ESZTERGOM XIX. évfolyam 1914

1914-06-28 / 26. szám

XIX. évfolyam. Esztergom. 1914. június 28. 26. szám. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési árak : Egész évre 10 kor., fél évre 5 kor. Egyes szám ára 16 fillér. Felelős szerkesztő: ROLKO BELA. Kéziratok a szerkesztőség, előfizetések a kiadóhivatal eimére küldendők. Hirdetések felvétetnek Buzárovits Gusztáv könyvkereskedésében. ,,A vallás az iskola alapja!" — Tiltakozó népgyűlés Esztergomban. — Az ország keresztény polgárságának impozáns tiltakozásához méltó módon fog csatlakozni Esztergom közönségének mai tiltakozó gyűlése, melyre a rendező-bizottság a következő kiáltványt tette közzé : „A vallás az iskola alapja!" Ezzel a jelszóval emelte fel nemrég Budapest székesfőváros hitvallásos érzésű polgársága a maga impozáns, bátor és határozott tiltakozó szavát azon vallásellenes törekvés ellen, mely az iskolai nevelés alapvető tényezőjét, a hittannak tanítását az iskolából ki akarja küszöbölni. A székesfőváros tüntetése az igazságnak, a vallást a hazafisággal összefűző érzésnek volt erős megnyilatkozása. A vallás az iskola alapja! Ez a szózat a történeti és törvényes valóságnak, a jelenbeli jognak és nemzeti becsületnek hatalmas szózata. Arra a támadásra, hogy ki a hittannal az iskolából, a nemzet hitvallásos vállalkozása lett a felelet. Budapest után az ország többi városainak helyeslő moraja zúgott végig az országon. Népgyűléseket tartottak mindenfelé, milliók tiltakozó aláírása gyűlt össze s felekezeti különbség nélkül, a nemzet egész vallásos érzése lobogott abban a fogadalomban, hogy ne engedjük iskoláink alapját, a hittant és vallásos nevelést, ezt a 900 éves magyar jogot az iskolából kizárni, ne engedjük gyermekeink jövő alakulását a lelki züllés veszélyének kitenni. Budapest és a többi városok polgárságának példáját kell Esztergom sz. kir. városának, ennek a kereszténységtől megszentelt helynek követni, nehogy a szunnyadó érzések megszégyenitsék apáink ösi vallásos hagyományait. Esztergom polgárai! a „Keresztény Tanítók Országos Egyesületéinek kezdeményezésére vasárnap, f. hó 28-án d. e. 11 órakor a Széchenyitéren, a városház előtt (kedvezőtlen idő esetén a „Magyar Király" szálloda nagytermében) dr. Perényi Kálmán alispán, Vimmer Imre polgármester, dr. Pacséri Károly kir. tanácsos, tanfelügyelő és dr. Machovich Gyula főegyházmegyei főtanfelügyelő védőségével, városunk eme kiváló hatósági tagjainak vezérletével népgyűlést tartunk, amelyen tiltakozni fogunk a hittannak az iskolából való kiküszöbölése ellen. A népgyűlés szónokai lesznek : dr. Katona Sándor ügyvéd és az egyesülettől kiküldött urak Budapestről. Határozati javaslatunk erővel, vallásos önérzettel, ősi jogunk büszke szeretetével fogja kimutatni, hogy Esztergom polgársága gyermekei vallásos nevelését szent hagyományként őrzi és megvédi azokat a felforgatás rombolásaitól. Esztergom polgárai! Jöjjetek el szent kegyelettel és hazafias öntudattal minél többen s a ti tömeges megjelenéstek legyen erőpróbája a bennünk élő öntudatos hitvallásnak. Esztergom, 1914. június 24. Rendező-bizottság. A kertelök. Vázsonyi Vilmos, akinek sok erőteljes, a magyar nemzeti tradíciók igaz világításában kifejezett többrendbeli nyilatkozatai arról tesznek tanúságot, hogy a magyar faj, nemzeti eszme a gondolat iránt van igaz értékű érzéke, legutóbbi és történelmi feljegyzésre méltó legutóbbi nyilatkozatában a többi között azt mondotta volt: „hogy a vallási béke minden megbontóját kellett ütni, mint a veszett kutyát." Bezzeg nagy riadalom támadt erre a radikális szabadgondolkozók táborában a vezető korifeusok között, akik amennyire csak tőlük telik tagadnak, szabadkoznak, kertelnek, hogy a békebontásért való felelőséget másokra háríthassák. Jászi Oszkár az a régi szerinte politikai eszmetan okozta tétlenség csábjaiba és izgatásaiba esett polgárság, értelmiség és parasztság felszabadítására és boldogitására erőnek erejével népszabaditónak feltűnni vágyó nemzetközi társadalmi bölcselő a „Világ" f. évi május hó 24-ki számában nagy garral azt állítja, hogy a vallástanítás kiküszöbölését az iskolából nem ők, a radikális szabadgondolkodók vetették fel, hanem a békésmegyei tantestület, miért is a békebontásért nem a radikális izgatók, hanem az ország éhbérekben tengődő, lelkiismereti szabadságában megzavart tanítóság okolható. Hogy a békésmegyei tanítótestület vállalja-e a felelősséget vagy sem, azt nem tudom. Vázsonyi sújtó kijelentésével szemben azonban nem hiszem, hogy vállalná a békebontás vádját amiért, mint a kutyát le kellene bunkózni, mert a békésmegyei tantestület csak eszköz vala Czabán Samu révén és pedig azon Czabán Samu nagynánási állami tanitó révén, aki még egyfelől beltagja a radikális szabadgondolkozók társaságának, másfelöl és ez dicséretére legyen mondva egyben főmunkatársa a református országos tanitó-egyesület hivatalos lapjának is. Czabán Samu talán vállalná is a felelőséget, hogy a társadalmi közélet forgatagában nagynak látszassék, ki kell jelentenem azonban, hogy ezúttal ö is csak eszköz, amennyiben a békebontásért egyedül azok vádolhatók teljesen beigazoltan, akik miatt a szabadgondolkozó tanitók egyesületének működését fel kellett függeszteni és a mely egyesületnek a társadalmi rend felforgatására törekvő notórius vezetői lapjuknak az „Ujkorszak"nak homlokzatára minden félreértés elkerülésére a „minden felekezeti tendenciának az iskolából AZ „ESZTERGOM" TÁRCÁJA. „A Keresztény Szeretet Országos Gyermekvédő MűYe" c. egyesület élete és működése.*) Aki hasznosan élni akar, annak dolgoznia kell. Munkás eredményre ki-ki csak igy mutathat rá. Egyesületünk a keresztény szellemű gyermekvédelem szervezete szinén él, mozog, szárnyat bontott s hasznos tevékenységét, működésének eredményeit eme jelentés van hivatva a jelen évfolyamról (1913. június — 1914. június) a nyilvánosság elé tárni. Egyesületünk sokkal rövidebb életű, alig 6 éves, hogy sem nagy és fényes keretekben mozgó munkát fejthetett volna ki. Serdülő korát élve, csak olyan működésről számolhat be, amilyent a rendelkezésére álló szerény eszközök nyújtottak. Ehhez képest azonban igy is számottevő s a hazai gyermekvédelem szociális tevékenységében oly tekintélyes nyomokat hagyó eredményekre mutathat rá, hogy életképessége előtt mindenkinek meg kell hajolnia. I. Az egyesület szervezete, a) Tisztikar. Az egyesület fővédnöke a főmagasságú bibornokhercegprimás és esztergomi érsek; védnökei a nagymélt. püspöki kar. Székhelye a magyar katolicizmus központja: Esztergom. Elnöke Rajner Lajos püspök, érseki általános helytartó, a ki mellett követ*) Szemelvények Keményfy K. Dániel egyesületi, titkár és szerkesztő legújabban megjelent brosúrájából. kezö tisztikar működik : Elnökhelyettes : Mattyasovszky Lajos ny. hercegprimási jószágigazgató, központi országos igazgató Rott Nándor esztergomi prelátus-kanonok, titkárok dr. Breyer István hercegprimási titkár és Keményfy K. Dániel plébános, ügyész dr. Gróh József ügyvéd, pénztáros Pauer Károly karkáplán, számvizsgálók Magurányi József ügyvéd s László Dániel főgimn. tanár, h) Központi bizottság. A központi bizottság az egyesület mindennemű ügyeinek intézője s végrehajtója. Áll 20 rendes s 4 póttagból, c) Egyházmegyei igazgatók. Az egyesület érdekeit az illető egyházmegyeben képviselik, a helyi csoportvezetők utján a taggyüjtést eszközlik, elősegitik az egyesület javára és érdekében rendezett előadásokat, a begyült pénzt a központba küldik, felügyelnek az egyházmegye területén levő gondozottakra, javaslatot tesznek a központi bizottságnak s jelentést az illető egyházmegyei szervezet működéséről, d) Egyesületi lapszerkesztő: Keményfy K. Dániel, e) Kiadóhivatali vezető: Hegedűs Sándor tanitó. f) Helyi csoportvezetők: Az egyházmegyei igazgató, vagy helyi plébános felkérésére egyes városokban, vagy helységekben hölgyek és urak a taggyüjtésben segédkeznek. II. Egyesületünk fejlődése. 1. Egyesületünk s a püspöki kar. A szepesi, váradi s besztercebányai egyházmegyék kivételével, egyesületünk mint az egyházmegyei igazgatók névsora mutatja, a többi róm. kath. egyházmegyékben szervezve van. Ahol az egyesületi szociális tevékenység élőforrása a kath. társadalmi megerősödésnek, ahol a papság a szociális tevékenységet s ezzel a gyermeklélek megmentését egyenértékű feladatnak tartja a betegek províziójával, ott egyesületünk virágzásnak indult. Első helyen áll e tekintetben az esztergomi egyházmegye, amelyben a taglétszám a legnagyobb s ujabban különösen Budapesten indult egyesületünk a szépszámú csoportvezetők segítségével lendülésnek. Utána a kalocsai egyházmegyének van egyesületünkben vezető szerepe, főképen a csoportvezetői intézmény kiterjedtségével. Ezután a pécsi (ahol az iskolák áldozatkészsége figyelemreméltó), az erdélyi, a szombathelyi, a rozsnyói, a győri, az egri, a nyitrai, a székesfehérvári és veszprémi egyházmegyék következnek sor szerint az érdemleges működésben. Egyesületünk terjesztésére s a keresztény szellemű gyermekvédelem intenzivebb fejlesztésére elsősorban mindenesetre nyomatékos hatással volt püspökelnökünk azon megindokolt kérelme is, mellyel a nagymélt. püspöki kar tagjaihoz fordulva, a plébániák s iskolákra nézve a következő körlevéli kegyes intézkedést kérte: 1. A plébániai könyvtárak a templompénztár, a róm. kath. népiskolák az iskolakönyvtár terhére évi 2 korona tagsági illetékkel rendeljék meg a „Katholikus Gyermekvédelem" lapot, s igy az egyesület rendes tagjai legyenek. 2. A plébánosok, különösen a városiak a szószéken s az egyesületekben tegyék lehetővé a keresztény gyermekvédelem ismertetését, aminek kapcsán a katholikus egyesületi vagy iskolai szervek bevonásával agitációs jellegű előadásokat vagy ünnepségeket kezdeményezzenek. A plébániák s iskolák bevonása azért súllyal biró, mert ezen két fontos szervünknek kell elsősorban a keresztény szellemű gyermekvédelemmel tisztában lennie s üyképpen annak vezető tényezőivé válnia. Viszont