ESZTERGOM XVII. évfolyam 1912

1912-11-17 / 47. szám

szeretnél, csendes, akáclombos faludban lenni, maszatos képű gyerekeidet ölelni és megverni . . . kóborogni pillangós mezőkön ... Virágos réteken ... És vadgalamb ezerféle bugását hallani. . . ezek helyett az átkozott ágyúk bőgése helyett . . . Látod te ostoba Perlov! Ilyen az élet . . . egyik nap nevetünk, másik nap sírunk . . . Hát akkor minek jöttél ide ? . . . Ki hitt ide ? Én nem ... se azok, kik itt harcolnak melletted ... hanem azok, kik bársonyos paplanon szendereg­nek ... kik még nagyobb dicsőségről, még nagyobb hatalomról álmodoznak . . . Dárius kincsét . . . ezernyi kézcsókoló szolgák hadát kívánják maguk­nak . . . Látod ezért vagyunk itt . . . ezért gyil­kolják egymást . . . s hullunk el fenevadak módjára. De azért csak előre, te állatias némber . . . előre kutya . . . előre . . . rohanj bele bátran a fergeteges vészbe ... El ne sápadj te Perlov, te vadállat . . . hanem . . . előre . . . látod azt a fehér szakállú turbános hadat? . . . rohanj feléje . . . szúrd le vakmerően, fürödj gőzölgő vérpiros ten­gerben ... Ne félj Perlov . . . nézz szembe a ha­lálnak ... ne vacogjon a ronda fogad. . . Hol vagy Perlov? ... Ah . . . látlak már . . . megyek én is előre Perlov . . . bátran . . . Előre Drinápoly ormaira! . . . Aki vitéz . . . arra győzelem. Hős vagy Perlov . . . hős kutya. Előre! . . . Fidibusz. * Interregnum vagy érsekutód ? A Herceg­primás lemondásával kapcsolatban különféle hely­telen magyarázatok és kombinációk keltek szárnyra, főkép az egyházjoghoz nem értő napilapok köz­leményei nyomán. Igy pl, hogy Ö Eminenciája, a Hercegprimás csak az egyházmegye kormány­zatáról mondott le, nem pedig az érseki méltó­ságáról és javadalomról. Ez esetben a jog szerint csak Adminisztrátor apostolicus-t nevezne ki a Szentszék az ügyek vezetésére. Hiteles forrásból értesültünk azonban, hogy Ö Eminenciája, bár megtartja úgy a bíbornoki méltóságot, mint az érseki cimet, mint Aichner volt brixeni herceg­érsek, az érseki méltóságról és a javadalomról is lemondott, és csak a budavári régi palota haszná­latát és megfelelő évi jövedelmet kötött ki magá­nak. E szerint újévig uj érsekutód kinevezése vár­ható, és minden alapot nélkülöz a hir, mintha hosszabb interregnumot tervezne a kormány. * Városunk polgármestere, Vimmer Imre pénteken érte meg a 70-ik születésnapját. Munkás életének e nevezetes évfordulója alkalmával Esz­tergom hivatalos tényezői testületileg vonultak fel a polgármester üdvözlésére és ünneplésére. * Adomány. Budaváry Ágoston kárpátha­lasi plébános 1000 koronát adományozott a főegy­házmegyei papi nyugdíjintézetnek. * Ó Eminenciája lemondását elfogadta a pápa. Ő Szentsége X. Pius pápa a napokban egy sajátkezűleg, olasz nyelven irt levelet intézett Vaszary Kolos bibornok-hercegprimáshoz, mely­ben sajnálattal veszi tudomásul a főpásztor ama elhatározását, miszerint aggkorára való tekintettel 1913. évi január 1-étől lemond a főegyházmegye kormányzásáról és javadalmáról s teljes nyuga­lomba vonul. Méltányolva tehát az emiitett okokat, felmenti a főpásztort és egyidejűleg Őfelségét is értesiti a lemondás elfogadásáról. 0 Eminenciája különben — miként azt már emiitettük — már Őfelségének is benyújtotta a lemondását és levelét Zichy János gróf kultuszminiszterhez küldte azon kérelemmel, terjesztené azt fel a király elé. Őfelsége a budavári palotában tudomásul vette a főpásztor lemondását és egyúttal megbízta a mi­nisztert, hogy a lemondott hercegprimás évi jára­dékára és az utód személyére vonatkozólag tegyen neki előterjesztést. Vaszary Kolos a napokban bucsukihallgatáson jelenik meg a király előtt. * A trónörökös uj házikáplánja. Miként a német lapok irják, Ferenc Ferdinánd főherceg Járosy Dezsőt, a temesvári székesegyház kar­nagyát és a budapesti zeneakadémia tanárát ne­vezte ki házi udvari káplánjává. Járosy Dezső egyike az egyházi zene terén működő vezető férfi­aknak. Temesvár kath. társadalma sajnálni fogja ugyan távozását, de egyrészt örülhet is, hogy a trónörökös kegye oly élelmes és törekvő férfiút ért. Zandt Ödön f A pozsonyi sz. Mártonról nevezett társaskáptalannak és Pozsony városának mélységes gyásza van. Meg­halt Zandt Ödön prelátus-kanonok, a pozsonyi székesegyház prépost-plébánosa. Még csütörtökön reggel, tehát halála napján 7 órakor csendes sz. misét mondott, résztvett a közös zsolozsmán, majd hazatérve megreggelizett. Tizenegy órakor egy kis sétát tett a városban, több embert megszólított és mit sem sejtve a közeli háláiról szépen visszatért a lakására, ahol már egy társaság várta és akarta tenni tiszteletét nála. Zandt kedélyesen elbeszél­getett a társaság tagjaival, még ki is kisérte őket az ajtóhoz, egyszerre azonban megtántorodott és sietve sietett a pamlaghoz, hogy kipihenhesse magát. Leült és elaludt. Elaludt úgy, hogy többé nem kelthették fel. Érelmeszesedés okozta szivbaj ol­totta ki nemes életét, a halál egy pillanat alatt végzett vele. Még a nyár folyamán Gasteinban keresett enyhülést bajára, mely szívbillentyű elég­telenségben kezdett nyilvánulni. Altöttingben tar­totta 40 éves papi jubileumát is és látszólag jó egészségben tért vissza ismét székhelyére. Hivei rajongó szeretettel vették körül szeretett lelki­pásztorukat és örültek felépülésén. Csakhogy sajnos a halál nem kímélte meg ezt a szelidlelkű, arany­szívű kedves főpapot sem, eljött váratlanul, akkor mikor senki sem sejtette. Karkáplánjai ebéd előtt felsiettek a lakására s ott találták hörögve. Rögtön feladták neki az utolsó kenet szentségét. Kropil János dr. a prelátus háziorvosa, továbbá a kar­társhoz siető Való Simon dr. és Kereszty Viktor dr. kanonokok már csak a halált konstatálhatták. A szomorú esetről értesítették a rokonságot, to­vábbá Frigyes főherceg családját, melynek a boldogult főpap hitoktatója volt, azután Ő Emi­nenciáját, Kohl Medárd püspököt, Rajner és Jedlicska vikáriusokat. Holttestét a plébánián állították fel ravatalra. Itt búcsúztak el tőle az ő szeretett hivei, jóbarátai és ismerősei. Temetése szombaton d. e. 10 órakor ment végbe, ünnepélyes rekviemmel. Úgyszólván az egész város kisérte ki a főpásztort utolsó helyére és imádkozott lelki­üdvéért. Az esztergomi fökáptalani Schiffer Ferenc prelátus-kanonok képviselte a temetésen. — Zandt 1848. nov. 16-án született s igy temetése éppen születés- és névnapjára esik. 1872-ben szen­telték pappá. Szentmihályfán mint káplán és Egy­házkarcsán mint adminisztrátor működött. 1888-ban Simor primás az Emericanum vicerektorává nevezte ki, majd 1893-ban kanonokká, 1895-ben pedig c. préposttá, 1908-ban a pápa házi prelátusává lett. Pozsonyban 19 évig működött buzgón mint lelkes pap és a kath. társadalmi élet vezető férfia, lévén sok egyesületnek elnöke, tanácsadója, vezetője és mecénása. R. i. p. * Főegyházmegyei könyvvizsgálók. A bi­bornok hercegprimás ujabban a következő könyv­vizsgálókat nevezte ki: dr. Drahos János, dr. Tóth Kálmán, dr. Csiba Ferenc, dr. Tichy Gyula, Tiefenthaler József, dr. Bargár György, Celly József, Bednar Pál, Nóvák Rezső, Sohajda Ignác, Skoda János, dr. Syllaba Emil. * Főegyházmegyei hirek. Hock János kő­bányai plébános budapest-józsefvárosi plébánossá neveztetett ki, minek folytán Bleszkány Ferenc a plébánia adminisztrálásától felmentetett, a kőbá­nyai plébánia adminisztrátorává Filó Károly segéd­lelkész neveztetett ki. Miskovicz János albári plébános bősi plébánossá neveztetett ki; Pöthe Mór bősi h. plébános segédlelkész lett Ipolynyéken; Jankó Ernő alistáli plébános ideiglenesen admi­nisztrálja Albárt. * Esküvő. Dr. Hamar Árpád f. hó 19-én tartja eskövőjét Gyapay Bözsikével Győrött. * Hivatalvizsgálat. Bárdos Géza dr. komá­romi kir. ügyész a helybeli járásbirósági fogház és büntető osztály hivatalos vizsgálására szerdán városunkba érkezett. * A pozsonyi egyetem felállításának ügye el lévén már döntve, Zichy János kultuszminiszter most tárgyalásba bocsátkozott a város vezetősé­gével az egyetem színhelyére vonatkozólag. Hatá­rozatba ment, hogy az egyetemet nem az Eszter­házy-téren állítják fel, mely már a városon kivül esik, hanem a város kellő közepén a Schiffleck­W alterskirchen-íéle telkeken. Az uj egyetem kétségkívül nagyon fogja emelni a város tekin­télyét. Még jobban elevenül meg majd ez a szépen magyarosodó kedves város, mely a magyarság érdekeit van hivatva védeni a közeli osztrák határon. * Mulatság. Nemcsak erkölcsileg, de anya­gilag is igen sikerült mulatságot rendezett mult vasárnap este az Esztergom-Szenttamás és Vízi­városi Kath. Polgári Kör. Szinre került a kacag­tató „Pofozó masina," melyben az énekszámokat Székely Imre és Molnár Juliska adta elő nagy tetszéssel. A darab nesztora Szalva Ferenc volt, aki könnyekig kacagtatóan játszott. De a többi partnere is, úgymint Cziglényi Herminke, Molnár Juliska, Székely Imre és Székely Mátyás sok fi­gyelmet érdemlett. Az utána következő „Fáni or­vossága" cimü bohózatban Szalváé megint az el­ismerés babéra, amelyből még Domaniczky József, Cziglényi Herminke és Rózsika, valamint Molnár Juliska és Pach László az ő dicséretes játékaik jutalmaként megérdemelnek egy-egy levelet. A pompásan játszott darab után tánc következett, amely hajnalban ért csak véget. A mulatság anyagi része a házalapot gyarapította. * Esküvő. Vettük a következő esküvői érte­sítést : Kronberg József a Ferenc József rend lovagja és neje tisztelettel meghívják Mica leányuk­nak ifj- Wohryzka József úrral 1912. november hó 24-én d. u. Va 1 órakor a belvárosi főplébánia templomban tartandó esküvőjére. — Wohryzka József és neje tisztelettel meghívják József fiuk­nak Kronberg Mica kisasszonynyal 1912. novem­ber hó 24-én d. u. Va 1 órakor a belvárosi főplé­bánia templomban tartandó esküvőjére. * Hatáskör felruházás. Az igazságügymi­niszter Szabó János és Dezső Sándor dr. eszter­gomi kir. járásbirósági jegyzőket önálló hatás­körrel ruházta fel. Szelepcsényi József középtúri kántortanító f. hó 7-én elhunyt. Még a mult iskolai évben előrehaladt tüdőbaja ellenére is levizsgáztatta nö­vendékeit. A lelkiismeretes, javakorban levő tanítót a hivek őszinte részvéte kisérte utolsó útjára. * Rendőri gyakorlatokhoz. Ipolyságon tré­fásan komoly baleset ért egy Darida nevü rendőrt. Halottak estéjén a régi szokás szerint kivonult a temetőbe a templomi körmenet. A Bárdos-féle ven­déglő előtt azonban megzavarta az ájtatoskodókat egy kinos incidens. Darida rendőr egy kellőképen behörpintett némbert vezényelt a dutyi felé. A dolog eleinte simán ment. De ugy látszik a kör­menet látása felbőszítette a pácienst és egérutat veendő megtámadta a rendőrt. A rend komoly őre Nagy Sándor apródjának a türelmével respek­tálta a körmenetet s passzív álláspontot foglalt el. Végre mások segítségével sikerült a furiát le­szerelni. Az ütközet eredménye a rendőr egy pár ujjának a leharapásával végződött. A a rendnek áldozatkész őre most már keserű megadással kon­statálja, hogy „rendnek muszáj lönni." * Katalin-estély Szentgyörgymezőn. Áz esztergom-szentgyörgymezöi kath. kör ma este 7 órakor tartja Katalin-estélyét. Szinre kerül „A molnár és gyermeke* c. remekszép népdráma, melyet a műkedvelők az akkori kornak megfelelő sziléziai népviseletben adnak elő. Az elnökség ez alkalommal igen csinos színpadi dekorációról is gondoskodott, a dráma egyes szebb jeleneteit pedig villamos reflektorral fogja megvilágítani. Jegyek e nagyszabású előadásra előre válthatók ma délelőtt 11—12-ig és délután 4—5-ig a kör helyiségében. Pénztárnyitás este 6 órakor. Az estély igen sikerültnek jelentkezik, amennyiben élénk érdeklődés mutatkozik iránta a város minden körében. Az előadás után tánc és világpósta lesz. ízletes ételekről és italokról gondoskodva van. * Aki szenet lop. A napokban a tokodi üveggyár éjjeli őre, Kohl János tetten érte Múzsa József 48 éves üvegfúvó segédet, amidőn a gyár nyitott hutájából egy zsák szenet lopott. Múzsa beismerte tettét, de azzal védekezett a gyár igaz­gatója előtt, hogy a nagy hideg miatt kis apró gyermeke nagyon fázott és mivel pénze nem volt fűtőanyagra, a kényszerűség lopásra késztette. Az igazgató panaszára Múzsa ellen az eljárás meg­indult. * Furfangos cseléd. Napról-napra jelentkez­nek egyes kirívó esetek, amelyek szomorú tanú­ságot tesznek arról, hogy mily ingó alapokon nyugszik az emberi bizalom különösen, ha arról van szó, hogy valakire vagyonunk épségének meg­őrzését bizzuk. Salczer Miksáné párkányi lakos is teljes biza 1 mával ajándékozta meg a nála szolgáló Bernát Jánosnét. Szabadon járt-kelt a szobákban s rendelkezett a kamrában is a sok házi dolog között. Salczerné abban a boldog hitben töltötte napjait, hogy bár a gondok egy részét a cseléd vállaira rakta, ő maga teljesen nyugodt lehet a vagyona biztonsága felől, mert hiszen Bernátnénál őszintébb és megbízhatóbb egyén aligha létezik. Bernátné a bizalmat értékesíthető üzleti alapnak tekintette s a saját pénzügyeinek rendezésére, továbbá, hogy ruházatában is nagyobb fényt fejt­hessen ki, hol pénzben, hol meg természetben, de leginkább az utóbbi módon meglehetős érté­keket emelt el gazdájától. Bármilyen soknak is látszott a tolvaj nő előtt a Salczerné holmija, mégis elő kellett tűnnie egyszer a sok hiánynak, amelyet

Next

/
Oldalképek
Tartalom