ESZTERGOM XVIII. évfolyam 1913

1913-06-22 / 25. szám

XVIII. évfolyam. Esztergom, 1913. június 22. 25. szám. ESZTERGOM POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési árak : Egész évre 10 kor., fél évre 5 kor. Egyes szám ára 16 fillér. Fúzió s pártalakulás. Esztergom, 1913. június 21. Hetek óta fúzió és új pártalakulás az ellenzéki politika izgató thémája. Többé nem pusztán egyes pártok közös együttműködéséről, nemcsak blokkról van szó, hanem a harmonikus politikai elvet vallók egységes s azonos táborba való erös tömörítéséről. Helyes. Mintha éreznék a pártcsoportok és párttöredékek, hogy országos és elhatározó súllyal csak ugy tudnak döntöleg a politika irányítására s ezzel a kormányképességre hatni, ha minél értékesebb erőket, minél nagyobb számban tudnak egyesíteni. Az egészséges parlamenti arénán a tömörült, nagy pártoké a jövö. A pártcsoportokat, vagy töredékeket idővel, vagy a kormány hatalom falja fel, mint könnyű falatokat, söt egymás ellen is kijátsza őket; vagy pedig kimerülve az érvényesülési harcban s a taktikázásban, elhullnak, — söt sokszor a választók is előbb-utóbb megunják. Minden politikai érzékkel biró embernek be kell látnia, hogy a mai politikai pártkeretek, ugy a kormánypárton, mint az ellenzéken nem egészségesek, a válság megoldására alkalmatlanok s a politikai jövő előkészítésére elégtelenek, amely jövőre pedig a pártoknak első sorban kell törekedniük. Kétségtelen ugyanis, hogy a politikai jövőt nem a közjogi, nem a nemzetiségi jelszavak, elvek, programmok fogják uralni s elökésziteni, hanem a két nagy világirányzatnak, a kereszténységnek és a liberalizmusnak a hatalomért, a lelkek megnyeréséért sokszor küzdelemmel folytatott berendezkeAZ „ESZTERGOM" TÁRCÁJA. A Bátkyék Nénikéje. Irta: Mányiné Prigl Olga. Mindennap heten ültek az asztalhoz Bátkyék, Istenem, csak kenyér hány darab kellett, pedig az volt a szokás, hogy ebédhez egy karéjnál többet egyikéjük se kapjon. A négy fiu, mindannyian vasgyomru gyerekek, néha egymástól kapkodták el, s csakúgy tömték magukba a pirosbarnára sült kenyérhajat. Hanem azért nem is volt soha semmi bajuk. Az arcuknak is olyan jó pirosbarna szine volt, mint mondom, épen a kenyerük héjának, hogy megirigyelhette volna tőlük a kiskirály is. A nénjük Jolán egyikéjükhöz se hasonlított. Sápadt arcú volt, inkább fehér, mint a cseresznyefa virága tavasszal. Nagynéha futott rajta keresztül valami kis halvány pirosság és az ember olyankor szerette volna odacsókolni, olyan jól illett neki. Különben ő vele törődtek a családban legtöbbet. Apró leánykora óta mindig világoskék, vagy világos rózsaszín ruhában járatták és nagy, széles florentin kalapot hordattak vele, rendesen tiszta fehéret. Mi gyakran voltunk együtt és én nagyon szerettem Jolánt. Szerettem, mert nem fogott rajta semmiféle kényeztetés. Olyan egyszerű, türelmes leány maradt mindig, — egyszerű a viselkedésében és végnélkül türelmes: Mikor Bátkyné félóráFelelös szerkesztő: ROLKÓ BÉLA. dése, ezeknek elvei. Mind a két irányzat kulturális s közgazdasági feladatok mellé tömörül, mind a kettő népjóléti intézmények biztosításával köti le az emberek érdekeltségét. A néptömeg minden vágyódása, söt az elerötlenedett történelmi osztály egész lelkével nem a közjogiság legtöbbször terméketlen sziklájához fordul, hanem olyan politikai alakulást kivan, melynek tengelye a társadalmi, gazdasági s kulturkérdések szociális megvalósítása körül forog és amely alakulás egyéb politikai feladatot, mint célszerűségi eszközt, csak a legszükségesebb állami szükségletek tekintetében biztosit. Természetes, hogy eme politikai alakulás, vagy keresztény vagy liberális alapon történik. Hiába, amint minden politikának van éghajlata, természeti sajátsága, úgy vannak emberei, akiket életnézet, vallásos felfogás, temperamentum, nevelés s tudás egymástól elkülönít. Ez magyarázza meg, hogy egy alapon politikára az emberek alig kaphatók. A politika különben se exakt dolog, mert igen sok benne a kiszámithatlan tényező, önzés annál több, minél nagyobb a befolyásolás. Ha valamely pártrendszer csak az erőszak s csak kiváltságai érdekében uralkodik, szükségképen be kell a bomlási processusnak állania. Az uralom elvét a ma uralkodó pártok ép úgy kompromittálják, mint Franciaországban annak idején az anciesz regime nemessége. Ezért a közjogi sérelmi politika helyett utat tör magának a szociális sérelmi politika. Ennek mikénti megvalósítása körül méri aztán össze erejét a keresztény és liberális világnézet. Mind a kettő a megújhodás és haladás jegyében indul, mind a kettő restaurákon keresztül is próbáltatott vele egy-egy ruhaderekat, láttam sokszor maid eldől a fáradságtól, hogy annyit kellett egy helyben állani. Aztán még csak a tükörben se nézte meg magát. Ha a próbálásnak vége volt, — belebujt megint a kis fodros kurta háziruhájába és egész nyugalommal hozzáfogott az örökös vadrózsákat hímezni az örökös milliőkbe. Az anyja ezalatt kedvére alkudhatott, szabóval, divatárussal egyaránt. Hogy az örökös milliókét kimagyarázzam, — hát ez ugy volt, hogy Jolán azokat mind a nénikéjének hímezte és pedig azért vadrózsákkal, mert a néni bolondult azért a virágért. Minden, de minden abból állott ki nála, a piktor a falakat is rózsaszínre festette. Bátkyné szerette a néni különcködéseit emlegetni és olyankor mindig jelentőségteljesen bólintott a fejével. Az anyám már tudta miért és egy keserű pillanatában nekem is elárulta, mikor azokról a bizonyos mai világbeli szegény lányokról volt szó. — Hogy mért is nincs neked egy olyan nagynénéd, mint Bátky Jolánnak, —• mindent Jolánra hagy . . . Egy kicsit felhúztam a vállamat, de tudja a jó Isten, — én nem irigykedtem senkire. Aztán el se tudtam képzelni Jolánt máskép, mint otthon a kurta fakó ruhájában, az utcán, a bálokban pedig, a szintén mathematikai pontossággal kiszámított toilettjeiben. Bátkyné soha egy centiméterrel se vett több selymet vagy csipkét, mint a mennyi éppen kellett. A múltkor náluk voltam megint, Csúnya nedKéziratok a szerkesztőség", előfizetések a kiadóhivatal eimére küldendők. Hirdetések felvétetnek Busárovits Gusztáv könyvkereskedésében. ciót akar, mind a kettő modern életképes államot állit, éppen azért a keresztény világnézet érvényesülése a politikában se tévesztendő össze, a napjainkban se rokonszenves politikai konzervativizmussal. A keresztény politikai világnézetet a liberálistól azonban elválasztja, főképpen az alap, amelyből kiindul. Az alap isteni, Krisztus törvényeiből kiinduló, erre kell tehát épiteni az állam berendezkedését. Az isteni jogtörvény folytonosságát hangoztatja, hogy a nemzet lelkiismeretét ébrentartsa. A keresztény politikai világnézet az állami hatalmat Istentöl származtatja, azért a hatalomkezelését az isteni törvény s lelkiismeret szellemében törekszik végrehajtani és a kormányzást az erőszak és korrupció ellen a jog és eskü szentségét a vallástalanság ellen megvédelmezni. XIII. Leo pápa megmondotta, hogy a keresztény világnézet érvényesülésének minden században megvan a maga speciális saját tudománya. A jelen korszak tudománya: a politikai szervezkedés. Az államok szervezetéről kiadott enciklikájában maga is ajánlja a politikai szervezkedést, mikor azt mondja: „Nagy okunk van, nekünk katholikusoknak a községi ügyek szűkebb köréből kilépve az állam kormányzásában részt venni, hogy a katholikus vallás bölcs tanát és erejét, mint egészséges nedvet és éltető vért az államszervezet ereibe bevezessék." Amihez X. Pius hozzá tette : omnia restaurare in Christo. Nincs tehát semmi csodálni való, csak természetes, hogy ha a törvényhozásba, a sajtóba, az egyesületekbe, a közgazdasági szociális intézményekbe, az irodalomba, a népszövetségbe, a szövetkezetekbe, az iskoves délután volt s otthon majd elaludtam. Még alig volt három óra és én már nem láttam semmit. Odaát Jolán még dolgozott, persze a milliőkön, az anyja meg pakolt. Egy egész sült libát s finom vörös borokat. A legtetejére vigyázva még egy skatulya cukorsüteményt illesztgetett féltő gonddal, hogy szinte beleizzadt. Csak nem fog összetörni valami. No és abban a pillanatban ront be a két kisebbik fiu. Az anyjok alig birta a sok mindent hirtelenében letakarni egy szerencsére kéznél levő asztalkendővel. Ugy mondta nekem németül, hogy ez mind a néninek megy ajándékba. Mi Jolánnal az ablakon néztünk ki s azon mulattunk, hogy ráleheltünk az üvegre meg letörültük, aztán belefirkáltuk az ideáljaink nevét. — Te, — mondtam Jolánnak és mélyen a szemébe néztem, — ugy-e szerelmes beléd Baráth? Zavartan nevetett és elpirult. Aztán habozás nélkül kimondotta : — No igen és én is szeretem ... Olyan megenni való őszinte volt, szinte resteltem, hogy talán azért, mert forszíroztam a dolgot. De Jolán csak beszélt tovább, a lelke ott volt az arcán. Azóta sokszor visszagondolok rá és szeretném, ha más is ugy ismerné, mint én. A zárkózott leánylelkeket egyáltalán. Hogy egy banális hasonlattal éljek: nekem olybá tűnnek fel azok, mint a kapcsos, záros könyvek. Aranykapocs van némelyiken, sok idő kell hozzá, mig kitanulmányozzuk hogyan nyilik, de aztán édes fehér selyem-