ESZTERGOM XVIII. évfolyam 1913

1913-08-24 / 34. szám

XVIII. évfolyam. Esztergom, 1913. augusztus 24. 34. szám. ESZTERGOM POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési árak : Egész évre 10 kor., fél évre 5 kor. Egyes szám ára 16 fillér. Szükség van-e a néppártra? (B. J.) Ezelőtt tizennyolc évvel eldöntötték már ezt az égetően fontos kérdést s időszerű feltenni, hogy meggyőzhessük azokat, akik a néppártot nem tartják jelenleg szükségesnek. Pedig egyházi és nemzeti szempontból egyaránt szükség van rá. Ezt bizonyitják Haller Istvánnak az „Alkotmányiban most megjelenő s megszívlelésre méltó fontos cikkei is. Legyen szabad csekélységemnek is e kérdéshez hozzászólni. Az Egyháznak és a magyar nemzetnek elsörendü^érdeke, hogy erősödjék, számban és erőben gyarapodjék és uralomra jusson. Az egyháznak kétségtelen akarata, hogy az államnak törvényeit és intézményeit az evangélium szelleme járja át, akarata, hogy állami törvények és intézmények az Egyház tanával és törvényeivel ne ellenkezzenek. Ezzel az akarattal programmja szerint csak a néppárt azonositja magát. Tehát, csak töle várhatjuk ennek a nemzet boldogulásáért sóvárgó akaratnak keresztülvitelét. Nem tagadjuk, hogy vannak más pártokon is férfiak, akik a kath. Egyháznak barátai ; de ezeket fogva tartja a pártkötelék; döntő pillanatokban vagy hallgatnak, vagy nem tudnak olyan erővel fellépni, hogy szavuknak foganatja legyen. Az egyház nem helyesli az iskolák államosítását, ha azokat hatásköréből kivonják s hányan vannak a néppártiakon kivül, akik az Egyházzal érezAZ „ESZTERGOM" TÁRCÁJA. Uti emlékeim. Irta: Pauer Károly. II. A vonat 7 óra 10 perckor indult el 8-án Róma felé. Arezzon, Cortonán, cortonai sz. Margit szülőhelyén, Chiusin, Attiglianon s Orten át Rómába érkeztünk. Már Monterotondo-ból láttuk a szent Péter templom óriási kupoláját, mintha hirtelen kiemelkedett volna a földből, ugy tünt föl messziről. A prelátus kérdezte, nem volna-e jobb, ha most néznők meg Rómát s csak azután mennénk tovább Nápolyba, mert — úgymond tréfálva — nem lehet azt elképzelni, hogy az ember Rómán át utazzék valahová anélkül, hogy magát az örök várost meg ne tekintené, és legalább is bocsánatos bűne van az olyannak, aki minden nagyobb megindultság nélkül rohan át e szent városon. De a társaság ugy döntött, hogy majd Nápolyból visszafelé állapodunk meg a szent városban és akkor hosszabb időt töltünk falai között. Ugy is történt. Aquino, aquinoi sz. Tamás hazája, s Monte Cassino, sz. Benedek kolostora mellett elhaladva, eszünkbe jutott a két nagy szent élete és működése. Különösen Monte-Cassino fekvése gyönyörködtető. A magas sziklás hegyen épült kolostor, mely valamikor központja volt a műveltségnek, a vallásossánnak és a művészetnek messziről üdvözli az utast. Sokan szállnak ki itt Felelős szerkesztő: ROLKÓ BÉLA. nek? — Az Egyház elveti a polgári házasságnak bármely faját, mert nemcsak az Egyházra, hanem a nemzetre is káros bármely formája, s hányan vannak a néppártiakon kivül, akik az Egyházat meggyőződéséért meg nem mosolyogják? — Az Egyház kimondja, hogy a házasság keresztények között lényege szerint csak az Egyházhoz tartozik s nem az ellenkezőt léptette-e az állam életbe? Hányan vannak a néppártiakon kivül, akik ennek a sérelmes helyzetnek megszüntetését akarják és követelik? Az Egyház hirdeti, hogy a gyermekek vallásának eldöntése nem az állam jogköréhez tartozik s a néppártiakon kivül az Egyházra hányan hallgatnak ? Szóval a modern állam fittyet hány az Egyház tanára és törvényeire. Már pedig az Egyházra s becsületes katholikusra nem lehet közömbös, hogy az állami törvények és az államférfiak kedveznek-e az Egyháznak vagy sem, mert ami vétség az Egyház ellen, vétség a nemzet ellen is. A hamis tanoknak ebben a bábeli zűrzavarában csak egy katholikusan érző, gondolkodó és cselekvő pártprogrammtól várhatunk javulást. Ez pedig csak a néppárté. De pusztán nemzeti szempontból is csak a néppárt programmja hozhatja meg az igazság és szeretet uralmát és az annyira kívánt békét. —• A néppárt vallja erősen azt az evangéliumi tant, hogy minden hatalom az Istentöl van, tehát egy hatalmat sem szabad ez ellen az örök isteni hatalom ellen használni. Melyik pártnak a programmja és megtekintik annak minden nevezetességét. Mi máskorra hagytuk ezt az utat és egyenesen Nápolyba siettünk, ahová este 3

A7 órakor érkeztünk. A Hotel Hassler tulajdonosa épen négy tenger felé néző szobát bocsátott rendelkezésünkre. A szálló t. i. egészen a tenger partján épült. Szobámból pl. szép kilátás nyilt nemcsak a tyrrheni tengerre, hanem a füstölgő Vezuv-ra is. Vacsora után egy kis sétát tettünk a tenger partján, majd a gyönyörű szép pálmás és cypruszos Chiaia-n (Nápoly sétatere) végigmenve, finom marsala-val üditettük fel magunkat. Másnap reggel a maga teljes pompájában tündöklött előttünk a közel egy millió lakost számláló város. Az a közmondás, hogy: vedi Napoli e poi mori, „látni Nápolyt és azután meghalni" csak bizonyos értelemben igaz. A város fekvése, az átellenében fekvő Capri és Ischia szigetek valóban elragadóvá teszik, de ha a város egyes részeinek utcáit megfigyeljük, arról győződünk meg, hogy bizony Nápoly nagyon nélkülözi a tisztaságot. Szűk utcáinak ablakaira kifüggesztik a kimosott fehérneműt s ott szárítják azt, az utcák közepén pedig a felhalmozódott piszkos viz kellemetlen szagot áraszt. Igaz, hogy az úgynevezett uj városrész modern palotái és szebbnél szebb kirakatokkal pompázó utcái elfeledtetik az idegennel az előbb emiitett szomorú tényt, hiszen pl. a Via Roma, Nápoly eme legszebb, legszélesebb és leghosszabb utcája vetekedik a pesti Andrássy-úttal, de azért a „vedi Napoli, e poi mori" mondás még sem illik rá. Ezt már inkább Genuára lehetne alkalmazni. Kéziratok a szerkesztőség, előfizetések a kiadóhivatal eimére küldendők. Hirdetések felvétetnek Buzárovits Gusztáv könyvkereskedésében. vallja ezt az elvet? — Újra mondom, más pártokon is vallják egyesek, de lehet-e ennek érvényt szerezni, ha csak egy közömbös többséggel kell is szembeállam. Pépig a munkapártban száznál több a szabadkőműves, nem tiszta tőlük egyetlenegy párt sem a néppárt kivételével. Nyugodtan bizható-e a hatalom olyan többségre, amelyre teljesen közömbös, hogy számot kell-e adni a hatalom kezeléséért vagy sem? Rá lehet-e bizni az anyagi kincseket olyan többségre, amely szerint szabad azt pártcélokra is elherdálni? Hát az erkölcsi javak megőrzésére lesz-e érzéke? Igaz, hogy a néppárt programmján kivül a többiekébenis van jó, de mindegyik csonka, mert egyik sem tűzte ki kifejezetten és tudatosan célul, hogy hazánkat kereszténynek és függetlennek akarja, csak a néppárt. Már pedig csonka programm célhoz nem vezethet, hazánkat boldoggá nem teheti. De mondhatná valaki: hogyan akarhatja a néppárt hazánk függetlenségét, mikor 67-es? Hát aki 67-es, az nem akarja hazánk függetlenségét? Deák, Andrássy előtt nem kifejezetten ez a cél lebegett ? Nem vették bele a kiegyezésbe, hogy ugy akarták megcsinálni, hogy hazánk önállósága és függetlensége csorbát ne szenvedjen. Viselkedett-e párt kurucabbul a néppártnál? Egészen más kérdés, hogy a 67-es kiegyezés-e a legalkalmasabb eszköz hazánk önállóságának és függetlenségének megőrzésére. Itt biztosan szabad bármely nézetet követni. Ugy hiszem, a néppárt 67-essége csak Reggel 8 órakor felültünk a helyiérdekű kis vasútra és kirándultunk Pompeji-be, melyet tudvalevőleg a Monte Vesuvio Kr. u. 79-ben teljesen elpusztitott. Plinius, a hires római történetiró is itt lelte halálát. A vasút olyan részeken is haladt keresztül, amelyeket a Vezúv legutóbbi, 1906-ban történt veszedelmes kitörése is teljesen tönkretett. Itt-ott láttuk pl. az óriási köveket, melyeket 4—5 kilométernyi távolságra is kilökött magából, a láva és a hamu által elpusztitott kis falvak házai pedig mint az ellenség által bevett és lerombolt várak meredtek a nézőre. Szomorú valóság !... Nem csodálom, hogy annyira retteg itt a nép a Vezúv kitörésétől, pedig a legutóbbi időben ismét erős földalatti morajok nyugtalanítják a környékbeli városok és falvak lakosságát. Nincs kizárva, hogy a Vezúv ismét ki fog törni és elsöpri a föld színéről még azokat az épületeket is, amelyeket a szél szerencsés iránya következtében 1906-ban még meg lehetett valahogyan menteni. Mikor Pompejibe értünk a Vezúv erősen füstölgött. Füstje a szürke felhőhöz hasonlított. A kráterhez nem akaródzott nekünk felmenni, egyrészt azért, mert nagy szél volt, mely az apró homokot az ember szemébe fújta, másrészt a kráterből kiömlő gőzök és gázok nem igen jó hatással vannak a figyelő tüdejére, tehát inkább elálltunk ezen kirándulástól. Délelőttünket Pompeji kiásott romjainak megtekintésére fordítottuk. A város virágzása idején körülbelül 20,000 lakost számlált, amint ez Plinius feljegyzéseiből is kitűnik s ezt a kis paradicsomot, ezt a viruló római életet úgyszólván egy éjszaka