ESZTERGOM XIX. évfolyam 1914

1914-03-29 / 13. szám

adunk neked szent Atyánk, szent Nevedért, melynek lakóhelyet készítettél a mi sziveinkben és a megismerésért, a hitért és halhatatlanságért, melyet kinyilatkoztattál nekünk Jézus, a Te Fiad által; dicsőség Neked mindörökké! Te mindenható Uralkodó, mindent a Te szent Nevedért teremtettél; ételt és italt adtál az embereknek élvezetül, hogy érte hálát adjanak; nekünk pedig lelki ételt, italt és örök életet adtál a te szolgád által. Mindenek fölött hálát adunk neked azért, hogy hatalmas vagy; Tied legyen a dicsőség mindörökké 1 Emlékezzél meg, Urunk, a Te szentegyházadról, hogy megszabaditsad minden gonosztól és tökéletesítsed a Te szeretetedben s egyesítsed a föld négy tájáról megszentelve a Te országodba, melyet számára alapítottál, mert Tied a hatalom és dicsőség mindörökké! Jöjjön el a kegyelem, múljék el a világ. Hosannah Dávid Istenének! Ha szent valaki, lépjen elő; ha nem az, tartson bűnbánatot ! Marán Artha! Ámen. A prófétáknak azonban engedjétek meg, hogy hálát adjanak ugy, ahogy akarnak.

15 Ámbár a Didache szövegét becses documentumnak tekintjük az ősegyházi liturgia tanulmányozásánál, mégsem tárhatjuk minden tekintetben a liturgia tökéletes typusának. Fontosabb e tekintetben a Wobbermin által 1899. évben az Athos hegyen levő Lawra Kolostorban felfedezett 11. századból való kézirat, melynek tartalmát egy euchologium, sacramentarium képezi. 30 szertartási ima közt előfordul ott egy misekánon ezen cím alatt: „Serapion püspök áldozati imája." (Euché prosphóron Serapionon episkópon). (Folyt, köv.) HÍREK. Tarkaság. Jóslás. (Személyek: A kórházi főorvos, aki a „Vörös Kereszt" önkéntes ápolónői tanfolyamot vezeti és a szolgája.) Első héten. Szolga (rémülten). Nagys . . . ságos úr! Főorvos. Mi az János? Szolga. Azt hiszem, kitört az asszony-forradalom ! Főorvos. Micsoda? Honnan gondolod? Szolga. Hát onnan, kézit csókolom, hogy az iroda előtt annyi asszony és leányzó áll, hogy rengeteg. Lehetnek százan is. Főorvos. Á. Vagy ugy 1 Most jut eszembe. Ma van az önkéntes ápolónői tanfolyamra a jelentkezési határnap. Szolga. Mit tegyek most? Ennyi nő el se fér az egész kórházban. Főorvos. No majd megrostáljuk őket. Csak a legszebb alakokat vesszük fel. A többi untágii. Szolga. Értem. (Rövid idő múlva visszajön.) Nagys. . . ságos úr! Nem birok velük. Mindnyájan önkéntesek akarnak leeni. Főorvos. Csak hatvankilenc, több nem. Második héten. Szolga. Nagyságos úr kérem, nyolc illatos levélke érkezett. Főorvos. Hadd lám ! (Felbontja és elolvassa.) Nyolc hölgyünknek váratlanul meghalt az amerikai nagybácsija. Szolga. És? Főorvos. És most kérik, hogy mentsem fel őket a szolgálat alól. Törölje ki ezek nevét a lajstromból. Marad? Szolga. Marad hatvanegy. Főorvos. No még untig elég. Harmadik héten. Szolga. Nagyságos úr kérem ! Tizenöt orvosi bizonyítvány. Főorvos. Honnan? Szolga. Az önkéntesektől. Ezek hatósági orvosi bizonyítvánnyal igazolják, hogy nekik a piros vér látása idegrohamot okoz. Kérik felmentésüket. Főorvos. Sebaj ! Marad ? Szolga. Marad negyenhat. Főorvos. Még untig elég. Negyedik héten. Szolga. Nagyságos úrnak alázattal jelentem, hogy ma öt férj, tizennégy vőlegény és hét kérges marku apa várja az előszobában a főorvos urat. Főorvos. Igen? És miért? 15 Vagyis a próféták ne legyenek előirt formulákhoz kötve. Szolga. Hogy felségfolyamodványt adjanak be a nagyságos úrhoz. Főorvos. Hozzám ? Szolga. Igenis. A folyamodványban arra kérik a nagyságos urat, hogy ismerve jó szivét, mentsen fel öt asszonyt, tizennégy menyasszonyt és hét bájos médit az önkéntesi szolgálat alól. Főorvos. Indok? Szolga. Hogy mióta a kórházba járnak, helyzetük pokollá változott. Asszonyok még főzés közben is műtőasztalról és bonckésről álmadoznak és minden ételt elrontanak. A menyasszonyok szerelmes csók és ölelés helyett a seb üszöködéséről, a fekélyekrői diskurálnak a vőlegényeiknek. A médik pedig folyton fényes egyenruháju elesett tisztek ápolásáról, elszöktetéséröi álmadoznak. Főorvos. Kérelmük némi-nemüleg indokolt. Szolga. Tehát? Főorvos. Huszonnégy törlendő. Marad? Szolga. Marad huszonkettő. Főorvos. No! Még megjárja! Ötödik héten. Főorvos. Mi az a kezében, János? Szolga. Tizenhat anzikszkártya. Főorvos. Honnan valók? Szolga. Ki innen, ki meg onnan. Az egyik Abbáziából, a másik Lovranából, Kairóból, Fidzsiszigetekről, Madagaszkárból. Egy egészen a déli sarkvidékről. Főorvos. Kiktől van? Olvasta? Szolga. Hát igen. Mindnyájan boldogan üdvözlik a nagyságos urat mézes heteik első felében. Mindnyájan a mi önkénteseink voltak. Azt irják, inkább a házasság láncait rakják kezükre és lábukra, mintsem hogy tovább is az éhenhalál veszedelmeivel környékezve, az ápolás nemes foglalkozását űzzék. Inkább a házasság! Főorvos. Borzalom! Ennyi szerencsétlen férfi egyszerre ! Marad? Szolga. Marad összesen hat. Főorvos. No, no! Hatodik héten. Főorvos. János! Kész a műtő szoba ? Szolga. Igenis, főorvos úr. Főorvos. Vannak-e sokan már ott? Szolga. Ojjé! Ott van már a két kedves nővér is. Főorvos. Hát még? Szolga. Még az asszisztens úr is. Főorvos. És? Szolga. Egyéb senki. Főorvos. Lehetetlen. Hát a hat utolsó Mohikán ? Szolga. Ojjé! Nem teccett még olvasni? Főorvos. Mit? Szolga. Az utolsó hat önkéntes levelét? Főorvos. Nem én. Hát mi van a levelekben? Szolga. Mind a hatan azt irják, hogy unalmas foglalkozás a betegekkel való trécselés és azok ápolása. Főorvos. Azt-e? Szolga. Azt. Meg hogy sokkal élvezetesebb szórakozás a tangó. Mind a hat hölgy Pestre tette át székhelyét, hogy a tangó szenvedélyében tölthessék boldog életüket. Főorvos. Akkor János, csukja be a boltot. És slussz! Fidibusz. Krónika. Boci-boci tarka, Se füle, se farka, Se combja, se háta . . . Mészáros levágta. Szegény bocik bőgnek És Szentgyörgymezőnek „Öröm ez a házhoz". . . De búsul Belváros. Mert a vágóhíd most Nem a szép Belvárost Ékesíti szépen, (Ha készen lesz, kérem!) Szentgyörgymező kapta, Boci-boci tarka, Ámde a Nagyváros Nem nyugszik meg rajta. Föllebbez most újra S a miniszter úrra, Kemény idők várnak, — A nyakára járnak. De mig eldől sorsa Ezen kényes ügynek: A mostani vágón Sok bocit leütnek. És azoknak mindegy, Végsőt hol sóhajtnak, Mert ők csak vágást... s nem Vágóhidat kapnak ! (-•) * Dr. Csernoch János hercegprímás csütörtökön délután dr. Lepold Antal titkárral Budapestre utazott s a párbaj ellenes liga gyűlésén magas szinvona'u és minden részében tudományos felolvasásban ismertette az egyház mindenkori álláspontját a párbajjal szemben. — A hercegprímás szombaton délben visszaérkezett Esztergomba. * Főegyházmegyei hirek. Jurka József a nagyszombati érseki konviktus prefektusa Bajtán lett adminisztrátor; Gyúrják Ignác nagykosztolányi káplán kisbábi plébánossá neveztetett ki; Trebaticzky Ernő nyitrapereszlényi segédlelkész hasonló minőségben Nagykosztolányba helyeztetett át; Frey Pál budapesti hitoktató Léván lett káplán; Fertői Richárd budajenői adminisztrátor ugyanoda plébánossá neveztetett ki. Michalek János dr. sasvári plébános a sasvári alesperesi kerület h. alesperese rendes alesperes lett; Jehlicska János kopcsányi plébános pedig ugyanazon kerület tanfelügyelő alesperesévé neveztetett ki. * Lelkigyakorlatok hölgyek részére. Dr. Rott Nándor prel.-kanonok, a központi papnevelő intézet igazgatójának vezetésével az idén is tartanak lelkigyakorlatokat a vízivárosi zárdában. A lelkigyakorlatok április hó 2., 3. és 4. napjain lesznek a következő sorrendben: Április 2-án, csütörtökön reggel 9 órakor szentmise, utána bevezető elmélkedés. Délután 5 órakor konferencia. — Április 3 án, pénteken reggel 9 órakor szentmise, utána elmélkedés. Délután 4 órakor konferencia, utána sz. gyónás. — Április 4-én, szombaton reggel 8 órakor elmélkedés, utána szentmise, közös sz. áldozás. * Köszönetnyilvánítás. Kátó község r. kath. lakosai újjáépítették templomukat. Ezen építésből eredt tartozás törlesztésére dr. Csernoch János hercegprímás adományozott 400 koronát, a mely kegyes kegyadományáért ezen uton is legmélyebb tisztelettel és hódolattal ugy magam, mint kátói híveim részéről köszönetemet fejezem ki. Agnelli József holicsi plébános. * Városi közgyűlés. Izgalmas, sőt több tekintetben meglehetős heves közgyűlést látott ismét az ősi Bottyán palota nagyterme. A vágóhíd ügye ugyanis meglehetős sok városatyát csalt a városházára, kik mindannyian élénk figyelemmel kisérték a tengeri kígyóvá fejlődött bonyodalmas ügyet. Bleszl Ferenc indítványára Brutsy Jánosnak a mult közgyűlésen el nem fogadott indítványát vették a tárgysorozat első pontjául. Az indítványozó ugyanis arra kérte a közgyűlést, hogy a város képviselőtestülete fejezze ki sajnálatát a márc. hó 5-iki ügy rendellenes és határozathozatal nélküli berekesztése felett, valamint afelett is, hogy a mai tárgysorozatra a legutolsó közgyűlés indítványai és határozatainak kihirdetése nem tűzettek ki és ezt jegyzőkönyvileg örökítse meg. A közgyűlés nagy többsége az indítványt elvetette. Következett a belügyminiszternek leirata, mely szerint Esztergom város 1914. évi feltétlen hitelszükségletéről tájékozódni kivan. A tanács erre vonatkozó javaslatát is tudomásul vette a közgyűlés, valamint azt is, hogy Csányi József rendőrfogalmazót oktató tiszti-tanfolyamra rendelte be a belügyminiszter. Leghevesebb volt a vita a 4-ik pontnál, a vágóhíd épitési ügyénél. A földmivelésügyi miniszter ugyanis arra kérte legujabbi leiratában a város képviselőtestületét, hogy tegye újból megfontolás tárgyává a vágóhíd építésének ügyét és értesítse öt, vájjon Szentgyörgymezön, vagy pedig a belváros területén kívánja-e felépíttetni a vágóhidat. A miniszternek ezen leirata ugyanis felelet akart lennni a belvárosi mészárosok és hentesek depulációjára, akik minden áron arra akarták birni a minisztert, hogy a belváros mellett foglaljon állást. Csakhogy a miniszter is belátta, hogy a belváros területén felállítandó vágóhíd legalább 50.000 koronával többe fog kerülni a városnak, mint a szentgyörgymezöi és erre figyelmeztette is a város képviselőtestületét. A város tanácsa és a pénzügyi bizottság is Szentgyörgymezö mellett foglalt állást. A vágóhídnak Szentgyörgymezőn való felépítését főleg a takarékosság elve és a közegészségügy is követeli. Ezt bizonyították Pauer Károly, Aldori Mór dr. városi tanácsorvos, Wiplinger Ödön dr., Bleszl Ferenc, Koperniczky Ferenc dr., Bártfay Géza és Zwillinger Ferenc dr. képviselők. A belváros mellett kardos-