ESZTERGOM XIX. évfolyam 1914

1914-06-14 / 24. szám

XIX. évfolyam. Esztergom, 1914. június 14. 24. szám. ESZTERGOM POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési árak : Egész évre 10 kor., fél évre 5 kor. Egyes szám ára 16 fillér. A szociáldemokraták a vallásról és a politikáról. Esztergom, 1914. június 13. Előre kell jeleznem, hogy a szociáldemokraták is immár két táborra oszoltak és pedig a polgári és a proletár szociáldemokratákra, amely utóbbi az ankonai gyűlés alkalmával óriási többséggel kimondotta volt, hogy a szociáldemokrata párt tagja nem lehet az, aki valamely szabadkőműves páholy kötelékébe tartozik, amit a magyar szociáldemokrata párt vezetősége, amelynek a „Szocializmus" cimü folyóirat a tudományos szócsöve, folyó évi 8-ik számában, akként magyaráz, hogy mikor a proletár szociáldemokraták a polgári szociáldemokratákat nem veszi fel kötelékébe tulajdonképen a polgári szociáldemokratáktól telt szabadkőműves páholyoknak antiklerikális politikáját itéli el, amely az egyház és a vallás elleni harcban találja fel a polgárságnak a proletárokkal való együttes működés szükségességét. Miután pedig a hazai szociáldemokrata-párt politikai jegyzetek írója Ipolyi Tamás azt irja, hogy a „vallásos vagy vallás mezében föllépő mozgalmakkal és intézményekkel szemben az ország viszonyai és helyzete szerint más és más állást foglal el a szocialdemokrata-párt, de bizonyos elvi közösség mindezekben az állásfoglalásokban megvan", a mi magyar problémánkat is helyesebben tudja megitélni, amit tetszetős megvilágításban, de később annál nyilvánosabb radikális célzattal a következőkben teszen meg. Az első szempont, amelyre ügyelniök kell: „a vallásnak és egyháznak éles elválasztása egymástól, a papnak s hívőnek elkülönítése. A vallás a léleknek, érzésnek, gondolkozásmódnak a kérdése, amely csak az egyéni lelkiismeret itélőAZ „ESZTERGOM" TÁRCÁJA. A holdkóros. Irta: Caysz. Ebéd után volt. A délelőtti munkától elfáradva bágyadtan ültem a kandaló mellett s gyönyörködve néztem a különféle füst alakokat, amint elhagyták szivaromat. Vékony csíkban, kígyózva húzódtak felfelé, majd lassan szétváltak s hol karikákká, hol meg egymásba ölelkező alakokká képződve egy ideig még kóvályogtak a levegőben, mire aztán az ujabb füstoszlopok megsemmisítették őket. Kopogtak. A postás sürgönyt hozott, sietve felbontottam, e néhány szó volt benne: „Bence bácsi meghalt. Papa." Meghalt? Kérdem csodálkozva, de a papir nem felelt csak fekete betűit mutatta felém . . . meghalt. Szegény öreg, pedig mily jó szinben volt mikor utoljára láttam, most meg már ott fekszik a földben az enyészet karmaiban. Vissza ültem a kandaló mellé. Á tűz lassan dúdolni kezdett, majd morgott, mintha ő is sajnálta volna az öreget. Erős szélroham felkavarta a tüzet s néhány szikrát a szőnyegre vetett. Gondolatim elkalandoztak a messze múltba, amikor még az életet az aranyszemüvegen át néztem. Bence már akkor jó ideje szolgálatunkban volt. Szeretett kimondhatatlanul, Felelős szerkesztő: ROLKÓ BÉLA. széke elé tartozik. Az egyház politikai, gazdasági és társadalmi intézmény, amely a társadalom többi intézményeivel együtt a politikai és társadalmi bírálatnak jogos tárgya, amelynek szabályozása, megváltoztatása, föntartása vagy eltörlése, erősítése vagy gyöngitése a politikai és társadalmi küzdelemnek jogos és természetes célja." A hivőre nézve a vallás a lelki kielégülésnek vagy ki nem elégülésnek egyik eszköze, a papra nézve kereseti forrás, a munka egy neme. A szocialisták sehol a világon nem hadakoznak a vallás ellen, sohasem foglalkoznak valláfei tételek megcáfolásával vagy vallásos érzések kigunyolásával: ellenben erélyesen küzdenek az egyház politikai, gazdasági és társadalmi hatalma ellen, mert ez a hatalom, a társadalom mai berendezése mellett a vagyonnak, a kiváltságnak^ az osztályuralomnak egyik legfélelmetesebb fegyvere. Amig az egyház a vallásos emberek hitbeli dolgainak elintézésével foglalkozik: addig semilyen formában sem ütközhetik össze a szocializmussal, amelyik nem vallás, hanem politikai gazdasági és szociális mozgalom. Amint szocialisták sehol és sohasem követelik valamely filozófiai egyesület feloszlatását, mert a szocialista gondolkozásmóddal ellenkező bölcsészeti tételeket hirdet, terjeszt vagy tanit az illető egyesület: ép oly kevéssé törődik a szocializmus a szeplőtelen fogantatás, a mennybemenetel vagy a körülmetélés kérdéseivel. Mihelyt azonban az egyház átlépi azt a korlátot a vallásos, túlvilági vagy metafizikai dolgok helyett földi szociális és polgári dolgokra akarja rávenni és nevelni híveit, mihelyt vallásos hitüket politikai avagy szociális meggyőződéssé akarja átalakítani, mihelyt az állam kényszereszközeit akarja felhasználni akár vallásos akár politikai és szociális céljai terjesztésére: azonnal szembeszáll vele a szocialista." •együtt játszott velem a homokban, sokszor ő volt a ló és én a kocsis, mikor pedig elfáradtam, magához ölelt és szép hosszú meséket mondott a garaboncás diákról, tündér leányról és királyfiról, én meg hallgattam, hisz' oly szépek voltak. De végre is el kellett válnunk. Atyám egy közbe jött ok miatt a tanyára helyezte, hogy őrizze azt. Innen aztán sokszor el-ellátogatott mindég egy kis ajándékkai kedveskedve. No ezt a kis Gyuszinak hoztam — szokta volt mondani — használja egészségesen. Egy szerdai napon váratlanul ismét eljött. Éppen virágokat szedegettem a kertben, amikor megpillantottam a kertek alatt, amint botra támaszkodva felénk közeledett. — Ah, Isten hozta Bence bácsi! — kiáltottam, mialatt a virágokat letéve elébe szaladtam. — Áldjon Isten Gyuszikám. — No mi jót hozott Bence bácsi? — Hogy én mi jót hoztam — mondja az öreg nevetve — ez egyszer véletlenül vinni akarok valami jót. Erre kíváncsi lettem, belekapaszkodtam a karjába s húztam befelé. A kertajtóban azonban szembe találkoztunk a papával, amint ebéd után kis sétára indult. — Hát magát mi hozta ide — kérdi meglepetve, — talán a tanya égett el? — Óh! dehogy instállom alássan, nem égett az el, más ott a baj . . . nemzetes uram. — Micsoda? — kérdi kíváncsian. Kéziratok a szerkesztőség, előfizetések a kiadóhivatal címére küldendők. Hirdetések felvétetnek Buzárovits Gusztáv könyvkereskedésében. „A vallással a szocializmusnak semmi baja sincsen, minthogy a szocializmus nem harcol sem valamely bölcsészeti irány ellen, sem valamely művészi izlés vagy divat ellen. De az egyházzal sincsen a szocializmusnak semmi baja mindaddig, amig az egyház a vallás dolgainak intézésével foglalkozik. A misét szolgáltató vagy a vallás csodáit magyarázó papról lehet a szocialistának az a véleménye, hogy az ilyen pap az emberiség gyermekkorában kialakult világszemlélet fokán áll, hogy szertartásai alapjában véve nem nagyon különböznek a még nem polgárosult népek szertartásaitól és szokásaitól: de ennek az elméleti szempontból elitélő nézetével sem politikai, sem társadalmi harcot nem indit az ilyen pap ellen." „Az egyház és a pap ellen való harc csak abban a pillanatban indult meg, amikor az egyház és a pap megszűnnek a vallás hivatalnokai és intézményei lenni, amely pillanatban a pap és az egyház, a szociális és gazdasági élet harcait akarja vallási lepelbe bujtatott eszközökkel befolyásolni." „Amig valaki otthonában, vagy a templomban él hitének: addig azt soha senki se kifogásolhatja. Mihelyt azonban, a klerikális, a vallásos hitet a politikai életnek olyan eszközévé akarja tenni, mint aminővé a középkori nemesség a földbirtokot, a burzsoá pedig a tökét tette: abban a pillanatban ép úgy szembe kell szállni vele, mint a feudálissal vagy a tőkepénzessel. A vallás, mint az egyéni lelkiismeret ténykedése, nem lehet a szociális elhelyezkedés, párt vagy osztályhoz tartozás megszabója. Aki a vallást akarja a politikai összetartozás alapjává tenni: a klerikális — vagy aki vallástalanságot akarja a politikai hovatartozás külső ismertető jeléül tenni: a korlátolt szabadgondolkodó, mind a kettő az osztályellentétek elhomályositásán dolgozik s igy ellensége a nép— Szomorú az élet úgy egyedül. — Ejnye no, talán nősülni akar? — Kérem átósággal nem, mást szeretnék tenni. — Ha nem tetszik megharagudni — mondja az öreg egyet kanyarítva kezével a levegőben, — megmondom. Ezt a Gyuszi úrfit szeretném magammal vinni legalább két napra, szombaton visszahoznám. Engedje meg nemzetes uram, könyörgöm alásan, vigyázni fogok rá, mint a szemem bogarára. Atyám beleegyezett s vagy tiz perc múlva már a tanya felé tartottunk. Kezdetben szótlanul mentünk egymás mellett, én nem akartam szólni, ö meg biztosan nem tudott. Két nehéz könycsepp ült a szemében. — Nekem is volt egy kis fiam — kezdi az öreg — szép gyermek volt, göndör arany haja egészen a válláig ért s piros telt arca ... — itt elakadt a hangja, nagyot nyelt s a két könycsepp kiesett a szeméből. — Gyuszinak hivták azt is. Egy nedves őszi délután meghűlt s aztán néhány nap alatt elhagyott minket, meghalt. Egyedül maradtam kedves leányommal, csak őt is el ne vigye az Ur Isten — kesergett az öreg, — mert akkor egyedül fogok állni, mint a kútgém a pusztában. Darabig még beszélt róla, de aztán másra terelte a szót. Jó háromfertály órai gyaloglás után megláttam a kis tanyát, amint fehér falaival nevetett felénk. Beléptünk a tisztára söpört udvarba. — Hát itt volnánk kedves úrfi, megérkeztünk — mondja Bence hunyorgatva.