtöbb példányszámmal a következő vármegyék szerepelnek: Pest 950, Pozsony 535, Baranya 530, Bács 499, Nyitra 470, Esztergom 310, Zala 281, Somogy 250, Heves 225, Fehér 220, Hont 215. Veszprém 208, Vas 190, Tolna 197, Nógrád 191, Bars 176, Borsod 150, Komárom 138, Gömör 127, az erdélyi egyházmegyékbe 243 példányban. A tag létszám körülbelül 7000-re tehető. — Tagjaink alapítók (100 k.), rendes (évi 2 k.) s pártoló (évenkint 1 k.) tagok. Minden egyesület eröfejlődését alapító tagjainak száma biztosítja. Az alapító dijak képezik elsősorban az egyesület törzsvagyonát. E tekintetben máris szép eredményre mutathatunk rá, mert 264 alapító tagunk van. Közöttük többen a 100 koronán felül nagyobb összeggel váltották meg alapító tagságukat. Első helyen áll e tekintetben gr. Csáky Károly váci püspök, ki a legnagyobb összeggel, 3000 koronával szerepel a névsorban. Utána a legnagyobb összeggel járultak: Némedy Bertalanné urnő Kalocsáról 2000, özv. báró Wodiáner Albertné Po-sony 1000, Vaszary Kolos bibornok, Várossy Gyula f érsek s Graeűel János prelátus-kanonok 500—500, Maszlaghy Ferenc vál. püspök 400, Molnár János prel.-kar.onok 300, Csernoch János hercegprimás, Bálás Lajos püspök, Komáromi esperesi kerület, San Marco hercegnő 200—200 koronával. (Vége köv.)