ESZTERGOM XVII. évfolyam 1912

1912-11-17 / 47. szám

a házi szarka az úgyszólván napról-napra ismétlődő apró lopásokkal okozott. Salczerné kereste a megszokott tárgyait: egy ollót, egy kést, egy tányért, zsákot, majd az élelmi cikkek fogyatkoztak meg boszorkányos hirtelenséggel. A bizalom megcsappant s figyelni kezdte az asszonyt, majd mikor rájött, hogy senki más nem lehetett a tolvaj mint a cselédnő, jelentést tett a csendőrségen. A hatóság emberei mindenekelőtt az asszony holmiját vizsgálták át és 51 korona értékű lopott tárgyat találtak. A bizonyítékokkal szemben hasztalan volt a tagadás, azért be is vallotta Bernátné, hogy a szolgálat ideje alatt körülbelül 500 korona értékű dolgot lopott a gazdájától. * Eladó oltárkép. Nep. sz. János oltárképe rámában, állványnyal, igen szép, olcsón megvehető a szetei plébánián. * Sárisápi csendélet. Füredi József sárisápi lakos korcsmájában mulatozgatott Valez Vendel és Gregor Mihály sárisápi bányamunkás. Ahogy a literes üvegekben levő borocsk ik fogyatkoztak, épen abban az arányban növekedett bennük a virtus, minek folytán hangosabb lett a beszéd is. Közben előjött a szó a közmunka elvégzéséről is, amin aztán a két borozgató jóbarát összekülönbözött. Az összekülönbözés vége pedig az lett, hogy Gregor Mihály nyakon ragadta Valezt, majd pedig egy modern fogással a földre teremtette és nem épen barátságosan össze-vissza rugdosta ahol érte. Valez fején és arcán 14 napon belüli gyógyuló sérülést szenvedett, akinek panaszára a bíróság súlyos testi sértés miatt Gregor ellen a bűnvádi eljárást megindította. * Alaposan ellátták. A közönséges lelkek gyűlöletének felkeltéséhez nem szükséges, hogy valami feltűnő események történjenek, elég hogy a természetes ellenszenv uralkodjék a lelkekben. Köbölkuton ilyen ellenszenvvel voltak Turcsek Gyula iránt Fekete István és János testvérek s mivel a falu sokkal kisebb terület ahhoz, hogy sem az egymást ki nem állható egyének külön utakat választhatnának, nekik is gyakrabban össze kellett találkozniuk az utcán, a korcsmában s más közhelyen. A találkozások nem folytak le simán, hanem a műveletlen pajkosságból kifolyólag épen elég borsot törtek egymás orra alá arra nézve, hogy már vért is szomjazzanak. Az alkalom végre meg is jött, amennyiben a két Fekete egy csendes helyen, esti időben elcsípte a szerencsétlen Tűréseket, aki a két szál emberből álló túlerőtől annyira megijedt, hogy az okos önvédelemről is teljesen megfeledkezett s igy a két Fekete bosszújának zsákmányaként hempergett a földön, mig az ellenségek egész komolyan késsel támadtak neki, közben pedig változatosság kedveért csizmasarokkal rugdalták a fejét, gyomrát s lábait. A szegény áldozat orditott amint csak a torkán kifért, mire azonban segítség érkezett, a Feketék már ki is dühöngték magukat s Turcsek egy pár sebből vérzett, a patkós csizmasarkok rúgásai pedig egészen eltorzították az arcát. A zsiványos támadásnak szereplőit a hatóság gondjai alá vette, az ő megbüntetésük azonban nem ijeszti el a többieket sem attól, hogy dühükben oly „fekete" módon vegyenek elégtételt ellenfelükön. Itt a sokat emlegetett botbüntetés segítene. * Frakkos napszámosok. Császtó, Vágujhely melletti községben Horváth Oszkár bérlőnek furcsa ötlete támadt. Helyi munkás hiányában s hogy a répája ott ne vesszen a szántóföldön, fogta magát, felment Bécsbe és a hajléktalanok menhelyére beállított. Ott elmondta, hogy nincs munkása a répa kiszedésére s szeretné, ha a hajléktalanok közül egy csoport embert szerződtethetne erre a munkára. Csakhamar akadt 80 Alapíttatott 1850-ben. Eredeti FOWLEE±'i GŐZEKÉK páratlanok munkateljesítményben, tartósságban és az üzemben való takarékosságban. John Fowler & Co. Budapest-Kelenföld Telefon 42-50. = a vasútállomással szemben. ember, a hajléktalan menhely söpredéke közül, aki Horváth bérlő ajánlatát elfogadta s a legközelebbi vonattal Vágujhelyre kiszállott. Alig hogy megérkezett a 80 naplopó s megtekintette a működési teret, nyomban elszökött közülük 76 és szétszóródott a szélrózsa minden irányában, mert ilyen munkát munkakerülők végezni nem fognak. E 76 kétes ekzisztencia elárasztotta az egész vidéket. Volt köztük akárhány frakkban és cilinderben, egyik lábán lakkcipő, másikon papucs, de ing már nem volt. Fehér mellény, gamásli, sportöltöny, ragián, ott minden ruhadarab képviselve volt. Ezen éhező koldusok a vidéken különböző bűncselekményeket követtek el. Kettő közülük a vasútállomáson tanácskozott egy „kis betörés" fölött. Ezeket nyomban elfogták. A többi részben gyalog, koldulva ment vissza Bécsbe. Horvát ellen ezen kihágás miatt az eljárás meg lett indítva. * Vigyázatlanság áldozata. Vigyázatlanságának áldozata lett mult szombaton délután Vollek Károly nyitrazsámbokréti botosispán. A vasúti vágányon haladt kissé pityókás állapotban, miközben a vonat elütötte. Egyik lábát elvágta a mozdony kereke, a fejét pedig megsebesítette. A sérültet a nagytapolcsányi kórházba szállították. * A kéményseprő reggelije. Rikító valótlanságokat tartalmaz a pesti újságok közleménye, amelyben leírják, hogy egy kéményseprő-segéd elvitte a király reggelijét. 1. Az a reggeli nem „a király reggelije" volt, hanem a „kéményseprő reggelije," mert a király nem is látta, a kéményseprő pedig meg is ette. 2. A leleplezés igy történt: „A kormos ajtó nyikorogva tárult fel s a kivont karddal belépő fegyveresek feje igy harsogott a szoba mélyén csámcsogó alvilági alak felé : — A törvény nevében fogoly ön és a sonka !! Tény, hogy a megszólított sonka a füstös legény torkán akadt, de nem a félelem miatt, hanem azért, mert szárazon — a finom kinai tea nélkül reggelizett, amety a lazarista atyák szüretelésében egyedül Brutsy Gyulánál kapható Esztergomban. Kilója 16 kor., félkiló 8 kor., 1 deka 20 fillér. * Harc a cigányokkal. F. hó 7-én Nagyszombatból kirándult urak vadásztak a vágmagyarádi határban. Vadászat közben két szuronyos csendőr jött a társasághoz s ezek előadták, hogy öt cigányt üldöznek, akik e napokban öt lovat loptak Szentábrahám községben. A vadásztársaság erre elmondta a csendőröknek, hogy körülbelül egy jó félórája két cigány lovagolt erre, s Farkashida felé tartott, ezekre ráillik a személyleírás. Ezzel a csendőrök a mondott irányba tartottak. Vagy két óra múlva a vadásztársaság 5 lovast látott közelegni a vágkereszturi határ felől. Amint a lovasok közelebb jöttek, a vadásztársaság bennük a tolvaj cigányokra ismert. Nosza lett erre hajtóvadászat. A vadásztársaság körülfogta őket s Liska Béla, aki legközelebb jutott a cigányokhoz megállásra szólította fel őket. Erre a cigányok vágtatva menekültek. Liska Béla vadászfegyveréből a cigányokra lőtt, mire az egyik cigány leszállt a lováról s rálőtt Liska Bélára. Liska Béla viszonozta a lövéseket, de eredmény nélkül. Mikor a társaság több tagja közeledett a cigányhoz ez lovára pattant és elvágtatott. A menekülő cigányoknak útját álta Berzeviczy Jenő határrendőrségi fogalmazó, aki szintén a vadászaton résztvett, s aki ugyancsak rálőtt az ellenszegülő cigányokra. A küzdelemre figyelmessé lett két arra cirkáló csendőr, s azonnal a helyszínre siettek. Amint a cigányok észrevették a csendőröket a szélrózsa minden irányába szétszéledtek. Az egyik cigány Vágmagyarád felé tartott s amint az országúton vágtatott, elébekerült egy Justyák Rezső nevü 19 éves hajtó, aki egy tégladarabbal fejbe vágta a menekülő cigányt. A cigány lebukott lováról, mire Justyák hozzáugrott, s mellére térdelve, addig tartotta őt lefogva, mig az egyik csendőr odaért s a cigányt megkötözte. A másik csendőr azalatt a gazdátlanál maradt lóra pattant s űzőbe vette a menekülő többi cigányt. Az izgalmas harc után a vadásztársaság tovább folytatta a vadászatot. * Népmozgami statisztika. Esztergomban az anyakönyvi hivatal adatai szerint 1912. nov. 10-től 17-g. Születtek: Erős Erzsébet rk. földm. leánya, — Traub István rk. vasúti váltókezelő fia, — Sóki Márton rk. földm. fia, — Gsákvári Rozália rk. földm. leánya, — Schultheisz Veronika izr. füszerkereskedö leánya, — Kázmér Stefánia Erzsébet rk. háztartásbeli leánya. Házasságot kötöttek: Fogoly István földm. és Saliga Mária szakácsnő Esztergom, — Tirner József földm. és Újvári Anna Esztergom, — Zámbó József kőmives-segéd és Valasik Katalin Esztergom, — Sifkovics István bányamunkás Pilisvörösvár és Pecina Hermina Esztergom, — Jákics Gyula Ferenc cipész és Lencz Mária gyárimunkásnő Esztergom, — Koppel Vilmos szabósegéd Budapest és Tóth Margit varrónő Esztergom, — Mohácsi Ferenc kisbirtokos és Mustos Anna (özv.) Esztergom, — Deutsch Kálmán palafedő és Korzinek Katalin Esztergom. . . Meghaltak: Sticker Károlyné Jezsik Anna rk. 26 éves (bujakóros fekélyek a légcsőben), — özv. Mészáros Tamásné sz. Káplán Borbála rk. 71 éves (ütőérelmeszesedés), — Kertész József rk. 60 éves földm. (rák a nyakon), — Koch Ignác izr. 35 éves fényképész (szervi szívbaj), — özv. Szmitala Jakabné Ivanics Zsuzsanna rk. 64 éves (sülyedési tüdőlob). Irodalom és művészet. Az egyházi zene és a papság. (Tiz konferencia az egyházi zene köréből.) Irta: Járosjr Dezső. Ára 3 korona. A magyar egyházi zene ügye az igazi, egészséges irány felé halad. Az ujabban megindult reform szép jövővel kecsegtet. Előharcosa most a legfontosabb tényezőhöz, a papsághoz fordul. Őbenne látja eszményi céljait diadalra jutni, s meleg lélekkel, bizalommal, ragyogó stílussal, megcáfolhatatlan argumentumokkal igyekszik szivébe vésni kötelességszerű teendőit a reform terén. Tiz előadás keretében a tőle megszokott szabatossággal, művészi érzékkel, sok oldalú tudományával nagy közvetlenséggel hozza mindazt, ami a papságot az egyházi zene részéről csak érdekelheti. Nevezetesen meghatározza az egyházzenei stylek mibenlétét, az egyházzenei szép lényegét; reámutat a korcshajtásokra, s tekintélyes érvekkel cáfolgatja a modern világias zene szélsőségeinek használhatóságát. Bővebben tárgyalja a hagyományos korálist és művésziességét bizonyítja a dallam, a ritmus, a hangrendszer és forma szempontjából; meghatározza a minimumot s a papságot a korális ének apostolának tekinti. A palaestrina stylről külön értekezik; a klasszikusok egyházzenei alkotásait és általában a hangszeres zenét liturgikus és művészi szempontból tárgyalja, s tárgyilagos álláspontra helyezkedik velők szemben. Végre a népénekkel kapcsolatban az uj reform útját, szerveit, eszközeit állapítja meg. A negyedik és ötödik előadás különösen figyelemre méltó; eddig nem hallott apologia a gregorián korális mellett. A könyvnek anyaga szerves folytatása a szerző „Az Eucharisztia Zenéje" c. könyvének: itt általános hitéleti szempontokat követett, még a konferenciákban a Rector Ecclesiae az egyházi zene iránt tartozó kötelmeit világítja meg. Ilyformán a papságnak kiváló vezérkönyv, a szemináriumokban pedig alkalmas tankönyv lesz. G. L. A kis pajtás. Még rövid ideje, hogy él és virágzik ez a kedves kis gyermeklap, de kitűnő közleményeivel, derűs és egyszerű felfogásával, hangjával legyőzte az eddigi próbálkozókat s annyi örömet okozott a kicsinyeknek, hogy valósággal kegyetlen az a szülő, akinek tehetsége van hozzá és még sem rendeli meg gyermekének. „A kis pajtás" kiadóhivatalának címe: Budapest, Damjanich-utca 50 sz. A „Szinházi Hét" Budapest legnépszerűbb hetilapja, mert a főváros legkiválóbb irói nagyon gyakran keresik fel rendkívül érdekes cikkeivel. A „Színházi Hét" állandóan hozza a színházak újdonságainak legjobb felvételeit. Dacára pazar kiállításának és gazdag tartalmának, mégis a „Szinházi Hét" a főváros legolcsóbb hetilapja. Előfizetési ára félévre 5 korona. Kiadja: Heltai Béla, Budapest, II. Zsigmond-utca 20. szám. Kiadótulajdonos: Dr. PÉCSI GUSZTÁV. Újdonság! Most jelent meg! XXIII. Internationaler ^ ű£ Eucharisticher Kongress Wien, September 1912. (A 23-ik nemzetközi Eucharisztikus Kongreszszus fényképalbuma eredeti felvételekben.) Ára fűzve 2 kor., finom műnyomó papíron, kötve 6 kor. Kapható Buzárovits Gusztáv könyvkereskedésében, Esztergom.