ESZTERGOM XVII. évfolyam 1912

1912-06-29 / 27. szám

hogy t. i. a vagyont — a tagdijak tökéjét — könyvekbe fektették, amelyek sokak szerint „holt tőkét" képviselnek és kamatot nem hoznak. Hát kérem ez tévedés — itt is másképen áll a dolog. Először is ezek a könyvek csak akkor veszitenék el az értéküket, ha a kath. tót irodalom és e speciell a hitbuzgalmi tót irodalom annyira fellendülne, hogy a könyvpiacról leszorítaná a Szent Adalbert Egylet könyveit. De tekintve, hogy alig akad katholikus tót iró s tekintve azt az elszomorító tényt, hogy a kath. hitbuzgalmi irodalom pang s nemsokára már a mi imakönyveinket is tán a luteránusok fogják irni, — a Szent Adalbert Egylet kiadványai értéküket nem vesztik. Hogy mekkora forgalmat képes az egylet könyveivel elérni, mutatja az, hogy 1910—11. évben 64,666 K 20 fill, árú könyvet adott el. Ebből a nagy eredményből pedig az következik, hogy az egylet 295,075 K 06 fillér könyvállománya épen 5 évi forgalomnak felel meg. Igaz, hogy minden könyv nem oly rohamosan fogy, mint pl. az „Andeliőek" vagy a „Nabozné Vylevy", de a megmaradt könyveknek értéke nem is oly nagy, hogy válságot idézhetne elő. Az iskolakönyveket értem. Másodszor: Az eladott könyvek értékével szemben — ezzel a 64,666 K 20 fillérrel szemben — részben uj kiadványokra, részben a régiek pótlására forditott" 44,491 K 57 fill, nyomdai költség áll, ami tisztán 20,174 K 63 fül. különbözetet mint tiszta jövedelmet és maradványt jelent. Ez a 20,174 K 63 fill, pedig az egész könyvállomány 6"8%> teszi. Ennyi kamatot pedig manapság egyetlen egy pénzintézet sem ad a nagy tőkék után. De harmadszor tekintetbe kell venni azt is, hogy egy-egy könyv árának kiszabásánál nem csupán a nyomda és a könyvkötészet költségei és a tiszta haszon jön figyelembe, hanem a könyv raktáron maradásának hozzávetőleges idejéhez mért kamat is. Tehát mikor a könyvet megveszem, megfizetem a könyvbe fektetett tökének a raktáron való fekvési idejéhez mért kamatját is. Ebből pedig következik, hogy ha valamely könyv — mondjuk a Náboáné Vylevy, amelyből kiadásának harmadik évében jövőre uj kiadást kell rendezni, — minél gyorsabban fogy, annál többszörösebb kamatot hoz. S itt egyenlítődik ki a könyvfogyasztásban beállott különbség is. Az az aggodalom tehát, amelyre annyian hivatkoznak, hogy t. i. az egylet könyvekbe fektetett tökéje okozza a válságot, nem reális, csak látszólagos. Ha ez igy állna, a Szent-István-Társulat sem ölhetne bele százezreket a különböző kiadványokba. II. Válságról szó sem lehet, hisz az egyletnek nincs adóssága. 1. Folyószámlája 1911. évben 24,088 K 82 fillért tett ki, amit egy fillérig kiegyenlítettek s amivel szemben viszontelárusitóktól és magánosoktól az egyletnek 19,654 K 74 fill. valóban mindenkit elragad, mindenkit elbájol, fölemel és csodálatra kényszerít. Először a külsejét tekintettük meg. Áttörött két tornya a wien-i Votivkirche mintájára készült s főleg ez az, a mi a dómot a gót műépitmények elsejévé teszi a nagy méreteken kivül. De akárhogyan igyekszem is csodálatomnak és meghatottságomnak kifejezést adni, nem fog az nekem sikerülni. Miért? Mert a dómot nem lehet leirni, a dómról nem lehet mesélni, a dómot látni hell! Alapját 1248-ban rakták le. Az építést kisebb-nagyobb félbeszakításokkal századokon át folytatták és csak 1880-ban fejezték be. A dóm külső hossza 145 méter, szélessége 75 méter. A tornyok magassága 160 méter. Külsején a déli oldalkapu és a szentély külső falékitménye a legdíszesebb. A támasztó pillérekből és oszlopokból számtalan tornyocska, gula, ivezet és oromzat emelkedik ki. S mit szóljak a hármas főkapuról s az épület homlokzatáról ? Órák kellenének hozzá, hogy az emberi lángész ezen művészi alkotását alaposan megismerjük. Körül is állják az idegenek, művészek és kontárok egyaránt és — nem győzik eléggé magasztalni! Áz egyik az építkezés remekét vizsgálja, a másikat a financiális ügyek érdeklik, a harmadik az óriási móreteket csodálja stb. De ez csak a külseje. Minő még a belseje! . . . Oh, aki csak teheti, nézze meg az Isten eme nagyszerű és a fenségesnél is fenségesebb hajlékát! Negyvenöt méternyi magassága, 120 sugároszlopa és féloszlopa, szigorúan betartott stílje, a templom tengelye irányában öt, keresztben három hajója, a nagy méretek s amellett mindenkövetelése van. 2. Háza, amely 60,000 K értékű, tehermentes. 3. Tisztviselőit pontosan fizeti, pedig erre évi 7351 K 24 fillért vesz fel. III. A könyvekbe fektetett tökén, a házon, a követeléseken és a berendezésen kivül bankokban elhelyezett tökéje 37,898 K 38 fillér annyira tekintélyes összeg, hogy egy-két évig a redukált tagilletmények kiadási költségeit válság eloszlatásáig ebből lehetne fedezni. Erre azonban szükség koránt sincs, mert hisz a befolyó tagdíj — 1911-ben 37,660 K 25 fill. — és a könyvállománynak kamata — eladási tiszta haszon — mindig tudja ellensúlyozni a tagilletmények nyomdai költségét: a 33,606 K 90 fillért. IV. Egyes teher, mint pl. a Szentirás-alap, 44,738 K 77.

fill. — ami ugyan a Szentírás kiadásához édes-kevés — annak kiadásával meg fog szűnni. Az egylet pedig ennél is csak nyerni fog, mivel tagilletmény gyanánt fogja adni, tehát valamit megtakarít. V. M. János ur szerint nem képes a direktort eltartani. Hogy mennyire képes, vagy nem képes, nem kutatom, nem vagyok erre ezek után kompetens, de annyit kénytelen vagyok konstatálni, hogy 1912. május 9-én a választmány elhatározta egy papi titkári állás szervezését az igazgatóságban cum iure successionis, akinek valószínűleg nem lesz néhány fillér fizetése. Pedig az egylet képességét a választmány ítélheti meg legjobban. Mennyire reális az én Ítéletem, annak megítélését rábízom a komolyan gondolkozó olvasóközönségre. Látom az egylet nagy munkáját, múltját és jelenét, tudomást szereztem a jövő terveiről, meg vagyok győződve arról, hogy amit az egylet tesz, a jó cél érdekében jó akarattal cselekszi. Részemről a jó cél érdekében óhajtandónak tartom, hogy majdnem félmillió vagyonnal rendelkező kath. egylettel szemben legyünk annyira loyálisak, hogy ne hirdessük vesztét, mikor ez fiatalos erővel a kecsegtető jövőbe néz, s mikor rá még nagy munka és nagy jövő vár. Kiérzem, — nem tehetek róla, őszinte vagyok — kiérzem azokból a sorokból, hogy tulajdonképen az egylet válságának túlzottan kiszínezett hírei személyes éllel birnak, hogy mikor az egylet válságáról beszélnek, nem az egyletet akarják bántani, — bár tulajdonképen azt ütik — hanem személyeket. Ezeknek ügyvédje nem akarok lenni, — az egyleté sem. Csak azért irok róla, hogy meggyőződéses állításomat bebizonyítsam és a „helytelen informálás" vádját magamról elhárítsam. Tévedni emberi dolog, tévedhetek, de tudva és akarva félrevezetni nem szoktam senkit. Még egyet! Előttem csak annak van értéke, amit bebizonyítanak. Méltóztassék felsorolni azokat az okokat, amelyek a válságot vagy annak híreit indokolják. Állítani könnyű, az állitásokkoz görcsösen ragaszkodni s az ellenvéleményt el nem fogadni, az ellenséges indulatú ben az arányosság, főleg a tagozásban, a változatosság megható nagyszerűségével első pillanatban szótalanná teszi az embert. A belépőnek szemei tágra nyílnak, szive hevesen dobog, arcára a megilletődés és csodálat kifejezése ül. Nekem könnyek tolultak a szemembe, mikor ezt a fenséges alkotást megpillantottam. Letérdeltem s dicsértem az Istent, hogy gyarló emberi kezek ily remek hajlékot tudtak alkotni a Mindenható legnagyobb örömére és dicsőségére. A főkaputól balra öt nagy színes ablak látható, melyek a XV. századból származnak a jobb oldalon levő öt nagy ablak az uj ablakfestészet remeke. A plébániai istentiszteletet a déli kereszthajó felső szögletének kápolnájában szokták rendesen végezni. A szentély és a körülötte levő templomrész, az oltár körül épített hét gyönyörű kápolnával együtt erős magas vasrácsozattal van elzárva. A kápolnák oltárai gót stílben épült művészi fafaragvány ok, melyeknek szárnyas tábláin, valamint oldalain a kölni festőiskola legremekebb képei láthatók. Ezek közül a leghíresebb Lochner Istvánnak öt részből álló remek szép Mária-képe, (Das Kölner Dombild), mely a három keleti bölcsnek a kis Jézus előtt való megjelenését ábrázolja, amint letérdelnek és átnyujtják'neki ajándékaikat: az aranyat, a mirhát és a tömjént. A kép jobb oldalán sz. Gereon, a thebai vértanúk vezére és az ő vitézei, továbbá a názáreti Szüzet köszöntő angyal, bal oldalán pedig sz. Orsolya s kísérete, azonkívül az imába merült názáreti Szűz látható. A kölni dómnak kincstára is páratlan a maga nemében. Minden tárgy üvegszekrényben van elzárva és magyarázó táblácskákkal ellátva. embereknél szokás; az állítást bebizonyítani nehéz, de egyedül igazságos. Reális bizonyítékok előtt feltétlenül meghajlom, — a merő állításoknak azonban fel nem ülök. r*

v n HIREK. Krónika. Hiába is veszem kezembe a lapot, Berekesztették már a nagy ülésszakot. Az országház előtt katonák nem állnak S nem szegeznek szuronyt többé Justh Gyulának. Pavlik ismét csupán csirkefogót kezel, (Még a nevére sem soká emlékezel,) Az újságírók is majd kacsákat írnak S újra nyugodt lesz a Budapesti Hirlap. Tiszán, ellenzéken nem mérgelődsz már te, Másért fog el harag, (nem tudom, nem árt-e?) Újra nekirontnak maradék zsebednek : Felemelték árát a vasúti jegynek. A vasúti jegynek felszökött az ára, Miből az államnak meglészen a kára, Mert aki utazik, legyen úr, vagy paraszt, Még jobban fogához üti majd a garast. Hiába adtak ki uj kétkoronásat, Ha az ember ilyet csak nagy ritkán láthat. Hogyha lát is, vagy ha ilyen jut kezébe, Mindig a drágaság jut csak az eszébe. Kisebb lett a kifli, kisebb lett a zsemlye, Vékonyabb a híres Budapesti Szemle, A gyönge libán is kevesebb hús termett, A forintosok is*hát megkisebbedtek. Még a krónikám sem maradt meg a régi, Régi krónikát az ember elnézi, Hatvan-hetven sorig könnyű szerrel írtam : És ma — 28 sor s már a vége itt van! - (-•) * Személyi hirek. Chotek Rezsőné szül. Ráday Vilma grófnő szerdán délután Budapesről automobilon városunkba jött, hogy Rajner Lajos dr. püspökkel és általános érseki helytartóval egyházi ügyekben tanácskozzék. A grófné még aznap este utazott vissza kíséretével a fővárosba. — Maszlaghy Ferenc prelátus-kanonok jövő hó 2-án több heti kúrára Trencséntepliczbe utazik. —• Ugyancsak a napokban utaznak több heti fürdökurára: Horváth Ferenc dr. prelátus-kanonok a budai Császárfürdőbe és Koperniczky Ferenc dr. prelátus Reichenhallba. * Péter és Pál ünnepe. Ma szt. Péter és Pál apostolok ünnepén a bazilikában d. e. 9 órakor ünnepélyes szentmise lesz, melyet Graeffel János prelátus-kanonok mond. A legértékesebb kincs természetesen a három bölcs fejereklyéinek drágakövekkel kirakott arany szekrénye. Az ereklyéket Ilona császárnő Konstantinápolyba szállíttatta. Később Milánóba kerültek, majd I. Frigyes császár alatt, ki a várost ostrom alá vette (1164-ben) Reinald von Dassele kölni érsek birtokába kerültek, akinek maga a császár ajándékozta ezen értékes kincset. Az ereklyéket minden 7-ik évben mutatják meg. Igen értékes kincs továbbá a sz. Engelbert érsek ereklyéjét tartalmazó ezüst szekrény is. A szentéletü érsek 1225-ben szenvedett vértanúi halált Schwelm mellett. Több drága kehely, szentségtartó, pásztorbot és feszület ékesíti még a kincstárt, köztük van sz. Péter botjának egy része, azonkívül láncának két szeme is. Csodálat tárgyát képezik végül az értékes miseruhák és vecsernyeköpönyegek, valamint az V. és VI. századból származó misekönyvek. Nehezen tudtunk megválni a dómtól, oly jól éreztük magunkat csendes birodalmában. Sokszor vissza-visszanéztünk még hatalmas struktúrájára s vonzó külsejére. De hiába, örökké itt sem időzhettünk, az idő haladt, másfelé is kellett mennünk. A dóm után a Minoriták gyönyörű templomára került a sor, mely azelőtt a jezsuitáké volt. Itt temették el a kath. legényegyletek nagy I apostolát: Kolping Adolfot, akinek igen sokat mondó és kifejező szobra ott áll a templom előtt. Mint a templom igazgatóját (vikáriusát), ábrázolja őt a szép ércszobor. Mellette áll egy legény és bizalomteljesen néz a nagy mester szelid arcára. A mester szeretetének jeléül kezet fog vele. A szobor alapzatán a következő aranybetük olvashatók: Adolf Kolping, der Gesellenvater.