ESZTERGOM XIX. évfolyam 1914

1914-03-29 / 13. szám

ember várakozik. Közöttük Gitza, aki röviddel ezelőtt Kofflert Marosborgón az éjjeli órákban az ágyban elfogta. Gitza jelentkezik a tábornoknál. Azt az ajánlatot teszi Grottenhjelmnek, hogy ő az egész borgói magyar sereget puskalövés nélkül átszolgáltatja az oroszoknak. Grottenhjelm gavallér katona. Ráncbaszedett homlokkal komoran végighallgatja az oláh granicsár áruló szándékát. Majd a tolmács felé fordul s igy szól szigorúan: Mondja meg ennek az embernek, hordja el magát az ő alávaló tervével. Mi nem tolvajokat akarunk kézrekeriteni, de becsületes fegyverrel akarunk harcolni a lovagias magyar hadsereg ellen. Az osztrák tisztek mindamellett maguk mellé veszik az árulókat s a kora reggeli órákban a Túrják patak mentén lehúzódnak Borgóprund felé. Dobay előőrsei fogadják az érkezőket. Két ezred 3 ágyúval küzd a túlnyomó erővel szemben. Springensfeld alezredes heves támadást intéz, de Dobay oly elszántan tartja magát, hogy ez már hátrálni készül. Ekkor felbukkan a rengeteg orosz hadtest s a magyar sereg teljes rendben vonul vissza a borgóprundi hadálláshoz. Az orosz hadsereg a község keleti határán kétfelé oszlik. Az országutat elkerülve, jobbról és balról egy-egy magaslatról kereszttűzbe veszi a maroknyi magyar sereg centrumát. A délelőtti órákban megkezdik az oroszok a tüzelést. Az ellenség golyói a tábor kavicsos földjében valóságos kartácstüzelést visznek véghez. Nemcsak a lövegek, de a széjjelrobbanó kavicsok is sűrűen osztogatják a halált. Nem sokáig tartott a küzdelem. A magyar sereg csakhamar hátrálni volt kénytelen. A község kellő közepén elesik Dobay kedvenc hadnagya, egy 19 éves magyar fiú. Az ezredes lehajol hozzá, búcsúzóul megszorítja a haldokló kezét s igy szól: esküszöm neked, hogy még ez órában meg foglak bosszulni. Ezzel megállítja az épp elvonuló ágyút s célba veszi a déli irányban felállított, de kitűnően védett orosz sereget. Az ágyú eldördült s Rogalov holtan rogy le paripájáról. Tudtam, hogy élve ki nem kerülök ez országból, sóhajtott fel az orosz tiszt. Grottenhjelm teljesiti bajtársa kívánságát, holttestét hazaszállittatja s elestének helyét diszes emlékkővel jelöli meg. (Az emlékkő ma egy oláh paraszt istállójában hidkö gyanánt szerepel.) A szorongatott magyar sereg a görökeleti templom körül csoportosul, bámulatos hősiességgel tovább tüzelve az ellenségre. Urbán katonái most megkerülik a maroknyi csapatot s közvetlen közelről megkezdik a tüzelést. A honvédek sorai tömegesen ritkulnak, de bátorságuk most sem lankad. Dobay végre megszánja katonáit. Miután a további ellentállást céltalannak látja, teljes rendben Beszterce felé vonul, ahová időközben Bem is megérkezett. Ma is élő szemtanuk borzadálylyal beszélnek Urbán embereinek kegyetlen magatartásáról a sebesült honvédekkel szemben. Fenevadakként megtámadják a földön heverő haldoklókat, iszonyú kéjelgéssel mártogatják meg lándzsáikat a holttestekben. Két közelben levő kút lett sirja a magyar katonáknak. Rakásra hányják be a haldoklókat, kiknek haiálhörgése temetési éneke volt a derék honvédeknek. Az embertelen brutalitásnak Grottenhjelm vetett véget. Az igazi katona nemes lelkületével összeszedi a sebesülteket s 54 honvédet ment meg a haláltól. Bem, aki már néhány nap óta Besztercén ütötte fel táborát, egyesül Dobaynak megmaradt seregével. Hadteste 6 ezer főnyi gyalogságból és 300 főnyi lovasságból állott. Csekélyszámú tüzérsége 12 ágyúval rendelkezik. Junius 26-án — egy hétfői napon — korán reggel nagy sürgés-forgás mutatkozik a város utcáin. A főtéren álló 86 társzekér elé idegen lovakat hoznak. Nem Bemen mult, hogy saját lovakkal nem rendelkezett. A hosszú kocsisor meglehetős gyors tempóban vonul ki a városból. Máig sem tudni mi okból, egy társzekér a város nyugati kapuján túl, az akkori sáncfalak mellett, a mai Krecsmárer-féle malomhoz vezető utcában maradt vissza. A többi Teke felé veszi útját. A mozgalom láttára a város csendes lakói is nyugtalanul járnak kelnek. Egyesek, akik a társzekerek kivonulásában a közeledő csatára következtettek, a lutheránus templom tornyára felsietnek, hogy a város környékén levő tábort szemügyre vegyék. Hat órakor reggel Bemnek serege a város északi részén fekvő tágas térségen foglal állást s várja az ellenség támadását. Nem sokáig kellett várakoznia. Hét órakor az osztrák sereg támadást intéz Bemnek a zsolnai hid tájékán felállított seregének jobbszárnya ellen. Ennek hirére Bem, aki a gabonapiacon ma is fennálló Mauks féle házban lakott, maga is lóra ült, hogy a támadást személyesen vezesse. Csakhamar a keleti irányban fekvő Aldorf községből előnyomul a rengeteg orosz haderő is, mely Bem seregének centruma ellen intézi támadását. Bem nyomban átlátja, hogy az egyenlőtlen erővel sikeresen meg nem kü/.dhet, visszavonulást vezényel s ö maga pedig villámíryorsasággal vágtat a bukovinai országút baloldalán felállított tüzérséghez és rövid, de heves támadást intéz a közeledő lovascsapatok ellen, hogy ezzel visszavonuló seregének útját biztosítsa. Terve sikerült. Az orosz csapatok az erős tüzelés következtében visszavonulnak Aldorf felé, mialatt Bem lovascsapatát a város északi oldalán a mai vasúti állomásnál összegyűjtve, Szeretfalva felé elvezényli. Ezalatt gyalogsága a város főutcáján menekül, utána lassú tempóban halad a tüzérség. Ebben a percben észreveszi Bem, hogy a város déli részén fekvő erdőségből előnyomul a Károly Ferdinánd ezredének egy szakasza, amely a Beszterce patakon átkelve, gyors tüzelést intéz a menekülő csapatok ellen. Attól tartva, hogy a támadók a menekülő tüzérségnek útját állják, Lukenics őrnagy szárnysegédét küldi a sereg rendbentartására. Lukenics egymagában vágtat a menekülő gyalogság felé s közvetlenül a város alatt, a Besenyő felé vezető uton sikerül is neki a menekülő székely ezred néhány századát rendbeszedni s védelmül felállítani az utánuk lassan haladó tüzérségnek. Innen a mai Kórház-utca végén állott bástyakapun keresztül a tüzérség elé lovagol, hogy ezt gyorsabb tempóban való menekülésre serkentse. Tervét végrehajtva, ugyancsak ezen kapun át iparkodik vissza vezéréhez. Időközben a már említett előőrsök 6 kordonista áltai vezetve, a város bástyájáig hatolnak. Ekkor egy kordonista szakaszvezető a város falán kivül maradt társzekér mögé rejtőzve, lesbe áll s a kapuban megjelenő Lukenics őrnagyra irányítja lövését. Bem adjutánsa lebukik lováról. Holttestét az épp érkező tüzérség ágyura helyezi s még gyorsabb tempóban menekül a közben szüntelenül tüzelő székely ezredhez. Besztercén aíul Bem újból a tüzérségnél terem, ágyúit igénybe véve, bámulatos ügyességgel visszaszorítja az üldöző csapatot. Ezzel csapatait rendbeszedve, Szeretfalva felé vezényli, a hol a sereg vezérletét Lamaszkinra bízza, mig ő a Székelyföldön harcoló seregek támogatására siet. A mire az orosz hadtest Besztercére bevonult, Bem csapatai már Szeretfalván pihentek. A szász hatóság bámulattal kérdé az orosz generálist, mikép volt az lehetséges, hogy a maroknyi magyar sereg elöl visszavonulni kénytelenek voltak? Grottenhjelm katonai nyíltsággal felelt: — Ez Bemnek bámulatos stratégiai művészete. Oly hadvezér ő, a milyen Napoleon óta még nem járt e földön. A besztercei szászok különben nagy tisztelői voltak a nagy hadvezérnek. Ma, 52 év multával, is a legnagyobb rajongással emlegetik Bem nevét. Az ő humánus fellépésével teljesen megnyerte a szász hatóság szeretetét, a mely sok házban ma is féltve őrzi a nagy szabadságharcos arcképét. ' A szászoknak magatartása a szabadságharcban különben sem ellenséges indulatú a magyarsággal' szemben. Nem harcoltak ugyan a honvédek seregeiben, de viszont agressiv módon sem léptek fel a magyarokkal szemben. Érdekes különben az a néhány epizód, a mely a szászok lelkületét hiven megvilágítja. Malkovszky altábornagy a bukovinai hadtestparancsnok február elején Urbán kalauzolása mellett a Beszterce melletti Királynémetin szembe kerül Riczkó 600 főnyi honvédségével. Riczkó oroszíánbátorsággal szembeszáll a tízszerte nagyobb hadsereggel, mig végre egy golyótól találva, lebukik lováról. A maroknyi csapat a vezér eleste után Kolozsvár felé menekül. A község népe a súlyosan sebesült vezért kocsira helyezi s a besztercei kórházba szállítja. A szászok a legnemesebb odaadással ápolják a hős katonát. Fáradozásuk azonban nem menthette meg Riczkó életét. Két napi vívódás után belehalt sebébe. Erre a besztercei szászok fényes katonai temetést rendeztek a magyar vezérnek s sírját diszes sírkővel jelölték meg a temetőben. A szabadságharc szomorú leveretése után az osztrák zsarnokság Tóth Ágoston ezredest is szerette volna a kínpadra vinni. Információt kért Beszterce város tanácsától katonai szereplését illetőleg. A szász tanács azonban oly elismerőleg nyilatkozott Tóth Ágostonról, hogy a vértörvényszék felmentő ítéletet volt kénytelen hozni. Az ókori keresztény liturgia és annak nemrég felfedezett legrégibb szövege. Irta Kákonyi Jmos. (Folytatás.) 30 év óta ismerünk egy misekánont az apostoli korból. Ez a Didache 9. és 10. fejezete. Ez az 1. század végéből származó irat 1883. évben lett felfedezve. Ezen imák oly rövidek és sajátságosak, hogy a tudósok nincsenek róluk egy véleményben. Vannak, akik azokat egyszerű asztali áldásoknak mondják. Mások az ima első részét az agape előtt használt imának tartják, a másodikat pedig a communio előtti imának minősitik. Mások ismét mind a két részt eucharisztikus miseimának tartják és ez az egyedüli helyes felfogás. Hiszen a szerző többször emliti, hogy Eucharistiáról van szó és az „Apostoli Constitutiok" szerkesztője (VII. 26.) is ilyen értelemben vette ezen imákat. A Didache imái nagyon régi és mystikus jelleggel bírnak s kétségkívül a zsidó asztali áldások mintájára vannak szerkesztve. A beleszőtt hymnusszerü részletek, az ima 2. részében előforduló megszakított rövid mondatok ezt a benyomást teszik, mintha azok a pap és a nép közt váltakozó imarészek volnának. Feltűnő, hogy a consecrátiót képező, az Euchariszta szerzését referáló szavak hiányoznak benne. Ez talán úgy magyarázható, hogy a szöveg csak a liturgikus oktatásnál használtatott s igy a liturgiának csak azon részét tartalmazza, melyet a nép mondott a sz. misénél. A dogmatika szempontjából is jönnek tekintetbe ezen imák, mert Jézus Krisztusnak az Oltáriszentségben való reális jelenlétét világosan bizonyítják. A 9. fejezetben a kehely „Dávid sz. szőlőtőkéjének" mondatik. Világos, hogy itt a kehelyben levő bor Krisztusnak, Dávid utódjának vérével azonosittatik. Ez a kifejezés nem uj ; Origenes ezt mondja (Horn. in Judic. VI. 2): „Krisztus az igazi szőlőtő, aki Dávid gyökeréből ered." Alexandriai Kelemen pedig igy szól: Aki a bort, Dávid szőlőtövének vérét megsebzett lelkeinkbe önti." (Quis dives, c. 29). Az imák következőleg hangzanak: (Didache IX.) Az eucharistia fölött. Igy adjatok hálát: Először a kehelyre vonatkozólag: Hálát adunk neked Atyánk Dávidnak a te szolgádnak szent szőlőtöveért, melyet kinyilatkoztattál nekünk Jézus, a te fiad által; dicsőség neked mindörökké! A megtört kenyérre vonatkozólag: Hálát adunk neked, Atyánk, az életért és a megismerésért, melyet Jézus a Te Fiad által velünk közöltél; hála Neked mindörökké. Amint ezen megtört kenyér a bérceken szét volt szórva és összegyűjtve eggyé lett, úgy a Te egyházad is a föld végső határairól egybegyűjtve a Te országodban egyesüljön; mert Tied a dicsőség és hatalom Jézus Krisztus által mindörökké. De senki sem egyék, sem nem igyék a ti eucharistiátokból, kivéve azokat, akik keresztelve vannak az Dr nevére; mert erre nézve azt monda az Úr: Ne adjátok a szentet kutyáknak. X. A lakoma után igy adjatok hálát: Hálát WT ELSŐ SZENT ÁLDOZÁSI EMLÉKKÉPEK, ~W valamint mindennemű szent képecskék legnagyobb választékban, különféle alakban és a legszebb kivitelben, magyar, német vagy tót szöveggel a legjutányosabb árban kaphatók BUZÁROVITS GUSZTÁV könyvkereskedésében Esztergom. Ú£ J£ Mutatvány-képek és árjegyzékek ingyen és bérmentve.